Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-05-17 / 39. szám
2. oldal. zebbé amúgy se rózsás helyzetüket. Nagyon megszaporodott a posta forgalma mostanában, mert adóintéseken kívül egy újabb iratot kézbesítenek az adóhátralékosoknak. Ebben az iratban az van, hogy az illető 24 óra alatt adja vissza útlevelét. Az említett határozat magyar fordításban így hangzik: A komárnói rendőrbiztosság az 55/1928. sz. törvény 7. §-ának „e“ pontja, illetőleg az útlevél törvény végrehajtási utasításának alapján kiadott s 1928. április hó 16-án 16.624-. 5/1928. sz. alatt kelt belügyminiszteri rendelet alapján ezennel............ Komárno ... sz. a. lakos útlevelét, melyet a komárnói rendőrbiztosság.........sz. a. állította ki, elveszi s egyidejűleg nevezettet felhívja, hogy ezen útlevelet jelen határozat vételétől számított 24 órán belül a büntető következmények terhe alatt a kiállító hatóságnak szolgáltassa be, mert ellenkező esetben a szervezési (organizációs) törvény 3. cikkének 1. bekezdése alapján erre kényszereszközök alkalmazása “utján kényszerittetik. Ezen határozat ellen fentnevezett a kézbesítéstől számított 15 napon belül az itteni hivatal utján a bratislavai Országos Hivatalhoz felebbezéssel élhet. Ámde ennek a 8 1928. sz. kormányrendelet 67. §-a 2. pontja, illetőleg 77. §-a 2. pontja értelmében nincs halasztó hatálya. Indokok: Az útlevelet el kellett venni, amenynyiben tulajdonosának a komárnói pénzügyigazgatósági expozitura 1933 április 12-én 2.100/1. 1933. sz. a kelt közlése szerint jelentős mérvű adó- és egyéb köztartozása van, úgy, hogy külföldre való távozásával az államérdekek komolyan veszélyeztetve lehetnének. Az ezen határozat elleni felebbezés halasztó hatálya a 8/1928 sz. kormányrendelet 77. §-ának 2 pontja értelmében nem volt engedélyezhető azért, mert ezt a sürgős közérdek megköveteli. Komárno, 1933 május 12-én. Természetesen az irat méltó feltűnést és zúgolódást kelt nemcsak az érdekeltek, hanem az egész nagyközönség körében, ügy tudtuk eddig, hogy az útlevélhez minden állampolgárnak joga van és azt adóhátralék címén nem lehet visszavonni, csakis az állampolgárság elvesztése esetén, mert hiszen az útlevél az állampolgári jogok közé tartozik. Az indokolásban fölemlített pont, hogy az illető szökésétől lehet tartani, nagyon naiv, mert hiszen azok, akik ily felszólítást kaptak, mindMngatlan utáni adóhátralékkal bírnak, és talán elment a jó dolguk, hogy megszökjenek és itt hagyják a családon kivül az ingatlant is. Ilyen naiv indok egyáltalában nem támogathatja az intézkedést. Akinek nem ér annyit a lefoglalt ingatlana, mint az adóhátraléka, annak egyáltalában nem szükséges elszöknie, hanem szabad folyást enged a végrehajtásnak, az ingatlant elárverezik és ezzel be van fejezve az ügy. Ezért nem kell megszökni. Nem tudjuk, hogy a komáromi pénzügyi kirendeltség a saját szakállára, vagy magasabb utasításra dobta-e ezt az Eris almáját a két ország közvéleményébe, de nagyon elhamarkodott dolog volt, hogy éppen most, amikor a népszövetségtől le Prágáig, Budapestig a békés megegyezésnek az útját akarják egyengetni, most bénítják meg a két ország közötti szabad mozgást. Azt hisszük, hogy magától a külügyminisztertől, Benestől fog orrot kapni az a fórum, aki Komáromot ebbe a herosztráteszi hírnévbe keverte és ezt az intézkedést megkezdte. Erre a balkezes intézkedésre igazán rá lehet mondani, hogy repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg, ki tudja kit hogyan talál meg?? A két határmenti város között a forgalom, a békés megértés példásan szép volt. A magyar föld terményeinek olcsósága az itteni magyar, szlovák és cseh lakosságot megszokott vásárlójává tette a túlsó oldali Komárom piacának, hogy a fizetésleszállitásbán részesült tisztviselő, a nehéz helyzetbe jutott »KOMAROMI LAPOK« 1983. m ájus 1 7. iparos, kereskedő és munkás az itteni drágaság dacára olcsón tudott élni. Ezt az áldott állapotot veszélyezteti első sorban ez a balkezes intézkedés, mert úgy értesülünk, hogy a túlsó oldal retorzióval fog élni és már is jelentést tettek a magyar belügy és külügyminisztériumnak. A dolog azonban itt nem áll meg, mert értesüléseink szerint a Népszövetség elé viszik az ügyet és hamarosan hallani fogunk erről az intézkedésről a genfi népszövetségi üléseken és a prágai és a budapesti parlamentekben beszélni. Szóval megindította a pénzügyi hatóság intézkedése a lavinát, amely ország-világ előtt szerez Komáromnak herosztrdteszi hírnevet. Ezelőtt 13-14 évvel ezelőtt nem vert volna olyan nagy port föl ez Ja középkorra emlékeztető rendelet, de most, amikor a szomszédállamokkal a baráti viszonyt sürgetik az egész világon, nagyon is meggondolatlan lépés volt ez, mert az adók befolyásának a meggyorsítása csak mese és nagyon is átlátszó a tendencia és a magyar oldal már is bojkottmozgalmat lát ebben, mert egy csomó szomszédos állambeli polgárnak teszik lehetetlenné, hogy Magyarországba menjen. A szabad mozgástól eltiltott emberek száma ugyanis igen nagy, mert ugyan kinek nincs adóhátraléka ?? Hogy Magyarország ebben bojkottmozgalmat lát, az Magyarország dolga, de az a körülmény, hogy csak magyar nemzetiségű állampolgárok kaptak ilyen rendelkezést, az már az itteni magyarság ügye és úgy tudjuk, hogy ez ügyben a magyar pártok nemzetgyűlési képviselői és szenátorai és tartománygyiilési képviselői minden rendelkezésre álló törvényes eszközt meg fognak ragadni, hogy e jogtalan intézkedés visszavonassék, mert ez megszünteti a szabad mozgást, amelynek joga pedig benne van az alkotmánytörvényben. E pillanatban értesülünk, hogy már is megmozdultak az e rendelettel sújtottak és erélyes eszközökkel keresik az orvoslást, hogy visszavonassák ezt a középkori intézkedést. Páratlan sikerű országos nagygyűlést tartott a Magyar Nemzeti Párt Léván. Léva, május 16. A magyar nemzeti pártnak vasárnap, május 14-én Léván tartott országos naggyűlése leírhatatlan lelkesedés között folyt le az ottani városi Vigadó hatalmas színháztermében, amelyet szorongásig megtöltőitek az ország minden részéből nagy számban megjelent párttagok. Olyan nagy tömeg zsúfolódott össze a teremben, hogy a későbben érkezett párthívek csak az udvaron és az épület folyosóin hallgathatták végig a kitűnő szónokokat. A naggyűlést megelőző szombaton délután az elnökség, majd az országos pártvezetőség tanácskozott és készítette elő a pártkongresszust. Szombat este a pártvezetőség tiszteletére a Vigadó nagytermében társasvacsorát rendeztek, amelynek keretében rendkívül meleg és közvetlen ünneplésben részesítették Szent-Ivány József nemzetgy. képviselőt, a párt illusztris vezérét abból az alkalomból, liogy súlyos betegségből történt fölépülése óta először jelent meg a pártvezetőség élén. A szepesi német testvérpárt nevében Nitsch Andor nemzetgy. képviselő díszes mívű ezüst serleget nyújtott át az ünnepelt vezérnek, aki azt meghatóit szavakban köszönte meg. A vasárnap megtartott országos naggyűlés délelőtt 11 órakor kezdődött s megjelentek azon a magyar nemzeti párt vezérkarán kívül, a pártvezetőség, a kerületek, körzetek és szervezetek képviselői mintegy 1200-an. A naggyűlést Törköly József dr. orsz. pártelnök vezette, aki lelkes hangú beszédben üdvözölte a megjelenteket, majd meleg szavak kíséretében nyújtotta át Szent-Ivány Józsefnek az ország különböző pártszervezetei részéről beérkezett üdvözlő leveleket, amelyekben a pártszervezetek ragaszkodásukról és törhetetlen bizalmukról biztosítják a szeretett pártvezért. A naggyűlés alkalmából Majthényi László az országos keresztényszocialista párt kerületi elnöke üdvözölte a magyar nemzeti pártot a testvérpárt nevében, Hámornyik János a magyar nemzeti munkapárt üdvözletét tolmácsolta, Korláth Endre dr. szenátor a ruszinszkói magyarság nevében köszöntötte a naggyűlést. Hanreich György a német nemzeti párt képviselője rendkívül nagy lelkesedést keltő beszédében a két nemzet között fennálló mély barátság cs szeretet hangján üdvözölte Szent-Iványt és pártját. Nitsch Andor a szepesi németség nevében üdvözölte a párt tagjait. Majd Szent-Ivány József pártvezér emelkedett szólásra, a naggyűlés tagjainak percekig tartó tapsai és éljenzése között és nagyszabású beszédében beszámolt arról a politikáról, amelyet 1920 óta, mint a párt vezére követett és a magyar nemzeti kisebbség érdekében végzett munkáját vázolta főbb vonásokban. A kisgazdapártnak Komáromban történt megalakulásától kezdvíe s a magyar nemzeti párttá való átalakulás és az azóta kifejtett nagyszabású -tevékenység irányvonalait világította meg mindvégig lebilincselő, a hallgatóság által számtalanszor zajos helyesléssel és zúgó tapsokkal, megszakított beszédében. Kifejtette a nemzeti megújhodás programját, amelynek megvalósítására irányuló munkájában való részvételre az egész magyarságot fölhívta, rámutatott a magyar ifjúság felelősségére és kötelességeire és a magyar munkássággal együtt a párt keretei között teendő együttműködésre szólította föl őket. Megjelölte a magyar intranzigencia mibenlétét és valóságát, reflektált Benes külügyminiszternek a revízió kérdésében mondottexpozéjára, majd kijelentette, hogy megdönthetetlen szoros együttműködést kíván pártja a keresztényszocialista párttal, a szepességi német párttal, valamint Szlovenszkó és Ruszinszkó autonómiája érdekében a szlovák nemzettel is. Beszédét leírhatatlan taps és tetszészaj kísérte, a naggyűlés tagjai helyükről fölállva, percekig ünnepelték Szent-Iványt. Utána számos szónok, köztük Antal Gyula lévai városbíró, Füssy Kálmán szenátor, Baig Árpád, Pintér Béla, Ragályi Nándor és mások üdvözölték a pártvezért akinek a nagygyűlés teljes bizalmat szavazott. A párt követeléseit a párt törvényhozói és vezetőtagjai terjesztették elő. így Szilassy Béla dr. szenátor a mezőgazdaság helyzetéről és követeléseiről mondott beszédet, Koczor Gyula kerületi elnök a kisiparos társadalom érdekében mondott tartalmas beszéde végén az iparosságot ért sérelmek orvoslására vonatkozó határozati javas-Fűzők mérték után is, haskötők orvosi rendeletre, lelltarték, női kombiné és hálóingek, keztyű, harisnya " nagy raktára. 4 Mélyen leszállított árak! $ Pollák Juliska Utódánál Komárno, Nádor-u. 17. Keztyök és fűzők tisztítása és javítása. lalol terjesztette elő. llolota János dr. nemzetgy, képviselő a magyar munkásság helyi szervezetének megalakítását javasolta, Jaross Andor tartgy. képviselő pedig a párt ifjúsági szakosztályának felállítását indítványozta nagy lelkesedéssel hallgatott fordulatos beszédében. Güter János dr. tart. képviselő a kisebbségi front megbontását célzó aknamunkáról és a konkoly hi ntőkről beszélt és tiltakozott a vallási alapon való szervezkedés ellen. Sörös Béla a kulturális önkormányzatot sürgette mélyenjáró magvas beszédében, Salkovszky Jenő dr. pedig az önkormányzatról tarlóit figyelemreméltó előadást. A nagygyűlés az előadók által előterjesztett összes javaslatokat határozattá emelte. Majd Szent-Ivány elnöklete mellett megtartották a tisztújítást és megválasztották az elnökség és párlvezetőség tagjait. Elnökké ismét Törköly József dr.-t, ügyvezető elnökké pedig Jaross Andort választották meg egyhangúan. A pártvezetőség tagjainak számát a közgyűlés 70-re emelte, amelyből 60-at megválasztott, tíz helyet pedig a megszervezendő munkásosztály számára tartott fenn az országos nagygyűlés. Délután, 3 órakor ért véget a nagygyűlés, mely után közebéd volt a Vigadó nagytermében. A naggyűlésen Komáromból resztvettek Richter János, Füssy Kálmán szenátorok, Koczor Gyula körzeti elnök, Fülöp. Zsigmond országos pártvezetőségi tag, Baranyay József dr. lapszerkesztő, Kalicza Sándor kerületi titkár, valamint P. Naffy Mihály és Csukás István választmányi tagok vezetése mellett a komáromi szekeresgazdák díszbe öltözött csoportja. A komáromi izraelita hitközség választásai. Komárom, május 16. A komáromi izraelita neológ hitközség vasárnap tartotta választásait s aZ arra jogosultak megválasztották a harminctagú választmányt. Ezeknek nevei a következők: Abelesz Ernő, Balogh Dávid, Baumöhl Lipót, Berger F. Vilmos, Brenner Márk, Fleischmann Miksa, Fried Jenő, Gold Benő, Goldfahn Alfréd, Goldschmied Vilmos, Grünfeld Adolf váll., Kellner Gyula, Kincs Izidor, Király Károly, Krausz Arthur dr., Krausz Béla, Nádor Ernő, Neumann Lajos, Neuwirtli Viktor, Pick Gyula, Raab Mihály dr., Rohonyi Oszkár dr., Rotter Márk, Schwartz Lipót, Singer Dezső dr., Stern Bernát, Telkes Mihály, Ungár Lipót, Weisz Pál fűszeres, Zsombor Kornél. A választmány öt napon belül öszszeül és saját kebeléből fogja megválasztani a hitközség új vezetőségét: az elnököt, alelnököt, pénztárost, ellenőrt és a héttagú elöljáróságot.
