Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-06-07 / 45. szám
»KOMÁROMI LAPOK« 2. oldal. lásra és étkezésre vonatkozó jegyeket vették át. A Rimaszombati Magyar" Dalegylct ugyancsak szombaton este 8 óra felé érkezett meg autóbuszon, akiket a kirendelt fogadóbizottság fogadott a Vágóid főnél, illetve a Kultúrpalotában, Szerenád a város közönségének, a zászlóvédőnek és az országos elnöknek. A jubiláló Dalegyesület szombatesti szerenádja olyan rendkívüli hatástért el Komárom város közönségénél, amelyre alig találunk példát még a régi jó időkben tartott nagysikerű ünnepségek közölt is. A Komáromi Dalegyesület ezen szereplése nemcsak művészi értékben emelte az egyesület jóhírnevét, hanem a népszerűsége nimbuszát is erősítette és kitörölhetetlen emlékkel gazdagította a magyarság lelkét. Maga a művészi teljesítmény is kivételes elismerést aratott, de az az elgondolás, hogy az egyesület Komárom város közönségét a hét évtized fordulóján szerenáddal tisztelte meg, magában véve is azt bizonyítja, hogy ez az egyesület mindenkor a legszorosabb kapcsolatban állt a várossal, amelynek minden időben dicsőséget szerzett és hogy ezt a kedves kapcsolatot a jövőben is meg akarja tartani, a rínak rendkívül kedves megnyilvánulásául,, s a város iránti ragaszkodásának kifejezéseid szerenádot adott, — a Dalegyesület iránt a legteljesebb rokonszenvet váltotta ki minden vonalon. Mintegy 6000 főnyi közönség szorongott a Klapka téren és a térre nyíló uceákon, mikor a Dalegyesület működőkara megérkezett a városháza elé, amelyet erre az alkalomra fellobogóztak, zöld gályákkal feldíszítettek és fényeden ki világítottak. A Dalegyesület nádor uccai helyiségéből indult ki a lám pi on os menet, amelyben a jubiláló egyesületen kívül testületileg vett részt a Róm. Katii. Egyházi Énekkar, az Egyetértés Munkásdalárda és a Zsidó Egyházi Énekkar. A menet a rendőrségen, a főgimnázium és az iparostanonciskola cserkészcsapatainak rendtartása mellett a kivilágított Nádor uccán és a Klapka téren az uccán várakozó közönség sűrű sorfala közben vonult el, elismeréssel kell megemlékezni arról, hogy a legtöbb háztulajdonos az útvonalon kivilágította ablakait. A városháza erkélyén Csizmazia György városbiróval az élén a város vezető tisztviselői foglallak helyet, a városház előtt pedig a Dalosszövetség vezérkara: Giller János dr. tartgy^. képviselő, országos elnök, Bicsovszky Kázmér dr. országos ügyv. alelnök, Kövy Árpád alelnök, Simkó Gusztáv országos karigazgatö, és a magyarság több vezető íérlia foglalt helyet. A Klapka téren a részére íentartott területen sorakozott föl a működőkar, valamint a cigányzenekar, amely a második énekszám előadásánál szerepelt. A kar Szabolcsim M.—Pogátschnigg G.: Dal a dalról c. remek szerzeményét adta elő Schmidt Viktor karnagy vezetése mellett ki tűnő interpretálásban, nagy hatással. A felzúgó tapsok elcsendesedése után Csizmazia György városbiró lendületes, a magyar dal szeretetétől áthatott beszédben ecsetelte a magyar dal jelentőségét és az ünnepélyt, majd meleg szavakkal üdvözölte az ünnepélyre érkezett dalostestvéreket és vendégeket és szeretette] köszöntötte a jubiláló Komáromi Dalegyesületet, amely hetven éven át ápolta és művelte a magyar dalt sikeres eredménnyel. Majd a város nevében a legjobb kívánságait fejezte ki az egyesületnek, amelynek sok siliert és dicsőséget kívánt az elkövetkezendő évtizedekre. Messzehangzó éljenzés és zúgó tapsok követték a szép beszédet, amelyet a szerenád második száma követett. Balázs Árpádnak, a kitűnő magyar dalköltőnek négy művét adta elő a kar frenetikus hatással. Schmidt Viktor, a Dalegyesület nagytehetségű karnagya írta át a Petőfi és Antal Iván verseire szerzett bájos dalokat férfikarra és ezt a jubileumi magyar dalegyvelegel a Dalegyesület működőkara cigányzenekar kísérete mellett Schmidt betanításával és vezetésével adta elő. Ölven dalos és negyven cigánymuzsikus egybevágó, kitűnő előadásában hangzott el a négy dal olyan leírhatatlan hatással, hogy az előadás után percekig zúgott a tapsvihar a hallgatóság ezreinek tetszésnyilvánításaként, amely megakarta ismételtetni a számot. Az előadott dalok a következők voltak: Rácsos kapu, rácsos ablak... Szabad-e... Fa leszek ha fáinak vagy virága... és Rózsabokor a domboldalon ... mind a négy dal a legkedvesebb élményt szerezte meg a közönségnek, amely soha sem fogja ezt a néhány igaz élvezetet nyújtó percet elfeledni. A Klapka térről a menet Kovách Tihamérné, a Dalegyesület új zászlajának bájos védnökéhez vonult, ennek Kertész- és Deák-uccai lakásához, ahol szintén két számot adott elő a jubiláló kar. Petőfi—Huber K.-nak: Nem nézék én, minek néznék az égre ... kezdetű műdalával kezdte a kar a szerenádot, amely szintén megragadó hatást ér tel. Az énekszám után Fülöp Zsigmond elnök üdvözölte a zászlóvédőt és köszönetét fejezte ki, bogy a tisztet a Dalegyesület nagy örömére vállalta és ezzel csak megerősítette azt a tiszteletreméltó kapcsolatot, amely köztiszteletben álló férje, Kovácli Tihamér, az egyesület áldozatkész s derék ügyv. elnöke és az egyesület között töbl) mint egy évtized óta fennáll. A meleghangú üdvözlést Kovách Tihamér köszönte meg meghatolt hangon és az egyesület további nemes működésére a Gondviselés áldását kérte. Ezután Demény Szerenád-ját adta elő a kar, amelynek leheletszerű szépségei teljes mértékben érvényesültek a kitűnő kar előadásában. A zászlóvédő lakásától a Kultúrpalota elé vonult a menet, ahol a Dal- * egyesület énekkel üdvözölte Giller János dr. szövetségi országos elnököL, Lányi—Hoppe-nak Régi nóta, híres nóta c. magyar dalegyvelegjét adta elő a működőkar elragadó szépen, a legzamatosabb előadásban. A nagyhatású kórus dinamikus szépségei teljes mértékben érvényesültek. Az országos elnököt a megjelent négy daltestület nevében Fülöp Zsigmond, a Dalegyesület elnöke üdvözölte szívből fakadó, szeretettől áthatott beszédben, amelyben a Dalszövetségnek komáromi tagegyesületeinek legnagyobb tiszteletéről és nagyrabecsüléséről biztosította őt. A lelkes tapsokkal kisért beszédre Giller János dr. országos elnök szívekbe markoló beszéddel válaszolt, amelyben a magyarság testvéri kapcsolatának erősítéséről szólt, amelynek társadalmi és vallási különbség nélkül kell érvényesülnie a magyarság életében. Meleg szavakkal üdvözölte a komáromi dalárdákat és Komárom magyar népét, amely oly nagy lelkesedéssel ünnepel a magyar dalosokkal együtt. Giller János dr. beszédét tomboló lelkesedés fogadta, a kiváló szónokot percekig tapsolta a Nádor- és Iskolauccákal teljesen megtöltő közönség. Majd a Dalegyesület, az Egyetértés Munkásdalárda, a Róm. Kath. Egyházi Énekkar és a Zsidó Egyházi Énekkar jeligéjük eléneklésével köszöntötték az országos elnököt. A Kultúrpalota udvarából a dalosok a Dalegyesület nádor-uccai kerti helyiségébe vonultak, ahol ismerkedési estély volt, amely benyúlt a késő éjjeli órákba. Dalegyletek és vendégek érkezése vasárnap. Pünkösd első ünnepén délelőtt érkeztek meg vonattal a Bartók Béla Dalegylet Pozsonyból, a Dunaszerdahelyi Dalegylet, a Lévai Dalárda, a Lévai Kér. Munkás-dalegylet és a Garamsallói Ref. Gazda Énekkar. Az érkezőket az Egyetértés Munkásdalárda és a Zsidó Egyházi Énekkar jeligével fogadta, a rendezőbizottság nevében Csizmazia György városbiró, szövetségi nagyválasztm. tag pedig meleg szavakkal üdvözölte az érkezett 250 dalost. Délután futott be az Érsekujvári Gazdadalárdának, Érsekujvári Vasasok Olvasó és Dalköre és a Cs.-Aranyosi Ref. Énekkar tagjainak vonata, akiket a Róm. Kath. Egyházi Énekkar fogadott jeligéjével, a Kultúrpalota udvarán pedig Fülöp Zsigmond szövetségi alelnök köszöntött magyaros és szívélyes hangú beszéddel. A Dalegyesület zászlóavatása és díszközgyűlése. Június 1-én, Pünkösdvasárnap délelőtt 11 órakor tartotta a jubiláló díszközgyűlését a nádor-uccai helyiségében. A díszközgyűlésre már majdnem valamennyi dalárda megérkezett, ezeknek tagjai nagy élvezettel szemlélték a Dalegyesület gyönyörű kertjét. Az egyesület színháztermében a színpadon helyezkedett el a vezetőség. A díszközgyűlést Fülöp Zsigmond elnök vezette, az asztalnál mellette jobbról Kovách Tihamérné, zászlóvédő, balról Giller János dr. országos elnök foglalt helyet, ugyancsak az elnöki asztalnál ültek Bicsovszky Kázmér dr. központi ügyv. alelnök. Barlos Frigyes társelnök, Kovách Tihamér ügyv. elnök, Simkó Gusztáv, Németh István László országos karigazgatók, Rziha Henrik szöv. főtitkár, ifj. Nagy János dalegy. titkár, ifj. Rózsa Pál jegyző. A s/inpadon foglallak két oldalt helyet a koszorúslányok, Komárom bájos ifjú hölgyei és pedig Bátyai Matyó, Harmos Márta, Hodossy Magda, Kőváry Mariska, Müller Irén, Nagy Márta, Pelrogalli Klára, Römer Magda, Soós Gitta, Schwarzer .Márta, Soóky Juliska, Szabó Bözsi, Szijj Daisy ésUhereczky Bözsike. Ez a bájos virágkoszorú vette körül az zászlót, amelyet Wánkay László zászlótartó tartott. A színházterme szűknek bizonyult a közönség befogadására, úgy hogy a zsúfolásig megtelt terem ablakait kellett kinyitni, hogy a kertben maradt dalosok és közönség is hallgatói lehessenek a díszközgyűlésnek. A megjelentek között voltak a magyar nemzeti kisebbségi közélet reprezentánsai: Szent-Ivány József, Esterházy János, Richter János, Füssy Kálmán, Alapy Gyula dr., Jaross Andor, Salkovszky Jenő dr., Koczor Gyula, továbbá Gidró Bonifác házfőnök és igazgató, Szijj Ferenc dr. ny. polgármester, Csizmazia György városbiró, Mezey János dr. tiszti főorvos, Zsindely Ferenc, Szilárd Aladár dr., Soós Imre dr., Bartha János, Kcnessey Kálmán dr., Hitrich József, Molecz Tivadar, Kállay Endre dr., Hajdú Lukács dr., Kincs Izidor. Czike Dénes, Vaskó Imre, Patlió Flóris, Ipovitz Jenő, Dosztál Jakab. Herczegh István, Igó Aladár dr., továbbá a vidéki dalegyletek képviseletében Kövy Árpád ref. lelkész, a Losonci Dalegylet igazgatója, Perecz Sámuel ny. városi tanácsos, a Rimaszombati Magyar Dalegylet elnöke, Jozsefcsek Géza a Lévai Dalárda elnöke, Fizély Imre a Bartók Béla Dalegylet alelnöke, Komáromi Prot. Jótékony Nőegylet, Városi Nőegylet képviseletei a Komáromi Egyetértés Munkásdalárda, Róm. Kath. Egyházi Énekkar, Komáromi Ref. Gazda Énekkar, SzMKE nyitrai csoportja, Zsidó Egyházi Énekkar, Komáromi Football Klub és más egyesületek. A díszközgyűlést Fülöp Zsigmond elnök nyitotta meg magvas beszéddel, amelyben visszapillantást vetett a Dalegyeslilet hetvenéves múltjára és azokra a tanulságokra mutatott rá, amelyek a hét évtizedet betöltött kulturegyesület történetéből szűrhetők le. A műit fényes sikerei arra kötelezik a jubiláló egyesületet, hogy a magyar dal művelését a felejthetetlen alapitók szellemében folytassa a jövőben és maradjon meg hűséges zászlóhordozója a magyar kultúrának. Majd üdvözölte a zászlóvédőt, a közélet képviselőit, a dalegyletek, a kulturális és jótékonycélú egyesületek kiküldötteit és a dalosokat. Az egyesület dióhéjba foglalt történetét ifj. Rózsa Pál egyesületi jegyző olvasta föl, amelyben visszapillantást vetett az elmúlt évtizedek kimagasló eseményeire, az egyesület felvirágoztatását előmozdító lelkes férfiakra, a különböző országos és kerületi dalversenyeken aratott győzelmekre, az egyesületnek háború utáni újraszervezésére és az ez idő óta kifejtett kulturális munkára, amelyben nagy önzetlenséggel vettek részt egyes elnökök és karmesterek. A történeti visszapillantást örömmel vette tudomásul a díszközgyűlés, amely Kovách Tihamér ügyv.-elnök indítványára jegyzőkönyvileg megörökítette a hetvenéves évfordulót. Az alapitók emlékét, az érdemeket szerzett vezetők munkálkodását ünnepélyesen megörökítették és a jövő munkásságához az Istennek áldását kérték. 1933. június 7 Ezután következtek a megjelent képviseletek üdvözlése. Elsőnek a komáromi ref. egyház és az egyházi elfoglaltsága miatt meg nem jelenhetett Galambos Zoltán ref. lelkész nevében Kelemen Kálmán segédlelkész üdvözölte a jubiláló egyesületet, Komárom város képviseletében Csizmazia György városbiró köszöntötte a jubilánst, amelyet meleghangú beszéddel üdvözölt Bicsovszky Kázmér dr. szöv. ügyv. alelnök a Csehszlovákiai Magyar Dalszövetség nevében és egy művészi ezüst kelyhet nyújtott át a Dalegyesületnek. Külön beszédben mondott Fülöp Zsigmond elnök köszönetét a dalszövetség emléktárgyáért. Majd egymásután üdvözölték a jubiláns dalárdát Szent-lvány József nemzetgy. képviselő, a Jókai Egyesület nevében Szijj Ferenc dr. ny. polgármester, elnök, a Kasai Zeneegylet — Koszorús Dalegylete nevében Schalkház Lipót titkeh, a Bartók Béla Dalegylet nevében Fizély Imre alelnök, a Losonci r Magyar Dalegylet nevében Kövy Árpád igazgató, a pozsonyi Toldy kör nevében dr. Aixinger László alelnök, a Rimaszombati Magyar Dalegylet nevében Perecz Sámuel elnök, a Lévai Dalárda nevében Józsefcse^Gézaelnök, a Komáromi Egyetértés Munkásdalárda nevében Csizmazia r György elnök, a Róm. Kath. Egyházi Énekkar nevében Herczegh István világi elnök, a Zsidó Egyházi Énekkar nevében Kincs Izidor, a Kath. Legényegylet nevében Nemesik alelnök, a Református Ifjúsági Egyesület nevében Füssy Kálmán szenátor, elnök, a a Református Egyházi Gazda Énekkar nevében Igó Aladár dr. elnök, a Komá-, romi Iparoskör nevében Dosztál Jakab elnök, a Dunaszerdahelyi Dalegylet nevében Vermes Ferenc, a Komáromi Járási Ipartársulat nevében Koczor Gyula elnök, a Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet nevében Pap Kovách Elemérné elnök, a Lévai Kér. Munkásdalárda nevében Forgács Mihány karnagy, a Garamsallói Ref. Földmives Énekkar nevében Schmögner István karnagy. Üdvözölték még a jubiláló egyesületet az Érsekujvári Munkások Olvasó és Dalköre, a SzMKE. nyitrai csoportja és mások. Az üdvözléseket a díszközgyűlés elnöke köszönte meg. Ezután Giller János dr. országos elnök tartotta meg zászlóavatási beszédét, amely magas szárnyalásával és gondolatgazdagságával elragadta a hallgatóságot. A zászló jelképes és igen fontos jelentőségéről beszélt és megállapította azt az erkölcsi erőt, amelyet képvisel. A Dalegyesület jubileumi ünnepségének méltatása mellett felvázolta azokat a kötelességeket, amelyeket a zászló védelmében teljesítenie kell a Dalegyesületnek s a zászló melletti hűségre, becsületes megvédésére és kitartásra lelkesítette az egyesület tagjait, végül pedig az Isten védelmébe ajánlotta és a Gondviselés áldását kérte az új zászlóra. A frenetikus hatást kiváltó szép beszéd után Fillöp Zsigmond elnök emelkedett szólásra és mélyen megindító szavakkal mutatott reá a régi 67 éves egyesületi zászlóhoz fűződő sok-sok sikerre. A Dalegyesület becsülettel hordozta régi zászlaját, amely az idők folyamán annyira széjjelmáilott és használhatatlanná vált. Mint szent ereklyét őrzi meg a Dalegyesület a régi zászlót, amelynek dicsőséges múltjához méltóan akarja az új lobogót magasra emelni. Ígéri az elnök, hogy az új zászlót a régi szent tradíciók szellemében fogja lobogtatni és a működökar nevében ünnepélyesen jelenti ki, hogy a zászló mellett becsülettel, hűséggel és rendületlen hittel fognak kitartani. Nagy tapssal fogadta a díszközgyűlés az elnök szavait, amelyek után a kibontott új zászlót Kovách Tihamérné zászlóvédő művészi kivitelű remek szalaggal díszítette fel Az új zászló dr. Polony Béláné tervei szerint fehér szinü kettős nehéz selyemből készült, magyaros motívumai valódi aranyhimzéssel, művészi kivitelezésben. Egyik oldalán arany lant, mely felett a „Komáromi Dalegyesület“ aranyhimzéssel, alatta 1863—1933. évszámok s az alsó sarokban Komárom város címere van arannyal kihimezve. A másik oldalon a zászló közepén nyitott kottakönyv, rajta a Dalegyesület jeligéjének első sorának hangjegye, felette a szöveggel
