Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-05-17 / 39. szám

39. szám Szerda. 1933. mftjns 17. Ötvennegyedik évíolyam. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP EldCIzeiési ár csehszlovák árlékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Kö, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egy esszém éra 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Eőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FüLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Nemzeti megújhodás. Komárom, május 16. Feledhetetlen emlékű marad a magyar nemzeti párt országos nagy­gyűlése, amely vasárnap folyt le Léván, a barsi magyarság törté­­neiini vonatkozásokban gazdag vi­rágzó városában. A párt tagjainak impozáns részvételével lezajlott nagygyűlés színhelye, a lévai Viga­dó hatalmas szinházterme történel­mi pillanatok tanúja volt s az olt lefolyt események, az ott elhang­zott nyilatkozatok megfékezhetet­­ien erővel ragadták meg ezrek és ezrek szívét, új életnek fakadó re­ménye telítette meg a sok szenve­dés és megpróbáltatások állal majdnem csüggedté vált lelkeket. A magyar nemzeti párt vezéríér­­fiainak megnyilatkozása lelkesedés­sel és bizalommal erősítette meg a nagygyűlés tagjait, akik határta­lan lelkesedéssel fogadták a ma­gyar nép hivatott vezetőinek be­csületes nyíltsággá! elmondott be­szédeit. A szívek forró szereidé­vel körülövezett pártvezérnek, Szent-Ivánv* Józsefnek beszámoló­ja képezte az országos nagygyűlés csúcspontját, aki ezúttal is lebilin­cselő hatással mutatott rá arra, hogy a magyar nemzet megújhodá­sához mely úton lehel elérni, s mi ennek a progrannnja és föltétele, A magyar népet nem téveszti meg a jelszavak szertelen áradata, amely különböző oldalakról lép­­ten-nyomon hangzik felé akár szi­rén hangokon, akár pedig a meg­félemlítés szavával. A magyar nép halad az egyenes és világos úton, a magyar nemzeti párt programm­­ja szerint, amely a tiszta és szent nacionalizmus programmja, s amelynek korszerűségét a vezér abban jelöli meg, hogy nem tesz semmi különbséget foglalko­zások és vallások között, hogy a nemzet egészére és a nemzet min­den tagjára kiterjed a gondosko­dása és a figyelme s telítve van a szociális gondolattal. És a meg­újhodásnak első eszköze a nemzeti inlranzigencia. Legfőbb lanlétcle ennek a nacionalizmusnak az, hogy valamely társadalmi osztály, vala­mely vallásfelekezet külön önlu­­dalosítása és érdekvédelme csak addig bír jogosultsággal, amíg a nemzet egészének, többi társadalmi osztályának, egyéb vallásfelekeze­teinek együttes érdekeivel nem ke­rül összeütközésbe. Szent-Iványi így határozza meg a nemzet szuverénilását: Minde­­nckfölötl áll a nemzet: a gazda, az iparos, a munkás, a kereskedő, az intelligens elem, a katolikus, a protestáns, a zsidó, — mindenki, aki a magyar nemzet fiának vallja magát. Mindenféle osztály-, vagy felekezeti harc kiküszöbölését kö­veteli a párt és pedig eszmeileg az öncétii nemzeti gondolat meg­erősítése, gyakorlatilag pedig a nemzeti megújhodás valóraváltá­­sa végett. De a póri nacionalizmu­sának második alapiétele az. hogy követeti a nemzet teljes egyenjogo­­sultságát és a magyarság számá­nak, kultúrájának megfelelő jogot a világ nemzetei között. S amint a maga nemzeti éleiének megerősö­dését a nemzet minden fiának ösz­­szefogásálól és együllmunkálkodá­­sálól várja, nem feledkezik meg azokról sem, akik a magyarsággal egy évezreden át éltek és testvéri szeretettel kiséri a Szlovenszkó és Iluszinszkó területén a magyarok­kal együtt élő népek nemzeti, kul­turális és gazdasági éleiét, akik­kel együttdolgozni és mint egyen­rangú felek ncmzetfentarló mun­kájukban támogatásukra lenni leg-Komárom, — május 16. Az 1934. évi állami költségvetés irányelvei. A jövő évi költségvetés összeállítá­sára vonatkozó irányelveket már kö­zölte a pénzügyminisztérium a többi minisztériumokkal. Ezek szerint az 1934. évi költségvetésnél kiadási téte­lekként csakis a legszükségesebbek,, a bevételi tételeknél pedig csakis olyanok vehetők föl, amelyekkel tényleg szá­molni lehet. A szerződéses alkalmazot­tak számát a minimumra kell lecsök­kenteni. Állami építkezések kiadását csakis akkor szabad a költségvetésbe fölvenni, ha a terveket és a kiadások fedezetét a kormány elvben már en­gedélyezte, vagy a pénzügyminiszter hozzájárulását adta. Amennyiben az építkezés több évre van tervezve, a költségvetésbe csak az az összeg ve­hető föl, amely a költségvetési évben sürgősen szükséges. A segélyezés jel­legű kiadásokat a minimumra kell korlátozni. Uj kiadásokat csakis akkor szabad fölvenni, ha erre törvényes alap adva van, illetve ha a pénzügyminisz­ter 1933. április 15. óta ehhez hozzá­járulását adta. Az állami üzemek kia­dásait ugyancsak a minimumra kell leszorítani olyan mértékben, hogy a beruházás jövedelmezőségét garantálja. Meghosszabbították a munkaköl­­csön jegyzési határidejét. A legutóbb tartott minisztertanács hozzájárult a pénzügyminiszter ama javaslatához, hogy az ötszázalékos állami munkakölcsön jegyzésének ha­tárideje 1933. június 30-ig meghosz­­szabbitiassék. A minisztertanács ezen elhatározásánál tekintetbe vette a szám­talan oldalról megnyilvánult kérelmet, amely főkép gazdasági, ipari és keres­főhb óhajának tartja. Ez tömören a magyar nemzeti megújhodásnak programja, amely­nek megvalósítására a vezér a nem­zet valamennyi tagját fölhívja. Va­lóban olyan szavak, amelyek hi­vatva volnának arra, hogy már­ványba véssék őket. Bizonyos, hogy Szenl-Ivány nak e szavai hatalmas viszhangol váltanak ki a magyar­ság legszélesebb rétegeiben és meg kell érteni az itt élő magyar nem­zetiségnek, hogy boldogulása, meg­újhodása csakis a közös munka, a testvéri egyesülés állal érhető el és biztosítható a népek tengeré­ben. De ez a programm azt is je­lenti, hogy a magyar nemzeti ki­sebbségnek a maga erejében, tör­ténelmi rendeltetésében és kultú­rájának elismert fejlettségében le­hel elsősorban bíznia, s ha min­den magyar kiveszi részéi a mun­kából, be fog következni nemzeti megújhodása! kedelmi, valamint bankkörökből az utóbbi hetekben kifejezésre jutott. Az állami munkakölcsönre a múlt hét vé­géig összesen 1 milliárd 191 millió koronát jegyeztek. A múlt héten történt tömeges jegyzések a prágai pénzinté­zetek jelentései szerint 367,034.600 ko­ronára rúgtak. Az új jegyzési határidőig a jegyzéssel kapcsolatos adókedvezmé­nyek szintén érvényesek. A parlamenti ügyrend megszigorítása. A kormány, mint ismeretes, foglal­kozik a parlamenti házszabályok mó­dosításának tervével, mégpedig abban az irányban, hogy a házszabályok egyes rendelkezését szigorítani kívánja. Ebben az ügyben Stivin képviselőházi alelnök javaslatot terjesztett a képvi­selőház elnöksége elé, amelyben többek között azt javasolja, hogy azokat a képviselőket, akik menthető okok nél-Saját tudósítónktól. Adóhátralékosnak sose volt jó dolga, de különösen siralmas a helyzete a mostani időben, amikor a hivatalos eljárások végtelén sorozatába való­sággal beleőszülhet. Adóintések, fog­lalások, fölirások, árverések kitűzése, árverések foganatositása ma már olyan gyakoriak, mint a nyári estéken a szu­­nyogcsipések az Erzsébet szigeten. Gyakoriak, illetve sürüek, de azért még se lehet megszokni őket. Ismeretes, hogy az 1763-iki nagy komáromi föld­rengés után száz esztendeig minden kül távoimaradnak olyan ülésekről, amelyeken fontos törvényekről szavaz­nak, 300 korona pénzbírsággal sújt­hassa a ház elnöke. A képviselőház klerikális alelnöke azt követeli, hogy tiltsák be a beszédek felolvasását és a jövőben csak szabadon előadott be­szédek mondhatók el, amelyekhez leg­feljebb rövid jegyzeteket volna szabad felhasználni. Követeli a hosszú ülések korlátozását és helyettük a rövid ülé­sek számának szaporítását. Végül azt indítványozza Stivin alelnök, hogy a képviselők illetményét osszák fel két részre és pedig fix fizetésre és ülési diétákra, amelyeket a képviselők csak azok után az ülések után kaphatnának meg, amelyeken valóban résztvettek. A hadsereg szervezetének módosítása Amint a nemzetvédelmi minisztérium hivatalosan jelenti, a hadsereg tanács legutóbbi ülésén foglalkozott azokkal a módosításokkal, amelyek a hadsereg szervezetében szükségessé váltak abból a célból, hogy a katonaság kiképzését a megváltozott viszonyok között, amit a szolgálati időnek 18 hónapról 14 hóra való leszállítása idézett elő, jelentéke­nyen megkönnyítsék. A hadseregtanács megtárgyalta az egyes fegyvernemek belső újjászervezését is, aminek az a célja, hogy azok a modern igényeknek jobban megfeleljenek. A szervezeti kér­désekben a hadseregtanács tagjai kö­zött teljes egyetértés jött létre, a ja­vaslatok nagy részét a minisztérium is elfogadta, egyes indítványokat azonban a minisztérium előterjesztésére további tanulmányozás tárgyává fogják tenni. Nem szabad a prágai kommu­nista lapokat 8zloven8zkón terjeszteni. A belügyminisztérium rendeletet adott ki, amely szerint megtiltotta, hogy a Prágában megjelenő kommunista lapok Szlovenszkón és Ruszinszkóban sza­badon terjesztessenek. Azzal okolja meg a belügyminisztérium ezt a tilalmat, hogy ezeket a lapokat ismételten el­kobozták vagy betiltották és hogy irás­­modorukkal veszélyeztetik a közrendet és a nyugalmat. Komárom, — május 16 nap volt Komáromban kisebb-nagyobb földrengés. A régi krónikások följe­gyezték, hogy a mindennapi földren­gést a komáromiak annyira megszok­ták, mint a szunyogcsipést. Sajnos azonban, az adóvégrehajások sokkal súlyosabbak lehetnek, mert ezeket se­hogy se tudjuk megszokni. A adóhátralékosok nagy és mind­egyre növekedő táborában most nagy a riadalom, ami érthető is, mert az adóhátralékosoknak most megint egy újabb kellemetlenséggel teszik nehe­(•-) POLITIKAI SZEMLE A komáromi határforgalom megbénítása. Az adóhátralékostól elveszik az útlevelet. - Aki adóval tartozik, nem kap átkelési engedélyt - Nagy a felhábo­rodás mind a két oldalon és attól tartanak, hogy a ma­gyar oldal retorzióval fog élni.

Next

/
Thumbnails
Contents