Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-05-06 / 36. szám
1933. május 6. »KOMÁROMI LAPOK« 7. oldal. zik meg, akit izgalmas küzdelem után kiszorít a pályáról. Az áruló Messalát a kocsi romjai alól sebesülten szedik fel. Ben Húr győzedelmeskedett. Erre az időre esik a Messiás eljövetele. Jézus meggyógyítja Ben Húr anyját és húgát. Hálából felajánlja a Mesternek szolgálatait s amikor a Golgotára küldik, hű lovag ki akarja szabadítani, de Jézus leinti: Az én birodalmam nem ezen a világon van, tedd félre kardodat! Jézus keresztrefeszitése a legmeghatóbb filmrész. Ben Húr alakitója újra Ramon Novarro. A rendező Fred Niblo, a krisztusi idők csodáit érzékelteti. Mesteri kézzel oldja meg azt a feladatot, hogy a zsidóság ősi erényeit és a születő kereszténységet összehangolja. Városunk társadalmi eseménye lesz a hangos Ben Húr bemutatója szombat és vasárnap a Modern moziban. A csendes Dón Száz százalékos orosz hangos film! Eredeti szovjet film! A csendes Don vidék fellázad a cári elnyomás ellen Hiába telepítenek le a nyakukra kozákokat, hiába jönnek látogatók a cári udvartól, akik a nyomorgó népnek szentképeket osztogatnak, a proletár forradalom a városokban bontogatja szárnyait és a vihar átcsap a Don vidékre is. A nép kiharcolja a szabadságot. Ez a regénytéma, melyből nagyigényü, művészi eszközökkel készült a 100%-os orosz hangos film, melyben a mai Oroszország problémái sűrűsödnek össze. A nagy fflm mindenkit csodálatba ejt, aki a kiteljesedett filmművészetet értékelni tudja. A hétfő és keddi bemutató pedig külön ünnepe lesz mindenkinek, aki a mai idők szellemét megérti. Újabb támadás a magyarság ellen. Általános feltűnést keltett annak idején a kormány azon elhatározása, hogy a nyitrai Pribina ünnepet nemzeti ünneppé avatta s azon még a katolikus egyház által kárhoztatott Sokol egyesületek is résztvesznek. A kormány elhatározásának okairól fellebbentette a fátyolt Krofta miniszter nem rég megjelent nyilatkozata. A Lidové Listy szerint ugyanis Krofta szerint a kormány kérni fogja a Szentszéket, hogy tekintettel a Pribina ünnepre, oldja meg a Modus vivendit a kormány tervei szerint. Ezek alapján Nyitra érseki méltóságot nyerne, a rozsnyói megyét pedig felosztanák s végrehajtanák az ily módon szükségessé vált uj határrendezést az egyházmegyék között. Egész természetes, hogy a nagyszombati megye magyar területei szintén uj beosztást nyernének. A Modus vivendi eredeti tervezetében csak az áll, hogy az egyházmegyék határainak egybe kell esniök az állam határaival. Ez azonban nem szolgálja eléggé a kormány magyarellenes politikáját, mert igy a magyar plébániák nagyobb tömegei maradnának meg úgy a nagyszombati, mint a rozsnyói megye területén. A kormány a magyar plébániákat lehetőleg úgy akarja elosztani, hogy azok szlovák többségű megyékben elenyésző kisebbséget alkossanak. Erre azonban ürügy kell s ezt szolgáltatná a rozsnyói megye feldarabolásával előálló uj helyzet Ezt az ajándékot szeretné a Pribina ünnepre való tekintettel Rómától a kormány. Róma egyelőre hallgat. Nagyon jól tudja a Szentszék, hogy ugyanazok az okok, amelyek a rozsnyói egyházmegye felállítását szükségessé tették, ma is fenállnak. Az óriási kiterjedésű egyházmegyék intenzív egyházkormányzata nagyon nehéz. Róma inkább szaporítja tehát a püspökségek számát, nem pedig csökkenti. A rozsnyói megye külömben is nagyobb mint akárhány olasz egyházmegye. Csaknem három régi vármegye területén, 350.000 lakos által lakott vidéken 79 plébániával és 160.000 hivővei rendelkezik. Anyagiakkal is el van látva, ha mindjárt szegényesen is. Minél kiseb1» egy püspökség, annál ideálisabb ott a helyzet egyházi szempontból. Bubnics Mihály rozsnyói püspökről is mindenki tudja, hogy valamennyi papját személyesen ismeri plébániáit gyakran meglátogatja s a lelkipásztorkodást személyesen eltenőrzi és irányítja. Ennek köszönhető, hogy az egyházmegye területén a hitélet rendkívül fellendült s a papok között nincs politikai versengés és nemzetiségi gyűlölködés. A hivek is békében élnek egymás mellett s tisztelik egymás jogait és meggyőződését. A mindenki által ismert s a papok és hivek közt gyakran megjelenő Bubnics püspök nemes, megértő és ideálisan katolikus gondolkozásu egyénisége annyira népszerű, hogy szinte rajongó szeretettel ragaszkodnak hozzá s papsága egy emberként áll mögötte minden támadással szemben ... A lelkiekben nagy és gazdag rozsnyói megyének felosztását a szlovenszkói püspöki kar szintén ellenzi s reméljük Róma inkább az ő véleményüket fogadja el mint a kormányt alázatosan szolgáló Srámek pártét. A magyarság pártjai már nem egyszer nyilatkoztak meg a kormány magyarellenes egyházpolitikai tervei ellen s ha kell, a magyar hivek nevében akár Rómáig is eljuttatják tiltakozásukat. Az egyházba ne vigyék be a politikát s az egyház nem lehet az elnemzetietlenités eszköze. HÍREK A tavasz este nyolckor pontosabban: csütörtökön este hat és nyolc között köszöntött be Komáromba hivatalosan is A nádoruccai kávéház járdája elé tudniillik ekkor cipelte ki Zsiga a kertet és a kényelmet. A kertet: az úgynevezett „terrasz“ korlátjait díszítő virágcserepeket s a kényelmet: az üvegablakok alá helyezett padokat, a kis asztalokat és a székeket. Két óra volt szükséges ahhoz, hogy a komáromi május hivatalosan is megnyissa üzemét. A májust, — mint minden évben — Zsiga jelentette ingujjban és a tavalyi mellényben, a kávéház mindenese. Jobb ügyre méltó buzgalommal hurcolta a tavalyi esőtől patinázott bútorokat, emelte a korlátot, mmtha vámhatárokat emelne a kuncsaftok és az egyszerű sétálók közé; a jazz elhalkult este és kezdetét vette a rádió uralma Minden ellenkező híresztelés dacára: Komáromba betört a május, öreg barátunk cipelte ki a közjó számára, ingujjban. ____ — Eiső szentáldozás május 25-én. A komáromi katolikus plébánia területén az iskolás gyermekek szokás szerint Áldozócsütörtökön járulnak az első szent áldozáshoz, amely ünnep az idén május 25-ére esik. Évenkint megemlékezünk a nyilvánosság előtt is ennek az örvendetes eseménynek a közeledtéről, mert az első szentáldozás a hitközség életében örömünnep nemcsak a kisgyermekek számára, hanem a felnőtteknek is, akik közül nem csupán a szülőket és rokonokat érinti és érdekli az első szent áldozás, hanem mindazokat a nemes szivü híveket is, akik kegyes adományaikkal lehetővé teszik, hogy a sok szegény első áldozó gyermek örömét se zavarja meg e napon szegénységük érzése. Mindenkinek jól esik látni az első szentáldozás napján az örömtől sugárzó arcokat, amelyek boldogságról beszélnek. Látni a kis idealistákat, akiknek reményeit még nem törte le a mostoha sors kemény keze, pedig sokan már kicsi korukban érzik annak súlyát. De érthető az ő derűs lelkiviláguk, mert hisz teive vannak a jó Jézus emlékezetével és szeretetével. Aki olyan jó volt mindenkihez, a szegényeket meg különösen is szerette és azt akarja, hogy az emberek is szeressék egymást. És, hogy az emberek tudják egymást igazán szeretni, önmagát adja nekik a szentáldozásban, hogy az ő erejével, segítségéve! vállalkozhassanak erre a szép feladatra. Ilyen lelkűiét mellett nem bántja az első áldozásra készülő kis proletárt az, hogy ő mezítláb, piszkos, rongyos ruhában ül jólöltözött módosabb társai mellett, mert nekik egymást a társadalmi különbség dacára is becsülni, szeretni kell, mindkettőjüket szereti az Ur Jézus, aki az első szentáldozás napjára a jószívű emberek utján a szegény gyermekeknek is fog a nagy napnak megfelelő ruházatot előteremteni. — A szegény gyermekek felruházásán és szentáldozás utáni megvendégelésén az idén is az Irgalmas Nővérek fáradoznak, akik kérik a katolikus híveket, hogy az első áldozóknak szánt akár pénzbeli, akár természetbeni szives adományaikat kegyeskedjenek a Nádor uccai zárdájukba eljuttatni. — A keresztényszocialista párt ülése. A komáromi keresztényszocialista pártszervezet élénken látogatott pártvezetőségi ülést tartott szerdán este helyiségében, melyen a megjelenésében akadályozott Dosztál Jakab elnök helyett dr. Alapy Gyula körzeti elnök töltötte be az elnöki tisztet. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg Böhm Rudolf szenátor, majd Franciscy Lajos dr., a párt tiszteleti elnökének elhunytáról, akiknek emlékezetét jegyzőkönyvébe irta Majd felolvasta az országos elnököknek az üdvözlő iratokra irt meleghangú válaszait. Dosztál Nándor titkár beszámolt a téli előadásokról, melyeket dr. Alapy Gyula, dr. Bangha Dezső, Dosztál Nándor, özv. Kiss Endréné, id. Kollányi Miklós, Schalkház Sára szociális testvér, Tamasek Antal tartottak állandóan nagy közönség előtt, az előadóknak köszönetét szavazott a pártvezetőség. Majd ifj. Windisch Károly előadása következett a csoportos biztosításról, melyet számos hozzászólás után a pártvezetőség magáévá tett és megbízta Dosztál Nándor titkárt, hogy a kellő lépéseket tegye meg a csoport szervezése iránt. Végül az elnök a politikai helyzetről tartott tájékoztató előadást. — Egyházlátogatás. Lő e Károly, a tatai ref. egyházmegye esperese Besse Lajos,egyházmegyei főjegyző társaságában a napokban tartotta meg a magyar komáromi ref. egyháznál a szokásos esperesi látogatást, amely alkalommal az iskolákat is meglátogatta és a tapasztaltakról a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. — Társasvacsora a Dalegyesületben. Bensőséges, meleg hangulatban tartó ta tavaszi társasvacsoráját vasárnap este a Komáromi Dalegyesület Nádor-uccai tágas színháztermében. A minden évben megtartani szokott tavaszi társasvacsorát ezúttal is Fülöp Zsigmond, a Dalegyesület fáradhatatlan, önzetlen, közszeretetnek örvendő elnöke tiszteletére rendezték, akinek ünneplésére nemcsak a Dalegyesület nagy sikereket ért működő kara, választmánya és tagjai jelentek meg nagy számban, hanem a jelenlevők soraiban ott láttuk Komárom város közéletének, a magyar társadalomnak szinét-javát, vezető egyéniségeit, a sajtó, a magyar kultúra munkásait politikai, vallási és társadalmi különbség nélkül. 120-an vettek részt a társasvacsorán s valamennyien melegen, szeretettel vették körül a kultúráért önzetlenül dolgozó elnököt, akit hatalmas virágcsokorra! leptek meg tisztelői. Az Ízletes vacsora alatt az első felköszöntőt Kovách Tihamér, a Dalegyesület lelkes ügyvezető elnöke mondotta és meleg, lendületes, őszinte szívből jövő beszédben üdvözölte az ünnepeltet, rámutatva Fülöp Zsigmondnak a hosszú évek során kifejtett, önzetlen munkásságával elért hervadhatatlan érdemeire és sikereire. A szónok biztosította a népszerű ek nököt a Komáromi Dalegyesület önzetlen szeretetéről és tántoríthatatlan ragaszkodásáról. A meleghangú felköszöntő után fölhangzott zúgó taps elcsendesülésével a működő kar Schmidt Viktor agilis karnagy vezetésével előadta a jeligét (Szívből jöjjön dalod) és ezzel köszöntötte a szeretett elnököt. Majd Richter János nyug. plébános, szenátor emelkedett szólásra és megható beszédben méltatta az ünnepelt sokoldalú érdemeit és kiválóságait A magyarság boldogulása, a magyar dal elterjedése, illetve régi erősségének megtartása, a magyar kultúra, a társadalom s a közgazdasági téren olyan elévülhetetlen érdemeket szerzett, amelyek előtt meg kell hajtani mindenkinek az elismerés zászlaját. Különösen nagy érdemének tudta be az ünnepeknek a szónok, hogy embertársaiban nem nézi, hogy ki milyen felekezetű, cr csak azt nézi, hogy jó magyar ember-e és akkor lelkileg már a keblére öleli, bármilyen templomban imádja is az Istent. A magyar dal kultuszának a megerősítésében is hervadhatatlan babérokat szerzett az ünnepelt, akinek még sok-sok önzetlen munkában eltöltött esztendőt kívánt a szónok. A szép felköszöntő után Fülöp Zsigmond emelkedett meleg tapsok között szólásra és megköszönve az ovációt, elhárította magától a neki tulajdonított érdemeket, mert amit tett, a magyar kultúra, a magyar dal iránt rajongó szeretettől indíttatva, magyar kötelességet vélt azzal teljesíteni. Az éljenzéstől és helyesléstől gyakran megszakított beszéd folyamán kifejtette az ünnepelt, hogy a Dalegyesület nemes kulturcéljaiért dolgozni szent feladat és akit az a tisztesség ért, hogy a hetven éves, sikerekben és eredmé nyékben gazdag egyesület élére állították, annak a nagy elődök példáját hiven követve, tudnia kell kötelességét. Felhívta figyelmét a jelenlevőknek az egyesület életében elkövetkező forduló pontra, a hetvenedik évforduló alkalmával tartandó ünnepélyre és kérte őket, hogy a Dalegyesületet továbbra is tartsák meg szeretetükben és legyenek hűséges, áidozatrakész támogatói a magyar dal kultuszának. Szűnni nem akaró lelkes taps zúgott fel a beszéd után, melyet több felköszöntő követett. A mindvégig kitűnő hangulatban lefolyt társasvacsora az éjjeli órákban ért véget — Gyászhir. Budapestről vesszük a lesújtó gyászhirt, amely egy körünkből rég elköltözött kedves ismerősünknek: Kormos lstvánné, sz Merle Máiia váratlan elhunytáról emlékezik. Nevezett néhai Merle Bélának, a Komáromi Első Takarékpénztár pénztárnokának volt a lánya s a béke éveiben előbb a községi elemi leányiskolában, utóbb pedig az állami polgári leányiskolában működött tanítói minőségben. A polgári leányiskolának— Komjáthy Jenőné távozása után helyettes igazgatója lett, s körünkből csak 1921-ben távozott végleg el, mikor is férjét Budapestre követte. Á váratlan gyászhir bizonyára sokak lelkében kelt fájdalmas részvétet, mert hisz az elköltözöttet általános megbecsülés és szeretet övezte kö rünkben. Elhunyta férjét Kecskeméti Kormos Istvánt, gyermekeit: Juditot és Istvánt, fivérét Merle Jenő nyug. törvényszéki irodafőtisztet és nejét, valamint kiterjedt rokonságát borította gyászba. — A Szeníatya ajándéka. Nagy az örömük a jó udvardiaknak, mert a római pápa ősrégi, messzehires kálváriájuknak Krisztus keresztjéből ereklyét adományozott. Mint értesülünk, azt Rómából május 1-én Kryvald Ottó pápai prelátus Budapestre hozta, ahonnan ö/poss Antal esperes-plebános megbízottja juttatta Udvardra, ahol a mai vasárnapon, máj. 7-i kálvária búcsún már köztisztelet tárgyát fogja képezni. Az adományozás- és hitelesség-ről szóló bullát a Rómában töriénelmi kutatásokat végző Udvard szülötje Galla Ferenc dr. pápai titkos kamarás már három nappal előbb küldötte el. — Brahms emlékünepély a Kultúrpalotában vasárnap. A .városi . zeneiskola tantestülete idei nyilvános növendékhangversenyét Brahmsnak szenteli. A kiváió sikerűnek Ígérkező hangversenyt vasárnap, május 7-én rendezik a Kultúrpalotában, este 6 órai kezdettel. A hangverseny igazoiója lesz a zeneiskolában tanuló gyermekek zenei tudásának, ami föltétien szükséges kelléke fejlett zenekultúránknak. Brahms, (1833 -1897) a romantikus formaművészet egyik legsokoldalúbb összefoglalója, a széplelkek tolmácsolója, a múlt század második felének egyik legkitűnőbb, legnépszerűbb szerzője, amellett ki váló zenepedagógus is.Brahms müveinek javából mutat be formás gyűjteményt a zeneiskola. Belépődíj nincs. Műsor ára 5 korona, diákoknak 1 korona. A bevételt a város szegényeinek és a Vöröskeresztnek javára fordítják. — Társas kirándulás. Az ipari és kereskedelmi továbbképző tanfolyam hallgatói f. hó 7-én, vasárnap Ógyallára kirándulnak. Találkozás VJ órakor az állomáson. Ismerősöket, vendégeket szívesen látunk. Kedvezőtlen idő esetén f. hó 14-én. A Vezetőség.
