Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-05-20 / 40. szám

2. oida!. »KOMAROMI LAPOK« 1933 május 20. ténik, akkor a házelnökség javaslatára a ház fölszólítja az illető minisztert, hogy 30 napon belül adjon választ. Ha ezen uj terminusig nincs még vá­laszt, a ház elnöksége legalább 21 törvényhozó javaslatára a meg nem válaszolt interpellációt a legközelebbi ülés napirenájére iüzi ki. Sürgős in­terpellációkat legalább 50 törvényho­zónak kell benyújtani, amelyre 14 nap alatt kell válaszolni. Felhatalmazási törvényt készítenek elő Csehszlovákiában? A kormány kebelében már huzamosabb idő óta folynak a függőben levő gaz­dasági kérdésekre vonatkozóan tárgya­lások, amelyek a súlyos helyzetből való kibontakozást keresik. A brünni Lidové Noviny, amelynek a kormány­hoz közeli kapcsolatai vannak, úgy értesül, hogy ezek a régóta húzódó és vontatott menetű tárgyalások oda fog­nak vezetni, hogy felhatalmazási tör­vényt bocsásson ki a kormány. A lap szerint főként a csehszlovák agráriusok azok, akik messzemenő gazdaságpo­litikai felhatalmazást követelnek a kor­mány részére, ami kétségkívül dikta­tórikus berendezkedést vonhatna maga után. Pénzügyi bizottsági ülés a városnál, Komárom, május 19.. A város képviselőtestületének pénz­ügyi bizottsága másodszori összehívás­ban május 18-án, csütörtökön tartotta ülését Fiilöp Zsigmond h. városbíró, bizottsági elnök vezetése mellett. A pénzügyi bizottság a képviselőtestület hétfői ülésének pénzügyi és gazdasági ügyeit készítette elő. A pénzügyi bizottság hozzájárult a tanács azon javaslatához, hogy a vá­ros alapítványi pénztára terhére je- Qijeztessék 30.000 korona értékű 5<>/o-os állami inunkakölcsön s ez ügy­ben pártoló véleményt terjeszt a köz­gyűlés elé. Sándor Ernő főszámvevő ismertette az Országos Hivatalnak és ezzel kap­csolatban a komáromi Járási bizott­ságnak a város 1932. évi költségveté­sére beadott felebbezés elintézéséül megküldött leiratát. A felebbezésnek a két hivatal részben helyt adott, rész­ben pedig elutasította azt. A leiratokat a tanács behatóan megvitatta és arra az elhatározásra jutott, hogy az Orszá­gos Hivatal döntése szerint a kegyúri kiadásokat és egyházi segélyeket visz­­szahelvezle az Í932. évi költségvetésbe, Orchideák Irta Biikij György Arató Ferenc kertészgyakornok ép­pen a pálmaházban végezte a neki kiosztott, nem valami lélekemelő fel­adatot: a mesterséges vízmedencéket súrolta tisztára. Egyszerű munkaru­hában, erősen lesült, barna színével alig valamit különbözött a munkások­tól. Csak a figyelmes szemlélő vehette észre arcának vonásaiból az elmé­lyült lélek sugárzását. • Gyönyörű őszi nap volt. Az ötemc­­let magas pálmaház üvegtetejének szí­nes, aranyszitáján keresztül testet­len homok alakjában hullt át a nap­fény, s a (pálmafák smaragdzöld lomb­tengere ujjongva fogadta a forró su­garakat. Arató Ferenc kiegyenesedve nézett körül befejezett munkája után. Meg volt magával elégedve. A medencék ragyogtak a tisztaságtól. Ingujjába tö­rülte izzadt homlokát, azután a víz­csaphoz ment, hogy megindítsa a vi­zet a medencék felé... És ekkor meg­látott valakit a gyönyörű, újkaledo­­niai pálmafenyő: az Araocaria alatt. Arató Ferenc a virágoknak élt. Fia­tal életében soha eddig még mással nem törődött, csak a virágokkal. Min­den szenvedélye kimerült a virágok nevelésében, ápolásában és középisko­láinak elvégzése után gyakornoknak Az igazságügyminiszter vissza­utasította Hitlernek a Volkssport perről tett kijelentését. Az alkotmányjogi bizottság ülésén Meissner dr. igazságügyminiszter hosz­­szabb beszédben foglalkozott Hitler német birodalmi kancellárnak a brünni Volkssport-perre vonatkozó kijelenté­seivel. Az igazságügyminiszter vissza­utasította és cáfolta a kancellár állítá­sait és kijelentette, hogy mivel még az elnöki Ítélet nem emelkedett jog­erőre, azért Hitler felszólalását úgy lehet tekinteni, mintha befolyást akart volna gyakorolni a legfelső bíróság Ítéletére, ami azt jelenti, hogy be akar avatkozni Csehszlovákia igazságszol­gáltatásába. A csehszlovák kormány arra törekszik, hogy korrekt viszonyt tartson fenn a német birodalmi kor­mánnyal és állandóan ügyel arra, hogy az állam felelői tényezői sem cseleke­detekkel, sem kijelentésekkel ne avat­kozzanak bele Németország belügyeibe. Ezért a csehszlovák kormánynak is jogában áll megkövetelni, hogy Német­ország felelős tényezői is hasonló elvek szerint járjanak el. Az igazságügy mi­niszter bejelentette, hogy megbízást kapott a kormánytól arra, hogy a ber­lini kormánynál a nemzetközi szokás és a nemzetközi jog értelmében járjon el ebben az ügyben. azonban szótöbbséggel kimondotta, hogy nem hajlandó ezután viselni sem a kegyúri kiadásokat, sem az egyhá­zak segélyét. Ebben az értelemben a közgyűlés elé javaslatot terjeszt a ta­nács, amelynek e határozata fölött a pénzügyi bizottságnak is állást kellett foglalnia. A pénzügyi bizottság a ta­nács javaslatát elfogadta és annak a közgyűlés állal Leendő elfogadását vé­leményezi. Az Országos Hivatalnak azon dön­tését, amely szerint az apaállatok el­tartásának a költségvetésbe beállított 54609 korona költségeit az állattartók­nak kell viselniök, a tanács, tekintet­tel arra, hogy a költségvetésbe fölvett összegből fedezi a város az Apálvi­­szigeli csősz és a községi pásztor évi járandóságát (20330 Ke) is, nagy szó­többséggel elhatározta, hogy a határo­zat ellen a törvényes időben panasszal 'él a legfelső közigazgatási bíróságnál. A pénzügyi bizottság ez ügyben párto­ló véleményt terjeszt elő a közgyűlés­nek. A városi főmérnöki állást, tekintet­tel a város súlyos anyagi helyzetére, nem kívánja a tanács egyelőre betöl­teni, amelyhez a pénzügyi bizottság is csatlakozóit. Ilerczegh István számve­vőségi titkárnak és Zsidek Béla pénz­tári tisztviselőnek városi főszámvevő­helyei lessé, illetve főpénztárossá való állott be a növénykertbe, hogy egyévi gyakorlat után a kertészeti főiskola hallgatója lehessen. Érzéketlen volt tehát mostariig minden női szépséggel szemben... Ezúttal azonban földbe gyökerezett a lába. A vízcsap után nyúló keze útközben megállt s te­kintete magafeledten bámult a csodá­latos jelenségre... A pálmaház tetejéig nyúló sötét­zöld pálmafenyő alatt, mint egy túl­világról érkezett tündér, fiatal leány állott s kecsesen emelte magasba fe­jecskéjét, hogy a fenyőben gyönyör­ködjék. Könnyű, világoskék ruha... Vilá­gos selyemharisnya. Apró lakkcipő... Karcsú, magas és mégis leheletsszerű alak. Hullámos, szőke hajfürtök az eszményien szép arc körül. Arató Ferenc pillanatok alatl meg­állapította, hogy ez a valaki szebb minden virágnál, hogy soha éleiében ilyen gyönyörű teremtést nem látott és hogy a legszebb mexikói orchidea is értéktelen gazzá változik e mellett a tünemény mellett. A súrolókefét és a vizes rongyot kiejtette a kezé­ből, feketekeretes pápaszemét meg­igazította az orrán és maga se vette észre, hogy pár lépéssel közelebb lé­pett a csodálatos ismeretlenhez. Arról meg pláne semmit sem tudott, hogy az arca hol elsápadt, hol kipirult és így csaknem eszméletlen volt, amikor — a lelke mélyéből feltörő ösztönének előléptetéséhez a bizottság egyhangú­an hozzájárult. A szegényügyi bizottság és ezzel kapcsolatban a tanács vonatkozó ja­vaslatait Igó Aladár dr. rendőrkapi­­lány előadó ismertette és azokat a pénzügyi bizottság is elfogadta. Ha­son lóképen a tanácsnak a városi köz­vagyon használatáért járó díjak szedé­séről szóló szabályrendelete tárgyá­ban hozott határozatát is elfogadta a pénzügyi bizottság. A víz, csatorna, szemétkihordás és bérérték utáni adó szedéséről szóló szabályrendeletet Ghyczy János dr, tiszti főügyész előadása után 3 évre javasolja a pénzügyi bizottság meg­hosszabbításra a képviselőtestületnek. Az állami iskolák részére emelendő épület részére kiszemelte a tanfelügye­lőség a sétatéren levő ú. n. Hradil­­kerlelj amelyből megfelelő nagyságú engedelmeskedve — közel lépett a leányhoz és megszólalt: — Ugy-c, gyönyörű példány ez az Araocaria? Karcsú és magas, mégis egészen leheletszerű. Ujkaledoniában egész erdőségek vannak belőle, aho] a nyolcvanméteres magasságot is el­éri. Ez a példány itt húsz méter ma­gas, ami a legnagyobb ritkaság a pál­maházi nevelés történetében... És Arató Ferenc beszélt, hadart lel­kesen, kifogyhatatlanul. Csak úgy ön­tötte magából mindazt, amit tudott s megint csak nem vette ésszre a ven­dég ijedi m. ghökkenósét, majd ked­ves zavarát és végül elnéző mosoly­gását. A szóáradat eltartott öt percig és ekkor hirtelen azon vette magát ész­re, hogy kifogyott, hogy nincs mit mondania többé és ekkor, mintha álomból ébredt volna, körülnézett... A csoda ott állott mellette, elraga­dó fejecskéjét kissé félrebillentette és csupa huncutság szikrázott a sze­méből, amikor megszólalt: — Köszönöm a szép magyarázatot, aminek hibája csak az volt, hogy alig értettem valamit belőle, mert túl­ságosan hadart. Arató Ferenc szeretett volna abban a pillanatban elsüllyedni. Arra is gondolt, hogy milyen jó volna az Araocaria legtetején ülni és elbújni a lombja mögött. Azután ránézett a gyönyörűen öltözött leányra, onnan telket akar a város megszerezni az erre nyújtandó állami szubvenció ter­űére. A katonai kincstár értesítette a várost, hogy a kérdéses telek vételára fejében nem fogadja el a város állal beígért 80 korona egységárat, hanem 100 Kc-t kér négyzetölenként a szük­séges területért és kiköti, hogy a vé­ld ár előre fizetendő és hogy azon csakis iskolát szabad felépíteni. A ta­nács a vételár megajánlását javasolja a közgyűlésnek, de kijelenti, hogy nem képes a vételárat előre meg fizetni, hanem csak akkor, ha az államsegélyt folyósítani fogják. Ilyen értelemben a pénzügyi bizottság is javasolja a te­lek megvételét. Több telekvétel, telekcsere-ügy és telekvételi szerződés megszüntetés iránti kérvény tárgyában foglalt állási a pénzügyi bizottság, mely után az ülés véget ért. a maga piszkos, rendelten munkaru­hájára és kétségbeesetten nyögte ki a szavakat: — Istenem, milyen ostoba is va­gyok én... A szép ajkakról apró, vidám kacaj röppent el. — Sose haragudjék magára. Én csak hálás lehetek a figyelemért. Die a fiú zavara nem talált enyhü­lésre. — Mégis modortalanság volt... Bo­csánatot kérek ... Nem tehetek róla. Magam sem tudom, hogy történt... A leány most már hangosan ne­vetett. — De hiszen nincs semmi baj! Én bejöttem a pálmaházba, hogy végre alaposan kigyönyörködhessem magam benne, mert imádom a virágokat. Ön meg, mint aki ide tartozik ... — Gyakornok vagyok... — Tehát mint gyakornok, hozzám csatlakozott, hogy kalauzoljon. Vagy ezt nem szokták megtenni? — Nagyon ritkán, csak ha fölkérnek rá bennünket. A leányalak csak úgy ragyogott a vidámságtól. — Hál akkor én ezennel ünnepélye­sen fölkérem, gyakornok űr, hogy ka­lauzoljon végig a pálmaházban. Arató Ferenc újra végignézett ma­gán, mintha a ruhája miatt tiltakoz­ni szeretett volna. A leány megelőzte. — A munka nem szégyen és ön-Memphiszben, Egyiptom ősrégi tóvárosában. (Tízezer kilométer vizen és szárazon.) IX. A sirkamrák mélyében. - A kincskeresők rombolásai. - A Szphinx, aki agylékelést kapott. - Félmillióba kerülő temetés. - Harc a homokkal és a szaharai széllel. - Az oroszlán, a sivatag királya. - Memphisz, az ötezeréves város. - Az alabástrom szphinx. - Ramszesz szoborkolosszusai. - A tevemama fehér kis borjával. - A bájos fellahleány, aki magyarul kivánt jónapot. Saját tudósítónktól. Szóval Fuad király kabinetirodá­jának a jóvoltából még az olasz király látogatása előtt megnézhettük az Ápisz, szent bikák katakombáit, vagyis a Se­­rapeumot. A fáraók egész sora dolgoz­tatott ezeknek a katakombáknak a ki­építésén. E földalatti bikasirok felett állott a templom. Itt tartották a szent bikákat Ha valamelyik fiatal bikán valahol Egyiptomban feltűntek bizonyos jellegzetes tarkaságok, akkor már fel­vették az Ápisz bikák sorába és a templomban tartották királyi kényelem­ben. A melléje adott papoknak nem volt más gondjuk, mint arra törekedni, hogy ezek a szent állatok minél tovább éljenek. Tejjel és mézeskaláccsal tar­tották azokat és hogy semmiben se érezzenek hiányosságot, a legszebb teheneket adták melléjük. Seregestől jöttek ide a hivők, a zarándokok és a remeték, akik a bikák rossz, vagy jó étvágyából igyekeztek jóslatokat kiol­vasni. Amint már előbb emlitettem, el­hullásuk után királyi pompával temet­ték el azokat és egynek a bebalzsa­­mozása és egyéb temetési szertsrtások egy tudós megállapitása szerint félmil­lió márkába kerültek. Az egyiptomiak kincskereső és sir és emlékromboló szenvedélyét különö­sen jellemzi, hogy amikor a nagy egyiptológus, Mariette basa ezeket a katakombákat feltárta, azokat már ki­fosztva találta. Mindössze egy II. Ram­Komárom, május 18. szesz idejéből való bikakoporsót talált feltöretlenül, a többit már az ősidők­ben kifosztották a kincsrablók, akik még a Szphinx fejében is üreget váj­tak, hogy hátha ott is van valami kincs. Egyéb helyeken is rombolták, törték ezt a szegény Szphinxet kincsek után kutatva. Ennek az ősrégi emléknek, a Szphinxnek a kincskutatókon kívül egy másik ellensége is van, a sivatag ho­mokja, amely nem egyszer eltemette már. Legutoljára pár évvel ezelőtt, 1925—1926. években az angol kormány ásatta ki a homokból, de nem ez volt az első kiásása. Régi föl jegyzések sze­rint IV. Tuthmosis fáraó egy oroszán­­vadászat alkalmával a Szphinx árnyé­kában talált menedéket a nap perzselő heve ellen és hálából kiásatta és res­­tauráltatta. Később Ptolomeuszok ide­jében is restaurálták, illetve kiásták. A múlt század elején, aztán 1866-ban me­gint kiásták. Nyolc évvel ezelőtt pedig, amint már irtuk, az angolok. Valóság­gal a fáraók ideje játszódott le ekkor újra. Közel ezer 10—14 éves gyerek különböző szinü ruhában libasorban járultak a Szphinxhez és homokkal megtelt kosaraikkal énekszóra szalad­tak a keskenyvágányu vasúthoz, amely az odahordott homokot vitte el. A mun­kafelügyelők ostorral serkentették az elmaradottakat, akárcsak Madách Az ember tragédiájának egyiptomi jelene­tében A homoktól megszabadított ko-

Next

/
Thumbnails
Contents