Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-05-20 / 40. szám

Lapunk mai száma ajövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza Otvennegyedik évfolyam._______________________40. szám. Szombati 1933.jaaájws_2Q. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 K6, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BAR ANY AY JÓZSEF dr. Bömunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 21. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Békenyilatkozat Berlinben. Komárom, május Itt. A világ feszült várakozásig mel­lett hangzotl el Berlinben a biro­dalmi kancellár beszéde, amely nagy meglepetést hozott az egész világnak. Meg lehet vallani, hogy más kijelentéseket várlak ezullal Hitleriül, a németek iránt ellensé­ges érzülettel viseltető államokban a szélsőséges sajtó el voll már arra készülve, hogy fulniináns cikkek­ben fogja visszaverni a kancel­lár beszédéi, amelynek harcias hangját a legélesebb modorban ké­szültek visszautasítani- és ismétel­ten világgá harsogták volna, hogy Németország a legnagyobb vesze­delme a békének. I litter azonban rácáfolt azokra, akik tőle viharkeverő beszédei vár­tak, meri a német kancellár a leg­gyakorlottabb államférfiaknak is di­cséretére való mérséklettel tatotta meg expozéját, amelyben a legha­tározottabban állást foglalt a há­ború ellen és Németország sérel­meinek felsorolásában is okos és higgadt tónus! használt. Ezt ma már mindenkinek el kell ismerni, bármennyire elítélje is a hilleriz­­mus forradalmi lázában megnyil­vánult szomorú jelenségeket és larlhalalan kilengéseil. Első sor­ban a nagy ellenségnek, Francia­­országnak kelleti csalódnia Hiller beszédében, de csalódás érle mind­azon államokai is, akiket mint Né­metország legyőzőit szoktak löbb­­kevesebb igazsággal emlegetni. A néniéi kancellár beszéde az okos diplomatának beszéde voll. Sem hangjában, sem kifejezései­ben nem volt agresszív, nyilatkoza­tainak komolysága ellenállhatatlan erővel láncolta magához híveit és amint Németország külpolitikai ál­lásfoglalásában határozott volt, úgy a belpolitikában pártjának pro­gramját teljes mértékben fenlar­­tolta. A legbékésebb szellem leng­te át az expozét anélkül, hogy a német önérzet háttérbe szorult vol­na, s akár a leszerelés, akár az egyenrangúság kérdésére vonatko­zott nyilatkozata, mindegyikben meglátszott a nyugodt, de határo­zóit állásfoglalás. Hitleri eddig úgy állították be a külföldön, mini kitűnő agitátort, sőt mint demagó­got, a szerdai beszéd után még el­lenségeinek is el kell ismerni, hogy ritka államférfiúi kvalitásokkal ren­delkezik. Más kérdés, Jiogy a kancellár beszéde milyen hatással lesz a vi­lágpolitika legközelebbi alakulásá­ra. Hitler beszédét nem fogadták egyöntetűen, vannak, akik nem akarnak hinni neki s vannak, akik lelkesednek beszédén és nagy vál­tozásokat várnak tőle úgy a német­országi, mini a világpolitikában. A franciák a nemrégen elhangzott Papcn-félc harcias nyilatkozat után nem igen bíznak a helyzet jobbra­­fordulásában, viszont az angolok a megenyhüli atmoszféráról beszél­nek, az Egyesüli Államok bizakodó hangulattal eltelte» tekintenek a jövőbe. Genfben a fe szültség Hiller beszéde nyomán alábbhagyott, azonban a bizonytalanság tovább tart és így nem tudják bizonyosan, bogy a lefegyverzési konferenciára milyen sors vár. Bizonyos, hogy végleges véle­ményt, vagy pláne jóslatot még nem lehet mondani a német kan­cellár beszéde nyomán, de azt min­den elfogulatlan embernek megkell állapítania, Iiogy az a feszültség, mely a beszédet az egész világon megelőzte, jelentékenyen enyhült és különösen a komoly békére va­ló törekvés kérdésében telt kijelen­tés megnyugtatókig hat minden­felé. Hitler kancellár beszéde arról akarja meggyőzni a világot, hogy Németország a béke igazi barátja, a mai rezsimtől lávol áll a háború gondolata és Németország kész a békéér t1 munkálni. Ennek a nyilat­kozatnak nemcsak a komoly hang­ja, bánéin az a körülmény is nagy súlyt ad, bogy Hiller kormány­nyilatkozatát az egész Reichstag, valamennyi párt, a szociáldemo­kraták is magukévá telték és a bi­rodalmi gyűlés egyhangúan elfo­gadta a nyilatkozatot. Hitler mö­gött tehát az egész birodalmi gyű­lés felsorakozott, ami rendkívül nagy erkölcsi erői biztosít számá­ra. Ilyen körülmények között kilátás van arra, hogy a genfi konferen­cia mégis csak eredményes lesz. Persze ez függ a megjelent német delegátusoktól is, azonban a kan­cellár nyilatkozata után fel kell té­telezni, hogy Németország genfi képviselőinek felszólalásai megfe­lelő harmóniában mariinak a né­met kormányfő kijelen éseivel. Hit­lernek sikerült átmcncf időre meg­enyhíteni a külföld hangulatát, de ennél jelentősebb eredményt kell elérnie. A háborús uszüókat sike­rüli ugyan egyidőre leszerelnie, azonban csak akkor fogja elismer­ni az egész világ teljes jóakaratát ésjbékeszeretetét, ha kijelentéseitko moly cselekedet fogja kísérni. Hit­ler szerdai beszéde arra enged kö­vetkeztetni, hogy benne megtalál­ható mindazon képesség, amely nemzetek sorsának intézéséhez szükséges. Nemzetének helyes irá­nyításával az egész világnak szolgá­latot tehet és az egész emberiség­nek hasznára válhat. A mygahí­­zottságból felszabadult Németor­szág példaképe lehetne az egész vi­lág állal óhajtóit igazi békének, ha vezetői megtalálnák azl az utal, amely az emberiség boldogulásá-Komárom, — május 19. Megrendszabályózzák az „állam­ellenes“ magatartást tanúsító állami alkalmazottakat. Megírtuk már, hogy a kormány az állami tisztviselők és alkalmazottak szolgálati pragmatikájának szigorítását vette terbe, amellyel már foglalkoztak a politikai miniszterek is. A szigorítás a büntető cselekményekre vonatkozóan többek között tizenkét variációt tar­talmaz. Ezek között szerepeinek a kö­vetkező esetek: olyan egyesületekben való tagság, melynek programján a köztársaság állami szuverénitásának korlátozása vagy megszüntetése, az állam határának megváltoztatása vagy az éi vény es jogrendnek törvénytelen eszközökkel való megváltoztatása sze­repel. Az ilyen tevékenységnek köz­vetlen vagy közvetett támogatása is büntetés alá esik, valamint oly sze­mélyi körben való tagság, amely ilyen célokat követ, vagy ilyen törekvések­hez személyi és gazdasági kapcsolato­kat tart fenn. Ezek a rendelkezések vonatkoznak az állami hivatalokban, intézetekben és üzemekben foglalkoz­tatott alkalmazottakra, a nép- és pol­gári iskolák tanítóira, az önkormány­zati testületek alkalmazottaira és a nyugdíj-, illetve ellátási illetmények élvezetében álló személyekre. Ezek ellen el lehet járni abban az esetben is, ha a tiltott tevékenységet a velük közös háztartásban élő valamelyik családtagoknál megtűrik. Külön fe­gyelmi bizottság fog minden ország­ban az eljárás lefolytatására mint első­fokú hatóság működni, az egész állam részére pedig mint fellebbezési ható­ságot, összállami hatóságot állítanak föl a miniszterelnökségen. Az első­fokú bizottság elnöke az országos el­nök lesz, tagjai két hivatásos biró és a megvádolt tisztviselő reszortjához tar­tozó jogi vagy szaktisztviselő. Az el­járás megindításakor a vádlottat fel­függesztik állásától és illetményeit azoknak kétharmadára szállítják le. A határozathozatal szavazattöbbséggel történik. Büntetésként az állami szol­gálatból minden igény elvesztésével való elbocsátást, illetve a nyugdij­­vagy az ellátási illetmények elveszíté­sét alkalmazzák. 210 millió korona törlés az állami költségvetésből. Félhivatalos jelentés szerint a par­lamenti takarékossági és ellenőrző bi­zottság a legközelebbi napokban ülést tart, hogy a folyó évre szóló állami költségvetésből az ellenőrző bizottság javaslata szerint újabb törlések esz­hoz vezet. De ehhez természetesen minden oldalon a legteljesebb bi­zalom volna szükséges, ami azon­ban eddig hiányzik. közlése tárgyában tanácskozzék. A kor­mány németnyelvű félhivatalosának ér­tesülése szerint ezidőszerint 210 millió korona törléséről van szó, amely ősz­­szeg az állami kormányzás különböző ágazataiban volna megtakarítandó. Ezzel az összeggel az ősz folyamán végre­hajtott csökkentések összesen 1150 millió koronát tesznek ki A házszabályok módosítása napirendre kerül. A házszabályok módosításáról szóló javaslatot már tárgyalás alá vette mind­két ház elnöksége s legközelebb a miniszterek kollégiuma, majd a koalí­ciós pártok fognak tanácskozni róla. A házszabályinódositások között van­nak azok a rendelkezések, amelyek a törvényjavaslatok első és második ol­vasása körüli eljárást szabályozzák. A második olvasás, amely eddig az első olvasás után huszonnégy órával később történhetett, elnökségi javaslatra ezen­túl azonnal is megtörténhetik. Mind­­akét ház elnökségét fölhatalmazza az uj házszabály arra, hogy a szónokot háromszor figyelmezteti, hogy a tárgynál maradjon. Ez az ujitás azért szükséges, mert a jövőben nem lehet a parlamentben a beszédeket fölolvasni, hanem el kell mondani, mint az más parlamentekben kivétel nélkül szokás. Csak az idézeteket és a klubnyilatko­zatokat szabad felolvasni, mást nem. Amely képviselő, vagy szenátor az ülést megzavarja, 20 napi ülésről ki­zárható. A törvényhozóknak az ülések­ről való elmaradására nézve szintén uj rendelkezést vettek föl. A ház el­nökségének joga van igazolásul a tá­volmaradt törvényhozótól orvosi bizo­nyítványt követelni. Ha a törvényhozó öt ülésről történt távolmaradását kel­lőképen nem igazolja, elveszíti napi­diját egy hónapra. Akit ilyen módon három Ízben büntetnek, vagy aki 12 ülésről igazolatlanul távol marad, az elnökség határozatára elveszíti man­dátumát. Ez ellen 15 napon belül fellebbezés adható a választási bíró­sághoz, de ennek halasztó hatálya nincsen. Az elmondott beszédekkel szemben a cenzúrát alkalmazzák és pedig azokat a beszédeket cenzúráz­zák, amelyek az állam biztonsága szem­pontjából kifogásolhatók, vagy amelyek a fennálló rend ellen irányulnak, vagy az államfő és a kormány tagjai ellen súlyos sértést tartalmaznak. Megváltoz­tatják az interpellációk körüli eljárást is. A közönséges interpellációk vál­toztatás nélkül maradnak. De ezekre az interpellációkra is három hónapon belül válaszolni kell. Ha ez nem tör-POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents