Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-06-07 / 45. szám

»KOMÁROMI LAPOK« 2. oldal. lásra és étkezésre vonatkozó jegyeket vették át. A Rimaszombati Magyar" Dalegylct ugyancsak szombaton este 8 óra felé érkezett meg autóbuszon, akiket a ki­rendelt fogadóbizottság fogadott a Vág­óid főnél, illetve a Kultúrpalotában, Szerenád a város közönsé­gének, a zászlóvédőnek és az országos elnöknek. A jubiláló Dalegyesület szombatesti szerenádja olyan rendkívüli hatástért el Komárom város közönségénél, amelyre alig találunk példát még a régi jó időkben tartott nagysikerű ün­nepségek közölt is. A Komáromi Dal­egyesület ezen szereplése nemcsak mű­vészi értékben emelte az egyesület jó­hírnevét, hanem a népszerűsége nim­buszát is erősítette és kitörölhetetlen emlékkel gazdagította a magyarság lel­két. Maga a művészi teljesítmény is kivételes elismerést aratott, de az az elgondolás, hogy az egyesület Komá­rom város közönségét a hét évtized fordulóján szerenáddal tisztelte meg, magában véve is azt bizonyítja, hogy ez az egyesület mindenkor a legszo­rosabb kapcsolatban állt a várossal, amelynek minden időben dicsőséget szerzett és hogy ezt a kedves kapcso­latot a jövőben is meg akarja tartani, a rínak rendkívül kedves megnyilvánu­lásául,, s a város iránti ragaszkodásá­nak kifejezéseid szerenádot adott, — a Dalegyesület iránt a legteljesebb rokonszenvet váltotta ki minden vo­nalon. Mintegy 6000 főnyi közönség szo­rongott a Klapka téren és a térre nyíló uceákon, mikor a Dalegyesület mű­ködőkara megérkezett a városháza elé, amelyet erre az alkalomra fellobogóz­tak, zöld gályákkal feldíszítettek és fényeden ki világítottak. A Dalegyesület nádor uccai helyiségéből indult ki a lám pi on os menet, amelyben a jubi­láló egyesületen kívül testületileg vett részt a Róm. Katii. Egyházi Énekkar, az Egyetértés Munkásdalárda és a Zsidó Egyházi Énekkar. A menet a rendőrségen, a főgimnázium és az ipa­rostanonciskola cserkészcsapatainak rendtartása mellett a kivilágított Ná­dor uccán és a Klapka téren az uccán várakozó közönség sűrű sorfala köz­ben vonult el, elismeréssel kell meg­emlékezni arról, hogy a legtöbb ház­­tulajdonos az útvonalon kivilágította ablakait. A városháza erkélyén Csizmazia György városbiróval az élén a város vezető tisztviselői foglallak helyet, a városház előtt pedig a Dalosszövetség vezérkara: Giller János dr. tartgy^. képviselő, országos elnök, Bicsovszky Kázmér dr. országos ügyv. alelnök, Kövy Árpád alelnök, Simkó Gusztáv országos karigazgatö, és a magyarság több vezető íérlia foglalt helyet. A Klapka téren a részére íentartott területen sorakozott föl a működőkar, valamint a cigányzenekar, amely a második énekszám előadásánál szere­pelt. A kar Szabolcsim M.—Pogátsch­­nigg G.: Dal a dalról c. remek szerze­ményét adta elő Schmidt Viktor kar­nagy vezetése mellett ki tűnő interpre­tálásban, nagy hatással. A felzúgó tapsok elcsendesedése után Csizmazia György városbiró lendüle­tes, a magyar dal szeretetétől áthatott beszédben ecsetelte a magyar dal je­lentőségét és az ünnepélyt, majd me­leg szavakkal üdvözölte az ünnepély­re érkezett dalostestvéreket és vendé­geket és szeretette] köszöntötte a jubi­láló Komáromi Dalegyesületet, amely hetven éven át ápolta és művelte a magyar dalt sikeres eredménnyel. Majd a város nevében a legjobb kí­vánságait fejezte ki az egyesületnek, amelynek sok siliert és dicsőséget kí­vánt az elkövetkezendő évtizedekre. Messzehangzó éljenzés és zúgó tap­sok követték a szép beszédet, ame­lyet a szerenád második száma kö­vetett. Balázs Árpádnak, a kitűnő ma­gyar dalköltőnek négy művét adta elő a kar frenetikus hatással. Schmidt Viktor, a Dalegyesület nagytehetségű karnagya írta át a Petőfi és Antal Iván verseire szerzett bájos dalokat férfikarra és ezt a jubileumi magyar dalegyvelegel a Dalegyesület működő­kara cigányzenekar kísérete mellett Schmidt betanításával és vezetésével adta elő. Ölven dalos és negyven ci­gánymuzsikus egybevágó, kitűnő elő­adásában hangzott el a négy dal olyan leírhatatlan hatással, hogy az előadás után percekig zúgott a tapsvihar a hallgatóság ezreinek tetszésnyilvánítá­saként, amely megakarta ismételtetni a számot. Az előadott dalok a követ­kezők voltak: Rácsos kapu, rácsos ablak... Szabad-e... Fa leszek ha fáinak vagy virága... és Rózsabokor a domboldalon ... mind a négy dal a legkedvesebb élményt szerezte meg a közönségnek, amely soha sem fogja ezt a néhány igaz élvezetet nyújtó per­cet elfeledni. A Klapka térről a menet Kovách Tihamérné, a Dalegyesület új zászla­jának bájos védnökéhez vonult, ennek Kertész- és Deák-uccai lakásához, ahol szintén két számot adott elő a jubiláló kar. Petőfi—Huber K.-nak: Nem né­­zék én, minek néznék az égre ... kez­detű műdalával kezdte a kar a szere­nádot, amely szintén megragadó ha­tást ér tel. Az énekszám után Fülöp Zsigmond elnök üdvözölte a zászlóvé­­dőt és köszönetét fejezte ki, bogy a tisztet a Dalegyesület nagy örömére vállalta és ezzel csak megerősítette azt a tiszteletreméltó kapcsolatot, amely köztiszteletben álló férje, Ko­­václi Tihamér, az egyesület áldozat­kész s derék ügyv. elnöke és az egye­sület között töbl) mint egy évtized óta fennáll. A meleghangú üdvözlést Kovách Ti­hamér köszönte meg meghatolt han­gon és az egyesület további nemes működésére a Gondviselés áldását kér­te. Ezután Demény Szerenád-ját adta elő a kar, amelynek leheletszerű szép­ségei teljes mértékben érvényesültek a kitűnő kar előadásában. A zászlóvédő lakásától a Kultúrpa­lota elé vonult a menet, ahol a Dal- * egyesület énekkel üdvözölte Giller Já­nos dr. szövetségi országos elnököL, Lányi—Hoppe-nak Régi nóta, híres nóta c. magyar dalegyvelegjét adta elő a működőkar elragadó szépen, a leg­zamatosabb előadásban. A nagyhatású kórus dinamikus szépségei teljes mér­tékben érvényesültek. Az országos elnököt a megjelent négy daltestület nevében Fülöp Zsig­mond, a Dalegyesület elnöke üdvözöl­te szívből fakadó, szeretettől áthatott beszédben, amelyben a Dalszövetség­nek komáromi tagegyesületeinek leg­nagyobb tiszteletéről és nagyrabecsü­léséről biztosította őt. A lelkes tapsok­kal kisért beszédre Giller János dr. országos elnök szívekbe markoló be­széddel válaszolt, amelyben a magyar­ság testvéri kapcsolatának erősítésé­ről szólt, amelynek társadalmi és val­lási különbség nélkül kell érvényesül­nie a magyarság életében. Meleg sza­vakkal üdvözölte a komáromi dalár­dákat és Komárom magyar népét, amely oly nagy lelkesedéssel ünnepel a magyar dalosokkal együtt. Giller János dr. beszédét tomboló lelkesedés fogadta, a kiváló szónokot percekig tapsolta a Nádor- és Iskola­­uccákal teljesen megtöltő közönség. Majd a Dalegyesület, az Egyetértés Munkásdalárda, a Róm. Kath. Egyházi Énekkar és a Zsidó Egyházi Énekkar jeligéjük eléneklésével köszöntötték az országos elnököt. A Kultúrpalota udvarából a dalosok a Dalegyesület nádor-uccai kerti he­lyiségébe vonultak, ahol ismerkedési estély volt, amely benyúlt a késő éj­jeli órákba. Dalegyletek és vendégek érkezése vasárnap. Pünkösd első ünnepén délelőtt ér­keztek meg vonattal a Bartók Béla Dalegylet Pozsonyból, a Dunaszerda­­helyi Dalegylet, a Lévai Dalárda, a Lévai Kér. Munkás-dalegylet és a Ga­­ramsallói Ref. Gazda Énekkar. Az ér­kezőket az Egyetértés Munkásdalárda és a Zsidó Egyházi Énekkar jeligével fogadta, a rendezőbizottság nevében Csizmazia György városbiró, szövetsé­gi nagyválasztm. tag pedig meleg sza­vakkal üdvözölte az érkezett 250 da­lost. Délután futott be az Érsekujvári Gazdadalárdának, Érsekujvári Vasa­sok Olvasó és Dalköre és a Cs.-Ara­­nyosi Ref. Énekkar tagjainak vonata, akiket a Róm. Kath. Egyházi Ének­kar fogadott jeligéjével, a Kultúrpalota udvarán pedig Fülöp Zsigmond szö­vetségi alelnök köszöntött magyaros és szívélyes hangú beszéddel. A Dalegyesület zászlóavatása és díszközgyűlése. Június 1-én, Pünkösdvasárnap dél­előtt 11 órakor tartotta a jubiláló dísz­közgyűlését a nádor-uccai helyiségé­ben. A díszközgyűlésre már majdnem valamennyi dalárda megérkezett, ezek­nek tagjai nagy élvezettel szemlélték a Dalegyesület gyönyörű kertjét. Az egyesület színháztermében a színpadon helyezkedett el a vezetőség. A díszközgyűlést Fülöp Zsigmond el­nök vezette, az asztalnál mellette jobb­ról Kovách Tihamérné, zászlóvédő, balról Giller János dr. országos elnök foglalt helyet, ugyancsak az elnöki asztalnál ültek Bicsovszky Kázmér dr. központi ügyv. alelnök. Barlos Frigyes társelnök, Kovách Tihamér ügyv. el­nök, Simkó Gusztáv, Németh István László országos karigazgatók, Rziha Henrik szöv. főtitkár, ifj. Nagy János dalegy. titkár, ifj. Rózsa Pál jegyző. A s/inpadon foglallak két oldalt helyet a koszorúslányok, Komárom bájos ifjú hölgyei és pedig Bátyai Matyó, Har­­mos Márta, Hodossy Magda, Kőváry Mariska, Müller Irén, Nagy Márta, Pelrogalli Klára, Römer Magda, Soós Gitta, Schwarzer .Márta, Soóky Ju­liska, Szabó Bözsi, Szijj Daisy ésUhe­­reczky Bözsike. Ez a bájos virágko­szorú vette körül az zászlót, amelyet Wánkay László zászlótartó tartott. A színházterme szűknek bizonyult a közönség befogadására, úgy hogy a zsúfolásig megtelt terem ablakait kel­lett kinyitni, hogy a kertben maradt dalosok és közönség is hallgatói lehes­senek a díszközgyűlésnek. A megjelen­tek között voltak a magyar nemzeti kisebbségi közélet reprezentánsai: Szent-Ivány József, Esterházy János, Richter János, Füssy Kálmán, Alapy Gyula dr., Jaross Andor, Salkovszky Jenő dr., Koczor Gyula, továbbá Gidró Bonifác házfőnök és igazgató, Szijj Ferenc dr. ny. polgármester, Csizmazia György városbiró, Mezey János dr. tiszti főorvos, Zsindely Ferenc, Szi­lárd Aladár dr., Soós Imre dr., Bartha János, Kcnessey Kálmán dr., Hitrich József, Molecz Tivadar, Kállay Endre dr., Hajdú Lukács dr., Kincs Izidor. Czike Dénes, Vaskó Imre, Patlió Fló­­ris, Ipovitz Jenő, Dosztál Jakab. Her­­czegh István, Igó Aladár dr., továbbá a vidéki dalegyletek képviseletében Kövy Árpád ref. lelkész, a Losonci Dalegylet igazgatója, Perecz Sámuel ny. városi tanácsos, a Rimaszombati Magyar Dalegylet elnöke, Jozsefcsek Géza a Lévai Dalárda elnöke, Fizély Imre a Bartók Béla Dalegylet alelnö­­ke, Komáromi Prot. Jótékony Nőegy­let, Városi Nőegylet képviseletei a Komáromi Egyetértés Munkásdalárda, Róm. Kath. Egyházi Énekkar, Komá­romi Ref. Gazda Énekkar, SzMKE nyitrai csoportja, Zsidó Egyházi Ének­kar, Komáromi Football Klub és más egyesületek. A díszközgyűlést Fülöp Zsigmond elnök nyitotta meg magvas beszéddel, amelyben visszapillantást vetett a Dal­­egyeslilet hetvenéves múltjára és azokra a tanulságokra mutatott rá, amelyek a hét évtizedet betöltött kulturegyesület történetéből szűrhetők le. A műit fé­nyes sikerei arra kötelezik a jubiláló egyesületet, hogy a magyar dal műve­lését a felejthetetlen alapitók szelle­mében folytassa a jövőben és marad­jon meg hűséges zászlóhordozója a magyar kultúrának. Majd üdvözölte a zászlóvédőt, a közélet képviselőit, a dalegyletek, a kulturális és jótékony­­célú egyesületek kiküldötteit és a da­losokat. Az egyesület dióhéjba foglalt törté­netét ifj. Rózsa Pál egyesületi jegyző olvasta föl, amelyben visszapillantást vetett az elmúlt évtizedek kimagasló eseményeire, az egyesület felvirágozta­tását előmozdító lelkes férfiakra, a kü­lönböző országos és kerületi dalver­senyeken aratott győzelmekre, az egye­sületnek háború utáni újraszervezésére és az ez idő óta kifejtett kulturális mun­kára, amelyben nagy önzetlenséggel vettek részt egyes elnökök és karmeste­rek. A történeti visszapillantást örömmel vette tudomásul a díszközgyűlés, amely Kovách Tihamér ügyv.-elnök indítvá­nyára jegyzőkönyvileg megörökítette a hetvenéves évfordulót. Az alapitók em­lékét, az érdemeket szerzett vezetők munkálkodását ünnepélyesen megörö­kítették és a jövő munkásságához az Istennek áldását kérték. 1933. június 7 Ezután következtek a megjelent képviseletek üdvözlése. Elsőnek a komáromi ref. egyház és az egyházi elfoglaltsága miatt meg nem jelenhe­tett Galambos Zoltán ref. lelkész ne­vében Kelemen Kálmán segédlelkész üdvözölte a jubiláló egyesületet, Ko­márom város képviseletében Csizmazia György városbiró köszöntötte a jubi­lánst, amelyet meleghangú beszéddel üdvözölt Bicsovszky Kázmér dr. szöv. ügyv. alelnök a Csehszlovákiai Magyar Dalszövetség nevében és egy művészi ezüst kelyhet nyújtott át a Dalegye­sületnek. Külön beszédben mondott Fülöp Zsigmond elnök köszönetét a dalszövetség emléktárgyáért. Majd egy­másután üdvözölték a jubiláns dalárdát Szent-lvány József nemzetgy. képvi­selő, a Jókai Egyesület nevében Szijj Ferenc dr. ny. polgármester, elnök, a Kasai Zeneegylet — Koszorús Dal­egylete nevében Schalkház Lipót tit­­keh, a Bartók Béla Dalegylet nevében Fizély Imre alelnök, a Losonci r Ma­gyar Dalegylet nevében Kövy Árpád igazgató, a pozsonyi Toldy kör nevé­ben dr. Aixinger László alelnök, a Ri­maszombati Magyar Dalegylet nevében Perecz Sámuel elnök, a Lévai Dalárda nevében Józsefcse^Gézaelnök, a Komá­romi Egyetértés Munkásdalárda nevében Csizmazia r György elnök, a Róm. Kath. Egyházi Énekkar nevében Herczegh István világi elnök, a Zsidó Egyházi Énekkar nevében Kincs Izidor, a Kath. Legényegylet nevében Nemesik alelnök, a Református Ifjúsági Egyesület nevé­ben Füssy Kálmán szenátor, elnök, a a Református Egyházi Gazda Énekkar nevében Igó Aladár dr. elnök, a Komá-, romi Iparoskör nevében Dosztál Jakab elnök, a Dunaszerdahelyi Dalegylet nevében Vermes Ferenc, a Komáromi Járási Ipartársulat nevében Koczor Gyula elnök, a Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet nevében Pap Kovách Elemérné elnök, a Lévai Kér. Munkás­dalárda nevében Forgács Mihány kar­nagy, a Garamsallói Ref. Földmives Énekkar nevében Schmögner István karnagy. Üdvözölték még a jubiláló egyesületet az Érsekujvári Munkások Olvasó és Dalköre, a SzMKE. nyitrai csoportja és mások. Az üdvözléseket a díszközgyűlés elnöke köszönte meg. Ezután Giller János dr. országos el­nök tartotta meg zászlóavatási beszédét, amely magas szárnyalásával és gon­dolatgazdagságával elragadta a hall­gatóságot. A zászló jelképes és igen fontos jelentőségéről beszélt és meg­állapította azt az erkölcsi erőt, amelyet képvisel. A Dalegyesület jubileumi ün­nepségének méltatása mellett felvázolta azokat a kötelességeket, amelyeket a zászló védelmében teljesítenie kell a Dalegyesületnek s a zászló melletti hűségre, becsületes megvédésére és kitartásra lelkesítette az egyesület tag­jait, végül pedig az Isten védelmébe ajánlotta és a Gondviselés áldását kérte az új zászlóra. A frenetikus hatást kiváltó szép be­széd után Fillöp Zsigmond elnök emel­kedett szólásra és mélyen megindító szavakkal mutatott reá a régi 67 éves egyesületi zászlóhoz fűződő sok-sok sikerre. A Dalegyesület becsülettel hor­dozta régi zászlaját, amely az idők fo­lyamán annyira széjjelmáilott és hasz­nálhatatlanná vált. Mint szent ereklyét őrzi meg a Dalegyesület a régi zászlót, amelynek dicsőséges múltjához méltóan akarja az új lobogót magasra emelni. Ígéri az elnök, hogy az új zászlót a régi szent tradíciók szellemében fogja lobogtatni és a működökar nevében ünnepélyesen jelenti ki, hogy a zászló mellett becsülettel, hűséggel és rendü­letlen hittel fognak kitartani. Nagy tapssal fogadta a díszközgyű­lés az elnök szavait, amelyek után a kibontott új zászlót Kovách Tihamérné zászlóvédő művészi kivitelű remek sza­laggal díszítette fel Az új zászló dr. Polony Béláné ter­vei szerint fehér szinü kettős nehéz selyemből készült, magyaros motívu­mai valódi aranyhimzéssel, művészi kivitelezésben. Egyik oldalán arany lant, mely felett a „Komáromi Dal­egyesület“ aranyhimzéssel, alatta 1863—1933. évszámok s az alsó sa­rokban Komárom város címere van arannyal kihimezve. A másik oldalon a zászló közepén nyitott kottakönyv, rajta a Dalegyesület jeligéjének első sorának hangjegye, felette a szöveggel

Next

/
Thumbnails
Contents