Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-01-14 / 4. szám
4 oldal. »KOMÁROMI LÁPOK« Nagyszabású finn-est a Kultúrpalotában. A Jókai Egyesület vasárnap este hat órakor tartja idei első kulturestjét. A Jókai Egyesület arra törekszik, hogy mindig újszerű és a sablontól eltérő kulturestek rendezésével tegye vonzóvá téli és tavaszi ciklusát. A vezetőség szűkebb bizottsága a hétfő esti összejöveteleken kész tervet dolgozott ki, amelynek idei első megnyilatko* zása a vasárnap tartandó finn-est. Északi rokonaink nagy szeretettel rendeznek magyar-esteket s a magyar kulturszervezetek ezzel akarják az ezer tó országának szeretetét viszonozni. Időszerűséget az ad ennek a rendezésnek, hogy száz esztendeje van most a finnek híres nemzeti éposza, a Kalevala összegyűjtésének, amelyet a lelkes Lönnrot Illés eszközölt. Nekünk, magyaroknak, nem maradt fenn teljes egészében hasonló, ősi nemzeti époszunk s csak a késői nagy költők próbálkoztak meg vele, hogy a száj-Komárom, — január 13. hagyományok alapján, saját ihletükből is merítve, megalkossák a magyarság hőskölteményét. A finnek ősi éposza fennmaradt. Ebből kerül bemutatásra egy részlet, azonkívül eredeti finnnyelvű énekeket hallhatunk: vidám és komoly rész váltja fel egymást ez estén. Az estének hírét vették a finn nyelvészettel foglalkozó hivatalos körök is és a finn konzulátusok is elküldötték üdvözletüket. Az est műsora: 1. Madai Gyula: Óda a finn testvérekhez, szavalja: Szijj Daisy. 2. Suomi...! Finn népdal. 3. Szombathy Viktor felolvasása. 4. Marosy Ferenc vidám szavalata. 5. Kultani kukkuu. Finn népdal. 6. A Kalevaláról beszél Petrogalli Klára. Ének és szavalókórus betét. 7. Rohonyi Vera szavalata. 8. Dr Borka Géza felolvasása. Müsormegváltás 3 korona. Diákjegy 1 korona. A komáromi kémkedési bünper vádlottjai a pozsonyi felsőbíróságon. A felsőbíróság helybenhagyta Ghillány József és társainak büntetését. — január 13. A pozsonyi felsőbíróság e héten tárgyalta Ghillány József és társai kémkedési bűn perét. Még a múlt év tavaszán történt, hogy Ghillány József, volt földbirtokost és volt érsekujvári tb. szolgabírót, négy társával együtt, kémkedés miatt letartóztatták. Társai Czuczor József nyitrai pincér, volt érsekujvári tényleges katona. Scherk Kálmán nyitrai banktisztviselő, özvegy Szabó Józsefné, volt postamesternő és Szabó István magyarkomáromi nyugalmazott jegyző. Az voll a vád ellenük, hogy összeköttetést tartottak fönn a magyar hírszerző különítményekkel, akiknek a dunai pontonok elhelyezését, a komáromi diviziókórház elhelyezési tervét s az új csehszlovák gépfegyverek rajzál átszolgáltatták. A komáromi rendőrség rájött az esetre és kinyomozta a kémkedés szálait. A komáromi kerületi bíróság multévi június 30-án tartott tárgyalásán Szabó István kivételével valamenynijif bűnösnek találta a rendtörvény 2. és 6. paragrafusába ütköző katonai árulás bűntettében és Ghillány Józsefet négyévi, Czuczor Józsefet négy és félévi, a hetvenhároméves özv. Szabóné— Gáfor Jolánt és Scherk Kálmánt három-háromévi jegyházra Ítélte. Az államügyész súlyosbításért, az elitéltek enyhítésért felebheztek. A pozsonyi felsőbírósági tárgyalásra erős csendőrfedezet mellett vitték el Komáromból a megbilincselt foglyokat. A tárgyalás zárt ülés keretében történt. Majd nyilvános ülésben kihirdették a felsőbíróság ítéletét. mely szerint a komáromi bíróság Ítéletét teljes egészében helybenhagyta. Az ítélet kihirdetése drámai körülmények közt ment végbe. Valamennyi vádlottra igen lesújtó hatású volt az itélel. Az elítélteket visszahozlak Komáromba. Egy amerikai gyorsasággal kötőt!, de még gyorsabban megbánt házasságkötés. — Ez az egész házassági komédia elhamarkodott ostobaság volt, — mondotta az esküvőről érkező filmszinésznő a gratulálok seregének. — január 10. Elinor Fair. a szép és népszerű filmszinésznő az arizonai Yumában házasságot kötött Thomas Daniels-szel, a dúsgazdag Joseph Daniels philadelphiai könyvkiadó unokaöccsével. Az esküvő után a filmszinésznő repülőgépen sieletl vissza Hollywoodba, ahol ismerősei már várták, hogy gratuláljanak neki. De a gratuláció a torkukon akadt, amikor meglepetésükre, a színésznő a világ legtermészetesebb hangján a következőket mondta: — Ez az egész házasság elhamarkodott ostobaság volt és már ma lépéseket teszek, hogy hivatalosan semmisítsék meg... A furcsa eset hátterét is minden kertelés nélkül megvilágította:- Dacból mentem férjhez Danielshez. — mondotta,— összeszólalkoztam a vőlegényemmel. Franck Clarkkal és sz annyira elkeserített, hogy bosszúból igent mondtam Danielsnek, aki már régóta ostromolt. Most már belátom. ostobaság volt. Egyébként újdonsült férjemmel egy percet sem töltöttem és mindjárt az esküvő után repülőgépre ültem és faképnél hagytam. ❖ Elinor Fair kijelentését nyomban hírül vitték Franck Clark-nak, aki pár perc múlva örömtől sugárzó arccal jeleni meg. A filmszínész hatalmas virágcsokrot nyújtott át menyasszonyának, akivel az a kis baleset történt, hogy időközben férjhez ment. De remélhetőleg ezt a kis tévedést az amerikai bíróságok rövidesen jóváteszik és a szép filmszinésznő akkor majd komolyan, hosszabb időre házasságot köthet a filmszínésszel. Talán egy-két hónapra, esetleg egy-két évre. Mert a holtomiglan-holtodiglan már régóta nem divatos Hollywoodban. 1933 január 14 Egy newyorki asszony revolverrel akart gyermekei számára újévi ajándékokat szerezni Szilveszter napján a délutáni órákban egy fiatal, kopottasán öltözött nő lépett be a 112. ucca egyik péküzletébe. Az üzletben ebben a pillanatban a pénztároson kívül senki sem tartózkodott. Az asszony revolvert rántott, a pénztáros mellének szegezte és ellentmondást nem tűrő hangon kiáltotta : — Ide a pénzt! A halálrarémült pénztáros nem ellenkezett. mire az asszony villámgyorsan magához vette a pénztárfiók tartalmát. Összesen 55 dollárt zsákmányolt s a következő pillanatban már kint volt az uccán. De most már a pénztáros is magához tért első rémületéből és kirohant az asszony után. Csakhamar utol is érte. Elkapta a? asszony karját, aki kétségbeesetten védekezett. A különös párviadalra nagy tömeg verődött össze és csakhamar előkerült egy rendőr is, aki a pénztáros kérésére őrizetbe vette az asszonyt és előállította a rendőrállomásra. Itt kiderült, hogy Alice Cribner a neve, 24 éves, -egy hadviselt munkanélkülinek a felesége, két kis gyermeke van. Az asszony kihallgatása során a következőket mondta: — A férjem beli 5 dollár segélyt kap, egyéb jövedelmi forrásunk nincsen .Ebből a pénzből nem tudtam gyermekeimnek újévi ajándékot venni. Ez nagyon elkeserített s így jutottam arra az elhatározásra, hogy ha másképp nem megy, revolverrel szerzek gyermekeim számára újévi ajándékot. A gyermekeknek azt mondtam, hog}- most elmegyek és szép ajándékokkal fogok visszatérni. Magamhoz vettem férjem revolverét és így bolyongtam egy ideig az uccákon, mig végre a péküzlet elé értem. Minthogy a holtban senki sem tartózkodott* úgy gondoltam, hogy itt végrehajthatom elhatározásomat. Az asszonyt, aki — mint kiderült — áldott állapotban van, vallomása után letartóztatták. Benzinnel töltette meg az antö hűtőjét; Siíígf hosszá! álljon Szörnyű dUáoaa a remem országúton A modern idők egyik legnagyobb és legkülönösebb bűnügyi rejtélye közeledik a megoldás felé. A »zöld autó titkáról», mely hónapok óta foglalkoztatja a francia közvéleményt, fellebbenőben van a fátyol. Ezt a zöld autót szeptemberben Rouen közelében lángokban állva találták. Az égő kocsi belsejében elszenesedett női holttest feküdt: Mine Bouttet holtteste. Először véletlen szerencsétlenségre gondoltak. de nemsokára kiderült, hogy szörnyű bűncselekmény történt. Mme Bouttet, aki mindig maga vezette a kocsiját, alig negyedórával előbb indult el a villából, melyben férjével együtt a nyári hónapokat töltötte. A kocsit a garázsban férjével együtt vizsgálta meg az indulás előtt. Mindent rendben találtak, az út, melyen a baleset történt, szintén kifogástalan volt és így első pillanatban semmi magyarázatot nem találtak a szörnyű balesetre. Az alaposabb vizsgálat azonban csakhamar különös dolgokat derített ki. Először is megállapították, hogy a tűz a karburátorban pusztított először, ami nem ritka eset, itl azonban az volt a különös, hogy megállapíthatóan a hűtő gyulladt ki elsőbek s a lángok onnan terjedtek hátra a kocsira. A hűtő kigyulladása egészen megmagyarázhatatlannak látszott, hiszen a hűtőt tiszta vízzel szokták megtölteni, kivéve a szigorú téli napokon, amikor olajat is kevernek bele. A víz pedig igazán nem gyúlékony anyag. Vegyészek megvizsgálták a hűtő roncsait és sikerült is megálíapítaniok, hogy víz helyett ezúttal benzinnel volt megtöltve. Azt hitték, hogy Boutteték talán szórakozottságból vizesedény helyett benzines kannából töltötték meg, de Bouttet, a férj kétségbeesve tiltakozott a feltevés ellen és azt vallotta, hogy előtte való este ö maga töltötte meg egy gummicsövpn át a vízvezetékből. Az újabb kémiai vizsgálat aztán azt is kiderítette, hogy a hűtőben egészen különleges benzinfajta maradványai találhatók. Most már ezen a nyoomn indultak el. Ezt a benzinfajtát Ruenban csak négy benzinállomás tartotta raktáron. Mind a négynek az alkalmazottait kivallatták. Kisült, hogy hetek óta ilyen benzinből csak egyetlen tételt adtak el egy Falcon nevű embernek. A rendőrség most már nyomon volt annál is inkább, mert Falcou urat régen szemmel tartotta. Ez az ember évek óta kereset nélkül volt, de azért mégis fényesen élt. Kitünően értett ahhoz, hogy végigpumpolja az embereket és legutóbb éppen a Bouttet házaspárral volt jó barátságban. Nemcsak kártyán nyert tőlük állandóan, de M. Bouttet apróbb-nagyobb kölcsönökkel is segélyezte, sőt a nyárra meghívta magához a villába vendégnek. Falcou ezl a jóságot azzal hálálta meg hogy egyre erőszakosabban udvarolt Beültetnének, mig az asszon}' megunta a dolgot és szólt a férjének, aki erre kiutasította a tolakodót. Nagy veszekedés játszódott le köztük; Falcon átkozódva távozott, másnap pedig megtörtént a halálos tragédia az országúton. Mikor a nyomozás idáig jutott, tanú is jelentkezett, aki megesküdött, hogy a szerencsétlenség napján látta Faloout a Bouttet-villa garázsába beosonni, ahol a zöld autó állt. Minthogy pedig a benzint is aznap vásárolta, kétségtelennek látszik, hogy ő cserélte ki a hűlő vizét a benzinnel. Falcout természetesen letartóztatták, de egyelőre konokul tagad. Kis irka-firka A könyvmoly. Két illetőt is ismerek ebből a fajiából. A városi könyvtár kölcsönzési óráin szoktam őket látni, jobban mondva,; a kölcsönzési órák előtt, délután negyed kettőkor pontosan. Jöhet fagy, lehet kánikula, eshetik az eső, fujhat szél: hetenként legalább kétszer megjelennek ezek a nevezetes molyok, hónuk alalt a szabályszerűen becsomagolt könyvekkel. ( A becsomagolásra igen ügyel a Rendtartási Szabályzat, külön rakomány ujságpapiros van a könyvtár asztalán azok számára, akik netán elfelejtették volna a becsomagolást.) Megjelennek tehát a Kultúrpalota ajtajában negyed kettőkor, amikor a házban még teljes csend honol s a könyvtáros is valahol még a Pokol tornácán társalog. De a molyok már itt vannak. Kétszer-háromszor végigmérik az előcsarnokot, századszor megtapogatják a római sírokat s akkor előhúzzák a könyvet. Itt olvasnak, a hidegben, délután félkettőtől—kettőig. Magam előtt látom őket ebben a percben is, ahogy a rácsos ajtónak dűlnek s elmélyedve lapozzák a könyvet. Tudja Isten, miért teszik ezt? A könyv első felét elolvassák otthon nyugodtan s a másik felét a könyvtári órák előtt, lázasan. Talán így élvezetesebb? Először nem vetettem rájuk ügyet. Gondoltam: korábban jöttek valami-
