Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-06-28 / 51. szám
2 olchl. »KOMÁROMI LAPOK* 19d3. június 28. emelnünk: a darab részletszépségei finoman érvényesültek s a formai egész is nagyszerűen sikerült. Brahms Magyar táncait is szép előadásban hallottuk. (Sajnos, hogy Brahms germán volta nem tudta sohasem átérezni az igazi magyar dal lelkét s e sorok Írójának különvéleménye van Brahms „magyar tánc“ cimü hideg muzsikájáról. Ez azonban nem érinti a zenekar jó szereplését) Külön meg kell emlékeznünk Schlaffer Ernő üde hegedűszólójáról. Sok muzikális tehetséget Ígérőén adta elő Bloch: Fantáziáját, zenekari kísérettel s Weniawzky: Legendáját, Köváry Mariska simuló, finom zongorakiséretével. — A szereplőket s Krizsán József karnagyot a megjelent közönség hálásan tapsolta. . . (sz.) Tizennyolc képviselőtestületi tag beadványa a munkanélküliek ügyében. Rendkívüli közgyűlés a városnál. Kézimunkázó I hölgyek! kelimes filet füzetek érkeztek Spitzer könyvesbolt Komárom, J^ádor-utca 29, A Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet vezetőbizottságának ülése. A SzMKE országos vezetőbizottsága vasárnap délelőtt a komáromi Kultúrpalotában ülést tartott, amelyen a távolmaradását kimentett dr. Jankovics Marcell elnök helyett Gidró Bonifác főgimnáziumi igazgató, alelnök elnökölt. Az elnöki bejelentések során a SzMKE megemlékezett elhunyt vezetőségi tagjairól: Péter Mihály püspökről, Blanár Béláról és Franciscy Lajosról, valamint üdvözölte Idrányi Barnát ref. püspökké való választása alkalmából. Dr. Alapy Gyula főtitkár beszámolt a SzMKE fiókegyesületek működéséről, kiemelve Igló, Nyitra, Korompa, Udvard, Ekecs, Ekel, Csenke, a Bodrogköz igen élénk működését. Uj szervezetek Homonnán. Dunaradványon, Pozsonyban és külvárosaiban, Eperjesen, Taksonyban, Vágsellyén, Köbölkuton, Turiszakállason alakultak. A szervezési munkálatokat dr. Alapy Gyula és Szombathy Viktor végezték. A vezetőségi gyűlés örömmel értesült a volt Pozsonyvármegyei Magyar Közművelődési Egyesület feloszlása után a SzMKE-re hagyott százezer koronás hagyatékról, amelynek kamatait a volt Pozsonyvármegye területén levő szervezetek felállítására kell fordítani. Az országos választmány is segélyezte a SzMKE-t. Dr. Szijj Ferenc pénztáros a pénztár állapotáról mondott jelentést. A gazdasági válság a SzMKE anyagi helyzetére is kedvezőtlen hatással volt, ezért az országos munka nehézségekbe ütközik. Dr. Alapy Gyula jelentést tett a megindult Nemzeti Kultúra cimü folyóirat nagysikerű elindulásáról. Több szervezeti ügyet tárgyalt még az országos vezetőség. A gimnáziumi zenekar hangversenye a Kultúrpalotában. A komáromi bencés főgimnázium jól szervezett s tehetséges fiatal zenészekből összeállított zenekarát többször volt alkalma hallani a komáromi közönségnek. A Jókai Egyesület szabadelöadási ciklusa során ismételten felléptek a gimnazisták, akiket Krizsán József zenetanár szervezett kellemes zenekarrá. Kevés város dicsekedhetik Szlovenszkón azzal, hogy gimnáziumának zenekara van, különösen olyan zenekara, amely vállalkozik nehéz műsorszámok előadására, komoly mesterek interpretálására. A komáromi gimnázium zenekara a komoly, klasszikus zene jegyében indult s vasárnapi hangversenyén, amelyet a Kultúrpalotában tartott telt ház előtt, bizonyságot tett fejlett zenei képességeiről s arról, hogy a zenekar vezetését rátermett zenészre bízták. A gimnázium zenekara jól megállotta a helyét, az előadott műsorszámok a gondos irányítás, a lelkiismeretes vezetés bélyegét hordják magukon. Néhány előadott mű erőteljes lendülete, formai kidolgozása nagy dicséretére válik a zenekarnak. Mindig örömmel regisztráljuk, ha Komárom zenei életében a fejlődésnek újabb lépéseit tapasztalhatjuk s igy a gimnázium zenekarának vasárnapi hangversenyéről is a teljes megelégedés és elismerés hangján kell szólnunk. Az előadott műsor a következő volt: 1. Biom: Heil Europa (teljes zenekar). 2. Popper: Gavotte No 2. (teljes zenekar). 3. Langey: Arab szerenád (zenekar). 4. Bloch: Fantázia (Schlaffer Ernő szólója zenekari kísérettel). 5. Weniawzky: Legenda (Schlaffer Ernő hegedűszólója Kőváry Mariska zongorakiséretével). 6. Kéler: Magyar vigjátéknyitány (teljes zenekar). 7. Mayerbeer: Koronázási induló a Próféta c. operából. (ŐO tagú zenekar). 8. Brahms: Magyar táncok No 5. 9. Brahms: Magyar táncok No 6. 10. Capna: Paraphrase „0 Sole Mio.“ 11. Czibulka: Ezredinduló. Különösen a Meyerbeer: „Koronázási induló“-]ának dinamikus erejű, magávalragadó lendületű előadását kell ki-Saját tudósítónktól. A már elviselhetetlenné vált súlyos gazdasági válság elnyeléssel fenyegető hullámai között harmadik esztendeje vívják a harcot a mindennapi kenyérért a komáromi munkások nagy tömegei, amelyből mintegy kétezer most is munkanélküli. A városi képviselőtestületnek munkáspárti tagjai állandóan ostromolják a várost hogy adjon munkát, szerezzen munkalehetőséget, osszon szét élelmiszereket és támogassa a keresetnélkül levő munkásokat A város anyagi erején jóval felül hozott már ismételten áldozatot a munkanélküliekért és nyomasztó helyzetében ma sem szűnt meg minden erejének megfeszítésével arra törekedni, hogy ebben az egész világ munkásságát egyformán súlyosan érintő kérdésben a helyzet enyhítésén közreműködjék. Komáromot rendkívül súlyosan érinti a városban uralkodó munkanélküliség, mert az ennek folytán megszűnt, vagy csak lanyha forgalom következtében az ipar és kereskedelem pang és az adóalanyok annyira leszegényednek, hogy azok a várossal szemben fennálló adózói kötelezettségüknek nem képesek még részben sem eleget tenni. És ha ehhez hozzászámítjuk még azt, hogy a városnak az állam is tartozik és hogy a munkáslakások és más ingatlanok bérlőinek évek óta összegyűlt bérhátralékai is félmilliót tesznek ki és hogy a hátralékok behajtását nem tudja a város vezetősége végrehajtani, akkor csak csodálkozni lehet azon, hogy a képviselőtestület tagjainak egy része, amely előtt a város mai tragikus helyzete ismeretes, — beadványt terjeszt a város elé és az eddig több ízben megismételt követeléseket kibővítve, újra felsorakoztatja azokat és a képviselőtetület közgyűlésén nagy vitát provokál olyan kérdésben, amelynek sorsa már előre meg van pecsételve azáltal, hogy a város ma már teljesen tehetetlen reális segítséget nyújtani. Az eredmény nem is volt más, mint amit várni lehetett. A város semmire sem képes mai helyzetében, sőt a prágai minisztériumokba delegált küldöttségnek útiköltségét is alig fedezte a város. Mert ismét egy küldöttség megy Prágába, de kevés kilátással, mivel a mai nyomasztó helyzetnek az a legnagyobb tragikuma, hogy a munkanélküliség megoldására egyedül hivatott állam sincs birtokában azoknak az eszközöknek, amelyekkel segíteni lehetne a rettenetes bajon. Félő hogy a legközelebbi komáromi küldöttség útja is eredménytelen lesz és a harmadfélezer korona útiköltség hiábavaló pénzkidobás lesz. * A rendkívüli közgyűlést Csizmazia György városbiró nyitotta meg és vezette, a 18 képviselőtestületi tag által aláirt beadványt pedig Domonkos János kommunista képviselőtestületi tag terjesztette elő. Ebben a beadványban többek között azt követelik a várostól, hogy osszon ki haladéktalanul tiz vagon lisztet a munkanélküliek között, hozassa rendbe a város a külvárosi uccákat, építsen iskolát és más középületet, vegyen föl a munkakölcsönből 5 millió koronát, amelyet közmunkákra fordítson, vessen ki inségadót, építtesse föl a vágóhidat, javíttassa ki a középületeket és hasson oda, hogy a kikötőben valamint a többi állami munkáknál kezdődjék meg újra a munka stb. Ezenfelül egy hat tagú küldöttség delegálását követelik a Komárom, — június 27. prágai minisztériumokban való eljárás végett. A beadvány felett három óráig folyt a vita, amelyben a kommunisták és szociáldemokraták vettek részt, de végeredményben igen kevés sikerrel. Csevár Ferenc szóvátette, hogy amikor a munkanélküliek érdekében tárgyal a képviselőtestület, miért szállják meg a rendőrök a városház előtti Klapka teret. Javasolja, hogy a városbiró is menjen ei a küldöttséggel. Lóránt 1st ván rokkantpárti a népkonyha fölállítását kívánja. Tarics István szociáldemokrata őszintén kijelenti, hogy a beadványban foglaltak esetleges elnyerésével sem lehet megszüntetni a munkanélküliséget. A város tehetetlen, az államnak kellene hathatós segítséget nyújtani. Kalvariszki Jenő dr. Tarics egyik lekicsinylő megjegyzésével szemben erélyesen megvédte a Vöröskereszt akciót és az anya- és csecsemőgondozót és kijelentette, hogy ezek az intézmények a rendelkezésükre álló anyagi eszközökkel nagy segítségére volt a munkanélküliek gyermekeinek. 45.000 korona értékben osztottak ki tejet, levest és kenyeret a szegény iskolásgyermekek között és az á'lamtól és a várostól kapott segélyeket nem fordították adminisztrációs Költségekre. Erről bárki meggyőződést szerezhet a népjóléti intézmények könyveiből. A felszólalásokra Csizmazia városbiró adott ismételten választ. Válaszában ismertette a. város igen súlyos helyzetét és kijelentette, hogy amint azt a képviselőtestület tagjai is tudják, a város egyáltalában nem tud több támogatást nyújtani a munkanélkülieknek, mert az erre vonatkozó népjóléti kiadások rovatába előirányzott összeg már kimerült, sőt túllépték A városnak 14 millió erejéig van kidolgozott munkaprogramja, ebből 9 millió értékű beruházást már elvégzett, tehát még 5 milliót kellene invesztálni a programban felállított munkákkal, amelyek között van a vágóhíd, a vízvezeték hálózatának kibővítése, csatornázás, szegényház stb. A város soha sem fogja elszalasztani az alkalmat arra, hogy a kitűzött munkákra kölcsönt szerezzen, ha az lehetséges, ezidőszerint azonban nem lehet kölcsönt kapni. Az előterjesztett követelések egy része olyan természetű, hogy azt csak előkészítés után lehet teljesíteni, ha arra megvan a fedezet, a másik része a minisztériumoknál sürgethető meg, de neki az a nézete, hogy semmi reális eredménye nem lesz a bizottság delegálásának és csak hiábavaló költségbe kerül. A tiz vagon liszt költségeit lehet kérni a népjóléti minisztertől, az állami munkák folytatását pedig a munkaügyi minisztertől. A városnak nincs pénze, mert csak az államtól járna 2 millió, de azt nem tudja az állam az adózóktól behajtani. A városhoz közvetlenül befizetendő adók óriási. hátralékát nem lehet behajtani. A súlyos helyzetben a város nem segíthet. Majd azon vitatkoztak, hogy hány tagot és kiket választanak be a küldöttségbe. A többféle javaslat közül végre azt fogadták el, amely szerint négy tagú bizottság küldessék föl Prágába. A bizottság tagjai lettek Kudelka János állami főjegyző, Csizmazia György városbiró, Trencsik János és Sovinsky István képviselőtestületi tagok. Kimondották, hogy a küldöttség még egyszer utoljára kíséreli meg a minisztériumokban a közbenjárást. Egyben pedig tiltakozott a közgyűlés a genti rendszer tervbevett sérelmes megváltoztatása ellen s miután a küldöttség tagjainak költségére a fedezetet kijelölte a képviselőtestület, a városbiró fél 8 órakor a rendkívüli közgyűlést bezárta. Az üzlet — üzlet. Pár hete egy uj lap indult meg Komáromban, amelynek az iránya a második és a harmadik internacionálé között járja a tojástáncot. Mikor elindult, jóakaróink figyelmessé tettek, hogy óvakodjunk, mert ennek a lapnak „céljai vannak“ a Komáromi Lapokkal szemben. Nem törődtünk és ezentúl sem fogunk törődni vele, sem pedig vele polémiákba nem bocsátkozunk, mert ennek részünkről célja nincsen. Felölünk irhát, amit épenséggel akar. Azzal, hogy érdemben foglalkozzunk, vele, felment ez a körülmény, ennek a támadásnak — melyben az államügyészség figyelmét is felhívja a sorok közt —, hogyis mondjuk csak helyesen: nagyon üzleti mellékize van. Mi az itt élő magyar munkásságért, — tanúskodhatnak régebbi évfolyamaink — érdektelenül dolgozunk, nekünk azzal soha semmi bajunk nem volt és előreláthatólag nem is lesz. De jellemző, hogy az uj lap azt nem vette észre, hogy a lefolyt kilenc hét óta is, amióta él és lélegzik, hányszor foglaltunk állást a hitlerizmus ellen, de ahogy Ausztria népeinek helyzetét tettük a szociális mikroszkóp alá és a konstatált észleleteket irtuk meg, egyszerre kibújt a hallgató rozsdás szeg a zsákból és belénk akaszkodik a rabulisztikának minden csüréscsavarásával és gonosz beállításokkal, és a baloldali sajtót olyannyira jellemző rosszhiszeműséggel. Mi jóhiszemű ellenfelektől felveszszük a felénk dobott kesztyűt, de ingyen reklámot a hatalomnak való felkinálkozáshoz nem szolgáltatunk, sem a befagyott szubvenció kiolvasztásához benzint nem kölcsönzünk. Mi elvi és nem üzleti alapon Írunk újságot Komárom városában és felelősek a magyarság azoknak a rétegeinek vagyunk, melyek áldozatos filléreikből megjelenésünketlehetővé teszik, de amelyek magukat megmételyezni semmi irányban nem engedik. A lélekmérgezésnek a bojkott papírjába való gondos becsomagolására ez az első és utolsó válaszunk. Ami pedig annak a cikknek az itt élő magyar nemzeti kisebbséget aposztrofáló magyarkodásait illeti, fel kell tennünk a kérdést önkéntelenül is: vájjon olyan rosszul állana annak a dolga, hogy dr. k. z. védelmére szorul ?! Ez már igazán humoros. — Fürdő-dressz, Vulkán- és Autolak-bőrönd, retikülök legolcsóbban ELBERT-nél.
