Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-04-29 / 34. szám
1933, április 29. »KOMÁROMI LAPOK« 5. oldal. A kéméitől gyógyszerész es a. faruadi orvos titokzatos összejátszása. Mért akart öngyilkos lenni egy gyógyszerészsegéd néhány hónappal ezelőtt Komáromban? zár gyógyszerész is Komáromba, Lip-Komárom, április 29. Különös bűnügyben nyomoz a komáromi államügyészség. A bűnügy egy farnadi orvost és egy kéméndi gyógyszerészt érint, akik állítólag összejátszottak a Liecsebny Fond rovására és éveken keresztül olcsó orvosságokat szolgáltattak ki a betegeknek, a receptekre pedig eredetileg felírt drága orvosszerek árát behajtották a betegsegélgzön és a Liecsebny Fond-on. Kazár Iván kéméndi gyógyszerész és dr. Klein Sándor farnadi orvos ellen érkezett a feljelentés, a feljelentő pedig Liplich László gyógyszerészgyakornok volt. Liplicli László a kéméndi gyógyszerész alkalmazásában állott s feljelentése szerint nem tudta tovább nézni azt, hogy drága receptekre desztillált vizet és aszpirint adjanak ki, amivel az orvos és ä gyógyszerész tekintélyes összeget kerestek. Liplich első feljelentését néhány hónappal ezelőtt telte meg a komáromi ügyészségen, de mikor vallomását jegyzőkönyvbe foglalták, akkorra megérkezett Kalich édesanyjával együtt s rábírták Lipliehet a feljelentés visszavonására. Liplicli akkor a szállodában öngyilkosságot is kísérelt meg. Liplich két társa azonban, Bodó Andor fogtechnikus és Richter Béla gazdatiszt megmaradtak állításaik mellett. Úgy az orvos, mint a gyógyszerész az egész feljelentést bosszú művének mondták, de a nyomozás ellenük hivatalból megindult. Ez a nyomozás most döntő fordulatot vett s ágy az orvost, mint a gyógyszerészt beszállították a komáromi államügyészség fogházába, ahol a vizsgálóbíró megkezdi kihallgatásukat és fényt igyekszik deríteni az ügyre. Mind a két gyanúsított taaz ügyre. Velük együtt letartóztatták Adelsberg Mór ingatlan ügynököt, Bodó Andort és Liplich Lászlót is. A két utóbbi eredetileg feljelentő volt, most azonban hamis tanuzás és bűnpártolás címén indult ellenük eljárás. Lipliehet a főnöke jelentette, fel zsarolás miatt. ■BnHaBnaHMnRMMHHBUHníaMreMv Udvaráén tyúkon lovagol az ördög a tolvajokhoz. Hiába mondta Kálmán király, hogy nincsenek boszorkányok, Udvardon még mindig vannak. — Kovács Borbála cimborasága az ördöggel. — Amikor a tyúk helyett az ördögöt főzi a boszorkány. — Fél órai tanácskozás az ördöggel. Saját tudósítónktól. Szegény Kálmán király bizonyára megfordul sírjában, ha megtudja, hogy hiába mondta ezer esztendővel ezelőtt hogy nincsenek boszorkányok, mert Udvardon még mindig hisznek egyesek a boszorkányokban. Az eset annál szomorúbb, mert Udvard az intelligens faluk közé tartozik és népe értelmes. Szóval, sajnos, faluhelyen a babona, a ráolvasás, a megigézés, a szemmel való megverés, megrontás, az ördögűzés még nem ment ki a divatból. Ravasz cigányasszonyok a nép, különösen az öregasszonyok hiszékenységét busásan kihasználják. Elég sajnos, hogy az iskolázatlan, a műveltség alacsony fokán álló kóbor cigányasszonyok felvilágosodottabbak ebben a tekintetben és nem hisznek a boszorkányokban és a falusi nép, amely mégis csak járt iskolába, hisz még ezekben a babonákban. A cigányasszony ezt a sötét maradiságot használja ki és alaposan megzsarolja, megdézsmálja a hiszékeny asszonyokat. Udvardon is így történt. Kovács Borbála udvardi cigány asszony az ördög segítségének igénybevételével megígérte özvegy Ács Mihálynénak, hogy a nyáron ellopott pénzét vissza fogja varázsolni. — Személyes jó ismeretséggel vagyok az ördöggel — mondotta a cigány asszony a hiszékeny Acsnénak. Az ördög pokoli hatalmával kényszeríteni fogja a tolvajt, hogy az ellopott pénzt három nap alatt visszavigye a kárvallottnak. Ezért a szives közbenjárásért Kovács Borbála négyszáz koronát kért az özvegytől és ezenkívül az özvegy összes kövér tyúkjait, mert az ördög ezeken a tyúkokon fog éjfélkor, a szellemek járásakor a tolvaj nyomába lovagolni. Ezenkívül kilenckiló Észtet is kért a ravasz cigányasszony az özvegytől. Ebből a lisztből pogácsát süt majd az ördögnek, mert a tolvajűzés közben ilyen is kell útravalónak. Komárom, április 29. A hiszékeny özvegy beugrott a cigányasszonynak és átadta a pénzt, a tyúkokat és a lisztet. Ekkor a cigányasszony bezárkózott az özvegy szobájába, hogy az ördöggel konferenciázzon és egyet mást meg is kellett beszélni a cigányasszonynak üzletfelével, az ördöggel. Félóráig tartott ez az üzleti megbezsélés az ördöggel, akkor előjött a szobából Kovács Borbála és közölte a megrémült asszonnyal az ördög üzenetét, aki magára vállalta a megbízást és még szives üdvözletét is küldte az özvegynek. — Minden rendben van — üzent az ördög az özvegynek. — Három nap múlva vissza fogja kapni a pénzét. De addig is az ördöggel kötött egyezség jelképeképpen az özvegy a keblén viseljen egy darab fát. Az özvegy három napig boldogan melengette szíve táján a fadarabot, amelyet Kovács Borbála adott át az özvegynek, mint az ördög küldeményét. A tolvaj azonban — úgy látszik — még az ördögtől sem félt és csak nem jött. Elmúlt a kikötött három nap, a tolvaj csak nem jött, negyedik nap sem jött. Magyarán mondva fütyült az ördögre! Ács Mihályné az ördög helyetteséhez szaladt és mivel ekkor már kezdett gyanakodni, Borbálától a csendőrséghez ment. A pokoli film aztán gyorsan pergett. Csendőrség letartóztatás, ügyészség. A vád: csalás büntette. Borbála, az ördög üzlettársa most az ügyészség börtönében tanácskozik az ördöggel, de mivel az ördög nagyon el van foglalva, nem nagy súlyt helyez üzletfele magánügyeinek elintézésére és így pár hónapig Borbála asszony helyzete reménytelennek mutatkozik. A szegénység gyógyítása. A szegénység, — amint ezt már La Bruyerc óta többen megírták, — nemcsak gazdasági, hanem elsősorban lelki jelenség. Szegény mindenki, aki bizonytalannak, megalázottnak, fölöslegesnek érzi magát a világon, mindenki, aki irigyli a célratörő határozott embereket, a —- gazdagokat. A két tábort nem a pénz, hanem az idegek választják cl egymástól; a gazdag az, akinek jók az idegei. A pénzes ember csak annyi előnyt élvez, hogy pénzen meg lehet venni — néha, nem mindig a biztonság és nyugalom látszatát. Eddig azt hitték, hogy a szegénység gyógyíthatatlan. Egy Fleischmann nevű berlini pszichiáter-proTesszor azonban már évek óta szorgalmasan gyógyítja. Módszere nagyon egyszerű. A dadogó, rossz fellépésű, zavart mozgású embereket felszólítja, nézzenek körül ismerőseik között és válasszanak maguknak mintaképet, akit utánozhatnak. De ne csak utánozzák, hanem éljék bele magukat aniiak az embernek a szerepébe, játszmák meg határozott, energikus, optimista mintaképüket. Az eredmény, szenzációs volt, a páciensek majdnem valamennyien meggyógyultak, leszoktak a dadogásról, sikeresen vették fel harcot az élettel. Egy orosz orvos, aki súlyos lelki depresszióban és kisebbségi érzetben szenvedett, Turgenyev egyik regényében választott magának mintaképet és megjátszotta ezt a szeszerepet, mint valami színész. Eszerint a színész a legboldogabb ember a világon; ami másnak orvosság, neki mestersége. Irodalom A bácskai költő arcképe. Fekete Lajos: TENGERZÚGAS (Versek) Fekete Lajos költészetét Szlovenszkón is ismerik jól. A szabadformákban őszinte érzésekkel hajtott széles sorokból áll legtöbb verse. Ez a vajdasági költő nem világnézeti költő és nemis az elelantcsonttorony lakója. A széles horizontot igénylő érzések költője. Egyáltalán, minden, amit kivetít, ami érdekli, egyúttal lelkesíti is, azt idealizálja, még akkor is, ha nyomorról van szó. Nem véleménye van a világról, de benne él. így mondanám: hite passzív, költői hite aktív., Igaz, ennél több a mai költői lényeg. Valami hasonlóság van benne a szlovenszkói költészet Győry-fázisa felé: mintha a régen átértékelt kisebbségi géniusz, ha már tisztán is látható: befelénéző elbúsongása, a sok kurucos fájdalom, mind, mind emlékeztetnek erre az új arcú j elenségre. Ne legyen : félreértés, nem a Győry költészetre, de annak hangulatára és lírai kíséretére. Sokrétű és majdnem mélygyökerű költészet. Egyik főrugója a költő új ■ körülmények közé jutása. A Vajdaságból, ahol az emlékek és az odatartartozás szinte fiziológiai része a költőnek — Pestre jutott költőben megjelenik a másult körülmény által kihullatott igazi arc: a bácskai, pusztai, kisvárosi elhivatottság arca, lelke, vágya, ami után olyan finoman és kegyeletes nosztalgiával nyúl a költő: g r »Bácska, v Újvidék, poros városvég, jí augusztus eleji csillagfényt porzó [ritka éjszaka nagy éjben nagyalvó roskadt pa- ä [ ras zt házak: városvég, Újvidék, Bácska, Isten és ember háta mögött a csilla[gok vigyázó szeme alatt baktatunk hárman: Szenteleky, Csuka, Fekete...« Természet, vallás, család, dús em-J béri vágyak, nagyon tiszta és lelkiismeretes vágyak: sokszor túlbő áradással, szavak s hasonlatok, igényes Minden munka, akár testi, akár szellemi íáraszt. Tartós felfrissülést és munkakedvet kap ALPA mentholos sósborszesz bedörzsölése által. Élénkíti a vérkeringést. Kérjen „Alpát" sértetlen csomagolásban. m jelzők narkolizáló útvesztőjében, mind, mind határozottan egy torkolláshoz: a garabonciás lelkű költő humanizmusához. Nála már és még minden humanizmus. Nyelve zavartalan. Formái belsőleg és külsőleg is önkénytelenek: meglátszik itt is a vérbeli poéta. A költő ismeri az élelet. Valami régi, Vajda-szerű romantikus láz emeli fel legtöbbször szavát egy lépcsővel a valóság fölé. Eléri a dolgok meglátását s itt lenne egészen élre való a szava, valami Vajda-Revickky magábaroskadással tér ki a kiáltás elől. Költő: mert messze, mélyen alaptermészete a gyermek és közlési kénysizer izgalma csap ki a sorok közül. Kritikusaival szemben megállapítom magamnak: nem találok lényeges hasonlóságot közte és Mécs László között. Mécs László verseinek zenéje nála távolról kíséretként kisér. Fekete Lajos az élettel nyitott mellel hadakozó ember, akire egyformán ráragadhatott az út*széli sár és a mezei virág szirma. Nincs vele mindig a Dracula-hárító kereszt. íme egy költő szinültig pazar és aktuális élményekkel. Nem csak versekkel költő, de tartalommal is. Élre való, mert sorai lelkesedésre buzdítanak, lendületük van. A költő további útja lesz: a konstruktív célok és utak megkeresése, a szemléleti elgondolásoknak kibontása: vagyis a tiszta írói elmélyülés. így lehet egyetemessé költészete. Mert a bácskai városvég is jelentheti az egész világot, ha ott szeretetben és egyenlőségban találkozhatnak az emberek és az emberi érzések. Erdőházi Hugó. | Hangos Mozi I Trader Horn A világ legnagyobb hangos filmje. Harry Carey. i A siker igazolja a film nagyságát. Csütörtök és pénteken táblás ház jelezte a Modern moziban, hogy minden ’ idők legnagyobb hangos filmje a Trader Horn ejti csodálatba a nézőt. Izgalmas vadászkalandok egész sora, f harcok az emberevőkkel valóságos szorongást ébresztenek. A vadállatok tö* roege, a kannibálok törzse, az afrikai dzsungel titokzatossága kel életre a mozivászonon. A valóság átcsap a csordába. Nagyobbat, szebbet, fenségeséből bet a filmművészet még megalkotott, mint a Trader Horn. Szombat és vafsárnap időben kell gondoskodnia minedenkinek a jegyről, mert már eddig is i nagyarányú az elővétel. I Harc London felett Szenzációs hangos kalandoríilm. Május 1-én, csak egy napig 4 előadásban t
