Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-06-28 / 51. szám
Otveniiegryedik évfolyam 51. szám, Szerda, 1933. jani as 88, KOMAROMI LAPOK Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Kö, (élévre 40 Kö, negyed-POLITIKAI LAB Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: évre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Bőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLOP ZSIGMOND. Mi legyen belőle ? Komárom, — június 27. Ma felhangzik az ünnepélyes hálaadás felséges melódiája a templomban, vége az iskolai esztendőnek. A tanuló ifjúság megkapja bizonyítványát és hazamegy. Egy napos öröm vagy szomorúság után felmerül a nagy kérdés: mi legyen belőle. A szülök mérlegelnek, a tanuló is elmondja terveit vagy óhajait és megindul a nagy tanácskozás, hol lenne jobb, hol esnék a kezébe biztosabban a mindennapi kenyér. Már számos alkalommal foglalkoztunk a magyar ifjúság problémájával, melyet tizenöt esztendőn keresztül nem méltatott figyelemre a csehszlovák kormány Mig mi harcolunk a magyar iskola jogaiért és azok ontják az életbe az ifjúságot, ez alatt egy nagy problémára, melyet az élet dob a megoldandó kérdések napirendjére, nem kap az itt élő magyarság feleletet. A mi fiataljaink nagy része szerencsét próbál a különféle főiskolákon és sikerül is egy kisebb százaléknak nyelvi nehézségekkel és akadályokkal megküzdeni és a diplomát kézbekapni. De mi haszna a szép diplomának, ha hiányzik hozzá az elhelyezkedés lehetősége. Azt mondják, hogy ez nemzetközi vonatkozásokban is igy van, ami előtt tisztelettel meghajlunk ugyan, azonban felvetjük a kérdést, hogy a kisebbségi magyar ifjúságnak miért hiányoznak még az elhelyezkedési kilátásai is? Mert a helyzet az, hogy egykét kivételtől eltekintve, szabályul állapítható meg, hogy állami hivatalokban a magyar ifjúság még abban az esetben sem helyezkedhetik el, ha az államnyelvet tökéletesen bírja is, ami a kisebbségi capitis diminutiót jelenti. És itt ne méltóztassék az ellenzéki politika céltalanságára hivatkozni, mert nem helyezkednek el a kormánypártok magyarjainak gyermekei sem. Törvényhozóink néhanapján érdeklődnek, hogy hány magyar bíró van a bírósági státusban, akkor kijön egy kis törtszám, amely mélyen a jogos arányszám mögött van. De mennyi van ezekből az itt végzett tanulókból, akik esetleg nem magyar, de szlováknyelvű tanintézetekben végeztek, a postai, a vasúti, a közigazgatási, a katonai és más állami életpályákon?! így érthető a magyar szülőnek a gondja az iskola év végén. A magyar kisebbség nem képes fentartani a szabad pályákon elhelyezkedő diplomás uj embereket, az ipar és a kereskedelem mai állapota egyenesen elriasztja az erre a pályákra tolulókat, hát ilyen viszonyok közt mi legyen az Iskola fiatal kombattánsaiból? Ez a nagy kérdés és külön magyar kérdés. A Komáromi Hírlap cimü helyi lapban olvastuk, hogy a komáromi „szocialista magyar munkásság“ lapunkat a Komáromi Lapok-ai 1933. július 1-től bojkott alá helyezi. Több munkás, aki mozgalmaikban résztvesz, arról világosit fel bennünket, hogy erről a határozatról nem tud és igy nem lehetetlen, hogy a szocialista magyar munkásság nevével misztifikáció történik. Mi, az itt élő magyar munkásság érdekeit legalább is olyan nyomatékkai védjük tizenötödik esztendeje, mint a nevezett lap kilenc hét óta, de ettől eltekintve, mi a munkásság belügyeibe soha nem avatkoztunk. A komáromi munkásság sem avatkozott eddig a mi ügyeinkbe, mert bizonyára tájékozottabb, mint a nyakába felkapaszkodott egy-két akarnok és tudja, hogy a sajtószabadság nemcsak azt jelenti, hogy a nekem tetsző dolgokat Írják meg, hanem abban maradéktalanul benne van annak az ellenkezője is. Mi független, magyar és demokratikus irányú lap vagyunk Komárom, — junius 27. 350 millióval szállították le az 1933. évi költségvetést. A parlamenti takarékossági és ellenőrző bizottság legutóbbi ülésén Cerny képviselő előadó a következőket terjesztette elő. A takarékossági bizottság a legfelső állami számvevőszékkel egyetemben és a kormánnyal való egyetértésben működik. Négy etapra osztható a bizottság munkája. Az első az 1933. évi költségvetésre vonatkozik, a másodikba azok az indítványok és javaslatok sorolhatók, melyek különböző oldalakról kerültek a bizottság elé. A harmadik csoportba a munkakölcsönnel kapcsolatos kérdések tartoznak és a negyediket a jövő évi költségvetés kérdése alkotja. Az 1933-as költségvetést a takarékossági bizottságnak sikerült 350.737.000 koronával leszállítania. A költségvetés csökkentése nem Fel kell ezt tenni a kormánynak ma inkább, mint valaha, mert a magyar kisebbség, amely erején felül viseli az állam terheit, joggal tarthat számot arra, hogy az állam ezzel szemben szintén a teljesítés álláspontjára helyezkedjék Ne vegyék tőlünk rossz néven, hogy ennek ellenkezőjét látva és tizenöt év tapasztalataira hivatkozva, belekényszerítik az itt élő magyar kisebbséget a legmerevebb negalivizmusba, ha azt látja, hogy törvényes kívánságainak teljesülésére számot nem tarthat. és azt természetesnek kell találnia mindenkinek, hogy témáinkat magunk válasszuk meg. A bojkottól semmi okunk sincsen tartani, mert blöffökkel nincs időnk vesződni. Aki igy keveri a kártyát, az hmeri azt elölről, — de hátulról is. Garanciákkal sem szolgálhatunk, mert nem tudjuk, hogy kit tisztelhetünk az ismeretlen helyen és időben és egyénektől hozott állítólagos határozat mögött. 54 év tapasztalatai arra tanítottak minket, hogy minden ellenfelet meg kell becsülni, aki fair eszközökkel dolgozik: a bojkott a terror eszköze, de ettől sincsen okunk meghátrálni, mert lapunkat az itt élő magyar nemzeti kisebbségnek Írjuk és egyesegyedül ennek vagyunk felelősek a saját lelkiismeretünkön kívül. A határozattal és annak jelzőivel nem foglalkozunk. Ezt bejelentheti a határozat szerzője akár Amsterdamban, akár egy házzal odébb, — Moszkvában is. A Komáromi Lapok szerkesztősége. volt általános, mivel a bizottság gondos mérlegelés tárgyává tette az egyes tételeket. A 350 millióból az állami közigazgatásban 122 millióval, az állami üzemeknél 228 millóval szállították le a kiadásokat. Többek között redukálták a köztársasági elnök budgetét 520 000, a nemzetgyűlését 350,000, a miniszterelnökségi költségvetést 1,227.000, a külügyminiszterét4,305.000, a nemzetvéd. minisztériumét 16,967.000, a belügyi tárcáét 1,358.000, a igazságügyi tárcáét 8,230.000, az iskolaügyi miniszteri tárcáét 7,393.000, a földmivelésügyi tárcát 5,669.000 koronával. Az állami üzemeknél leszállították a következő ágazatoknál a költségvetést: a dohányjövedékeknél 50,420.000, postaüzemnél 24,134.000, államvasutaknál 39,971.000, állami bányaüzemeknél 105,200.000 koronával. Ezeken kívül még több más állami üzemnél redu-Egy bojkott elébe: POLITIKAI SZEMLE szerdán és szombaton kálták a folyóévi költségvetést. A bizottságot olyan nagy számban árasztották el különböző indítványokkal, hogy azoknak áttanulmányozása hoszszabb időt vesz igénybe. A munkakölcsönnel kapcsolatos bizottsági tevékenységre vonatkozó beszámolójelentés szerint a takarékossági bizottság igyekezett megfelelő ellenőrzést gyakorolni s ebbeli tevékenységét folytatni fogja. A bizottság legfontosabb feladata az 1934. évi költségvetés öszszeállitásával függ össze. Ebben a kérdésben a bizottság kettőzött gonddal jár el. Julius 1-én aligha tudják a vasutasok fizetését teljes összegben folyósítani. Súlyos helyzetbe került az állampénztár, amiről Trapl dr. pénzügyminiszter egyik átirata tanúskodik. A pénzügyminiszter ugyanis Írásban közölte Bechyne vasutügyi miniszterrel, hogy az állampénztárnak az a kötelezettsége, mely szerint julius 1-én az állami alkalmazottaknak nemcsak rendes havi illetményét, hanem a működési pótlékot is ki kell fizetnie, annyira nehéz helyzetbe hozza az állampénztárt, hogy nem lesz abban a helyzetben, hogy a vasutigazgatdsnak folyósítsa a rendes havi fizetéseket és illetményeket. Ha nem sikerül leküzdeni a nehézségeket, akkor bekövetkezik az a helyzet, hogy a vasutügyi minisztérium junius 30-án, illetve julius 1-én nem tudja teljes összegben kifizetni alkalmazottainak havi fizetését és a pótlékokat. A vasutügyi minisztérium épen most rendeletet adott ki, amelynek értelmében a szolgálati szabályzat alapján utasítja az összes vasutigazgatóságokat, hogy a vasúti alkalmazottaknak és ezek feleségeiknek tiltsanak meg minden mellékfoglalkozást. Az erre eddig már megadott engedélyeket haladéktalanul vissza kell vonni. Tüntető sztrájk a munkanélküli segély tervbevett leszállítása ellen. A grafikai munkások szakszervezetének prágai központja elhatározta, hogy a munkanélküli segély tervbevett leszállítása ellen egynapos tüntetősztrájkot rendez. A sztrájkot junius 24-én, szombaton tartották meg, amelynek az lett a következménye hogy szombaton nem jelentek meg a déli és esti lapok, de nem jelentek meg a lapok vasárnap reggel sem. A sztrájk csak a napilapokra vonatkozott, egyéb nyomdai munkát elvégeztek a nyomdászok. Ez volt az első tiltakozás a kormánynak ama terve ellen, hogy a munkanélküli maximális segélyt, az eddigi 18 koronát 12 koronára, illetve 9 koronára akarja leszállítani. Minthogy a nyomdásziparban a munkanélküliség 44 százalékos, a kormány terve igen súlyosan érinti a nyomdászszakcsoport tagjait. A sztrájk napján Prágában, Brünben, Pozsonyban tiltakozó gyűlést tartottak.
