Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-04-29 / 34. szám
4. oldj*). 1933. április 29. leget, amely a sivatag homokja ellen is védett, a görögök a sivatag őrének is nevezték. De a feltámadást is jelképezte a királyok sírja előtt Az arabok a borzalom atyjának (Abul-hol) nevezik e hatalmus alkotást, amely felejthetetlen hatást gyakorolt ránk. A gizehi piramisok és a Szphynx környékén erősen folytak ottlétünkkor az ásatások, illetve a homok eltakarítása a romok felett A homokkal itt állandóan harcolni kell a régésznek, különben végleg eltemetné a homok a kevésbbé magas régiségeket, a piramisok azonban már öt-hatezer esztendeje dacolnak az enyészet munkáját siettető szálló homokkal. Fájó szivve! búcsúztunk el a Szphynxtől és a gizehi piramisoktól, amelyeket még kétszer láthattunk, amikor Memphisbe, ez ősrégi egyiptomi városba kiautóztunk és amikor Cairóban a citadella mecset udvaráról gyönyörködtünk a kilátásban. Azóta még többször láttam ezeket a csodálatos emlékeket, álmomban, mert ha szépet álmodom, akkor mindig beleszövődnek az álmom meséibe a piramisok, ezek az ősrégi építészeti világcsodák. Dr. B. /. Kis irka-firka A világutazók elindulnak. Ezeken a hasábokon már számtalanszor szó volt a különféle rendű és rangú világutazókról, akik nekiindulnak a nagyvilágnak és keserves utak után Komáromban is kikötnek, hogy cgy-két silány koronájától megszabadítsák a békésen íeketézgető komáromi bennszülöttet, vagy az üzlete jobbrafordulásál váró kereskedői. Jöttek ezek a derék férfiak, egyenkint, vagy csoportostul. Az egyik a svéd tornatanár volt. a másik a német vagabond, a harmadik a horvát autogrammgyűjtő. aki kis kézikocsin tolta maga előtt a hatalmas autogrammkönyvet és válogatás nélkül iratolt be neveket azzal, aki megfizette, a negyedik a (román diák volt s végül már csoportokban jöttek le a Dunán, volt úgy, hogy egy vashajóban egyszerre tizenketten is. Minden hét meghozta a maga világcsavargóját: Komárom, ha pénzügyileg nem is. de földrajzilag mindenesetre jó talaj volt ezek számára, hiszen itt a Duna, itt a kikötő, az országhatár és a vasúti csomópont. Gyűltek e csomópont körül a vagabundok, mint a szédült legyek. Nos. ezúttal nem a külföldi világutazókról emlékezünk meg ehelyütt, hanem most már azt kell jelentenünk, hogy nekünk is megszülettek a mi világutazóink, — azaz a Kisalföld is kitermelte a megfelelő világutazókat és szélnek eresztett egy csoportot. Viszszaadjuk a kölcsönt a világnak! A fentnevezett világutazóknak hal atm as konkurrenciát fog csapni ez a három, akik nagy lendülettel fogtak az előkészületekhez. Nagyfalussy István költő, Scsevlik Tamás újságíró és Schrédl Elemér turista a három elszánt férfiú, akik Érsekújváron szövetkeztek és ültek fel vonalra. S mint minden világutazó: először is Komáromot látogatták meg, mint világ körüli útjukban az első állomást. A kollégák nagy ügy buzgalommai szemlélték; meg a várost, bár láthatták elegei életükben, s mivcthógy az út első szakasza Érsekújvártól—Komáromig kitünően sikerült, itt is maradiak vagy kél napig, hogy Becsig szóló útiköltséget megkeressék. Levelezőlapokat árulnak t. i. ők is. A további terv igen kalandos volt: hajón Becsbe s onnan vissza Pestre, majd Olaszországba. A hajók azonban még nem indultak mi eg s a (három turista azon gondolkozott, nem volna-e jó gyalog indulni neki a csallóközi sivatagnak. Valószínűleg elindultak mégis vonaton, mert minden földkörüli útnak ez a legkényelmesebb s a legheváltabb közlekedési eszköze. Felszerelve azonban nagyszerűen voltak, látszik, hogy nem játszanak babra a (kollégák: földkörüli ruha, hot, viharálló köpeny és fejhezálló sapka, oldalukon táska, amelyből egy villám-_____________»KOMAROMI LAPOK« gyors mozdulattal kiránthatják a levelezői ápol. így keresték fel a komáromi kollégákat is. Valóban, remekül festettek. Két napig tartózkodtak itt. Cikkekhez kerestek anyagot, aztán felugrottak a csallóközi expresszre és új kalandok után szomjazva, nekivágtak a pozsonyi titokzatosnak... Adja Isten, Ii,ogy tapasztalatokkal gazdagon, valahonnan a délafrikai aranymezükről kerüljenek elő. Az anya. Hadd írjak le egy kedves kis állattörténetet azok számára, akik szeretik hallani azt a tételt, hogy az állatoknak is van lelkűk. Az egyik szlovenszkói megye vasigyártelepén nagyon szerette az igazgató az állatokat, különösképen pedig a megszelídített erdei állatokat. Nagy kedvtelése volt abban, hogy miniatűr vadaskertet csinált a telep parkja mellett, — a Rimamurányi gyár telepi) eh mindenütt előkelő parkja volt, — és szelíd őzeket tartott a va-*» i li III I lilMIIIIHIIHiHliU liilf Qifli IIUT daskertben. Az egyik ilyen vadfogó-szezonban • két szép sula őz került a kertbe s vígan éldegéllek, mondhatni gondtalanul szaladgáltak egész éven keresztül, jót tartották őket, kissé meg is híztak, sok látogatójuk akadt, ki se kívánkoztak a kertből. Egy szép tavaszi napon azonban az egyik őz megszökött. Utal talált magának és elvándorolt. Nagy volt a sajnálkozás, az igazgató veszekedett, majd embereket küldött ki az őzike keresésére, végül is megtalálták a helyes magyarázatot: a kis őz szerelemre éhezett s nekilendült a sűrűségnek. Már elfelejtették az őzet, elmúlt egy esztendő, amikor egy év múlva újra megjelent az őz. Most már szélesebben, tekintélyesebben, nyugodtabban. Mellette ficánkolt egy kicsi őz, a fia. Visszahozta a kicsijét a régi állomásra. Elment, hogy önmagától, másodmagával visszajöjjön... S még mondja valaki, hogy az állatnak nincs lelke... (tlujui) Kénes melegforrások Komárom közelében. Ez nem áprilisi tréfa. A Komáromi Lapok április 1-i közleménye az állítólagos erzsébetszigeti kénes források fölfedezéséről nagy port vert föl, a tréfa sikerüli. Most azonban nem tréfálunk, hanem valóságról írunk. Ha az Erzsébet szigeten nincs is, de a közelben igenis vannak bővizű, meleg kénes források, metgek alkalmasak lennének arra, hogy tőkeerős községek, vagy magán szemét get,- gyógyfürdőkké úlaláthatnák ál hasonlóan a dunaalmási fürdőhöz. Vegyük a forrásokat sorra. Marcelházán a községi iroda és az új rőm. kath. iskola közölt van egy rendezetlen hepehupás terület, melyet a lakosság homok- és agyagbányának használ. Ezen a területen földanyánk több helyen, ha nem is anyatejet, de legalább is üdítő és gyógyító nedvet bocsát ki kebeléből. Az egyik forrás különösen olyan bőven adja a meleg, kénes vizet, hogy egész csinos patakocska képződik belőle, s folyik a községen át. Kurlakeszi közelségében a patak aztán megtorpan, nem lévén tovább lefolyása s egy jókora területet valóságos ingovánnyá változtat. Itt szokták a marcelházi cigányzenészek kiásni a halaknak való csalétket a Zsitván eszlcözlendő orvhalászathoz. A forrás környékét az 1931-i Ínséges időben szükségmunkával némileg rendezték, amennyiben jókora medencét áslak a forrás vizének felfogására tüzrendészeti célzattal. Ebben a tavacskában és a belőle kifolvdogáló patakocskában lubickolnak a falu libái és kacsái. Ha az egymás közelében felbukkanó forrásokat szabályoznák és egyesítenék, a hevenyészett tavacskát kissé megnagyobbítanák és mélyítenék s körülvennék kabinokkal, csinos kis népfürdői lehetne belőle varázsolni. A másik bővizű hőforrás a palhpusztai halárban van. Ezen forrást régi tulajdonosa, a Pálffy-uradalom már jó régen kissé rendbehozta, víztartályát kibővítette és mélyítette. A nép fürdőnek nevezi és használja is. Gyógyhatása magas fokú. A kurlakesziek,' marcelháziak bordószámra hordják belőle a vizet reumatikus (úgy mondják, hogy romantikus) végtagjaik fájdalmának enyhítésére. Otthon az útközben kihűli forrásvizet fölmelegílik s úgy fürösztik fájós lábukat, kezüket igen jó hatással és eredménnyel. A forrás medencéjének iszapját is fölhasználja a nép úgynevezett pakkolásokra. A forrás kénes vizével sokan fájós szemüket borogatják és eredményesen. A forrás mostani tulajdonosa az Agra fí. T. Ha egy kis tőkét belefektetne a forrás rendezésébe és a fürdő kiépítésébe. úgy a Kisalföld is rendelkeznék olyan gyógyfürdővel, mint Pőslyén, avagy a balatonmelléki Hévíz, ha nem is olyan grandiózus kivitelben, de legalább is hasonló gyógvhatással. A harmadik forrásterület Pasztavérten van. A temető alatt, közvetlen a Zsilva pariján található egy meleg forrás, valaki betonnal rendezte valamikor, s elég vastag csövön ontja magából a meleg, kénes vizet, melyet azután a Zsitva nyel. magába. Ennél még bővel)!) vízsugarakat bocsát ki magából az a meleg forrás, mely a Pyber-féle földbirtokon található. Közvetlen a község mellett, a Forrási, Kuppis, Pyber és Farkas-kúriák kertjei alatt és a Zsitva fölött számos, egymáshoz közel kibuggyanó meleg forrásra akadunk egyvonalban, melyeknek vize szintén a Zsitvába igyekszik a kissé lejtős oldalon. Ha a forrásokat kiszabadítanák, a vizét egyesítenék az ott kiszélesedett Zsitva vizével, gyönyörű strandfürdőt lehetne létesítem. Pusztavéri gyönyörű fekvésével, remek kilátásával a közeli Dunára és az almási hegyekre, továbbá forrásaival, a Zsitván, Dunán csónakázással, halászattal, vadkacsa-,' szárcsa-, vadlibavadászatlal kellemes üdülőhelynek van predesztinálva. Az itt fölemlített melegforrások ikertestvérei a Duna túlsó oldalán levő dunaalmási forrásoknak, melyek valamennyien föld anyánk ugyanazon megtermékenyülésének áldott gyümölcsei. fűzök 105 mérték után is, orvosi rendeletre, melltartók, női kombiné és hálóingek, keztyű, harisnya " nagy raktára. | Mélyen leszállított áraki | Pollák Juliska Utódánál Komárno, Nádor-u. 17. Keztvűk és fűzők tisztítása és javítása. Halálra gázolt egy kislányt az iparvasut a komáromi Apályi szigeten. Komárom, április 29. Megrendítő szerencsétlenség történt 26-án, az Apályi szigeten. Liska Erzsébet nyolcesztendős és Hölgye Ilona tizenkéteszlendős leány* akik a komáromi VI. számú erőd szükséglakásaiban laktak, fát szedni mentek az Apályi szigetre. Mikor munkájukkal végeztek, könnyű szerrel akartak hazajutni s mivel éppen akkor haladt el előttük a sziget kis iparvasutja, amely földel szállít húsz kocsijával a dunaparti töltések számára, a nagyobbik lány fölrakta a kocsira a fúrni telt zsákokat és maga az ütközőre ült. A kisebbik lány is rá akart kapaszkodni a mozgó vonalra, de lecsúszott róla s a vonat háromszáz méteren cipelte magával a tehetetlenül csüngő kisleányt. A Vághid előtti kanyarnál a leány nem tudta már tartani magát s a kerekek alá zuhant. A kerekek a fején mentek keresztül s Liska Erzsébet azonnal meghalt. A vonat vezetője csak a végállomáson vette észre a szerencsétlenséget, rögtön jelentette az esetet a hatóságnak. A rendőri bizottság kiszállt és igyekszik megállapítani a felelősség kérdését. A vizsgálat folyik. Szegéin/ amerikai árvalányok. Két amerikai törvényszék ugyanaznap foglalkozott két fiatal lány apai örökségével. Mindkét lányt Glóriának hívják. Az egyik Glória Laura Morgan Vanderbilt, a nemrég elhunyt Reginaid Vanderbilt leánya. A törvényszék havi tizennégyezer dollár apanázst engedélyezett a huszonkétéves fiatal lánynak. A kis Glória majdnem elájult, mikor közölték vele, hogy csak ilyen kevés költőpénze lett. Ügyvédje tiltakozást jelenteti be, azt hangoztatta, hogy ennyi pénzből nem lehet megélni és állításának igazolására előmutatott egy orvosi számlát, amelyből kiderült, bőgj' Glória tavalyi mandula-operációja egymaga nyolcezer dollárba került. A bíróság úgy. dötött, hogy ezl az összeget külön utalják ki a szegény amerikai árvalánynak. A másik Glória Carusonak, a nagy énekesnek a lánya, öt már valósággal a biztos éhhalál fenyegeti, mert mindössze tizenötezer dollárt kap évente, bár egyedül a ruhaszámlája évi ötezer dollár. Ezenkívül kap négyezer dollár zsebpénzt, amiből elhunyt apja kívánságának megfelelően, minden évben Európába utazhatik. A komornyik, és a világtörténelem. Henri Lavedan, a híres francia akadémikus-drámaíró a rossz gazdasági viszonyok következtében kénytelen megválni műtárgyakban és történelmi kuriózumokban igen gazdag gyűjteményétől. A gyűjteményt a napokban árverezik el a párisi Hotel Drouotban. Többek közt árverezésre kerül XVI. Lajos mosókönyve, amelyből mindenki megtudhatja, hogy a francia király milyen időközökben váltotta a fehérneműjét. Ezt a jegyzőkönyvet évtizedeken át Cléry, a király komornyikja vezette. A világtörténelem azonban még egy komornyik lelkében is mélyreható változásokat idéz elő. A jegyzőkönyv bosszú időn át mindig e szavakkal kezdődött: őfelsége, a francia király ingei. Egy napon azonban megváltozik a szöveg és így szól: A voll francia király ingei. Néhány bét múlva újabb változás: Capet Lajos ingei. Ezek után valószínű, hogy XVI. Lajos komornyikja nem hali mártírhalált a forradalom alatt.
