Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-06-28 / 51. szám

Otveniiegryedik évfolyam 51. szám, Szerda, 1933. jani as 88, KOMAROMI LAPOK Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Kö, (élévre 40 Kö, negyed-POLITIKAI LAB Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: évre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Bőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLOP ZSIGMOND. Mi legyen belőle ? Komárom, — június 27. Ma felhangzik az ünnepélyes hálaadás felséges melódiája a templomban, vége az iskolai esztendőnek. A tanuló ifjúság megkapja bizonyítványát és ha­zamegy. Egy napos öröm vagy szomorúság után felmerül a nagy kérdés: mi legyen belőle. A szülök mérlegelnek, a tanuló is elmondja terveit vagy óha­jait és megindul a nagy ta­nácskozás, hol lenne jobb, hol esnék a kezébe biztosabban a mindennapi kenyér. Már számos alkalommal fog­lalkoztunk a magyar ifjúság problémájával, melyet tizenöt esztendőn keresztül nem mél­tatott figyelemre a csehszlovák kormány Mig mi harcolunk a magyar iskola jogaiért és azok ontják az életbe az ifjúságot, ez alatt egy nagy problémára, melyet az élet dob a megol­dandó kérdések napirendjére, nem kap az itt élő magyarság feleletet. A mi fiataljaink nagy része szerencsét próbál a különféle főiskolákon és sikerül is egy kisebb százaléknak nyelvi ne­hézségekkel és akadályokkal megküzdeni és a diplomát kéz­bekapni. De mi haszna a szép diplomának, ha hiányzik hozzá az elhelyezkedés lehetősége. Azt mondják, hogy ez nemzet­közi vonatkozásokban is igy van, ami előtt tisztelettel meg­­hajlunk ugyan, azonban felvet­jük a kérdést, hogy a kisebb­ségi magyar ifjúságnak miért hiányoznak még az elhelyez­kedési kilátásai is? Mert a helyzet az, hogy egy­két kivételtől eltekintve, szabá­lyul állapítható meg, hogy ál­lami hivatalokban a magyar if­júság még abban az esetben sem helyezkedhetik el, ha az államnyelvet tökéletesen bírja is, ami a kisebbségi capitis diminutiót jelenti. És itt ne mél­­tóztassék az ellenzéki politika céltalanságára hivatkozni, mert nem helyezkednek el a kormánypártok magyarjainak gyermekei sem. Törvényhozó­ink néhanapján érdeklődnek, hogy hány magyar bíró van a bírósági státusban, akkor kijön egy kis törtszám, amely mélyen a jogos arányszám mögött van. De mennyi van ezekből az itt végzett tanulókból, akik eset­leg nem magyar, de szlovák­­nyelvű tanintézetekben végez­tek, a postai, a vasúti, a köz­­igazgatási, a katonai és más állami életpályákon?! így érthető a magyar szülő­nek a gondja az iskola év vé­gén. A magyar kisebbség nem képes fentartani a szabad pá­lyákon elhelyezkedő diplomás uj embereket, az ipar és a ke­reskedelem mai állapota egye­nesen elriasztja az erre a pá­lyákra tolulókat, hát ilyen vi­szonyok közt mi legyen az Iskola fiatal kombattánsaiból? Ez a nagy kérdés és külön magyar kérdés. A Komáromi Hírlap cimü helyi lap­ban olvastuk, hogy a komáromi „szo­cialista magyar munkásság“ lapunkat a Komáromi Lapok-ai 1933. július 1-től bojkott alá helyezi. Több munkás, aki mozgalmaikban résztvesz, arról világo­sit fel bennünket, hogy erről a határo­zatról nem tud és igy nem lehetetlen, hogy a szocialista magyar munkásság nevé­vel misztifikáció történik. Mi, az itt élő magyar munkásság érdekeit legalább is olyan nyomatékkai védjük tizenötö­dik esztendeje, mint a nevezett lap kilenc hét óta, de ettől eltekintve, mi a munkásság belügyeibe soha nem avatkoztunk. A komáromi munkásság sem avatkozott eddig a mi ügyeinkbe, mert bizonyára tájékozottabb, mint a nyakába felkapaszkodott egy-két akar­­nok és tudja, hogy a sajtószabadság nemcsak azt jelenti, hogy a nekem tetsző dolgokat Írják meg, hanem ab­ban maradéktalanul benne van annak az ellenkezője is. Mi független, magyar és demokratikus irányú lap vagyunk Komárom, — junius 27. 350 millióval szállították le az 1933. évi költségvetést. A parlamenti takarékossági és ellen­őrző bizottság legutóbbi ülésén Cerny képviselő előadó a következőket ter­jesztette elő. A takarékossági bizottság a legfelső állami számvevőszékkel egye­temben és a kormánnyal való egyetér­tésben működik. Négy etapra osztható a bizottság munkája. Az első az 1933. évi költségvetésre vonatkozik, a máso­dikba azok az indítványok és javasla­tok sorolhatók, melyek különböző ol­dalakról kerültek a bizottság elé. A harmadik csoportba a munkakölcsön­­nel kapcsolatos kérdések tartoznak és a negyediket a jövő évi költségvetés kérdése alkotja. Az 1933-as költségve­tést a takarékossági bizottságnak sike­rült 350.737.000 koronával leszállí­tania. A költségvetés csökkentése nem Fel kell ezt tenni a kormány­nak ma inkább, mint valaha, mert a magyar kisebbség, amely erején felül viseli az állam ter­heit, joggal tarthat számot arra, hogy az állam ezzel szemben szintén a teljesítés álláspont­jára helyezkedjék Ne vegyék tőlünk rossz néven, hogy ennek ellenkezőjét látva és tizenöt év tapasztalataira hivatkozva, bele­­kényszerítik az itt élő magyar kisebbséget a legmerevebb ne­­galivizmusba, ha azt látja, hogy törvényes kívánságainak telje­sülésére számot nem tarthat. és azt természetesnek kell találnia min­denkinek, hogy témáinkat magunk vá­lasszuk meg. A bojkottól semmi okunk sincsen tartani, mert blöffökkel nincs időnk vesződni. Aki igy keveri a kár­tyát, az hmeri azt elölről, — de há­tulról is. Garanciákkal sem szolgálha­tunk, mert nem tudjuk, hogy kit tisz­telhetünk az ismeretlen helyen és időben és egyénektől hozott állítólagos hatá­rozat mögött. 54 év tapasztalatai arra tanítottak minket, hogy minden ellen­felet meg kell becsülni, aki fair eszkö­zökkel dolgozik: a bojkott a terror eszköze, de ettől sincsen okunk meg­hátrálni, mert lapunkat az itt élő ma­gyar nemzeti kisebbségnek Írjuk és egyesegyedül ennek vagyunk felelősek a saját lelkiismeretünkön kívül. A ha­tározattal és annak jelzőivel nem fog­lalkozunk. Ezt bejelentheti a határozat szerzője akár Amsterdamban, akár egy házzal odébb, — Moszkvában is. A Komáromi Lapok szerkesztősége. volt általános, mivel a bizottság gon­dos mérlegelés tárgyává tette az egyes tételeket. A 350 millióból az állami közigazgatásban 122 millióval, az ál­lami üzemeknél 228 millóval szállítot­ták le a kiadásokat. Többek között redukálták a köztársasági elnök bud­­getét 520 000, a nemzetgyűlését 350,000, a miniszterelnökségi költségvetést 1,227.000, a külügyminiszterét4,305.000, a nemzetvéd. minisztériumét 16,967.000, a belügyi tárcáét 1,358.000, a igazság­ügyi tárcáét 8,230.000, az iskolaügyi miniszteri tárcáét 7,393.000, a föld­­mivelésügyi tárcát 5,669.000 koronával. Az állami üzemeknél leszállították a következő ágazatoknál a költségvetést: a dohányjövedékeknél 50,420.000, postaüzemnél 24,134.000, államvasu­taknál 39,971.000, állami bányaüzemek­nél 105,200.000 koronával. Ezeken kí­vül még több más állami üzemnél redu-Egy bojkott elébe: POLITIKAI SZEMLE szerdán és szombaton kálták a folyóévi költségvetést. A bi­zottságot olyan nagy számban árasz­tották el különböző indítványokkal, hogy azoknak áttanulmányozása hosz­­szabb időt vesz igénybe. A munka­­kölcsönnel kapcsolatos bizottsági tevé­kenységre vonatkozó beszámolójelen­tés szerint a takarékossági bizottság igyekezett megfelelő ellenőrzést gyako­rolni s ebbeli tevékenységét folytatni fogja. A bizottság legfontosabb feladata az 1934. évi költségvetés ösz­­szeállitásával függ össze. Ebben a kérdésben a bizottság kettőzött gond­dal jár el. Julius 1-én aligha tudják a vasutasok fizetését teljes összegben folyósítani. Súlyos helyzetbe került az állam­­pénztár, amiről Trapl dr. pénzügymi­niszter egyik átirata tanúskodik. A pénzügyminiszter ugyanis Írásban kö­zölte Bechyne vasutügyi miniszterrel, hogy az állampénztárnak az a köte­lezettsége, mely szerint julius 1-én az állami alkalmazottaknak nemcsak ren­des havi illetményét, hanem a műkö­dési pótlékot is ki kell fizetnie, annyira nehéz helyzetbe hozza az állampénztárt, hogy nem lesz abban a helyzetben, hogy a vasutigazgatdsnak folyósítsa a rendes havi fizetéseket és illetménye­ket. Ha nem sikerül leküzdeni a ne­hézségeket, akkor bekövetkezik az a helyzet, hogy a vasutügyi minisztérium junius 30-án, illetve julius 1-én nem tudja teljes összegben kifizetni alkal­mazottainak havi fizetését és a pótlé­kokat. A vasutügyi minisztérium épen most rendeletet adott ki, amelynek ér­telmében a szolgálati szabályzat alap­ján utasítja az összes vasutigazgató­­ságokat, hogy a vasúti alkalmazottak­nak és ezek feleségeiknek tiltsanak meg minden mellékfoglalkozást. Az erre eddig már megadott engedélyeket haladéktalanul vissza kell vonni. Tüntető sztrájk a munkanélküli segély tervbevett leszállítása ellen. A grafikai munkások szakszervezeté­nek prágai központja elhatározta, hogy a munkanélküli segély tervbevett le­szállítása ellen egynapos tüntetősztráj­kot rendez. A sztrájkot junius 24-én, szombaton tartották meg, amelynek az lett a következménye hogy szombaton nem jelentek meg a déli és esti lapok, de nem jelentek meg a lapok vasár­nap reggel sem. A sztrájk csak a napi­lapokra vonatkozott, egyéb nyomdai munkát elvégeztek a nyomdászok. Ez volt az első tiltakozás a kormánynak ama terve ellen, hogy a munkanélküli maximális segélyt, az eddigi 18 koronát 12 koronára, illetve 9 koronára akarja leszállítani. Minthogy a nyomdászipar­ban a munkanélküliség 44 százalékos, a kormány terve igen súlyosan érinti a nyomdászszakcsoport tagjait. A sztrájk napján Prágában, Brünben, Pozsony­ban tiltakozó gyűlést tartottak.

Next

/
Thumbnails
Contents