Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-05-24 / 41. szám

Oí vpiinPíryedlk évfolyam 41. szám Szerda, 1933. májas 24. KOMÁROMI LAPOK "__________POLITIKAI LAP____________ Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel «*■* évre 80 Ké, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 K£. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Kőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZS1GMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 28. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Csak tíz évig, vagy azután is ? Komárom, május 23. Az utolsó napokban már-már úgy éreztük, bogy a szikra, amely a puskaporos hordói fenyegeti, belekap a hordóba s a tizenkilenc évvel ézelőlli véresemlékű nyár újból niegisméllődik, s úgy ké­szüli neki Európa, olyan nyuga­lommal. tervszerűséggel, mintha egy hegyekbe való kirándulásról lenne szó. A diplomaták konyhá­ján forr! a gyanús fűzel s a fel- Iranesírozásra szánt embermilliók különös apátiával vették tudomá­sul, hogy néhány hét múlva gáz­­maszk lesz a kötelező viselet a velszi herceg nyakkendője he­lyeit, a világsajtó rendszeresen hir­dette már a repülögép-lámadáso­­kal és Hitler beszédéi úgy várták világszerte, mini az ágyúlövésre való első jelel. Csodálatosak az európai politika vonalai: néha a legnagyobb nyugalom állapotából ugornak elő a hadak milliói, más­kor viszont a lázas készülődések, vad hullámok Miinek el hirtelen s áradnak szél békevággyá a lel­kekben. Hitler váratlan békebe­széde, Roosewell körtáviraia le­­esendesílették a lázongó hullámo­kat s Európa lassan kezd meg­szabadulni a véresemlékű július újra felöllő gondolatától. Minisz­terek és államférfiak ritkán sü­­rügtek-foroglak olyan buzgalom­mal, mini ezekben a hónapokban, a külügyminisztériumok kilincsei sorra kifényesedtek: senki sem meri vállalni egy háború megindí­tásának kockázatát, egy állam sem olyan nyugodt és rendezett belül­ről, hogy biztos győzelemre szá­míthatna. A győztes föltétlenül a kommunizmus lenne s ennek a rendszernek átjátszani a halaimat Európa vezetői mégsem engedik. A kisember riadtan tekint azokra a felhőkre, amiket a diplomácia ránt egy rövid élet egére, a kis ember már léiekzeni szeretne nyugodtan és apró örömökre szeretné felvál­tani a nagy Ígéreteket. A nagy Ígé­ret első fázisa a négyhatalmi egyez­mény lesz, amelynek útjában nem voll soha semmi más, mint a bír /álmatlanság. A leszerelés kérdé­se nem egyéb, mini a bizalmatlan­ság leszerelésének folyton erőseb­ben fellépő kívánalma s addig em­legették kölcsönösen a bizalom hiányál, míg most valóban hatal­mas utal kell meglenni a kölcsö­nös bizalom (Újra való íelállíta­­sához. Ez azonban csak az első lépés. A második lépés a londoni gazdasági világkonferencia lenne, amelynek végre határoznia kell a termelés és az elosztás nehéz kér­désében, mégpedig nemcsak az ideig-óráig való (gyógyítás remé­nyével, hanem a betegségnek gyö­keres kiirtásával. Évek óta csak gazdasági ígéretekkel kecsegtelték Európa és Amerika veszendő né­pét, a szakemberek kezében azon­ban széthullod az anyag és egyre kevesebb led a remény, hogy a széthulló terveket, elveszed élete­ket, roskadozó gazdaságokat erős kéz markolja meg s lenné ál a boldogulás ösvényére. A londoni konferencia talán bátrabb kézzel uyul bele a gazdasági dzsungel­be, mini elődei lelték, hiszen háta mögölt ragyog a váratlanul elő­bukkant béke fénye, — talán nem következed el a spengleri jóslat s Európa napja nem áldozik le. Ami azonban mégis vigasztalan ezekben a tanácskozási, paklumköiési já­tékokban, a bizottsági kártyakeve­résben és a lassankinl komolyan nem vehető konfcrcnciázásokban, az, hogy az egész békeépületei mindössze líz esztendőre ígérik. Tíz év béke! — hirdeti boldogan a világsajtó, rendben van, de mi lesz líz év után? .Milyen béke az, amelyik percekre van kiszámítva, amelyet határidőre kötöttek, mint a gabouaüzlelei, amelynek megkö-Komárom, — május 23. Különböző gazdasági kérdések kerülnek legközelebb tárgyalásra A kormány e héten el akar készülni a politikai jellegű törvényjavaslatok megszövegezésével, hogy a nemzet­gyűlés a jövő héten letárgyalhassa a már bejelentett törvényjavaslatokat. — Mihelyt a politikai tárgyalások befeje­zést nyertek, a kormány gazdasági miniszterei azonnal hozzáfognak a gaz­dasági kérdések rendezéséhez. Az a terv, hogy a kormány junius hóban ezzel a munkával foglalkozik. Elsősor­ban a kartelitörvényjavaslatot tűzik napirendre. A kormány elismeri ugyan a kartellek általános jelentőségét, azon­ban helyteleníti azok árpolitikáját. A kormány azonkívül lehetővé akarja tenni az árviszonyok hatósági ellenőr­zését. A kormány nem akarja az ára­kat diktálni, nem gondol maximális árak megállapítására, hanem véget akar vetni a közvetítő kereskedelem árdrágításá­nak. Politikai körökben remélik, hogy mindezeket a gazdasági problémákat a parlament is el fogja tudni intézni jú­nius végéig, úgyhogy július elejével a nemzetgyűlés nyári szabadságra me­hetne. A házszabályok módosítása. A kormány által készített házszabály­­módosító javaslat még a koalíciós kö­rökben sem talált valami nagy helyes­lésre, mert több tervbevett rendelkezé­sét kormánypárti körökben is tartha­tatlannak vélik. A képviselőház al­kotmányjogi bizottsága ezért egy al­lésénél úgyis azzal vigasztalja ma­gát a szerződő fél, hagy líz év múlva hajrái kiálthat és megin­díthatja a gőzhengert. Szomorú kilátások, hogy líz ével lúd csak biztosítani a tizennégy év óla tartó konferencia, líz ével, amelyet ta­lán nem is a békés fejlődés esz­tendeinek mondhatunk majd,bá­néin a fegyvergyárak örömének... Lehet, hogy a líz év alall mégis jobb lesz az egyénnek is, a tömeg­nek is a sorsa, de lehet, hogy ez csak Potemkin élet lesz megint és a fáradhatatlan diplomaták — hogy nélkülözhetetlen voltukat bebizo­nyítsák —, új háború előkészíté­sén fáradoznak. Tíz év béke! Mi­lyen kevés idő s mégis milyen be­­láthatallan. S lám, milyen az em­ber: alig műit el feje felöl egy fe­nyegető harc veszélye s alig hallot­ta ígéretéi líz békés esztendőnek: máris kevesli és zúgolódni mer. Pedig voll idő, amikor nem tíz ével, hanem csak egyetlen órát szereteti volna... A világ csak fo­rog a tengelye köriül s a kis ember lázadozik ellene. Ez az életünk lényege: örök nyugtalanság. S az­tán valahogy mindig lesz, de ezt már úgy írja fel az ember, mint saját érdemét... bizottságot küldött ki, amely megkezdte a módosító javaslat tárgyalását. A ja­vaslatnak a mandátum elvesztésére vonatkozó rendelkezését keresztülvihe-Saját tudósítónktól. A város községi képviselőtestülete május 22-én, hétfőn délután közgyű­lést tartott, amelyen határozni kel­tett a képviselőtestület tagjainak afe­lett a kérdés felett, hogy fizesse-e továbbra is a város a kegyúri kiadá­sokat és ezzel kapcsolatban az egy­házi segélyeket, vagy pedig egyszer­­smindenkorra beszüntesse azokat. A tanács és pénzügyi bizottság ismert állásfoglalása után semmi kilátás sem volt arra, hogy ebben a kérdésben a többség az évszázados jogot respek­tálni fogja, aminthogy a képviselő­­testület ki is mondta, hogy nem folyó­sítja a róm. kath. egyháznak járó kegyúri kiadásait és az egyházaknak járó segélyt. Az a nevezetes ebben a kérdésben, hogy az országos vá­lasztmány rendeletére visszahelyezték a költségvetésbe az erre vonatkozó, de a képviselőtestület által törölni rendelt összegeket, azonban a kifize­tést megtagadták. Ezek után ezt az évek óta nagy viharokat kiváltó kér­dést valószínűleg a bíróság fogja el­tetlennek tartják, mert a törvényhozó a megbízatást nem a parlamenttől, hanem a választóktól kapja és való­színű, hogy ezt a paragrafust törölni fogják. Más formát keresnek azonban arra nézve, hogy miként lehetne az indokolatlanul több ízben elmaradó képviselőket büntetni, vagy választói előtt diszkreditálni. Némely kormány­­párti bizottsági tag részéről igen éles ellenzésre talál a javaslat azon ren­delkezése is, amely eltiltja a parlamenti beszédek olvasását. A házszabályok módosítására vonatkozó javaslatot tehát az albizottság szintén módosítani akarja, kérdés, hogy ezek a módosítások meny­nyiben fognak megfelelni a kormány intenciójának. Másfél milliárdot jegyeztek eddig a munkakölcsönre. Az 5°/0-os állami niunkakölcsön jegy­zése a múlt hét végéig kedvező ered­ményt mutat föl. Az elmúlt héten ösz­­szesen 254,368.000 koronát jegyeztek és izeitek fbe készpénzben, úgyhogy az eddigi jegyzés összesen 1.445,700.400 koronát tesz ki. Amint a félhivatalos közli, ez az eredmény megerősíti a lakosságnak megértését, hogy az állam­nak a mostani súlyos helyzetében se­gítségére legyen. De az eredmény azt is igazolja, hogy célszerű volt a jegy­zés határidejét meghosszabbítani, mert egyeseknek idejük volt igy a jegyzés­hez szükséges eszközöket megszerez­niük, ami főként az adókedvezményt igénylők részére járt eredménnyel. dönteni. A közgyűlést Csizmazia György vá­rosbíró nyitotta meg és vezette. A formaságok elintézése után azonnal rátértek a tárgysorozatra és a köz­gyűlés elfogadta a tanácsnak és a pénzügyi bizottságnak azt a javasla­tát, hogy a város az 5<>/o-os állami munkakölcsönből 30.000 koronát je­gyezzen. Az országos hivatalnak és a járási bizottságnak az 1932. évi költségve­tésre vonatkozó felebbezésre hozott határozatait Sándor, Ernő főszámvevő terjesztette elő, amelyeket lapunkban már ismételten ismertettünk. A ta­nács szótöbbséggel és a pénzügyi bi­zottság egyhangúlag hozott határoza­ta két kérdés tisztázását javasolta.; Éspedig első sorban a róm. kath. egy­házra vonatkozó kegyúri kiadások és a többi felekezetek egyházi segélyei beszüntetésének kimondását .indítvá­nyozták, másodsorban pedig az apa­állatok eltartásának költségei viselé­sére nézve hozott határozat elleni pa-POLITIKAI SZEMLE •ITWBffWWIi'Wllllltl i ........................................................................................................................ .... A városi képviselőtestület többségre megtagadta a kegyúri kiadások és egy­házi segélyek folyósítását. Heves vita után a többség 20%-ra szállította le a városi pótlékokat, de a határozatot az állami főjegyző megvétózta. Komárom, május 23.

Next

/
Thumbnails
Contents