Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-05-27 / 42. szám
liapunkmai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza Otvennegyedik évfolyam. 43. szám, _______Szombat, 1933. május 37, Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel effész évre 89 KC, félévre 40 Ké, negyed-Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: évre 20 Kö. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Eőmunkatársak: ALAPI GYULA dr. és FÜLÖE ZSIGMOND. szerdán és szombaton A rend megszilárdítása. Komárom, május 26. A világpolitika homlokterében olyan hatalmas életkérdések problémái várnak megoldásra, amelyek az egész emberiség jövőjének megformálására és biztosítására irányulnak. A leszerelés ügyében, dacára az évek óta húzódó tárgyalásoknak, még mindig a kezdet kezdetén vagyunk, Franciaország makacs egoizmusa, amelyet a bizalmatlanság címén a legteljesebb mértékben akar érvényesíteni, még ma is elháríthatatlan akadályokat gördít a népek megegyezése elé. A legutóbbi időben felszínre kerüli négyhatalmi egyezségtgtőalá hozatala is igen nagy nehézségekbe kerül, amiben szintén a gall nemzet lehelellen magatartása játszik közbe. Rendkívül nagyhorderejű eredményi kellene elérnie a legközelebb össze iilö világgazdasági konferenciának, azonban félő, hogy az ehhez a konferenciához fűzött remények sem válhatnak valóra. Ilyen körülmények közölt valóban nem lehel csodálni, hogy az egész világ figyelme Genf felé irányul, ahonnan a mai kibírhatatlan helyzet orvoslására vár az emberiség valami olyan gyógyító szert, amely a népek leslén tátongó számtalan nyitott sebei végre valahára begyógyítaná. A nagy várakozások túlfeszített atmoszférájában a lét vagy nemlét problémájának kockára velelt kérdése leszi türelmetlenekké az embereket, ideges, neuraszténiás cxcesszusokban jul kifejezésre a Icmperaincnlumosabb népek nyugtalansága, lávol Kelelen a népek szövetségének egyenes diszkreditálására véres háborúban ölik egymást az emberek. Egyelőre sötét a horizont, közel s távolban semmi fény... Mindez azonban alig érdekelheti a köztársaság igen tiszteit kormányát, — legalább semmi jel sem mutat erre, — inert olyan intézkedések és olyan kezdeményezések történnek, amelyek semmi összefüggésben nincsenek a világeseményekkel. Csehszlovákia ezekben a sorsdöntő időkben a köztársaság belső rendjének megerősítésén fáradozik. Miután a kormány nem talál jobb megoldást a köztársaságban uralkodó küzdelmes gazdasági helyzetre, olyan javaslatokat terjeszt a törvényhozás elé, amelyekre semmi szükség sincsen. Csendes nyomorgásban folyik ételünk a köztársaságban, küzködik és harcol mindenki a falat kenyérért, fájdalom, sok százezer ember hiába harcol, meri a munkanélküliség élelsorvasztó gondját nem űzik el feje felől, a törvénytisztelet teljes mérlékben megnyilvánul s a hatóságok tekintélye ellen sem vét senki. A kormány mégis úgy gondolja, hogy biztosítania kell a belső rendel. És mivel gondolja a kormány ezt végrehajtani? Első sorban is megrendszabályozla a parlamentet, amelynek házszabályait szigorította. A prágai parlament üléseiről elmaradó képviselők és szenátorokkal szemben szigorúan fognak eljárni, megbünleük és a választók elöli diszkreditálni fogják a visszaesésben talál! hanyag törvényhozót. De vájjon meg fogja-e ez a szigorú intézkedés azt a szellemet változtatni, amely tizenöt év óla uralkodik a képviselőházban és a szenátusban, amelyek a mindenkori kormányok intenciói szeriül végezlek honmenlő munkájukat. A rend megerősítésére szükségesnek látja a kormány a sajtó újabb megrendszahályozását. Valahányszor arról van szó, hogy a közrend veszélyben forog, a bürokraták szeme azonnal a sajtó felé fordul és a demokrácia rovására olyan rendelkezésekkel sújtják az amúgyis a minimumra szabott sajtószabadságol, amelyek a sajtó teljes és végleges elnémítását idézhetik elő. Nem mi, hanem maga a cseh újságíró szindikátus tiltakozik a lervbevelt újabb megszigorítások ellen, nekünk kisebbségi sajtónak úgyis állandóan a fejünk feleli lebeg az elkobzás, vagy beliltás damoklcsi kardja. Semmi kétség sem merülhet fel abban a kérdésben, hogy a kormány ezzel az újabb sajtónovellával újra meg akarja kölni a sajló kezét-lábát, pedig tudnia kellene, hogy szükség van a közvélemény egészséges megnyilatkozására, ha mindjárt tárgyilagos kritika alakjában is! De szükségét látja a kormány annak is, hogy az állami tisztviselőket és alkalmazottakat is megrcndszabályozza. Bizonyára ő tudja, hogy miérl. Azonban alig lehet olyan fontos államérdek, hogy az állam alkalmazottaival szemben a gyanúsításoknak, állandó ellenőrzésnek és bizalmatlanságnak eszközeil használja fel. Az államkormányzat amúgy is döcögős gépezete fogja csak kárát vallani annak a drákói szigorúságnak, amellyel föl akar lépni a kormány a tisztviselőivel szemben. Tisztán politikai szempontok azok, amelyek vezetik a kormányt ennek a szigorításnak életbeléptetésére, az évtizedeken át hivatását rendesen végző 1 isztviselő ezután már aligha fogja tudni, hogy hivatalos leendőinek elvégzése után fcnlmaradó szabad idejét mikén! és hol löltse cl, mert senki sem biztosíthatja arról, hogy az ellenőrök és a besúgók milyen jelentést lesznek ellene a felsőbb hatóságoknál. Az állami (isztviselő a rendszabályozás utján olyan korlátokat kap szabad cselekvésének ér vényesítésében, amelyek egész életét elkeserítik s hivatalos dolgának végzésében is befolyással lesznek rája. Csak bárom rendbiztosító törvényt említettünk fel, de ez a három is elég arra, hogy gondolkozóba ejtse azokat, akik az igazi demokráciái nem a szólamokban látják, hanem lelkűkben hordozzák és életüket annak szellemében akarják leélni. Nem kutatjuk az okokat, amelyekkel a kormány ezeknek az új rendszabályoknak életbelépletésél megindokolja, de nem lehet az ilyen intézkedésekkel izemben ki nem jelenteni, hogy ezek az új megrendszabály ozások csak arra lesznek jók, hogy a közlársaság népében megrendítsék még azt a kevés hitet is* amit eddig az itteni nagy hangon hirdetett demokratikus kormányzat iránt táplált. imiTIHiU SZEMLE egyes költségvetési tételek leszállítását Komárom, — május 26. A parlamentár izmus szuverenitását követelte Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő. A képviselőház letárgyalta a házszabályok módosításáról szóló javaslatokat. A javaslat fölött megindult vitában csak ellenzéki képviselők vettek részt. A magyar ellenzéki pártok részéről Törköly József dr. magyar nemzeti párti képviselő szólalt föl és alaposan megindokolt beszédében foglalt állást a javaslat ellen. Törköly dr. többek között rámutatott a csehszlovák köztársaságban uralkodó parlamentárizmusra, amellyel kapcsolatban leszögezte, hogy a csehszlovák köztársaságban kezdettől fogva nincs igazi parlamentár izmus. Az alkotmány csak látszatát akarja igazolni annak, hogy a parlament a népakaratnak az érvényesülése a törvényhozásban, hogy a parlament szuverénitása minden kétségen felül áll és hogy a demokratikus törvények alkotását tartja főfeladatának. A köztársaságban nincsen parlamentárizmus, előbb meg kell teremteni. Meg kell tehát elsősorban alkotni azokat a törvényeket, amelyek magát a parlamentet a népakarat képviselőjévé és a parlamentárizmust és annak a joguralom érdekében való működését lehetővé teszik. Elsősorban is meg kell csinálni az alkotmány revíziót, az uj választási törvényt, a választókerületek uj beosztását megállapító törvényt, meg kell hozni a választási biróság jogkörét és hatáskörét újonnan szabályozó törvényt és csak azután vagy pedig junktimban ezekkel kell az ezen alaptörvényeknek nevezhető törvények megalkotásával együtt a házszabályrevizió kérdését is tárgyalni. 350,737.115 korona megtakarítást követel a takarékossági bizottság. A parlamenti takarékossági bizottság hetes albizottsága ismét felülvizsgálta az 1933. évi már elfogadott és megállapított költségvetést és elhatározta, hogy javasolni fogja a kormánynak az és a kiadásoknál való fokozottabb takarékosságot. A bizottság 350,737.115 korona megtakarítást követel és pedig 122,223.115 koronát a költségvetés keretein belül, a fönnmaradó részt pedig az állami üzemeknél. A kiadott hivatalos kommüniké szerint a hetes bizottság által még az ez évi állami költségvetés előtt történt törléssel együtt eddig az eredeti költségvetési javaslatot 1.25 milliárd koronával csökkentették. A takarékossági bizottság egyúttal foglalkozott a kormány átiratával,amelyben a munkakölcsönre befolyt összegek hovaforditását részletezi. Cseh újságírók tiltakozó memoranduma a sajtójog korlátozása ellen. Terjedelmes tiltakozó memorandum látott a napokban napvilágot. A Csehszlovák Újságírók Szindikátusa készítette a memorandumot a sajtó ellen készülő rendkívüli rendszabályok ellen, A szindikátus ezekben a rendszabályokban a polgári jogok legkomolyabb veszedelmét látja. Első sorban is elutasítja azt a rendelkezést, hogy egy lapot csupán kihágásért beszüntethetnek. Kéri a szindikátus, hogy a kolportázsjog megvonásának kimondása ne a közigazgatási hatóságok, hanem a független biróság hatáskörébe tartozzék. Tiltakozik az ellen is, hogy az uccai kolportázst a rend és nyugalom veszélyeztetése címén a másodfokú közigazgatási hatóság betilthassa. A szindikátus figyelmeztet arra, hogy ezen rendkívüli rendelkezések érvénye ne terjedjen ki két évre, hanem csak a jövő év julius elsejéig, mert a jövő évben járási, tartományi és esetleg parlamenti választások is lesznek s ha ezek a rendelkezések akkor még érvényben lesznek, akkor minden választási agitáció lehetetlenné válik. A szindikátus továbbá kéri, hogy ne ejtsék el a sajtótörvényjavaslatot, amely már elkészült és megérett a tárgyalásra s ha már rendkívüli rendelkezéseket kell életbe léptetni,akkor azt ne bővítsék külön javaslattal, mert ezzel hosszú
