Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-05-27 / 42. szám

liapunkmai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza Otvennegyedik évfolyam. 43. szám, _______Szombat, 1933. május 37, Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel effész évre 89 KC, félévre 40 Ké, negyed-Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: évre 20 Kö. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Eőmunkatársak: ALAPI GYULA dr. és FÜLÖE ZSIGMOND. szerdán és szombaton A rend megszilárdítása. Komárom, május 26. A világpolitika homlokterében olyan hatalmas életkérdések pro­blémái várnak megoldásra, ame­lyek az egész emberiség jövőjének megformálására és biztosítására irányulnak. A leszerelés ügyében, dacára az évek óta húzódó tárgya­lásoknak, még mindig a kezdet kezdetén vagyunk, Franciaország makacs egoizmusa, amelyet a bi­zalmatlanság címén a legteljesebb mértékben akar érvényesíteni, még ma is elháríthatatlan akadályokat gördít a népek megegyezése elé. A legutóbbi időben felszínre ke­rüli négyhatalmi egyezségtgtőalá hozatala is igen nagy nehézségekbe kerül, amiben szintén a gall nemzet lehelellen magatartása játszik köz­be. Rendkívül nagyhorderejű ered­ményi kellene elérnie a legköze­lebb össze iilö világgazdasági kon­ferenciának, azonban félő, hogy az ehhez a konferenciához fűzött remények sem válhatnak valóra. Ilyen körülmények közölt való­ban nem lehel csodálni, hogy az egész világ figyelme Genf felé irá­nyul, ahonnan a mai kibírhatatlan helyzet orvoslására vár az emberi­ség valami olyan gyógyító szert, amely a népek leslén tátongó szám­talan nyitott sebei végre valahára begyógyítaná. A nagy várakozások túlfeszített atmoszférájában a lét vagy nemlét problémájának koc­kára velelt kérdése leszi türelmet­­lenekké az embereket, ideges, neu­­raszténiás cxcesszusokban jul ki­fejezésre a Icmperaincnlumosabb népek nyugtalansága, lávol Kele­­len a népek szövetségének egyenes diszkreditálására véres háborúban ölik egymást az emberek. Egyelőre sötét a horizont, közel s távol­ban semmi fény... Mindez azonban alig érdekelheti a köztársaság igen tiszteit kormá­nyát, — legalább semmi jel sem mutat erre, — inert olyan intézke­dések és olyan kezdeményezések történnek, amelyek semmi össze­függésben nincsenek a világesemé­nyekkel. Csehszlovákia ezekben a sorsdöntő időkben a köztársaság belső rendjének megerősítésén fá­radozik. Miután a kormány nem talál jobb megoldást a köztársa­ságban uralkodó küzdelmes gaz­dasági helyzetre, olyan javaslato­kat terjeszt a törvényhozás elé, amelyekre semmi szükség sincsen. Csendes nyomorgásban folyik éte­lünk a köztársaságban, küzködik és harcol mindenki a falat kenyér­ért, fájdalom, sok százezer ember hiába harcol, meri a munkanélkü­liség élelsorvasztó gondját nem űzik el feje felől, a törvénytiszte­let teljes mérlékben megnyilvánul s a hatóságok tekintélye ellen sem vét senki. A kormány mégis úgy gondolja, hogy biztosítania kell a belső rendel. És mivel gondolja a kormány ezt végrehajtani? Első sorban is megrendszabályozla a parlamen­tet, amelynek házszabályait szigo­rította. A prágai parlament ülései­ről elmaradó képviselők és szená­torokkal szemben szigorúan fog­nak eljárni, megbünleük és a vá­lasztók elöli diszkreditálni fogják a visszaesésben talál! hanyag tör­vényhozót. De vájjon meg fogja-e ez a szigorú intézkedés azt a szel­lemet változtatni, amely tizenöt év óla uralkodik a képviselőházban és a szenátusban, amelyek a minden­kori kormányok intenciói szeriül végezlek honmenlő munkájukat. A rend megerősítésére szükséges­nek látja a kormány a sajtó újabb megrendszahályozását. Valahány­szor arról van szó, hogy a közrend veszélyben forog, a bürokraták szeme azonnal a sajtó felé fordul és a demokrácia rovására olyan rendelkezésekkel sújtják az amúgy­­is a minimumra szabott sajtósza­badságol, amelyek a sajtó teljes és végleges elnémítását idézhetik elő. Nem mi, hanem maga a cseh új­ságíró szindikátus tiltakozik a lerv­­bevelt újabb megszigorítások ellen, nekünk kisebbségi sajtónak úgyis állandóan a fejünk feleli lebeg az elkobzás, vagy beliltás damoklcsi kardja. Semmi kétség sem merül­het fel abban a kérdésben, hogy a kormány ezzel az újabb sajtó­novellával újra meg akarja kölni a sajló kezét-lábát, pedig tudnia kellene, hogy szükség van a közvé­lemény egészséges megnyilatkozá­sára, ha mindjárt tárgyilagos kri­tika alakjában is! De szükségét látja a kormány annak is, hogy az állami tisztvi­selőket és alkalmazottakat is meg­­rcndszabályozza. Bizonyára ő tud­ja, hogy miérl. Azonban alig lehet olyan fontos államérdek, hogy az állam alkalmazottaival szemben a gyanúsításoknak, állandó ellenőr­zésnek és bizalmatlanságnak eszkö­­zeil használja fel. Az államkor­mányzat amúgy is döcögős gépezete fogja csak kárát vallani annak a drákói szigorúságnak, amellyel föl akar lépni a kormány a tisztviselői­vel szemben. Tisztán politikai szempontok azok, amelyek vezetik a kormányt ennek a szigorításnak életbeléptetésére, az évtizedeken át hivatását rendesen végző 1 isztviselő ezután már aligha fogja tudni, hogy hivatalos leendőinek elvég­zése után fcnlmaradó szabad ide­jét mikén! és hol löltse cl, mert senki sem biztosíthatja arról, hogy az ellenőrök és a besúgók milyen jelentést lesznek ellene a felsőbb hatóságoknál. Az állami (isztviselő a rendszabályozás utján olyan kor­látokat kap szabad cselekvésének ér vényesítésében, amelyek egész éle­tét elkeserítik s hivatalos dolgának végzésében is befolyással lesznek rája. Csak bárom rendbiztosító tör­vényt említettünk fel, de ez a há­rom is elég arra, hogy gondolko­zóba ejtse azokat, akik az igazi demokráciái nem a szólamokban látják, hanem lelkűkben hordoz­zák és életüket annak szellemében akarják leélni. Nem kutatjuk az okokat, amelyekkel a kormány ezeknek az új rendszabályoknak életbelépletésél megindokolja, de nem lehet az ilyen intézkedésekkel izemben ki nem jelenteni, hogy ezek az új megrendszabály ozások csak arra lesznek jók, hogy a köz­­lársaság népében megrendítsék még azt a kevés hitet is* amit eddig az itteni nagy hangon hirdetett de­mokratikus kormányzat iránt táp­lált. imiTIHiU SZEMLE egyes költségvetési tételek leszállítását Komárom, — május 26. A parlamentár izmus szuvereni­tását követelte Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő. A képviselőház letárgyalta a ház­szabályok módosításáról szóló javas­latokat. A javaslat fölött megindult vitában csak ellenzéki képviselők vet­tek részt. A magyar ellenzéki pártok részéről Törköly József dr. magyar nemzeti párti képviselő szólalt föl és alaposan megindokolt beszédében fog­lalt állást a javaslat ellen. Törköly dr. többek között rámutatott a csehszlovák köztársaságban uralkodó parlamentá­­rizmusra, amellyel kapcsolatban le­szögezte, hogy a csehszlovák köztár­saságban kezdettől fogva nincs igazi parlamentár izmus. Az alkotmány csak látszatát akarja igazolni annak, hogy a parlament a népakaratnak az érvénye­sülése a törvényhozásban, hogy a par­lament szuverénitása minden kétségen felül áll és hogy a demokratikus tör­vények alkotását tartja főfeladatának. A köztársaságban nincsen parlamen­­tárizmus, előbb meg kell teremteni. Meg kell tehát elsősorban alkotni azokat a törvényeket, amelyek magát a parlamentet a népakarat képviselő­jévé és a parlamentárizmust és annak a joguralom érdekében való működé­sét lehetővé teszik. Elsősorban is meg kell csinálni az alkotmány reví­ziót, az uj választási törvényt, a vá­lasztókerületek uj beosztását megálla­pító törvényt, meg kell hozni a válasz­tási biróság jogkörét és hatáskörét újonnan szabályozó törvényt és csak azután vagy pedig junktimban ezekkel kell az ezen alaptörvényeknek nevez­hető törvények megalkotásával együtt a házszabályrevizió kérdését is tár­gyalni. 350,737.115 korona megtakarí­tást követel a takarékossági bizottság. A parlamenti takarékossági bizottság hetes albizottsága ismét felülvizsgálta az 1933. évi már elfogadott és meg­állapított költségvetést és elhatározta, hogy javasolni fogja a kormánynak az és a kiadásoknál való fokozottabb ta­karékosságot. A bizottság 350,737.115 korona megtakarítást követel és pedig 122,223.115 koronát a költségvetés keretein belül, a fönnmaradó részt pedig az állami üzemeknél. A kiadott hivatalos kommüniké szerint a hetes bizottság által még az ez évi állami költségvetés előtt történt törléssel együtt eddig az eredeti költségvetési javas­latot 1.25 milliárd koronával csökken­tették. A takarékossági bizottság egyúttal foglalkozott a kormány átiratával,amely­ben a munkakölcsönre befolyt összegek hovaforditását részletezi. Cseh újságírók tiltakozó memo­randuma a sajtójog korlátozása ellen. Terjedelmes tiltakozó memorandum látott a napokban napvilágot. A Cseh­szlovák Újságírók Szindikátusa ké­szítette a memorandumot a sajtó ellen készülő rendkívüli rendszabályok ellen, A szindikátus ezekben a rendszabá­lyokban a polgári jogok legkomolyabb veszedelmét látja. Első sorban is el­utasítja azt a rendelkezést, hogy egy lapot csupán kihágásért beszüntethet­nek. Kéri a szindikátus, hogy a kol­portázsjog megvonásának kimondása ne a közigazgatási hatóságok, hanem a független biróság hatáskörébe tartoz­zék. Tiltakozik az ellen is, hogy az uccai kolportázst a rend és nyugalom veszélyeztetése címén a másodfokú közigazgatási hatóság betilthassa. A szindikátus figyelmeztet arra, hogy ezen rendkívüli rendelkezések érvénye ne terjedjen ki két évre, hanem csak a jövő év julius elsejéig, mert a jövő évben járási, tartományi és eset­leg parlamenti választások is lesznek s ha ezek a rendelkezések akkor még érvényben lesznek, akkor minden vá­lasztási agitáció lehetetlenné válik. A szindikátus továbbá kéri, hogy ne ejtsék el a sajtótörvényjavaslatot, amely már elkészült és megérett a tárgyalásra s ha már rendkívüli rendelkezéseket kell életbe léptetni,akkor azt ne bővítsék külön javaslattal, mert ezzel hosszú

Next

/
Thumbnails
Contents