Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-06-17 / 48. szám

»KOMÁROMI LAPOK«

3. oldat".

1933. június 17

talon, közmunkaügyi. minisztériumon, addig idő telik el, de hát idő kell az építésre is, mert négy hónap áll mindössze rendelkezésre és azután beáll a téli idő, amikor az építkezés szünetelni kénytelen. Ezért tehát a hivataloknak a munkakölcsönhől eredő beruházási ügyeket mindenesetre soronkívül kellene elintézni és nem lenne szabad bevárni azt, hogy az építkezés ebben az esztendőben a nyár derekán vagy még később induljon meg.

A munkanélküliek ügye tehát nagyon sürgős lenne és ne csodálkozzunk azon, hogy elveszítik türelmüket. Itt a nyár és családaik hiába vár ják a kereső családfőnek vagy családtagnak a hazaérkezését, hogy abból életüket tovább tengessék, vagy egy-egy ruhadarabot vegyenek maguknak, vagy gyermekeiknek. Miért nem mozdulnak meg a hatóságok és a felelős tényezők, amikor ezer és ezer ember mindennapi kenyeréről van szó és hol vannak a politikai pártok, melyeknek kötelessége lenne felszólalni, és döngetni a kormány kapuját, hogy a munkakölcsön csapját erre is irányítsák már.

Ne csodálkozzunk tehát azon, ha az emberek elégületlenek és elkeseredettekké lesznek. És ezt az elkeseredést nem lehet lecsillapítani egy-két. kenyérjeggyel és élelmiszer utalványnyal, mert ez nem megoldás. Sajnos, a munkanélküliség gyökeres megoldására nem is számíthatunk. Még esztendőkön keresztül tart ez a harc a világválsággal és az európai államok egymást meg nem értésével és elzárkózásával, mely a munkanélküliségnek főoka. Azonban politikai irányban is szükséges lenne megtenni azokat az előkészületeket, hogy ez a veszedelem csökkenjen. Mert veszedelem á munkanélküliség az államra, társadalomra és családra egyaránt. Demoralizálja az emberi lelkeket és kiirtja belőlük a hitet és a reményt az embernek hivatása felől.

A munkanélküliség ügyét a kormány szintén felvette a programjába. Amint értesülünk, ez a program abból áll, hogy a genti rendszert, amely mellett az állam nagyobb, a szakszervezetek kisebb segélyekkel járultak a munkanélküliek fentartásához, hatályon kívül lesz helyezve és a munkanélküli segély 18 koronáról napi 12 koronára leszállítva. Hogy ez mennyimög. Kevesebbre mongya.

Az asszonyt most már hevíti az üzletkötés vágya. Azt mondja tehát:

— Csak magának adom négy ötvenért. Akarja?

Toppantó a fejét rázza:

— Sok.

— Hát négy korona?

— Az is.

— Hát a három ötven?

— Úgyis.

— No, kell három negyvenért? Mert akkor inkább maradjon itt. Az a végső ára.

— Tudja mit? — szól ekkor Toppantó. — Három koronáért legye papirosba. Hadd örüljön a Rozika.

De mivel látja, hogy az asszony nem mozdul, mégegyszer mondja:

— No, ággyá úgy?

Az asszony visszateszi a babát az előbbi helyére s komolyan így szól:

— Nem. Három negyven a végső ára. Azért a magáé. Olcsóbban nem.

— Aszongya?

— Azt én! — beszél az asszony nagy komolysággal. — Mert ilyen babát az egész piacban nem kap annyi pénzért.

Toppantó moslan tűnődik. Megáll. Erre-arra néz. Elmereng a szemével. Alig észrevehetően, néha meg is csóválja a fejét. De aztán egyszer csak megszólal, mivel látja, hogy úgyis hiábavaló már itten minden további szóbeszéd. Kissé mosolygós ábrázattal, azt mondja ekkor:

— Lögyön hát magának igaza. Itt a három negyven. — Majd a pénzt megvillantva, így szól:

— Ilyen fényöset adok, mer neköm is ilyent adtak a kisbornyúért.

Azzal, minthogy megtörtént a vásár, a papirosba csomagolt babát zsebébe teszi, kezel az asszonnyal, Istennek ajánlja s tovább megy. Most már nem gondol a babára jódarabig.

re antiszociális, azt hiába hangoztatjuk, mert a pénzügyminiszter ridegen válaszol, hogy még erre sem tud fedezetet biztosítani. Ez igen szomorú a munkanélküliek szempontjából, bár az ilyen segélyezett munkanélküliek, akik többnyire szakmunkások, igen csekély számmal vannak képviselve a munkanélküliek nagy tömegeiben.

Az állam nem bírja a milliárdos terhet, amelyet a munkanélküliekről való gondoskodás rak reá. Improduktív kiadás, amely kizárólag csak az életfentarlás körében, az elsőrendű

élelmicikkek fogyasztásában merül ki. De már. nem jut belőle az ipari termékek, a ruházati cikkek fogyasztására .Ezért kellene a kereset a munkanélkülieknek, hogy abból fel is ruházhatnák családjaikat. De ezek mind plalonikus és elméleti kérdések. A gyakorlati kérdés az, hogy június 17-ét Írjuk és Komáromban és egész Szlovenszkóban áll a munka. A nap magasan jár és melegíti a földet, érleli a kalászokat és érleli a gyümölcsöt. A munkanélküli mindezt fájdalmasan nézi, mert úgy látja, hogy neki nincs helye már a nap alatt.

A komáromi tankerület magyar tanítóságának közgyűlése.

Az új fanfelügyelő bemutatkozása a tanítóság előtt.

Saját tudósítónktól. Komárom, — június 15.

Komárom, junius 1(5.

Szerdán délelőtt tartotta meg a komáromi Kultúrpalota nagytermében a komáromi tankerület magyar tanítói köre évi rendes közgyűlését. A körzeti tanítóság úgyszólván teljes számban megjelent. Ezen a közgyűlésen mutatkozott be a komáromi körzet új tanfelügyelője, Markovics Ede.

A közgyűlést Halász Ödön, balonyi igazgató-tanító, köri elnök nyitotta meg, aki megnyitójában szeretettel és magyaros őszinteséggel köszöntötte a körzet új tanfelügyelőjét, Markovics Edét és a közgyűlésre meghívott Kovács Alajost, a Magyar Tanílóegycsület országos elnökét. Kéri a magyar tanítóságot, hogy úgy. mint eddig, ezután is tegyen eleget magyar kulturális és szociális kötelességeinek. Felhívta a tanítóság figyelmét a politikamentes Szlovenszkói Magyar Kultur Egyesület erkölcsi támogatására is többek között.

A keresetlen üdvözlő szavakra Markovics Ede tánfelügyelő válaszolt, örült az őszinte hangnak, amely vele szemben megnyilvánult. A magyar tanítóság vegyen részt a magyar egyesületi életben — mondotta, többek között —, hogy az állam és a magyar nép javára munkálkodjon. ígéri, hogy mindent elkövet, hogy a magyar tanítóság az ő kerületében jólérezze magát. Beszédét a megjelent tanítóság tetszésnyilvánítása kísérte.

Utána Kovács Alajos országos elnök köszönte meg az üdvözlő szavakéi.

Halász Ödön köri elnök évi jelentésében .elbúcsúztatta Vörös Jánost, a nagy népszerűségnek örvendett gútai tanítót. Majd a továbbiakban kijelentette, hogy a Dérer-féle iskolareformmal szemben nem kíván állást foglalni, mint tanító, mert az ügy az utóbbi időben már a politika asztalára került.

Ezután tartotta meg felvilágosító előadását Markovics Ede hm fel ügyelő, különösen az iskolaigazgatók hasznára. Az előadás címe: Iskolai adminisztráció , melyben különösen az osztályszervezésre, az osztálymeghagyásra, az állás definitivvé tételére és az iskolaszéki választásokra vonatkozólag adott hasznos felvilágosításokat. Főcélja az iskolai oktatásban, — különösen a falusi iskolákban — a helység hiánya miatt létesített váltakozó tanítási rendszernek megszüntetése, amely nagy pedagógiai hátrányokat von maga után. Előadása végén üdvözölte a magyar tanítóság ifjú generációját.

Kovács Alajos országos elnök a magyar tanítóság két aktuális nagy problémájáról beszélt, a Tanítók Háza felépítéséről Pozsonyban és a Tanítói Könyvesbolt felállításáról. A Tanítók Háza csak úgy jöhet létre, ha a könyvesbolt az ezt fedezendő anyagi hasznot meghozza. Eredményt felmutató tárgyalásokban van a galántai Han.J1 Qifeeeáeíi

' szakértők

A gyerekek gyorsan megértik: Oetker-pudding a legjobban izük. Amit gyermekek megbecsülnek, azt ók előbb pontosan megvizsgálják. Ezért ügyeljetek figyelmesen, úgy, mint ezen gyermekek. arra, hogy mindig a .Világos fej“ csomagolási kapjátok. Akkor nem lehet elrontani. Akkor az egy Oetker-pudding lesz.

Dr. Getker-féie puddingpor

minden szakmabeli üzletben kapható. Ha véletlenül nem voina raktáron, úgy a legközelebbi elárusítóhely címét kívánatra szívesen közli:

Dr. A. Oefker, Brno.

zával, amely a Tanítói Könyvesbolt részére helyiséget, adminisztrációt és hitelt nyújt. Lelkes szavakkal kéri a tanítóságot, hogy necsak erkölcsi, hanem anyagi támogatását nyújtsa továbbra is, hogy egyszer a magyar tanítók özvegyeinek, árváinak, gyerekeinek otthona legyen.

A felszólaláshoz hozzászólt Vízvári/ Vilmos aranyosi igazgató-tanító, és Uhereczlcy Géza igazgató, akinek reális felfogású nyilatkozata nagyban hozzájárult a probléma megoldásához. A közgyűlés hangsúlyozta, hogy nem érinti a Tanítók Könyvesboltjá-nak vállalata a könyvkereskedők egzisztenciáját, mert ezentúl a magyar könyvkereskedők a tanítói könyvesboltból fogják megrendelni könyv- és papírszükségleteiket.

Söröss Jenő: »Szebb jövőnk keresése« című dolgozatát olvasta föl, melyben a fiatal tanítói nemzedék kulturális képzettségéről és pedagógiai kötelességeiről szólod igen tartalmasán. Azt hangsúlyozta, hogy a tanítói pálya ne legyen mentőcsónak sokak számára s a tanítónak a kor szellemi magaslatán kell állnia mindenképen. Evégből helyesli a tanítói akadémiák felállítását s a tanítók minél intenzívebben való önművelését. Sürgeti a falusi tanítóság számára a hathatós kulturmunkát. Az előadás nagy tetszést aratott.

A közgyűlés további rendje során zárszámadás, költségvetés, pénztári jelentés szerepelt.

A közgyűlés után jólsikerült közebéd volt a Dózsa-íéle Vigadóban.

Hétfőn kezdődik a komáromi kerületi bíróság esküdtszéki ciklusa s előreláthatólag tiz napig tart.

A halálraítélt lévai, arzénnel mérgező Sztankóné ügye is újra tárgyalás alá kerül.

Csak mikor a Kisvasút ott szuszog már a Matyéren túl, közel a Rózsajáráshoz, jut eszébe ismét. Lágy, simogató melegség szalad a szívére. Eszébe jut, hogy milyen nagyot néz majd Rózái, a felesége, meg a kis Rozika, mikor a babát az ölibe teszi. No, biztos, hogy most nem rezonéroz az asszony a pénzkiadásért. Nem mondja majd, hogy hát ezt mi a fenének vötte kend?

Keze odatévedt a csomagra s kihúzta a zsebéből.

—Nézlek no, alszik-e még a szórnod?

S ahogy lassan, csöndesen kipakollázta, kíváncsiság melegedett az arcán. Nagy, benső kíváncsiság, mintha csak azt nézte volna, milyen kalásza lesz az idén a búzának? Szép-e, vagy csak olyan silány, ocsu-forma?

Hanem ahogy a babát kibontotta, elképedt. Nagyot bámult.

— No né, hát ez nem alszik!

Aztán, hogy meglepetten irgetteforgatta, majd a körmével is megpiszkálgatta meg a szemét, bosszúsággal állapította meg:

— Ez nem az a baba, akit én mögvöttem. Ennek nem forog a szőnie. Ezé mindég nyitva van. Hijnye, — fohászkodta el magát, — becsaptak! Másik babát adott el neköm az az asszony.

Darabig még nézte, nézegette a babát, aztán hirtelen összemarkolta a papirossal s visszatette a zsebébe. Majd nagyokat szippantva, rágyújtott a pipára. S mikor már jól szeleit a készség, így morfondérozott nagy mérgesen :

— Persze, mer az az alvó drágább lőtt vóna!

S még csak ennyit mpndott a maga megnyugtatására:

— No, babát se vöszök többet!

Komárom, június 16.

A komáromi kerületi bíróságon a nyári esküdtszéki tárgyalások hétfőn, junius 19-én kezdődnek s a ciklus tartama átnyúlik valószínűleg a következő hétbe is. A gyujtogatási, szándékos emberölési esetek közül

kiemelkedik özv. Sztankónénak, a lévai arzénpör fővádlottjának esete.

Sztankónét tudniillik az őszi esküdtszék igazmondása alapján halálra ítélték.

A legfelső bíróság azonban új tárgyalás megtartását rendelte el, tekintettel arra, hogy Sztankóné elleni vád nem volt teljesen bebizonyítva.

Az esküdtszéki tárgyalások rendje különben a következőképen alakult: Junius '19-én Sárga János barssallói lakos ügye, haláltokozó súlyos testi sértés. Ugyancsak 19-én Schmidek Anna, gyilkosság. 20-án és 21-én Korcsok Pál és Hruby Jaroszláv, Priskin János, gyújtogatás. 22-éil Molnár István, emberölés. 23-án Mechár István, Szatenszkó Ferenc, gyújtogatás. 24-én Major György, emberölés. 26-án és 27-én Sztankóné ügye. Ezenkívül még két vádiratot készít az ügyészség.