Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-06-21 / 49. szám
2. old&l. »KOMÁROMI LAPOK« 1933. június 21. A magyar nemzeti párt jól sikerült ifjúsági taggyűlése Komáromban. Az ifjúsági munkacsoportok megalakulása. Saját tudósítónktól. A magyar nemzeti párt komáromi kerülete vasárnap délelőtt 10 órakor jólsikerült ifjúsági taggyűlést tartott Komáromban a központi irodában, amelynek tágas helyiségei zsúfolásig megteltek ez alkalommal. A komáromi helyi szervezeten kivül a komáromvidéki, különösen a csallóközi helyi szervezetek képviselték magukat igen szép számmal. Ott voltak: Megyercs, Ekei, Tany, Nemesócsa, Alsó- és Felsőgellér, Ógyalla, Hetény, Marcelháza, Vérthpuszta, Keszegfalu Nagysziget stb. stb. községek szervezetei. A gyűlést Kalicza Sándor központi titkár nyitotta meg meleg szavakkal. Dr. Salkovszky Jenő tartománygyűlési képviselő örömmel üdvözli a megjelent vezetőket és az ifjúság képviselőit. Ismerteti a gyűlés célját, amely a magyarság jövő életére nagyon fontos: útmutatást adni az ifjúsági munkacsoportoknak a megszervezésére, bevonni az ifjúságot a pártéletbe, mert hiszen az ifjúságé a jövő, ők következnek, ha a mostani vezetők kidőlnek az élők sorából. Az ifjúság, az új generáció új gyümölcs a magyarság fáján. Ezt a gyümölcstermést, ezt az új erőforrást, ezt az új generációt kell nekünk előre biztosítanunk azzal, hogy már az ifjú korban magunk köré veszszük mi, idősebbek, a jövő biztosítékát, a jövő erősségét, a magyar ifjúságot. Az ifjúsági munkacsoportok megalakítása azt a célt is szolgálja, hogy a magyarságot minél egységesebbé, tömörebbé tegyük. Le kell omlani a társadalmi válaszfalaknak, az osztály gőgnek el kell tűnnie, mert csak igy vehetjük föl a harcot a biztos győzelem reményével a magyar nemzet fiai közé éket verni akaró marxismus, a nemzetközi szocializmus ellen, amely testvérharcot, társadalmi elkülönítéseket okoz mindenütt. Széttagolt nemzet könnyebben esik az ellenség martalékául, nekünk össze kell tartanunk, össze kell forrnunk és ennek a szétválasztoatatlan összeforrásnak egyik hatalmas eszköze az ifjúsági munkacsoportok helyenkénti megalakítása, mert igy az ifjúság nem Az Eszperantista világ közepe egy hollandi kis városka, közel a német határhoz: Arnhem. Tulajdonképpen hogyan is jutott Arnhem ehhez a nagy tisztséghez, milliónyi eszperantista álmainak megtestesülése, vágyaik „ne tovább“-ja lenni? Igen egyszerűen! Egy lelkes magyar papnak, egy buzgó eszperantistának, Cseh Andrásnak a kezdeményezésére Arnhem városka tanácsa egy sikeres és nagyszámú külföldi hallgatóság előtt tartott arnhemí eszperantó nyelvkurzus után elhatározással felajánlotta hat évre díjmentesen, minden bér nélkül egyik legszebb épületét, egy gyönyörű park közepén fekvő volt szanatóriumot egy „Eszperantó-Ház“ céljaira. Lelkes és fáradhatatlan munka következett most, hogy a város áldozatkészségét méltón köszönjék meg az eszperantisták s rengeteg munka, pénzkiadás után megszületett az eszperantoház, vagy ahogy hivatalosan nevezik: „Esperanto-Domo“. Az „Esperanto- Domo“ magában foglalja az „eszperantó egyetem“-et, ahol a világ minden részéből összegyűlt hallgatóságnak nyelvkurzusokat tart az intézet tanári kara. Az „eszperantó egyetem“ csakugyan „egyetemszerüen“ is működik, amenynyiben a kurzusokat elvégző hallgatóság közül az arra érdemet szerzettek továbbképző tanfolyamokon „eszperantó tanitók“-ká nyernek kiképzést és Komárom, — június 20. kerülhet a nemzetköziséget hirdető agitátorok kezébe. Kéri a megjelenteket, hogy vigyék haza az itt hallottakat és mielőbb alakítsák meg otthon a magyar nemzeti párt ifjúsági helyi munkacsoportjait. A nagy tetszést kiváltó, igazán szép beszéd után ifj. Bolyky János, a magyar nemzeti párt udvardi helyi szervezetének elnöke, az ifjúsági mozgalmak agilis szervezője, az ifjúsági munkacsoportok megalakításának gyakorlati oldalát világította meg lelkes szavakkal és szemlelhető példákkal. Rámutatott az ifjúsági munkacsoportok hármas feladatára: a kulturális, a gazdasági és a politikai feladatokra. A jótékonycélu szinielőadások, mulatságok rendezéséből befolyt összeget fordítsa kulturális célokra az ifjúság. Adjon pénz-, könyv- vagy ruhajutalmat a jóltanuló, de szegény iskolásgyerekeknek, vagy télen ruházza föl a szegény jótanulókat. A műkedvelő előadásokból befolyt összegből létesítsen az ifjúság kirándulási alapot, amelyből a szegény ifjúnak is lehetővé lesz téve, hogy gazdasági ismeretek bővítését célzó tanulmányi kirándulásokon résztvehessen. Az ifjúság látogassa a pártgyüléseket, ismerje meg a párt, a község és a közigazgatási élet mibenlétét. Az ifjúságot neveljék a vezetők kort, tudást tisztelő, illemtudó, előzékeny, udvarias, önmagát művelő, a magyarságára büszke, öntudatos ifjakká, akikre nemcsak a saját családjuk, községük, hanem a magyarság összesége is büszkén tekint. Kéri a jelenlevőket, hogy szívleljék meg az elmondottakat, hogy ne legyen egy magyar község se, ahol a magyar nemzeti párt ifjúsági munkacsoportját meg ne alakították volna. A meleg elismerést aratott beszéd után Kalicza Sándor központi titkár lelkes szavakkal zárta be a jól sikerült gyűlést, kérvén a lelkes hallgatóságot, hogy a hallottakat véssék kitörülhetetlenül a szivükbe és mint lelki vetőmagot hintsék el otthon, szükebb hazájukban. Európa különféle országaiba kerülnek. Nyaranta, a nagy nemzetközi tanfolyamok idején, a legtarkább társaságtól hangos az „Esperanto-Domo“. Japánok, hinduk, svédek, angolok, németek jönnek ide a hollandokon kivül, akik természetesen mégis a legnagyobb számban találhatók. De nemcsak a „kezdők“, az eszperantisták nagy táborába lépni akarók gyűlnek itt össze, hanem a régi „old boys“, akiket a lelkesedés és a nyelv gyakorlati akarása hoz ide. Az „Esperanto-Domo“ ilyenkor csakugyan valóságos országocska saját nyelvével és területével. A ház a legmodernebb szállodaberendezéssel rendelkezik. A földszintjét a tantermek, a társalgók és a pompás télikertszerü étkező foglalják el, mig az emeletek (két emeletje van!) a szálloda céljait szolgálják. De ezt azután a legmodernebb minőségben. Minden szobában folyóvíz, központi fűtés, tisztaság és kényelem. Ha a vendég nem tudná, hogy Hollandiában van, nyugodtan azt hihetné, hogy Eszperantó-országban. Az eszperantó nyelvep kivül más érintkezési nyelv itt nincs, feliratok, útbaigazítások, minden-minden eszperantó! Az étterem evőeszközei az „Esperanto-Domo“ feliratát viselik a zöld csillaggal. A teához vagy kávéhoz felszolgált cukor is eszperantó szöveggel ékeskedik. De láthat itt az ember „eszperantó szappanét (az „Esperanto-Domo“ képével), eszperantó csokoládét, bonbont, eszperantó bort... amit csak az ember akar! Igazi eszperantó terület ez, minden „vizűm“ nélkül, mivel mindenki beteheti a lábát, aki az eszperantó nyelv barátja. De magában a városban is a feliratok hollandon kivül eszperantó nyelven is láthatók és a vendéglőben, kávéházban nyugodtan eszperantó nyelven rendelhet az ember és a pincér nem vág rá olyan ijedt arcot, mintha ugyanezt valamely kedélyes körúti kávéházban tenné meg valaki. Az „Esperanto-Domo“ télen, tavaszszal csöndes; a főforgalnm junius közepén kezdődik meg, amikor a nagy Saját tudósítónktól. Nem mindennapi eset tartja izgalomban a szomszédos Ács községet. Az egész községen pánikszerű félelem vett erőt és az izgalmat csak nem akarja fölváltani a falú megszokott csendje és a komáromiak kedvenc kiránduló helye, amely különösen az ácsi búcsú alkalmával hangos a komáromiaktól, ugyancsak a rémület ábrázatát öltötte magára. Egy darabig az ácsi kirándulásokat szüneteltetni kell, mert a megszokott barátságos, szives arcok ugyancsak hosszúra nyúltak mostanában a rémülettől. És ezt a nagy pánikot egy róka koma okozta, amely állat nem igen szokott rémületet ejteni, mert hiszen nagyon félénk és ravasz állat és nem lép fel támadólag. Inkább csak a boszuság szerzésében szokott nyomokat hagyni a falusi gazdaasszonyoknak, amikor reggelre arra ébrednek, hogy a róka az éjszaka ugyancsak megdézsmálta a baromfi állományt. Ácson azonban az történt, hogy egy megveszett róka került a községbe. Sajnos, a veszett róka veszedelmesebb ellenségnek bizonyult, mint a veszett kutya, mert a róka mozgékonyabb, ugrifülesebb és hatalmas kerítéseken, sőt háztetőkön is átveti magát, illetve átszalad. így üldöztetése sokkal nehezebb és veszedelmesebb. A dolog úgy kezdődött, hogy egy ácsi fiatalember gyanútlanul haladt kerékpárján, amikor morgó hangokat hallott a háta mögött és azt vette észre, hogy a kerékpárját valaki hátulról visszarántja. Hátranéz és megrémülve látja, hogy egy vérben forgó szemű, habzó szájú róka harapta meg a kerékpár hátsó kerekének pneumatikát és egész erősen visszarántotta a biciklit. A fiatalember azonnal tisztában volt vele, hogy veszett rókával hozta össze a sors. Szerencsére azonban, hogy a fiatalemberben a veszett róka nem tett kárt, mert a pneumatikot eleresztette és tovább rohant. Mit, rohant? Hatalmas szökdelésekkel ugrált tova és közben több embert megmart, aztán hatalmas ivelésü ugrásokkal valósággal kirepült Ács községből, de ebben nem volt köszönet, mert a közelben legelt a falu hatalmas tehéncsordája és ott vitt véghez borzalmas garázdálkodást. Először a szerencsétlen pásztorfiura ugrott rá és azt nem kevesebb, mint 18 helyen súlyosan megmarta, úgyhogy a szegény fiú eszméletlenül terült el a földön. A megbőszült állat aztán a tehenekre ugrott rá. Valósággal úgy repült az egyik tehén hátáról a másikra és a szegény párák hátát valósággal összemarcangolta. Úgy szólván az összes teheneket megmarta a veszett róka. A megmart tehenek egymás után vesztek meg és már közel húsz darab veszettségben pusztult el. Nagy most a félelem az egész faluban és attól tartanak, hogy mivel az szinte elkerülhetetlen volt, hogy vigyázatlanságból többen ittak a megmart tehén tejéből, most azokon is kitör a nemzetközi kurzusok a különféle foglalkozású résztvevők számára megnyílnak. Szétszórva a világ minden részében, országában élnek eszperantisták, de mindenütt, ahol egy eszperantista is él, ismert a neve a magyar Cseh András arnhemi „Esperanto-Domo“jának. A zöld eszperantó csillag az „Esperanto-Domo“-n ezüstös zöld fénnyel ragyogja be este a házat körülvevő park bokrait, fáit, mint a reménység színe, amely eltölti a bennlakóknak hitét, lelkét. b. e. veszettség. Senkise biztos, hogy az ő tehenét nem marta-e meg a veszett róka és most senki se mer egész Ács községben tejet inni és a mészárosok nem tudják eladni a marhahúst, mert senkise mer marhahúst enni, mert ott lappang mindig a félelem, hogy nem veszett marha húsát mérte-e ki a mészáros. Mivel a veszett róka megjelenése előtti éjjeleken több baromfi udvarban vették észre, hogy róka garázdálkodott azokban, most legtöbb ácsi család a baromfi hús és a tojásevéstől is tartózkodik, mert attól tartanak, hogy a tyúkállományban is előfordulhatott a veszettség fertőzése. Péntek Pál, ácsi birtokos, az ottani kerületnek nemzetgyűlési képviselője eljárt a vármegyénél, hogy a vármegyei főállatorvost küldjék ki, aki alapos vizsgálat után azoknál az eseteknél, ahol semmi veszély nincsen, népszerű előadások keretében nyugtatja meg a megrémült lakosságot. Betörők jártak a Sport Egyesület dunaparti csónakházában. Kétpárevezős csónak, mint betörőzsákmánv. Komárom, — június 20. Vasárnapról hétfőre virradóra kellemetlen meglepetésben volt része a Komáromi Sport Egyesület tagjainak. Az egyesületnek a Kisdunán levő, pontonokra szerelt és lehorgonyzóit csónakházában ismeretlen betörők jártak s az éjszaka védelme alatt elemelték a legjobb regattacsónakot. A betörők a helyzettel ismerősek lehettek, mert tudták, melyik nagyajtót kell feltörni s hol tartják a klubtagok a fürdőruháikat. Feltörtek minden ruhaszekrényt, de igen válogatósak voltak a fürdőruhák és a szappanok kiválogatásában. Majd levették állványáról az egyesület legnépszerűbb kétpárevezős csónakját, rátették a Dunára és eleveztek vele. A betörést csak reggel fedezte fel a klub csónakmestere s azonnal jelentést tett a rendőrségen. A rendőrség nyomozást indított s remélhetőleg megtalálja a tolvajt. Nem lehetetlen, hogy valami szökevényről, csempészről, vagy menekülőről van szó, aki ismerős volt a helyzettel. Arnhem, az „Esperanto-Mekka“. A veszett róka borzalmas garázdálkodása. Több embert megmart. - Megmarta az egész legelésző tehéncsordát. - Pánikszerű félelem az egész faluban. - A tehéncsorda fele már megveszett. Komárom, — június 20.
