Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-05-06 / 36. szám
6. oiU'l >KOMÁROMI LAPOK« 1933. május 6 Soós Károly ref. esperes ünnepélyes beiktatása. A komáromi református egyházmegye rendkívüli közgyűlésén állást foglalt a Dérer-féle iskolareform ellen Az Egyházmegye 100 000 koronát szavazott meg a Komáromban felállítandó ref. tanítóképző építési költségeire. Komárom, május 5. Ünnepi közgyűlésre gyűlt egybe a komáromi református egyházmegye május 4-én Komáromban, hogy beiktassa Soós Kái'olyt, az egyházmegye új esperesét hivatalába és az egyházmegye új tisztikarától és tanácsbíráitól kivegye a hivatalos esküt. A rendkívüli közgyűlés a Jókai uccai ref. templomban folyt le, amelyet az egyházmegye alkotó és' képviseleti tagjain kívül igen nagy közönség töltött meg. A méltóságteljes komolysággal lefolyt beiktató közgyűlés igazán lélekemelő hatást gyakorolt a jelenlevőkre, akik az áhíLat csarnokát lélekben és szívben megerősödve hagyták el a beiktató ünnepség után. Az ünnepi aktus délelőtt 10 órakor kezdődött, amikor a Kollégium épületében felgyülekezett lelkészi és tanácsbírói kar Balogh Elemér dunáninneni egyházkerületi püspök és Gyalókay László egyházkerületi főjegyző, esperes vezetésével, a harangok imára hívó hangjai mellett bevonult a templomba. A lelkészek palástosan vonultak be a templomba, mélyen megindító látványt nyújtva a szemlélőknek. A templomban a szószék előtti zárt helyen foglaltak helyet az asztalnál a püspökön és régi esperesen kívül Soós Károly esperes, Nagy Nándor világi elnök, egyházm. gondnok, Csekes Béla lelkészi és Fülöp Zsigmond világi főjegyzők, Csiba Imre tanácsbíró, lelkészegyleti elnök, Boross Kálmán és Fekets Sándor rangidősb tanácsbírák, mögöttük pedig a következő tanácsbírák: Beke Kálmán, Galambos László, Galambos Zoltán, Kur Géza, Sándor Benő, Vágó Ede, Zsemlye Lajos lelkészi és Bariba János, Baranyay Dezső dr., Acsay Lajos, Kiss Jenő dr., Lelkes Lajos, Papp Elemér, Szijj Ferenc dr., Soós Imre dr., Banai T. Pál, Végit Jenő, Zsindely Ferenc világi tanácsbírák és Kenessey Kálmán dr. egyházkerületi tanácsbíró, egyházmegyei aljegyző. A szószékkel szemben levő padokban ültek az egyházmegyei közgyűlés alkotó tagjai, a tanítóság képviselői, az egyházak kiküldöttei, valamint a vendégek. A közgyűlés a 74. dics. első versének (lm, béjöttünk nagy örömmel...) eléneklésével kezdődött, majd a 37. dics. első versét (Jövel szentlélek Úristen...) énekelte a gyülekezet, mely után Zsemlye Lajos hetényi lelkész, tanácsbíró magasszárnyalású imát mondott, majd bibliát olvasott és áldást osztott. A szertartás után a komáromi ref. egyházi vegyeskar Kelemen Kálmán s. lelkész avatott vezetése mellett vallásos karénekeket adott elő igen szép, szabatos előadásban. Gyalókay László lelépő esperes nyitotta meg a közgyűlést és a törvényes formaságok elintézése után bejelentette a közgyűlés rendeltetését, de mielőtt az esperesi beiktatásra tért volna át a közgyűlés, mélyen megindító, szívekhez szóló szép beszédben vett búcsút az egyházmegye közönségétől. Majd felhívta Csekes Béla főjegyzőt, a szavazatbontó bizottság jegyzőkönyvének előterjesztésére. A bizottság február 14-én tartott ülésében bontotta fel az egyházmegye tisztikarának és tanácsbíráinak megválasztására beérkezett szavazatokat. Annak eredménye szerint egyházmegyei esperessé Soós Károly búcsi lelkészt, egyházkerületi tanácsbírót és gondnokká Nagy Nándor nemesócsai földbirtokost, eddigi világi elnököt választották meg. Megválasztották a tisztikarba és a tanácsbírói karba a fent említett lelkészeket és világiakat, tanítóképviselőknek pedig Győrífy Lajos, Tóth Mihály, Iványi Ferenc, Pethes Béla, Kovács Alajos, Osztényi József igazgató tanítókat. A választást a közgyűlés tudomásul vette, mely után Soós Károk esperes letette hivatalos esküjét a közgyűlés színe előtt. Az új tisztviselők és új tanácsbírák tettek ezután esküt. melynek végeztével az egyházmegye részéről Csekes Béla főjegyző üdvö■ zölte mélyen szántó beszédben az egyházmegye új lelki vezérét, akinek műiig ködöse elé nagy bizalommal tekint az iiy egyházmegye egész közönsége. Az Isten áldását kérte munkájára. Baross Kálmán legidősebb tanácsbíró a tanácsbírák részéről üdvözölte az új esperest, magvas beszédében méltatta azokat az érdemeket, amelyek elismeréseképen e fontos hivatásra emeltetett, mint legméltóbb férfiú, ki tudásánál ,képességeinél és eddigi munkálkodásánál fogva érdemelte ki a bizalmat. Az egyházmegye tanítótestülete nevében Györffy Lajos madari ig. tanító, egyházmegyei tanítótestületi elnök fejezte ki jókívánatait és gondolatokban gazdag beszédben kérte az új esperest az egyház »veteményes kertjeidnek szeretetteljes pártfogására. Az üdvözlő beszédek után Soós Károly esperes emelkedett szólásra és tartotta meg székfoglaló beszédét. Az egyházi élet minden ágára kiterjedő, a lelkészi és tanítói kar fontos hivatását megvilágító nagy koncepciójú székfoglaló az esperesi feladatok egész komplekszumát foglalta magában és rámutatott mindazokra a teendőkre, amelyek az egyházmegyére várnak, mindazokra a feladatokra, amelyek a vallásos nevelés, a hithűség és az egyházhoz való ragaszkodás fokozása érdekében úgy a lelkészi karra, mint a tanítóságra hárulnak. Majd emelkedett hangon jelentette ki, hogy esküjéhez híven fog lisztében eljárni és cselekedeteiben az evangéliumi tiszta hit és a törvény rendelkezései szerint fog cselekedni. Végül az Isten segítségét kérte munkájához. A hatalmas esperesi beszéd a templom egész hallgatóságára igen mély hatást gyakorolt. Nagy Nándor világi elnök indítványára a közgyűlés a beszédet egész terjedelmében jegyzőkönyvbe foglalta, Boross tanácsbíró indítványára pedik külön lenyomatban való szétosztását is elhatározták. Végül a közgyűlés az elnök indítványára Gyalókay László volt esperest, elévülhetetlen érdemei elismeréseképen az egyházmegye örökös tiszteletbeli esperesévé választotta meg, s érdemeit jegyzőkönyvében is megörökítette. A templomi beiktató ünnepély a XC. zsoltár örökbecsű versének (Te benned bíztunk...) eléneklésével ért véget. A rendkívüli közgyűlést azután a Kollégium nagytermében folytatták, ahol két fontos tárgyban hozott a közgyűlés határozatot. Csekes Béla lelkész főjegyző terjesztette elő a Dérer-féle iskolareform elleni állásfoglalásra vonatkozó javaslatát a barsi egyházmegye megkeresése alapján. Mivel időközben az Egyetemes Konvent is állást foglalt ebben a fontos kérdésben, Nagy Nándor gondnok indítványára kimondotta az egyházmegye, hogy köszönettel veszi tudomásul a Konventnek e tárgyban hozott határozatát és azt teljes egészében magáévá téve, tiltakozik a Dérer-féle iskolareform ellen. A református tanítóképezde felállítására nézve leendő ismételt állásfoglalásra nézve Fülöp Zsigmond világi főjegyző terjesztett elő indítványt. Majd Nagy Nándor elnök ismertette az előzményeket és a Konventnek ebben a kérdésben hozott határozatát. Javaslatára Gyalókay László, Kenessey Kálmán dr., Galambos Zoltán és mások felszólalása után akként határozott a közgyűlés, hogy a komáromi ref. egyháznak azon ajánlatát, mely szerint a képezdéhez szükséges telket díjmentesen felajánlja, az egyházmegye köszönettel elfogadja, az építkezés költségeire 100.000 koronát megszavaz és a komáromi egyháznak a telek tulajdonjogára vonatkozó elismerését elfogadja, de a felépítendő épületnek tulajdonjoga az egyházmegyét illeti. Köszönettel fogadja a Kollégium két termének átengedését is arra az időre, amig az épület felépül és nyilvánossági jogát megkapja, mely után fogják csak az épületet felépíteni. Végül a közgyűlés elismerte Mókás Kálmán madari lelkésznek tanácsbiróvá történt törvény szerinti megválasztását, aki erre az esküt letette. A közgyűlés fél 2 órakor ért véget, melyei a Dózsa-féle Vigadóban sikerült közebéd követett. * A komáromi ref. egyházmegyének új esperese régi, fáradhatatlan, elismert vezetőmunkása a református közéletnek. Életrajzi adalait a követ-» kezőkben ismertetjük. Soós Károly esperes, búcsi lelkész Vácott született 1878. március 31-én. Elemi iskoláit Szokolyán, középiskoláit Nagykőrösön a ref. főgimnáziumban végezte. A budapesti Tudomány Egyetemen jogot hallgatott, majd beiratkozott a pápai teológiára, ahol 1901-ben végzett és 1903-ban nyert lelkészi oklevelet. 1902-től Antal Gábor dr. dunántúli református püspök mellett működött, mint püspöki titkár, 1905-ben a megyercsi ref. egyházközség hívta meg lelkészének, ahol 1908-ig működött. Ebben az évben nagy szótöbbséggel a búcsi ref. egyház választotta meg néhai Vörös Ede volt esperes-lelkész örökébe, ahol híveinek szeretetétől és becsülésétő] övezve, jelenleg is működik. Az egyházi közéletben nagyobb intenzivitással 1922. óta vesz részt, amikor a komáromi egyházmegye tanácsbírájának és számvevőjének választották meg. Azóta állandóan nagy munkásságot fejt ki az egyházmegye vezetésében. 1924-ben Vargha Sándor helyébe egyházmegyei főjegyzővé választották, egyházkerületi képviselő, majd 1932- ben kerületi tanácsbíró és konventi póttag lett. Az 1933-iki általános tisztújítás alkalmával Gyalókay László nem vállalván a jelölést, az egyházmegye Soós Károlyt választotta meg esperessé. Soós Károly hűségesen szolgálta minden időben egyházát, amelynek boldogulását odaadó és kitartó munkálkodásával mozdította elő. Egyházi irodalmi téren, sőt újságírói téren is szép eredménnyel működik. Alapította és hat éven át szerkesztette a Délszlovenszkói Magyar Lapok-at, 1929- lőt szerkeszti a Református Sión c. egyházi lapot. Megjelent művei: Isten és a haza mindenünk; Krisztus a mi életünk; Jöjjön el a te országod, prédikációk három kötetben; Bízzatok Istenben, egy kötet áhítatos ima. 1930- ban ünnepelte búcsi gyülekezetének meleg, ragaszkodó szeretetétől övezve lelkészkedésének 25-ik évét, amikor az egyházmegye külön képviselettel jelent meg az ünnepélyen. Az esperesi méltóságra történt megválasztása mindenképen megérdemelt volt, az egyházmegye élére az ő személyében kiváló férfiú került. 10—15.000 Kő óvadékkal, szlovák-magyar nyelvtudással, középiskolai képzettséggel állást keresek. Címem a kiadóban. ____________ _____ 179 — Telefon-interjú II. Vilmos szerelmes unokájával és menyasszonyával. Londoni jelentés szerint a Daily Express szerkesztősége Londonból felhívta telefonon bonni lakásán Dorothea von Salviati kisasszonyt, II. Vilmos unokájának jegyesét — Igaz, hogy eljegyezte magát Vilmos herceggel? — kérdezte. — Persze, hogy igaz Nagyon szeretjük egymást. Ennyi az egész. — Hogy kérte meg a kezét a herceg? — Tudja, az úgy volt, — mondta nevetve a fiatal hölgy — hogy már hét éve ismerjük egymást, azóta, hogy a herceg Bonnba jött diáknak. Sokat járt hozzánk, aztán belém szeretett. Nem kérte meg formálisan a kezemet, hanem egyszerűen csak megállapodtunk, hogy egybekelünk. — Mit szól ahhoz, hogy a császár nem adja beleegyezését a házassághoz? — Erről nem tudok semmit. Különben is sok minden megváltozott a háború óta. Rendőri krónika. Akinek azonnal helyben volt a kórház. Lády lózsef komáromi kocsis az elmúlt napok egyikén jól felöntött a garatra. Mikor már igen vidám volt a kedve, megindult lovaival a belvárosban, de nem találta el a helyes utat és nekirohant kocsijával a Kórháztér sarkán az egyik lámpaoszlopnak. Az oszlop bizonyult erősebbnek, mert ellenállott a rohamnak. A kocsis azonban összetörte az arcát az oszlopon, vérbeborultan esett le a bakról. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy éppen a katonai kórház szomszédságában történt az eset, a csappant kedvű kocsist azonnal bekötözték, elsősegélyben részesítették. Cigányok májusi szórakozása. Tudvalevő, hogy Komáromba a kóborcigányoknak nem szabad bejönni. A kóborcigányoknak meg van a maguk útlevelük, számmal, névvel, ujjlenyomattal ellátott igazolványuk, amely feltünteti illetőségi helyüket s az útvonalat, amelyen nekik Szlovenszkón járkálni szabad. Természetesen, a nyughatatlan vérü cigányok nem tudnak a kijelölt utón megmaradni és be-beszabadulnak idegen területekre is. — Komáromból azonban egyáltalán ki vannak tiltva a sors vidám üldözöttjei. A napokban megjelent Komáromban tiz tardoskeddi, nyitrai cigány, akiket azonban letartóztattak, még mielőtt valami a kezükhöz ragadt voina. Többnapi elzárásra ítélte őket a rendőrhatóság, ami nem nagy mulatság a romáknak májusi napokban. A büntetés kitöltése után kitoloncolják őket a városból. Letartóztattak egy körözött betörőt. A párkányi rendőrség letartóztatta Rigó Mihály rovottmultu betörőt, akit a járásbíróság több lopás miatt körözött. Rigó Mihályt tiltott határátépés közben „csatolták“ le. Régi vendégek a rendőrségen Hétfőn hajnalban Gaál István és Gonovics Sándor próbálkoztak betöréssel az Eötvös és a Polgár-ucca környékén. Koncz Lajos pincér lakásába is besurrantak, de zajt csaptak s a háziak felébredtek még időben. Koncz Lajosnét, aki segítségért kiabált, a két betörő kergetni kezdte az udvaron, majd kést is rántottak az asszonyra. E pillanatban érkezett haza Koncz Lajos, amire a két betörő igyekezett elfutni, de csak Gonovics ugrott át a kerítésen, Gált rövid birkózás után Koncz a földre teperte és apósa segítségével megkötözte. A rendőrök Gál Istvánt, mint régi ismerőst üdvözölték. Nemsokára hurokra került Gonovics is. MHnanMaMnB&aaiaaaHHaaHHSEBaBKs Hangos Mozi Ben Húr A legnagyobb hangos film Ramon Novarro Quo vadis és Ben Húr volt a két néma film, mely világszerte feltűnést keltett. A hanyatló Róma klasszikus szépséggel és Jeruzsálem, a kereszténység bölcsője és a zsidóság ősi földje élednek fel a filmkockákon, hogy elkápráztassák a nézőt Ez vonatkozott a néma változatra, most pedig a Ben Húr mindennél tökéletesebb hangos verzióját kapjuk, melyet az amerikai Metro Goldwin gyár 135 millió költséggel hozott létre. Nem csak a képek beszélnek, de a néma film minden nagyvonalúságának megőrzése mellett korhű zenei aláfestés, szent énekek, zsoltárok zendülnek fel és gondoskodnak maradéknélküli művészi élményről. Ben Hur, Juda hercege kegyvesztett lesz Rómában, gályarabságra ítélik mert ifjúkori barátja Messala százados beáru!ja. Anyját és testvérét pedig börtönbe vetik. Ben Húr a kalózok elleni harcban kitünteti magát, sőt a római admirális életét is megmenti, aki hálából fiává fogadja Közben anyjának és húgának is megkegyelmez a római hatóság, de nem örülhetnek a szabadságnak, mert betegen a bélpoklosok völgyébe küldik őket. Ben Húr visszavágyódik szülőföldjére Jeruzsálembe. Mint ismeretlen zsidó résztvesz a hagyományos kocsiversenyen. Ellenfelével, Messala római századossal mérkő-
