Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-06-28 / 51. szám
1933. június 24, »KOMAROMI LAPOK« 3. oldal. Ismét halálra ítélték az arzénnel mérgező ördögi lelkű Sztankónét — Hej, kár magáért, amit maga beszél, az már sok, sok, sok ... — Hát az üveg honnan került elő? — kérdi a csendőrtiszt. — Mit tudom én, — Szenes! Bonaveníurné íizenöíévi fegyházat kapott férje megmérgezéséért. * Két napig tartó tárgyalás után szerdára "virradó éjjel félkeítőkor hirdették ki az Ítéletet. A komáromi esküdtszék e héten tárgyalta a disznóspusztai arzenmérgező asszony, özvegy Sztankóné ujrafölvétéli pőrét. Az ördögi lelkű nőt az őszi esküdtszék halálra Ítélte, a legfelsőbb bíróság bebizonyiíottnak látta Sztankóné férje és unokája meggyilkolását, valamint a Repiszky gyilkosságban való bünsegédséget, de tisztázni kívánta Berkes András halálának körülményeit s azt a tényt, hogy vájjon Sztankóné a saját lányát is el akarta-e tenni láb alól. Ugyancsak uj tárgyalást kezdtek Szenest Bonaveníurné ügyében, akit férje megmérgezéséért vontak felelősségre s Ítéltek el. Az elvetemedett Sztankónét tehát igy is három gyilkosság vádja terheli s az ügyész ismét halált kér Sztankóné fejére. Sztankóné kitanult. Sztankónén nem látszik meg az, hogy a börtön megártott volna neki. Most is ugyanolyan kövér, mint ősszel volt, amint rabruhájában bevonul a fegyőrök között, önuralma páratlan s csak akkor kezd kiabálni, amikor tagadja a vádat. Szorgalmasan és következetesen tagad, semmit sem ismer be s csak dr. Krizs elnök keresztkérdésein akad meg. A tárgyalás tekintettel a vádlottakra, szlovák nyelven folyik, csupán csak két tanút hallgatnak ki magyar nyelven. Sztankóné pergő nyelvű kijelentései, amint a tanukkal, vagy vádlottársával veszekedik, sokszor nevettetik meg a hallgatóságot. Kedvenc szavajárása, hogy mindenki „cigány“, aki róla valami rosszat mond. Szenesi Bonaveníurné most is tagad, és csak akkor mosolyodik el, amikor Sztankóné valami uj kijelentésre ragadtatja el magát. Semmit sem csináltam, „mindenki hazudik.“ Az elnök először Berkes András meggyilkolásának körülményeit faggatja. Sztankóné Berkesnek volt házvezetőnője s Berkest is bebiztosiiotta, mint többi családtagjait. Berkes egyideig panaszkodott, hogy mióta Sztankóné nála van, rosszul érzi magát s borába valami szert keverhettek, később csendesen elhalt. — Mikor kezdte a Ugyölőt használni ? — kérdi az elnök. — Nem tudom. — Tudta-e, ha a légyfogót vizbe teszi, az arzén kioldódik s ez kávéba beadva mérgez? — Én nem tudok semmit. Majd a biztosítási ügyet kérdezi az elnök: — Miből fizette a biztosítási dijakat? — Hát csak megfizetgettem ... Tagadja azt is, hogy beteg leányát, — aki szintén biztosítva volt — meg akarta morfiummal mérgezni. A morfiumot Mandaliknétól, a községi bábától kérte. Az ügyet is éppen Mandalikné pattanhatta ki, aki ől Sztankóné jól ható morfiumot kért, de Mandalikné élt a gyanúperrel és csak porcukrot adott neki. Másnap Sztankóné mérgesen kereste föl Mandaliknét és kérdőre vonta, milyen rossz port adott neki. — Nem mérgeztem meg a lányomat. Ha megmérgeztem volna, meghall volna — mondja Sztankóné cinikusan. 1926-ban megismerkedett Szenesi Bonaventurnéval, aki panaszkodott neki, hogy a férje beteg. — „Vizet“ adtam neki, hogy adja be teában ... — vallja Sztankóné — mert Szenesiné „valamit“ kért tőlem. Most izgatott kérdezgető-játék következik az elnök és Sztankóné között. Az elnök azt szeretné tudni, mit kért tőle Szenesiné, de Sztankóné kikerüli az egyenes feleletet és állhatatosan azt mondja: — „Kért, de nem adtam neki semmi komolyat.“ Végre is bevallja, hogy Szenesiné mérget kért tőle. — Honnan tudták a faluban, hogy magához kell menni méregért? — szegezi neki szembe az elnök a kérdést. — Mit tudom én?! Csak eljött...— von vállat a vádlott. Szenesi Bonaventurné is tagad. Végre sikerül a dolgot tisztázni és annyit beismernek, hogy valamit kért a férje „betegségére“ Szenesiné Sztankónétól és azért pénzt nemigen, de szalmát, gyümölcsöt, természetbeni ellenszolgáltatást kapott. — Kapott, amit kért ~ mondja végül Sztankóné hidegen s az a látszat, hogy végre maga is elhiszi azt, amit hazudott. Mihelyt a bűnjelként lefoglalt légyfogó papirok közelébe ér a tárgyaló asztalnál, egyetlenegy alkalmat sem mulaszt el, hogy ne játszadozzon a kerek papírlapokkal, úgy, hogy már az elnök figyelmezteti. Sztankóné mindent tagad, semmit sem vall be, ebben a tekintetben folytatja októberi működését. A szembesítéskor leszidja a tanukat és szünet nélkül pereg a nyelve. Csak az egyik lánya tesz vallomást. Különös, hogy mig egészséges emberek elpusztultak Sztankóné mérgeitől, íuberkulotikus leánya éleiben maradt. Ezt a lányt is beidézte a biróság. aki azonban nem tett vallomást. Sztankóné másik lánya azonban vall és megerősíti a vádat. Kisebbik, beteg leánytestvérük egyidőben panaszkodni kezdett, kórházba is vitték, s amikor onnan visszakerült, akkor kezdték rebesgetni, hogy az anyja el akarta tenni láb alól. Sztankóné a tárgyalás hevében viszonvádat emel s azzal vádolja a tanukat, hogy megvesztegették őket. Nyolc tanút hallgatott ki első nap a biróság, kedden folytatták a tanúkihallgatásokat, a nyomozó csendőrök kihallgatását s szakéitól véleményüket megtelték dr. Buclita, dr. Prokop profesz szórók, valamint dr. Mezey és dr. Kvapil orvosok. A keddi nap. Kedden folytatták a tanúkihallgatásokat és a szembesítéseket. Sztankóné és Szenesi Bonaventurné minden belső meggyőződés nélkül tagadnak, letagadják előbbi vallomásaikat is és különféle jókivánatokkal látják el az ellenük valló tanukat. Sztankóné, ha szóhoz jut, megállás nélkül pergeti a nyelvét és tiltakozásának, tagadásának egész áradatát szórja a tanukra, noha az eínök, Krizs figyelmezteti, hogy a nagy tagadás hiábavaló, mert három gyilkosságért egyébként is bűnhődnie kell s jobban teszi, ha magábaszáll. Az orvosok és a vizsgálóbíró nem emlékeznek semmire. A biróság kihallgatta dr. Vidlicska, dr. Bányai, dr. Adorján és dr. Liebermann orvosokat, akik a Sztankóné és Szenesiné hozzátartozóit kezelték. Az orvosok nem vettek észre semmiféle mérgezési tüneteket s általában tífuszra gyanakodtak. Sztankóné egyik lányának tüdőbaja volt. Majd dr. Sziraka László párkányi vizsgálóbíró tett vallomást, akinek Szenesiné mondta annakidején jegyzőkönyvbe a vallomását. Szenesiné a szembesítéskor azt is letagadja, hogy valaha a jegyzőkönyvbe mondott volna valamit s fennhangon kiabálja: — Szó sem volt arról, hogy az uramat meggyilkoltam. — „A csendőrök Írtak, amit akartak.. “ Majd Szolcsánszky csendőrfőhadnagy kihallgatására került a sor, aki az ügy egyik döntő tanúja. Szolcsánszky vezette annakidején a nyomozást és találta meg a mérget tartalmazó üveget lisztben, hamuban. Szolcsánszky előadja, hegy Mandalikné feljelentésére kezdtek nyomozni az ügyben és annakidején Sztankóné és Szenesiné beismerő vallomást iettek neki. — Szenesiné elmondta, — vallotta a főhadnagy, hogy egy orvos előszobájában találkozott Sztankőnéval s panaszkodott neki az urára, aki üti-veri, gorombán bánik vele.“ „Ezen lehet segíteni!“ — mondta neki Sztankóné és másnap hozta a mérget... De Szenesiné és Sztankóné ezt is letagadják. Formális szóharc fejlődik ki a két asszony és a nyugodtan mosolygó csendőrtiszt között. — Az az igaz, hogy semmi sem igaz! — Mint már jelentettük: kibővítve és tökéletesítve fog a diákfürdő a közönség és az usznitudő ifjúság rendelkezésére állani, a közúti és a vasúti hid között. A fürdőben uszótanfolyamot tart mind a két nyári hónap alatt Németh Sándor, jelentkezni lehet a helyszínén a pénztárnál, vagy Pethö Sándor községi elemi iskolai igazgatónál. A didkfürdö területén a fegyelem s a rend ellenőrzésére a diákfürdöbizottság egy-egy tagja állandóan jelen van. Lapunkban ezentúl hetenSaját tudósítónktól. A komáromi esküdtbiróság dr. Kronoroff birósági tanácsos elnökletével Majer György felsőzsemberi gazdálkodó gyilkossági ügyét tárgyalta. Majer György ez év márciusában megölte a vele közös háztartásban élő Mazuchov Annát, a szeretőjét. Majer György bűnösnek érzi magát s kijelentette, hogy a kedvesét nagyon szerette, aki sokkal fiatalabb volt, mint a férfi. Annyira szerette, hogy a földjeiből húsz holdat rá is Íratott a nőre, hogy ezért viselje gondját, de Mazuchov Anna egyre jobban elhidegült tőle, nem gondozta s engedte, hogy Majer Györgyöt a lakás piszokjában a férgek is ellepjék. Mikor a nő elhidegüléséről tapasztalatokat szerzett, arra akarta rábírni, von vállat mérgesen a villogócsizmás Szenesiné, akinek szürke rabruhája élénk ellentétben van rézsarkantyus, vadonatúj, magassarku csizmájával, — a kihallgatásnál csak ráhagytam a csendőrökre, hogy meggyilkoltam az uramat, Írjanak, amit akarnak . .. — De ezt nem lehet olyan könnyen venni, — mondja az elnök, — hiszen az őszi esküdtszéken is beismerésben volt már, itt a jegyzőkönyv ... — Én nem mondtam semmit, nem ismertem be semmit, — mondja általános derültség közben. Valahány tanú ellenük szól, mindegyikre ráripakodnak s tagadják azt is, amit nemrégen beismertek. A vád- é5 védbeszédek. Kedden este került sor a vádbeszédre. Dr. Sellák államügyész beszédjében hangoztatta, hogy Sztankónénak már úgy is három gyilkosságért kell felelnie, már az októberi tárgyalás tisztázta Sztankóné bűnét s a mostani tárgyalás csak még jobban alátámasztotta a vádat, hogy Sztankóné mindenkit ki akart pusztítani maga körül s nem kétséges, hogy saját lányát akarta elsősorban megölni. Az elvetemült nő csak az akasztófát érdemli meg. Dr. Bischer és dr. Vajda ügyvédek védőbeszédjükben azt hangoztatták, hogy a gyilkosság vádja főképen indiciumokon alapszik s indiciumokon elitélni embert vajmi felelősségteljes. Az ítélet. Az Ítéletet későn éjjel hirdette ki a biróság, amely szerint az esküdtszék gyilkosságban bűnösnek mondta ki mindakét vádlottat és Sztankónét ismét halálra, Szenesi Bonaventurnét tizenötévi fegyházra Ítélte a biróság. kint előre leközöljük, hogy kik a napos felügyelők. Nevezetesen: julius 1- től 5-ig: d. e. 9—és d. u. 1li2— 6-ig Vaskó Imre igazgató-tanitó, julius 6—8-ig d. e. 9—1/2l-ig Vdnkay László tanitó és d. u. 1li2—6-ig Kocsis Károly tanár tartanak felügyeletet. A diákfürdőbizottság elnöksége ezúton is felszólitja a közönséget, hogy minden ügyükkel a felügyelőbizottsági taghoz forduljanak. Idényjegy: felnőttnek egész évadra 20 Kő, diáknak 10 Kő. Uszótanfolyam 20 Kő. Komárom, — június 27 hogy adja vissza neki a ráíratott földeket. Erre azonban Mazucha Anna nem volt hajlandó, sőt ügyes hízelgéssel még váltót is Íratott alá Majerrel. A veszekedés napirenden volt a hajdani szerelmespár között. Az egyik napon annyira fajult a veszekedés, hogy Majer dühében felkapta a szobában levő baltát és többször fejbevágta vele a volt szeretőt, aki holtan esett össze. Látva borzalmas tettét, elment a csendőrségre, ahol önként jelentkezett. Az esküdtbiróság több, mint húsz tanút hallgatott ki, akik részint a terhelt javára vallottak. Dr. Sellák államügyész vádbeszéde s dr. Wittkó ügyvéd védőbeszéde után az esküdtek szándékos emberölés vétségében találták bűnösnek Majer Györgyöt s a szakbiróság tizenkétesztendei fegyházra ítélte a szeretőgyilkos Májért. kiabálja Szenesiné dühösen és sajnálkozva mondja a csendőrtisztnek: Június 29-én megnyílik a vágdunai diákfürdő. Fejszével verte agyon a szeretőjét, mert az elhanyagolta.
