Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-05-13 / 38. szám
4. oldal. »KOMAROMI LAPOK« 1933. május 13. Fekete Zsoltár. Irta: Kossányi József. Ti nem tudjátok mi a falu. Csak mondjátok: erő, dal, szépség, mondjátok: tulipán, rozmaring, muskátlis ablak, mondjátok: szántás, vetés, friss csikónyerítés, mondjátok: menyecske, gémeskút, fonó, szüret, mondjátok: aratás, lakodalom, búcsú, gulyás, paprikás és nyelvetek csámcsog furcsa, mesés Íztől. Én itt születtem, én itt élek benne... Ismerem a lelkét (Ő szülte enyémet) és zúgom bús, komor zsoltárosként: fuldoklunk munkában, könnyben, babonában, fuldoklunk éjben, szitokban, káromlásban, fuldoklunk átkos, emésztő paráznaságban ... Pipacs, szarkaláb virít a parton, az utak mellett erdők lobognak; virágos dűlők, mint szerelmes ének futnak a falu szivébe; látjátok ezt és mondjátok: — Szűzi, édes álom, bukolikus idill, csilingelő mese-bárányok, napsugár, dal, virágmezők, akácosok fehér kendőt lobogtatnak — s örültök, kápráztok, lelkendeztek, mert nem tudjátok, hogy élő temetők fölött jártok, mert nem látjátok mennyi itt a kín, mennyi itt az egymástmarás, kigyó-béka, mennyi itt a piszkos ágy, kenyértelen asztal, gyermektelen bölcső, meddő, beteg asszony .. . Kaszák pengenek, pacsirták dalolnak, piros rokolyák virítanak a határban szerte; arra jársz kényelmes hintón, gyors autón látod ezt és mondod: munkás, erős népség, vidám, arató akrobaták, óh falu, szűz falu, munkás falu, giling-galang ... És csemcsegsz és hencegsz benn a városban tükrös kávéházban s pontylelkű barátod naiv, nyálkás magad mesékbe ámítod ... laiMHgaaBBasKssíSEisggBaBwgagBWMBiaaBSiBia^^ A városi szegények ellátása 242 szegényt gondoz ebben az évben a város Kóborlások a Szahara sivatagban (Tízezer kilométer vizen és szárazon.) VIII. A végtelen szenvedések emlékei. — A rejtelmek földje. — Amikor a királyt várják — Zászlódisz a Szaharában. — Öntöző, autók a homoksivatagban — A legrégibb piramis tövében. — Mariette basa, a nagy egyiptológus. — Az Ápisz bikák katakombái. — A márványkoporsó óriások — A szentállatok. — Oziris, a holdisten. — Séta a homoksivatagban. — Amikor kőben botlik meg az ember. — Nem szabad bemenni. — A magyarok lázadása a homoksivatagban — Kábel a homok alatt. — Fuad király és a magyarok. — Végre megjött a királyi üzenet. Komárom, — május 12. Komárom, — május 12. A város szegényügyi bizottsága a napokban tartotta ülését, amelyen Igó Aladár dr. rendőrkapitány, előadó ismertette a városnak az 1932. évben a szegények gondozása és ellátása tekintetében végzett humánus munkáját. Az elmúlt évben összesen 200 egyént résesitett a város havi 50 korona segélyben. Ezek valamennyien elaggott, munkaképtelen, vagy valami súlyos betegségben sínylődő szegények voltak és a részükre kiosztott segély 119.300 koronát tett ki. Ezen felül a városbiró utalványára pillanatnyi segély cimén 2713 koronái fizetett ki a város több szegénynek. A koldulás megváltása cimén 9192 K folyt be a város pénztárába, amely összegből azok a koldusok kaptak segélyt, akik akár öregségüknél, akár betegségüknél fogva nem voltak képesek a koldulással könyöradományokat gyűjteni. A segélyezettek közül a múlt évben 21-en haltak meg. A megmaradt segélyezettek mellé most 74 uj kérvényező jelentkezett havi segély elnyerése végett, amelyet a szegényügyi bizottság letárgyalt és ezek közül negyven kérvény figyelembevételét javasolja a tanácsnak. A tanács 42-re emelte föl a segélyezendők folyó évi számát. Amennyiben a képviselőtestület ezt a javaslatot elfogadja, ebben az évben 132 600 koronát fognak fordítani a havi segélyekre. A segélyben részesülő szegények télen a városi népkonyhában ebédet is kapnak. A város Zámory-uccai szegényházában 32 szegénynek ad lakást. Ezek a szegénynek is hozzátartoznak a város közsegélyezettjeihez, ezek a tél folyamán nemcsak a népkonyha részéről jutottak élelmezésig hanem a város fűtőanyaggal is ellátta őket, a járási hivatal által kiutalt segélyből pedig burgonyát és lisztet kaptak. A város nyilvántartja ezeken kívül azokat a segélyezetteket is, akiknek az állam utal ki aggkori segélyt. Ezek 268-an vannak Komáromban és az államtól szintén havi 50 koronában részesülnek. ítlffffll'IWIMBMBMWMBM—— — Áthelyezések. Csillag Jánost, a dunuszerdahelyi járásbíróság tisztviselőjét felettes hatósága Vágujhelyre, a Dunaszerdahelyről nemrég elhelyezett Szokol Istvánt Galántáról Dunaszerdahelyre hélyezték vissza. — Nagy tűzvész pusztított a komáromiak kedvenc kiránduló helyén, Dunaalmáson, ahol Lévay Ferenc és Harcsa János udvarán csaptak föl először a lángnyelvek. Bár az ottani tűzoltóság példás gyorsasággal jelent meg a tűz színhelyén, a nagy szélben a tűz átterjedt öt szomszédos udvarra és hatalmas tűz keletkezett, amelynek leküzdésére az ottani tűzoltóság képtelen lett volna, segítséget kértek a szomszédos községektől és hamarosan megjelentek Neszmély, a neszmélyi téglagyár, Siittő, Szőny tűzoltói és Komárom tűzoltósága a hatalmas motoros fecskendővel és igy aztán hamarosan sikerült a tüzet, amely hét ház udvarán lángolt, elnyomni. A tüzet valószinüleg gyújtogatás okozta. — Nagy magyar kerékpárverseny. A Magyar Kerékpárszövetség nagy kerékpárveisenyt rendez, amelyen a magyar résztvevőkön kivül francia, német és olasz résztvevők is beneveztek. A verseny junius hó 28-án kezdődik és az ezer kilométeres ut öt napig fogtartani és főbb állomásai Pécs, Szombathely, Komárom és Budapest. Saját tudósítónktól. Szahara! Erre az egy szóra mennyi emlék jut eszünkbe! Amit csak könyvekben olvastunk, mozikban, képekben és rajzokban láttunk erről a rejtelmes földdarabról, az a sok kaland, életveszélyes utazások, szenvedések, azok mind eszünkbe jutnak ... Sose hittem volna, hogy én valaha öszvérfogaton, teveháton, gyalog és végül autón fogok barangolni ebben a rejtélyes sivatagban, amelynek minden részét, minden rejtekét ma sem ismerik. A régi álom valóra vált, három napot tölthettem a sivatag szélén, Cairóban és onnét többször berándultunk a végtelen homoksivatagba, Szélessége 1500 km, hossza mintegy 6500, területe 8,897.000 négyzet km. Furcsa alkotása ez a földnek, végtelen homokterületek, kiszáradt agyagföldek, áthidalhatatlan éles sziklahegyek, kőtörmelékkel teleszórt terraszok váltakozva terülnek el benne, itt-ott oázisoktól tarkítva. A Szaharának a keleti része, a Libiai sivatag, amelyben mi jártunk, a legkietlenebb. Végtelen homoktenger borítja, amelynek egyes részei a tenger színénél is mélyebbek vannak és a tengervíz odavezetésével viz alá lehetne süllyeszteni. Hogy ebben a sivár homoksivatagban igen sok az egyiptomi emlék, a piramisok, a masztabák, a szphynxek, a faraószobrok, fényesen bizonyítja, hogy az egyiptomiak idejében ez nem volt sivatag, hanem buja növényzettel bevont paradicsom, de az egyiptomi műveltség hanyatlásával megszűnt a sivatag tovaterjedését meggátló növényzettel, erdőkkel, vizekkel való védekezés és a régi paradicsomot is elnyelte a homok. A sivatagok ugyanis, ha nem védekezik az emberiség, tovaterjednek, amint ezt világhírű magyar tudósunk, Stein Aurél „Homokba temetett városok“ cimü munkájában megirta. Olyan gigászi építkezések, aminők a piramisok, a Szphynx, nem is létesíthetők forró homoksivatagban. A gizei piramisok környékén lehet látni, ahol a szél a homokot elhordta, hogy az altalaj szikla. Csakis igy képzelhető el,, hogy a piramisokat jól meg tudták a sziklatalajon alapozni. Homokra építeni lehetetlenség lett volna. Maga a hatalmas Szphynx is a földből kiálló sziklából van kifaragva. Ez a végtelen sivatag nevét a Szachara nevű piramistól vette, amely a Libiai sivatag szélén áll Ez a legrégibb egyiptomi piramis. Neve tulajdonképpen Szókar-Ra és az alvi ág memfiszi istenével áll összefüggésben. Meghatva álltunk ez ősrégi piramis lábánál, amely eltérően a gizehi és a többi piramisoktól, lépcsőzetes és nem volt sima lapokkal fedve. A tni ottlétünkkor éppen az olasz király volt Egyiptomnak vendége és a Szahara útjait két oldalt sűrűén betüzdelték olasz zászlókkal, a homok utakról egyiptomi napszámosok a legkisebb kövecskét is elgereblyézték és ami még nem történt meg a nap alatt, hatalmas öntözőautók bőven ontolták a szomjas homokutakra a vizet. Mi idáig autókon jöttünk, de egy rövid sétát gyalog is tettünk a süppedő éles homoksivatagban Séta közben egy kődarabban botlottam meg Fölvettem és kitűnt, hogy egy Ápisz bika szobrának a szarva töredéke volt. Természetesen mohó sietséggel dugtam zsebre és vitrinemnek méltó büszkesége lett. A Szachara piramis közelében vannak az egyiptomi szent bikák, az Ápiszok katakombái is, amelyeket Mariette francia világhírű egyiptológus fedezett fel. Az egyiptomi kormány érdemei elismeréséül előbb bejnek, majd basának nevezte ki a világhírű tudóst, aki több piramis rejtekét találta meg egyéb régészeti sikerei mellett. Az egyiptomi muzeutn kertjében hatalmas emlékmű jelzi az egyiptomiak háláját iránta. Az Ápisz bikák az Ozirisz, a holdisten kultuszával voltak szoros kapcsolatban, ezek a bikák voltak Ozirisz élő megszemélyesítői, tehát istenként tisztelték azokat. Ha egy ilyen szentállat kiadta a páráját, isteneknek kijáró tisztelettel temették el. Aki látott már embermumiát és visszagondol a múmia begöngyölésére és az egymásba rakott koporsó sorozatra, az elképzelheti, hogy mekkora szarkofág kell egy ilyen jól tartott, kifejlődött bika hullájának. Egyegy ilyen márványkoporsó akkora, mint egy kisebb fdlusi ház. Ezeknek a koporsó óriásoknak földalatti katakombákat építettek és a katakombák folyosójából jobbra, balra nyílnak azok a hatalmas fülkék, ahová a bikakoporsősókat elhelyezték. 160 ilyen bikakoporsót falábak eddig. A márványkoporsók oldalai kivül, belül hieroglifekkel vannak televésve. Itt van megörökítve Egyiptom hiteles története. E gigászi munkát igénylő katakombába hatalmas pincetorok vezet le a sivatagból. Amikor leértünk és a vasrácsos kapun be akartunk menni, az őr azt mondotta, hogy nem lehet, mert minden pillanatban várják az olasz királyt és a nagyközönség nem mehet a mai napon oda be. Madách Az ember tragédiájának egyiptomi jelenetében nem jajdulnak úgy föl a rabszolgák, mint ahogy mi erre a hirre. Itt vagyunk a csodák kapujában és nem mehetünk be. Rémesen bosszantott bennünket a dolog és hangosan zúgolódni kezdtünk és a vezetőinktől köv teltük, hogy valahogyan igazítsák e! a dolgot. Valóságos magyarok lázadása volt ez ott benn a sivatagban. Végre is a vezetők jobb be áfásra jöttek és azt mondták, legyünk türelemmel, majd telefonálnak Cairóba, Fiiad király kabinetirodájába, hogy engedjék meg a magyaroknak még az olasz király látogatása előtt megnézni a katakombákat — Mit mesélnek ezek itt nekünk — törtem én ki —, innét a sivatagból akarnak telefonálni ? A vezetők azonban nem hazudtak. A katakomba közelében volt egy lapostetejü sivatagi csárda. Annak egyik sarkában volt a telefon fülke. De hol a telefonhuzal? A huzal kábelszerűén a homoktengerben van beágyalva, mert telefonpóznát úgyis kidöntené a szél. Ügy látszik, Fuad király kabinetirodája rokonszenvez a magyarokkal, mert megjött a telefonüzenet, hogy a magyar csoportnak még meglehet nézni a katakombákat.- Éljen Fuad egyiptomi király, a magyarok barátja — hangzott föl harsányan az örömrivaigás — és pár perc múlva már kis gyertyácskával a kezünkben leszálltunk a sejtelmes katakombák misztikus mélyébe. Dr. B. J. If ennék Jé karban lévő berékp irt @ivam es tenosise * legjeiiö n**ysr tápéi « Komáromi Lapokat
