Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-06-07 / 45. szám

Otvennegyedik évfolyam 45. szám Szerda, 1933. jniiins 7, KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetés! ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Kö, félévre 40 Kf, negyed-Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: évre 20 Ké. - Külföldön 120 KC. Egyesszám ára 1 korona. Bőmunkatársak: ALAP.Y GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. szerdán és szombaton Francia négyes a békepaktummal lei a nap és mély bókkal üdvözli Komárom, junius 6. A Mussolini—Macdonald-féle négy­hal almi paktum, amelyet már a kisaiitanl is elfogadóit és kijelen­tene, hogy ez semmi veszélyt nem rejt reá nézve, francia játékszerré változott. Tulajdonképen ez az egész paktum a franciák és a né­metek érdekében készült, hogy ez a két európai hahalom valahogyan mégis találkozzék és alkalom nyíl­jék arra, hogy a béke ezzel a köz­vetlen érintkezéssel is megszilárdít­­hatóvá legyen. A franciáknak ez sem kell és tulajdonképen semmi sem kell, csak Európa vezetése és francia gyámság alá helyezése. Az ökel, ez sem ér sokai, meri azt nem francia nagyság indítványoz­ta, hanem a fasiszta Mussolini. Pe­dig az ö manifcszíációjuk, a Kel- Iogg-pakium, ugyancsak szép pa­rádé rendezésére adóit alkalmat Parisban, amikor a fehér galam­bokat is feleresztették a levegőbe, annak jeléül, hogy a francia fegy­verkezés túlsúlya már akkor is háüérbe szorílolta Európa minden államát. Nincsen reménység ilyen viszo­nyok között a megegyezésre, ami­kor a német egyenjogúságot, amit egy ízben már elismertek elvben, most részielekben akarják elis­merni. Amibe Németország termé­szetesen nein mehet bele és a fran­cia biztonságnak újabb leckéket ád fel. Hová vezet ez a hisztérikus já­ték a tűzzel, azt nem lehet meg­mondani. A francia prepatencia nincs másra tekintettel, mint kö­zépeurópai és balkáni barátaira. Hál ez igen meghaló és kedves fi­gyelem, azonban Európában egyéb államok is vannak, amelyeket az európai béke szintén érdekel. Ezek, tehát Európa nagyobb fele, ma el­keseredéssel szemlélik ezl a fele­lőtlen játékot, amely ma Európa békéje és gazdasági talpraállítása körül történik. A küszöbön álló világgazdasági konferencia lesz az a ianáeskozás, ahol ennek bizonyára kifejezést is fognak adni az elégedetlen nem­zetek. Meg kell állapítani, hogy az elmúlt másfél évtized alatt a béke ügye nem haladt előre és frázisok­nál egyéb nem hangzott el annak érdekében. A lettek elmaradtak. Ezeket a lettekei keli most szá­­monkérni azoktól, akik mindént elgáncsollak részint féltékenység­ből, részint hiúságból, részint pe­dig önzésből. Ez a hármas soro­zata a nemakarásnak sodorja Eu­rópát ma cllcnállhaiailan erővel a bizonytalanság felé, ami megakaszt­ja a gazdasági felépülési épen úgy, mini a békét és egy általánosan ér­zett feszültséget állandósít. Felel­jenek érte azok, akik ezt okozzák és a következményekért is legyen bátorságuk a felelősséget viselni. A legteljesebb siker koronázta a Magyar Dalosszöveíség EL országos dalosünnepély ét Nagyhatású szerenád-sorozattal vezette be a jubiláló Dal­­egyesület az ünnepségeket. - Lélekemelő díszközgyűlés. Monsírehangverseny a sétatéri katonai lovardában. iingol külügyminiszter már búcsú­zó félben van hivatalától, mert a franciákkal megegyezni nem lehet sem a leszerelési konferencián, ahol azok az angol floíla-kérdést aknázták alá, sem a négyhatalmi paktumban, amelyben Macdonald köiöite le magát. Most már két dolog egészen nyil­vánvaló: a leszerelési egyezmény léire nem jöhet, mert a franciák lefegyverkezni nem akarnak, ha­nem azt ürügyekkel odázzák el és mindig a francia biztonság körül láncolnak. Végre meg kell velük értetni, hogy a többi nemzetek biz­tonsága is van olyan fonlos, mini a francia nemzeté. A másik dolog pedig a négyhatalmi egyezmény­nek a szahotálása, vagyis a fran­ciáknak van okuk arra, hogy a bé­ke érdekében ez idő szerint ne mű­ködjenek közre, ami egyúttal vilá­gossá teszi a leszerelés körül foly­tatott politikájukat is. A franciáknak semmi sincsen ínyére, akár Olaszország, akár An­golország részéről jöjjön is a kez­deményezés. Ezt végre tudomásul kell vennie Európának is és ehhez képest kell berendezkednie. A le­szerelés kudarca most már több, mint nyilvánvaló és a konferen­cia elnapolása súlyos veresége az angol diplomáciának. A világgaz­dasági konferencián a helyzet va­lószínűleg ugyanez lesz és Francia­­ország itt is mint kivételes és a többiek felett előjogos nemzet fog jelentkezni olyan kívánságokkal, a­­melyeket nem lehet kielégíteni. Amerikának is be kell látnia, hogy Franciaországnak tulajdonképen semmi sem jó, ami másoktól jön, igy Roosevelt intelme sincsen a franciák ínyére. A felelősség tehát mindenképen Franciaországon marad, hogy az európai béke megszilárdulni nem képes örökös elutasító álláspontja miatt. A négyhatalmi paktum nem jelent egyebet, mint manifesztá­­eiót a béke mellett, de a francia politikusoknak, akiknek külön kel Saját tudósítónktól. Feledhetetlen emlékű ünnepnapjai voltak a magyarságnak a pünkösdi ünnepek alatt Komáromban, ahol a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség tartotta II. országos dalosünnepélyét halszáz dalos részvételével. Az orszá­gos dalosünnepély keretében rendez­te meg a Komáromi Dalegyesület fennállásának és működésének 70-ik évfordulója alkalmából zászlóavatással egybekötött jubileumi ünnepségét is, amely gazdag volt kiemelkedő művé­szi és lélekemelő mozzanatokban. Az országos ünnepélyen a Dalosszövetség kebelébe tartozó dalosok közül 15 egyesülettel 600-an vettek részt, akik az ország különböző városaiból és köz­ségeiből zarándokoltak el ez ősi város falai közé, hogy a hetvenéves Dal­egyesület örömünnepében résztvegye­­nek és a nagyszabású díszhangver­senyen közreműködjenek. Ezen az ünnepélyien a dalosokon kí­vül ezren és ezren vettek részt, akik­nek soraiban megjelentek a dalosszövet­ség vezetőségén kívül a magyar nemzeti kisebbségi közélet képviselői, a ma­gyar közélet vezető férfiai, az ünne­pély legkiemelkedőbb művészi esemé­nyénél, a katonai lovardában lefolyt fenségesen szép díszhangversenyen pe­dig a közigazgatósági és katonai ható­ságok főnökei és képviselői is meg­jelentek, ami a jelenvolt magyar kö­zönségre rendkívüli hatást gyakorolt. A magyar dal ünnepe testvéri közös­ségbe tömörítette össze a dal és művé­szet barátait és amint a közreműködő dalosok a magyar nemzetiség vala­mennyi rétegét képviselték osztály és társadalmi külömbség nélkül, úgy a közönség soraiban megjelent több ezer főre tehető hallgatóság egy szívvel és egy lélekkel gyönyörködött a magas művészi színvonalon tartott díszhang­verseny nagy sikerrel előadott szá­maiban. Nagy, sokáig feledhetetlen élmény marad a komáromi dalosünnepély, amely mintaszerű rendezésével a leg­­precizebben folyt le és amelynek kel­lemes benyomásai úgy a komáromi közönség, mint a két napig itt időzött magyar dalosok lelkében kitörölhetet­len nyomokat hagytak. A Magyar Dalosszövetség második dalosünnepé­lye teljesen méltó volt eddigi nagysi­kerű művészi megnyilvánulásaihoz és megragadó Bizonysága volt annak1, hogy a Dalosszövetség feladata ma­gaslatán áll, amely hivatását eredmé­nyesen tölti be. Az ünnepély részleteiről a követ­kezőkben számolunk be. A DalegyesUlet kegyeleti aktusa. A Komáromi Dalegyesület július 4-én, Pünkösd vasárnapján ünnepelte fennállásának és működésének 70. év­fordulóját. Ez alkalommal a Dalegye­sület nádor uccai nagytermében zászló­­avatással egybekötött díszközgyűlést tartott, amelyen lelkes melegséggel emlékezett és áldozott a múltnak. A jubileumi ünnepélyt megelőző na­pon, junius 3-án délután 5 órakor a Dalegyesület működőkara Fülöp Zsigmond elnök vezetésével régi zász­laja alatt felkereste a ref. temetőben az egyesület első, nagyemlékű alapító elnökének, Molnár Ádám volt kir. fő­ügyész sírját, valamint a róm. kath. temetőben az egyesület első karnagyé-: nak, Kopeczky Ferenc volt zenetanár­nak sírját, hogy kegyeletes érzéssel, áldozzon azok halhatatlan emlékének,! akik a Dalegyesület megalakításában! és megalapozásában elévülhetetlen ér-! Komárom, junius 6. demeket szereztek. Mindkét sírnál a működőkar Schmidt Viktor karnagy vezetésével Kreutzer­­nek mélyen megindító gyászdalát (Csendes a panaszok...) énekelte, utá­na pedig Fülöp Zsigmond elnök mon­dott megragadó beszédet, méltatva a nagy elődök érdemeit, akiknek sírjára az egyesület nevében babérkoszorúi helyezett. Molnár Ádám sírjának meg­koszorúzása után a rokonság nevében Szijj Ferenc dr. ny. polgármester mon­dott meleg köszönetét a Dalegyesület megemlékezéseért. A jelige eléneklésével ért véget a megható kegyeletes aktus. Fogadás a vasútnál. A dalosünnepélyen résztvett dalosok közül elsőnek a Losonci Magyar Dal­egylet érkezett meg este 6 óra után Komáromba. A Dalegyesület működő­kara testületileg megjelent a vasútnál, ahol szívélyes fogadtatásban részesí­tette az érkező dalosokat. Ugyanezen vonattal érkezett városunkba Simkó Gusztáv országos karigazgató, a kiváló dirigens és dalszerzővel az élén a Kas­sai Zenekedvelők Koszorús Dalegyle­tének küldöttsége is. Mikor a vonatból kiszálltak a da­losok, a Dalegyesület működőkara jel­igével fogadta őket, Fülöp Zsigmond elnök pedig szívből jövő meleg baráti szavakkal üdvözölte az érkezőket. A Losonci Dalegylet részéről Kövy Ár­pád ref. lelkész és teol. tanár, az egye­sület igazgatója köszönte meg lelkes beszédben a fogadtatást, a kassaiak köszönetét pedig Schalkház Lipót tit­kár tolmácsolta megkapó beszédben. Az állomásról azután rendezett nienel- Iben bevonult a dalossereg a Kultúr­palota udvarába, ahol az elszálláso-

Next

/
Thumbnails
Contents