Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-05-24 / 41. szám
2. oldal. »KOMAROMI LAPOK« 19"! 3. májas 24. Könyvnapi árak június 3-ig Bibó: Kétlelkű szerelem kötve Ke 7 20 Csathó K: Kluger és társa 30 ív, 2 kötet fűzve Ke 12 —, kötve Ke 18'— Földi M : Névtelen katona (regény) 18 — Földi M.: Szahara 3 kötet 36 — Géniusz kis lexikon új kiadás 21'60 Heltai: Álmok háza kötve 7 20 Kemény Zs.: Zord idők 2 kötet 12*— Körmendi F.: Budapesti kaland 12 — Kuncz: Fekete kolostor 2 kötet kötve 18 — Krúdy: Boldogult ifjúkoromban kötve 7 20 Lyka: Művészet története 2 kötet 72'— Markovits R.: Sánta farsang 7 20 Mikszáth K.: Noszti fiú esete Tóth Marival 3 kötet, kötve 18 — Móricz Zs.: Forró mezők 7 20 Móricz Zs: Keuk Ferkó kötve 7 20 Petőfi összes költeményei (474 old ) diszköt. 24'— Tamási Á.: Ábel a rengetegben kötve 22'50 Szitnyai Z.: Aranykarika kötve 7'20 Zilahy L.: Halálos tavasz vászonkötés 1T40 6 értékes könyv a természettudomány, a zeneművészet, az irodalomtörténet és a közgazdaság legaktuálisabb problémáiról: R. Francé: Az Ember és a mindenség R. Francé: A lét forrása Molnár A.: Bevezetés a zenekultúrába Trócsányi: Magyar régiségek és furcsaságok 2 kötetben Dr. Elszász: Az egyetlen út 6 kötet ára Í08 - Ke helyett Kaphatók a SPITZE R-féle könyvesboltban Komárom, Nádor-ucca 29. 12 — Ke aasz felterjesztésére kívánt a két előkészítő szerv döntést. Mielőtt döntésre került a sor, Tories István azt javasolta, hogy válasszák el a kegyúri kiadásokat az egyházak segélyének kérdésétől és külön-külön foglaljon a két kérdésben állást a közgyűlés, (lsevár Ferenc egyszerre kívánt szavazni a két kérdés fölött és felszólalásában úgy állította be a kérdési, mintha a kegyúri kiadásokat és egyházi segélyeket csak néhány éve fizetné a város. Csizmazia György városbíró a felszólalónak egyes téves állításait igazította helyre, Fülöp Zsigmond h. városbíró pedig szintén amellett foglalt állást, hogy a kegyúri kiadásokról és az egyházi segélyekről külön határozzon a közgyűlés. Sándor Ernő főszámvevő számszerű adatokkal mutatta ki, hogy mily összegek felelt kell döntenie a képviselőtestületnek és pedig a kegyúri kiadások 106.750 K-t, a többi négy egyház segélye pedig 24.115 K-l tesz ki. A városbíró névszerinti szavazási rendelt el s annak eredménye az lett, hogy a közgyűlés többsége (22-en 16 ellenében a kegyúri kiadások kifizetését megtagadta. A többi egyházak segélyének folyósítását pedig 23 szóval 17 szó ellenében beszüntette. A kifizetés megtagadása mellett szavazlak a csehszlovák szocialista párt, kommunista párt és csehszlovák pártok tagjai, tehene pedig a magyar nemzeti párt, keresztényszocialista és a zsidó pártok, valamint a rokkantak szavaztak. Az apaállatok eltartási költségeire nézve hozott országos hivatali határozat ellen panasszal él a képviselőtestület. A város pénzügyi bizottságának jelentésére vonatkozó tanácsi és pénzügyi bizottsági javaslatokat a közgyűlés egyhangúan elfogadta és 42 új szegénysegély kiutalását határozta el. Az országos hivatal leiratára a mérnöki állási a közgyűlés, tekintettel a város súlyos anyagi helyzetére, egyelőre nem tölti be és Bíró Sándornak reaktiválása kérdésében a tanács állal hozott elutasító határozat elleni felebbezésél elutasította. Herczcgh István városi számvevőségi titkárt a közgyűlés főszámvevőhelyettesnek, Zsidek Béla pénztári tisztviselőt pedig városi pénztárosnak minősítette át egyhangúlag. A községi közvagyon használatáért járó díjak szedéséről szóló szabályrendeletnek partvám díjtételei ellen felszólalt Fried Jenő, azonban a közgyűlés nagy többsége magáévá tette a tanács javaslatát. A közgyűlés ekkor elérkezett a tárgysorozatnak a víz, csatorna, szemét fuvarozás és bérérték utáni adók szedéséről szóló szabályrendeletek meghosszabbítására vonatkozó pontjához, amely váratlanul heves vitát, sőt viharos jelenetet provokált. A tanács és pénzügyi bizottság vonatkozó javaslatát Ghyczy János dr. tiszti főügyész terjesztette elő, amely szerint 3 évre, 1936. december végéig indítványozza a tanács a szabályrendeletek meghosszabbítását. Vidék Vince a jelzett városi illetékeket az eddigi 40°/o-ról felére javasolja leszállítani, amit a közgyűlés többsége helyesléssel fogad. Fülöp Zsigmond hivatkozva arra, hogy a házbéradó alapot köztudomás szerint fölemelte a pénzügyi hatóság, indokolt lenne, ha a városi illetékeket leszállítanák. Tories István szerint a leszállításra nézve tett javaslatot át kell tenni a tanácshoz. Közben azonban olyan lárma kerekedik a munkáspártok tagjai között, hogy az ülést a városbíró fölfüggeszti. A közgyűlés megnyitása után a városbíró felkéri a főszámvevőt, hogy világítsa meg a leszállítás esetén beállható helyzetet. Sándor főszámvevő kijelenti, hogy az eddigi 40°/o a további három évre is fentartandó, mert leszállítás esetén szükséges volna a községi pótadót tetemesen fölemelni. Kendi Zoltán dr. a 40 százalékos kivetés fentartását javasolja, de nem tartja szükségesnek, hogy ebben a kérdésben még a tanács ülésezzék. Reflektálva a kommunisták által tett indítványra, közönséges hatásvadászatnak nevezi Yidák indítványát, amire a kommunista tagok zajos lármában törnek ki és dühösen kiabálnak a szónok felé. A zaj lecsitlapultával Kendi dr. megismétli a kommunista javaslatra vonatkozó előbbi kijelentését és a tanács javaslatának elfogadását ajánlja. Vidák a szociáldemokraták viharos ellentmondása közben a dolgozók és a .szegény proletárok érdekeinek megvédéséről beszél, de olyan nagy lárma keletkezik megint, hogy az elnök a közgyűlést újra felfüggesztene, Majd a szünet után Yidák kijelentette, hogy fentartja javaslatát. Kendi Zoltán dr. válasza után Sándor főszámvevő számokban mutatja ki, hogy a városi illetékek évi összege 2.100.000 Kc-L tesz ki. ha azt 50o/o-kal leszállítja a közgyűlés, akkor a pótadót 400 százalékra kell fölemelni. Fried Jenő a Tarics által tett, de később visszavont ama indítványt, hogy a leszállításra vonatkozó javaslatot utalja a közgyűlés a tanácshoz, magáévá teszi és kéri szavazásra bocsátani. Csizmazia városbíró elrendelte a szavazást, melynek eredménye lett, hogy a leszállítás melleti szavaztak 23-an, ellene 15-en és így a Vidák-féle javaslat értelmében hozott határozatot a közgyűlés. Ezt a határozatot azonban Kudelka állami főjegyző megvétózta. Fried Jenő indítványa mellett csak 8 képviselőtestületi lag szavazott s így a többség azt elvetette. Még számtalan telek és illetőségi ügyben hozott határozatot a közgyűlés, amely este 7 óra után ért véget. Nagy érdeklődés előzi meg a Legényegylet holnap esti kabaréját. Amint már közöltük, áldozócsütörtökön este 8 órakor a komáromi nagyközönségnek kellemes szórakozásban lesz része a helybeli Legényegylet színháztermében. Az egyesület műkedvelő gárdája nívós programmal lép ez alkalommal is a nagyközönség elé. A szóbanforgó kabarét a változatosság, a tarka sokféleség jellemzi, mert lesznek itt ének-, zene-, táncszámok és egyfelvonásos bohózatok. A rendezőség mindent megtett, hogy a változatos műsorral kielégíthesse a legkényesebb igényeket is. Most lép fel első alkalommal a Legényegylet szalonzenekara, amely önálló számokkal, továbbá a tánc- és énekszámok kíséretével fog a megjelenteknek kellemes perceket szerezni. Krizsán József működését már mindnyájan ismerjük, és tudjuk, hogy amihez hozzáfog az feltétlenül sikerül is. R. Moly Margit művésznő mar sok meleg lapsot és spontán ünneplést aratott a Legényegylet színpadán. A »János vitéz«, a »Marica grófnő és a Nótás kapitány annyiszor megismételt előadásainak varázsát fogják felidézni azok az énekszámok, melyeket ez alkalommal a házi zenekar kíséretével fog előadni. A leányok csoportja pedig bájos táncot fog bemutatni, Windeisen Manci elgondolása szerint. A bohózatokban az egyesület legjobb műkedvelői fognak alakításukkal sok-sok kacajt kiváltani a közönség soraiban. A Kathona házaspáron kivid, Balogh Kálmán, Dobis Ilus. Drélich Rezső, Pirstitz Manci. Fritz Rezső, Novak Imre, Vázsonyi István osztozkodnak a szerepeken. Az egész kabarénak irányítása Riszdorfer László kezébe van letéve, ki agilitását és hozzáértését már más alkalmakkor is bebizonyította. A jegyek elővételben már vasárnap óta a Derzs-féle csemegeüzletben kaphatók. A rendező egyesület vendégszeretetéről tanúskodnak az alacsony helyárak. Ülőhely 5, 4. 3, állóhely 2 és 1 korona. mas^a^amBimKBgsmmsmammaeBsasm Kis irka-firka Hacsek és Sajó. Az ember először nevet, később egyre fanyarabb arcot vág s végül dühösen csapja le a könyvet, vagy az ujságot, ahol a két fentnevezettnek beszélgetését közli a szerző. Hónapok óta Hacsek és Sajó párbeszédein mulat az újságolvasó közönség egy bizonyos rétege, amely még a könnyűben is a felületest keresi. Ez a Hacsek és Sajó két pesti, kávéházi alak, aki állandóan hozzászól a napi kérdésekhez a pesti zsargonnak és véleménynyilvánításnak olyan bárgyuságával, amilyen bárgyú még Göre Gábor sem volt, pedig Gárdonyi örök életén ál szégyellette, hogy Görét adoll a nemzetnek és így tette olcsó kabarétréfává a magyar parasztot. A kabaréirodalom paraszti-fejezetének jónéhány szakasza még most is Göre-hagyományokból él, de el kell ismernünk, hogy a Görézésnek legalább volt valami veleje, szelleme, komikuma. érdekessége, mig a Hacsek és Sajózás nem egyéb, mint nyakatekert és unosuntalan visszatérő szóviccek tömege, — szóviccek a végtelenségig, amelyek, először olvasva jók, huszadszor unalmasak, ötvenedszer kibírhatatlanok. Bergson mondja, hogy a komikumnak a mechanikus ismétlődés a lényege, — nos, ezt az elméletet a Hacscksajó derekasan megcáfolja, mert az unalomig ismételt humor visszacsap az ellenkező műfaj végletébe és tragédiát szül. Az olvasónak lés a szellemi igényeknek tragédiáját. Előszörre jó ez a vicc: Hacsek: Hozzon egy falat finom bust! Pincér: Itt a falat hús! Hacsek: Hallja, maga utálatos, hiszen ez olyan kemény hús, hogy csak a falat hozta el belőle, vigye vissza. Ellenben, mondja, van a konyhában fogas? Pincér: Van, tartárral. Hacsek: Spárga is van? Pincér: Idei. Hacsek: Akkor vegye a spárgát és akassza fel a fogasra a szakácsáét ... így az első olvasásra még el is mosolyodik az ember, ha ezt a szóviccet látja, de a vicc már nem új s mikor hatvanhatodik variációban került elő hétről-hétre, unalmas lesz és émelyítő. Az író nem tehet róla: első líz-húsz tréfájánál üde volt, érdekes. De a silány közvélemény már követelte, az üzleti számítás a lapkiadónál szintén követelte, a kávéházi újságolvasó röhögni akart, ő is követelte. Az írónak pedig izzadnia kell minden héten egy hacsekéssajót, kinyomni az ötletet, ha belevesz is és kiizzadni a szóvicceket. így most, szegény hacsekok és sajók reménytelenül és örök életre kárhoztatva lebegnek az újságírás ködében. Ez még nem volna baj. Hanem most már minden valamirevaló újság megkívánja a maga Mórickáját, Richtig bácsiját s ijesztő módon népesültek be a hasábok az együgyű emberek véleménynyilvánításával. Az írók lassankint nem tudnak elég együgyüek lenni az alakjaik mel-
