Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-06-21 / 49. szám

Otvennejryedik évfolyam 40. »zám, Szerda, 1033. jnnias SÍ. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős íősierkesrtő: GAAL GYULA flr. Szerkesztő: BAKANYAY JÓZSEF dr. Bőmunkatársak: ALAPI GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. mummmmwwihwmmmmmmmmmmmmmmmmR* >i— n mii1 imBasasi s Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Kö, félévre 40 KC, negyed­évre 20 KC. — Külföldön 120 KC. Egyesszám ára 1 korona. A Duna Komárom, junius 20. Európa nagy figyelmet ébresz­tett eseménye volt a magyar miniszterelnök berlini látoga­tása. Amint ilyenkor szokás, mindenféle — főleg politikai következtetéseket fűznek a ma­gyar miniszterelnök látogatásá­hoz, hogy abból valami szen­zációt csiholhassanak ki a Lon­donban ülésező világgazdasági konferencia számára. A szen­zációból azonban aligha lesz valami, mert a magyar részről kiadott hivatalos nyilatkozat minden félreértést és kombiná­ciót, sőt rosszakaratot is lesze­rel, amikor kijelenti, hogy Ma­gyarországon junius végén meg­kezdődik az aratás. A magyar arató nem tudta a múlt eszten­dőben sem, hogy tulajdonkép kinek és miért dolgozik Az idén talán valamivel több remény­séggel pendül meg a kasza a búzamezőkön, a kenyérmagnak uj piaca lesz, a német biroda­lom, amely jó fogyasztó és sokat fogyaszt. A szenzáció tehát legfeljebb a tőzsdék számára az, de ör­vendetes következménye mégis van, hogy legalább két állam Európa közepén közeledik egy­máshoz és igyekszik egymáson segíteni. Magyarország buzafe­­leslegét nyugat felé helyezheti el és ezenkívül Olaszországban nyílik számára eladási lehető­ség. Mindenesetre a nyugati szomszédság az értékesebb, mert mind a két ország tetemes behozatalra szorul. A természe­tes kapcsolat megvan ezek kö­zött az államok között és ez a Duna, mely végighömpölyög Középeurópán és azt valamikor nagy gazdasági egységbe fog­lalta. A Duna medencéje természet­től arra alakult, hogy a mel­lette lakó népek sorsát irányítsa. Csak a nemrégiben alakult meg egy dunamenti gazdasági szö­vetség, a kisantanté, melynek exkluzivitása a szomszéd álla­mok szempontjából a hozzá­­csallakozásra alkalmatlan. Na­gyobb kilátásokat nyújt a két német és a magyar állam gaz­dasági kapcsolata a Duna se­gítségével, amely a régi Európa kiegyensúlyozott gazdasági rendszerébe kíván újból beil­leszkedni és felismerve az egy­másrautaltságot, azt lehetőleg elmélyíteni is hivatott. A világ­­gazdaságnak első és legna­gyobb problémája az agrárálla­mok gabonatermelésének meg­felelő elosztása, amellyel már a stresai konferencia is birkó­zott és elméletben hozott is határozatokat, amelyek megva­lósítását most a londoni kon­ferencia hivatott formába önteni Gazdaságpolitikai szempont­ból természetesnek látszik, hogy itt olyan államok szövetkeznek, amelyek korábban is szoros politikai viszonyban voltak egy­mással és már hagyományok ál­lanak összeköttetéseik mögött. Bármily meleg is a viszony gaz­dasági érdekközösségben mű­ködő államok között, nem pó­tolhatja a régi hagyományokat semmi, uj jelszavak, hangzatos ígéretek és szép programpon­tok sem, mert a gazdasági ösz­­szeköttetések múltja az az egye­düli protekcionizmus, melynek talajából a kölcsönös bizalom és megértés fakadhat. A Dunamedence népeinek gaz­dasági együttműködését nagy politikai ellentétek választják ei és akadályozzák, amelyek szétvágták a régi összekötteté­seket és a gazdasági egymásra­utaltságot Ez is segített össze­kuszálni az európai gazdasági helyzetet, amely végerendmé­­nyében a békeszerződéseknek Komárom, — junius 20. A parlament megkezdte üléseit. A képviselőház és a szenátus ked­den újra megkezdte ütéseit. A parla­mentnek ez az utolsó ülésszaka a nyári szabadság előtt, melynek megkezdése előtt még több fontos ügyet el kell elintézni. A nyári szabadság julius első felében kezdődik, addig a napirendre kerülő munkaanyag elintézését végre­hajtják, miértis a parlamenti munkának intenzívnek kell lennie, annyival is in­kább, mert csak három hét áll rendel­kezésre. A legfontosabb ügyek, amelyek napirendre kerülnek s amelyekben a koalíciós pártok között megegyezés jött létre, az állami tisztviselők szol­gálati pragmatikájának novellája és a miniszterek felelősségéről szóló tör­vényjavaslat. A kormány ezenkívül több gazdasági törvényjavaslatot fog még a szünet előtt beterjeszteni. Ezek között van a termésbiztositásra vonat­kozó intézkedésekről szóló javaslat, továbbá a kartelljavaslat, amelyet nem­­csupán a szociáldemokrata pártok, ha­nem az agrárok és a cseh néppártiak is sürgetnek. A kormány ezenkívül a felhatalmazási törvény alapján az auto­nóm vámtarifa ügyében kibocsátott rendeletet fogja előterjeszteni a házban. Előkészítés alatt van a munkanélküliek segélyére vonatkozó reformtervezet is, amely a legközelebbi napokban kerül a döntés stádiumába. tulajdonítható elsősorban, ahol az államokat két kategóriába sorozták, a győztesekre és a legyőzőitekre, Ez az elv küszö­bölte ki az államok közt any­­nyira szükséges bizalmat és a kiegyenlítettség tudatát megron­totta egy eddig ismeretlen euró­pai fogalom, a biztonság kér­dése, amely körül a cirkulusz­­viciózusz haláltáncában egy helyben forog az egész gazda­sági élet A gazdasági összekuszáltsá­­got annak a nagy fonalnak kell megoldania, mely Európán ke­resztülhalad a Duna folyónak. Természetes kapcsolatot jelent ez a mellette lakó nemzeteknek és népeknek Ha igazak a hírek, hogy most három ország egy­másra talált és gazdaságilag szorosabb összeköttetésbe ke­rül egymással, úgy a Duna hű marad évezredes szerepéhez. Ebben az esetben a Duna szim­bóluma megnövekszik és gaz­dasági erejét azzal mutatja meg, hogy Középeurópában a kon­szolidáció! a gazdasági terüle­ten építi ki, a gazdasági drót­sövények és tiltó határszema­­fórok erdejében is. Benes dr. külügyminiszter elis­merése a régi monarchia jól megalapozott gazdasági szerke­zetéről. A Prager Tagblatt londoni külön tudósítójának nyilatkozott Benes dr. csehszlovák külügyminiszter az osztrák helyzetről és ezzel kapcsolatban a régi monarkia gazdasági berendezéséről. A külügyminiszter érdekes nyilatkozatá­ban többek között azt mondotta, hogy a dunai államok gazdasági érdekei nem állanak egymással ellentétben. „A régi monarkia (Ausztria-Magyar ország) gazdaságilag nagyon egészséges és jól megalapozott építmény volt és meg­győződésem szerint előbb-utóbb újra vissza kell térnünk ehhez a gazdasági kapcsolathoz, ha ismét magasba aka­runk törekedni. Az uj alakulat, mely szemem előtt lebeg, jobb és észszerűbb alapon fog állani nemzeti tagozottsá­­gában és sokkal nagyobb fejlődési lehetőségek előtt fog állani, mint a múltban,minthogy nem lesznek belsőne­hézségei és bonyodalmai, amelyek hely­zetét kifelé • megnehezíthetnék.“ Ausz­tria három lehetőség előtt áll: csatla­kozhat egy nagyhatalomhoz (Német­ország), közeledhet a Dunamedence egy másik kisebb hatalmához (Magyar­­ország) vagy közreműködhet egy olyan gazdaságpolitikai alakulatban, amely bár tulajdonképen nem nagyhatalom, de a maga nemében mégis az (a kis-Szerbesztöség és kiadóhivatal Nádor-u. 21. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton antant). Benes további nyilatkozatá­ban vésztjósló hangon figyelmezteti Ausztriát arra, hogy mi jog vele tör­ténni, ha akár Németországhoz, akár Magyarországhoz akar csatlakozni Ausztria és végül azt ajánlja, hogy a kisantanthoz csatlakozzék, mert ez a megoldás megadja a lehetőséget Ausz­triának arra, hogy szövetségesét is be­kapcsolja. Ez az egész középeurópai kérdés megoldását jelentené, ennek a területnek egymást jól kiegészítő mező­­gazdasági és ipari államának teljes megelégedésére. A szociáldemokrata párt érdeke, hogy bentmaradjon a koalícióban A csehszlovák szociáldemokrata párt szombaton tartotta kongresszusát Hampl nemzetgyűlési képviselő elnöklete mel­lett, aki megnyitó beszédében kijelen­tette, hogy a csehszlovák szociáldemo­kraták rokonszenvel kisérik németbiro­dalmi elvtársaik küzdelmét. A kongre­­szuson felszólalt Bechyne vasutügyi miniszter is, aki politikai beszámolójá­ban fölhívta a pártkongressus figyelmét arra, hogy a párt sorsa a párttagoktól függ és ügyelni kell arra, hogy a cseh­szlovákiai munkásságot ne érjék meg­lepetések. A szocialistáknak nem szabad idegeskedniük s nem szabad cselekede­teikben izgalmi motívumoknak szere­pelni. Nézete szerint az ellenfél a jobb­oldalon áll s ki akarja használni azt a részére kedvező szelet, amely Német­ország felől fuj. Kifejtette, hogy a szo­ciáldemokrata párt érdeke megkívánja, hogy a párt továbbra is megmaradjon a koalícióban és küzdelmét annak ke­retén belül vívja meg. A kongreszus határozati javaslatot fogadott el, amely­ben a párt a koalícióban való meg­maradását hangoztatja, követeli a kar­­telellenes törvény és az uzsoratörvény mielőbbi életbeléptetését, valamint a munkaidő megrövidítését és a munka­­nélküliség súlyos problémájának sürgős rendezését. «SHHMHSSHHHBBHHnMHi' — Beiratások a községi elemi fiú- és leányiskolába 1933. június hó 28 án szerdán, június 30-án pén­teken d. e. 8 —11-ig, d. u. 2—4-ig. Beiratási díj 2 Kő, azonfelül a tehető­sebb szülők 6 Kő iskolaorvosi dijat fizetnek. Figyelmeztetjük a szülőket, hogy a tanköteles gyermekeiket ezen a két napon okvetlen beírassák, mert a be nem írt tanulók névjegyzéke bün­tető eljárás végett áttétetik a rendőr­biztossághoz. A népoktatási törvény rendelkezése szerint az 1. osztályba be­íratni tartoznak a szülők azon gyermekei­ket, akik az 1926. év szeptember 1-től, 1927. év szeptember 1-ig terjedő idő­közben születtek. Anyakönyvi bizony­lat bemutatása az 1. osztályba iratko­­zók részére kötelező. A bizonylat az anyakönyvi hivatalban beírás céljaira díjmentesen kapható. Az iskolaszék. — Elcserélném teljesen újonnan épült (adómentes) házamat olyan házzal, hol a kocsival való bejárás lehetséges. (A házat el is adnám, ha csere nem lehetséges.) Cim: Eötvös ucca 48/b. POLITIKAI IIIffiLI

Next

/
Thumbnails
Contents