Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-01-14 / 4. szám

>KOMAKOMI LAPOK* 3. o tui. hatvan éves ünnepségét. melyet a szlovenszkói országos tüzoltószövetség pünkösdkor tartott kongresszusával kapcsolt össze.. Az ünnepség a város­ban nagy élénkséget keltett. A tüzoltó­­lestület működését Höltzl Gyula pa­rancsnok és a társadalom részéről Alapy Gyula dr. tartományi képvise­lő méltatták az ünnepi közgyűlésen. Szomorú krónikája Komáromnak a Duna és a Vág vizeinek és a fürdés­nek a használata, mely ebben az év­ben is megkövetelte a maga áldozalál egy ifjú és szép reménységekre jogo­sító főginmáziuini tanuló éleiével. Közegészségügy. A város és környékének egészség­ügye az elmúlt esztendőben kedvező­nek mondható. Az év utolsó hónap­jaiban fordultak elő szórványosan pa­rat busz megbetegedések és december­ben Komáromban néhány skarlatina eset, melyek teljesen enyhe lefolyást vettek és aggodalomra semmi okot sem adtak. Az egészségügyi szolgálat­ban beállott változásokat előadtuk. Ko­máromban két új orvos, Gpldfahn Mik­lós dr. és Mahler Oszkár dr. tele­pedtek le. 1933 január 14 Sok panaszra adott okot a komáro­mi vízvezeték iigve. A nyár folyamán és azóta is a csövekből rozsdaszínű folyadékot ad a vízvezeték, mosza­­tokat. melyek azonban a közegészség­­ügy szempontjából nem veszélyesek. Ezen könnyűszerrel lehetne segíteni a csőhálózat sűrűbb öblítésével. Nagyobb kifogás a víz ellen legújabb annak dobos, penészes szaga, amely semmi esetre sem lehet az emberi egészségre ártalmatlan. Ebben az ügyben azon­ban az arra illetékes hatóságok nem végezték el ellenőrző munkájukat. A nagy munkanélküliség új problé­mát vetett fel: hogyan történjék a munkanélküliek egészségügyi gondo­zása. Ez azonban már a folyó eszten­dőnek a feladata leend. A kerületi munkásbiztosíló pénz­tár működése ellen főleg a földbir­tokosság köréből merüllek fel pana­szok és mozgalom is indult meg ab­ban az irányban, hogy külön mező­­gazdasági munkáspéüztárak állíttas­sanak fel. mivel a gazdasági munká­sok a befizetett járulékok ellenszol­gáltatásából vajmi kevés hasznot lát­nak. A Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet szindarabpályázata. A pályadíjnyertes darabokat Földes Dezső szinigazgató adja elő s jutalmazza a bevételből. Komárom, — január 14. A Szlovenszkói Magyar Kultur Egy­let, amely az önálló szlovenszkói ma­gyar kuiiurélet megteremtésén fáradozik, pályázatot hirdet szlovenszkói magyar irók számára, színdarabok Írására A pályázat kiírását Földes Dezsőnek, a nyugatszlovenszkóí szintársulat igaz­gatójának ajánlata tette lehelővé, aki adottságaihoz mérten úgy erkölcsileg, mint anyagilag .támogatni akarja a fej­lődőben levő szlovenszkói magyar drámairodalmat. A pályázat feltételei a követezők: Írassák: 1. Szociális tárgyú szin­­mü, 2. komoly dráma. Csakis szlo­venszkói magyar iró pályázhat. A pályázat határideje 1933 augusz­tus 31. Mindegyik színdarab három példány­ban gépelve, jeligével s nevet tartal­mazó jeligés borítékkal ellátva külden­dő a Szlovenszkói Magyar Kultur Egyietnek Komáromba. (Komárno, Kultúrpalota, Szombathy Viktor cimén.) A pályaműbiráló-bizottság a SzMKE által felkért bizottságból és Földes Dezső színigazgatóból áll. Csakis abszolút értékű müvek jöhetnek számításba. Abban az esetben, ha a pályázatok megfelelő eredménnyel járnak, két úgynevezett első és két második dij nyerhető. Földes Dezső kötelezi magát, hogy a darabokat előadatja társulatával azokban a városokban, ahol szin­­játszási engedélye van. Ha nincs négy nyertes darab, akkor csupán annyit ad elő, amennyit a bi­zottság ajánl. A két elsődijas szerző a bruttó bevétel 30—30 százalékát kapja, a két második díjas 10 százalékot. Mindezeket a Pozsonyon kivüli összes előadások jövedelméből. Pozsonyra nézve a megállapodás az, hogy az elsődijasok 15 százalékot, a második dijasok 5 százalékot kapnak a bruttó bevételből. Az igazgató kötelezi magát, hogy a darabokat az őszi hónapoktól kezdve folytatólagosan sziore hozza esti előadásokban, kivéve Pozsonyban a két második dijast matiné keretében. A darabok külföldön való elhelyezési joga a SzMKE-t illeti. Földes Dezső nyilatkozata. — A pályázatok megindítására az késztetett —, mondotta munkatársunk­nak Földes direktor, — hogy necsak a színészekben való utánpótlást igyekezzünk magunk előálltam Szlovenszkón, hanem igyekezzünk a szlovenszkói magyar írókat a színpadon is megszólal­tatni, ez áitai drámairodalmunkat fejleszteni. Van néhány jó Írónk, akik taián azért nem írnak színdarabot, mert félnek attól, hogy csak az asztalfiók számára dolgoznak. Módot kell adni nekik a nyilvánosságra is. Tisztán és ideális szempontokból az asziaifiök sz.'m'ra Írni, ez ma fényűzés. A repertoárt Ma­gyarországból hozzuk és ezek között sok a selejtes darab is, ami egy sze­zonban szinre kerül. Ha a selejtesebbek helyett jó szlo­venszkói magyar darabot muta­tunk be, kétszeresen nyert ügyünk van. A közönséget is érdekelné. Bizom abban, hogy akad kiváló dolog és igy segíthetünk a belső kulturális élet megteremtésében. Akik jő novellát s regényt írnak, iihatnak darabot is, ha van módjukban elhelyezni Nagyon örülnék, ha módomban volna néhány sikerült darabot az ősz folyamán szin­­rehozni, Ha a tantiémeket nagyjából és futtában összegezem, körülbelül 15.000 koronás összegről lehet szó a pályázatok sikere esetén. A magyar munkáskultura tiszta arca. A vas és fémmunkások műsoros táncestélye. Hetedikén, szombaton este rendezte meg a komáromi Vas- és Fémmun­kások kultúrgárdája műsoros tánces­téjét a Litovel színháztermében. A magyar munkáskultúra őszinte és ér­tékes produktuma volt ez az est, me­lyet követendő példaként állítunk a munkásifjúság elé. Pálffij Antalnak az érdeme ennek az estnek a megvaló­sítása. aki tartalmas bevezetőjében szép és stílusos módon fejtegette a magyar munkáskultura céljait. Krausz Mór vezetésével az Egyetértés Mun­kásdalárda énekkara most is dina­mikus erejű volt. Vad, de fenséges erők rejlenek ebben a hatalmas, nyerserejű munkáskórusban. Geirin­­ger és Lichtenstein vezetésével mu­tatkozott be első ízben a komáromi fiatal vegyes munkás szavalókórus. Meglepetésszerűen precíz, szakszerű­en dramatizált előadásban Petőfi S.: Farkasok dala, Ady E.: Csák Máté földje, Sándor E. : Tanítsatok, Richard Dehmel: Aratók dala c. kórusverse­ket adta élő a szava lókórus és meg­fogtak bennünket ezek a hangok, me­lyek egyszerű emberek ajkáról hozták közeliinkbe a magyar költők fájdal­mas lelkiismerétét. Schwartz Imre szavalt Ady Endrétől: Meg akarlak tartani. Álmodik a nyomor, Váradi Antaltól: Strassburgi harangok, Föl­deák Jánostól: Pillanatfelvétel és Er­dőházi Hugótól: Rapport című ver­seket. Schwartz Imre a vers előadá­sának már szlovenszkói relációban is teljesértékű művésze. Teljesen benne él témáiban s kifejező eszközei éret­lek, egyszerűek, higgadtak. Túri, Si­mont, de különösen a Drélich-Vdzso­­nyi pár arattak nagy sikert egy Sajó— Hacsek tréfával és egy kisebb hu­­moreszkkel. Kultúra és tiszta érzé­sek éltek ezen a munkásestén és ez a nagy7, kérgeskezű család, a munka családja ezen az éjszakán feloldódott lélekkel és optimizmussal vigadott egészen a téli reggel kiábrándító fel­­virradtáig. (eh.) Emberélet egy nóta miatt. A dinnyekés, amellyel ezúttal egy embert szeltek föl A vidám dárldónak szomorú vége. — A szegény sza­­badságos katona megrázó tragédiája. Saját tudósítónktól. Komárom, január 13 A babonás emberek előtt kétszeresen szerencsétlen nap ez a fenti dátum, a hónapnak a tizenharmadik napja és még hozzá péntekre esik E kétszere­sen szerencsétlen napon szinte stilszerii az alábbi szomorú, megrázó esetről irni. Szinte megdöbbenve kérdezzük ma­gunktól, hogy hát a Komáromhoz kö­zeleső falvak egymás után sorra ke­rülnek a szomorú szenzáció tekinteté­ben. Csak nemrég irtunk az ácsi, a banai gyilkosságokról és most megint egy Komáromhoz köze'eső község, Naszály kerül sorra. A naszályi legények is és leányok is türelmetlenül várták a farsang kezde­tét és már jó előre tervezgették a far­sangi mulatságokat. Az első bál, ame­lyet Vértes Sándor nagyvendéglőjében tartottak, igen látogatott volt és a he­lyiségek zsúfolva megteltek. Szólt a zene, táncoltak a párok, vidám nótaszó hangzott itt is, ott is, mert mindenki feledni akarta buját, baját. A vig mulatozásnak azonban szo­morú vége lett. A vidáman szőrakozók arra lettek figyelmesek, hogy az egyik asztalnál Nagy János hevesmegyei szár­mazású dinnyemunkás és társai között veszekedés támadt. A dinnyemunkás azt a nótát kezdte huzatni, hogy „Nincs édesebb a hevesi dinnyénél!“ Erre valaki ártatlan évődésképpen megjegyezte, hogy de bizony van éde­sebb is, . ittvan mindjárt a naszályi dinnye, az is van olyan édes, mint a hevesi. Ebből aztán mindhevesebb szó­váltás, veszekedés támadt. Nagy János dinnyemunkás leginkább Szőke József naszálvi gazdálkodóba kötött bele. Hogy a veszekedés ott a vendéglőben ne fajuljon el jobban, a nagyvendéglős a duhajkodókat kivezettette a teremből. A januári hideg éjszaka se hütötte le a civakodőkat és az uccán is tovább veszekedtek, sőt a két ellenfél barátai is beleavatkoztak a dulakodásba és most már két tábor állott egymással szemben. A hangulat mind inkább iz­zóbb lett és a verekedés mind nagyobb mérvet öltött. Itt következik aztán egy tragikus vé­letlen. Szabó János naszályi születésű a soffőrosztaghoz beosztott honvédtize­des époeo otthon volt szabadságon agg szülei és ifjú menyasszonya nagy örö­mére. Éppen a menyasszonyától ment hazafelé. A menyasszonyának bucsu­­záskor megígérte, hogy holnap már kora délelőtt elmegy hozzájuk látoga­tóba. A sors könyvében azonban más volt megírva. A szerencsétlen szab'adságos katona útja éppen a verekedők felé vezetett és ez volt a végzetes veszte. . A dinnyemunkás által szorongatott Szőke József neki unokatestvére volt és rokoni szerétéiből segítségére sietett. Alig ért azonban a verekedők közelébe, Nagy János dinnyemunkás a csizma­szárához nyúlt és onnét elővette dinnye­kését és a szerencsétlen katona hasába markolatig beledöfte a hatalmas kést A szegény katona a hatalmas és halá­los szúrás után eszméletlenül terült ei a havas földön. E látványra a vereker dők kijózanodtak és elpárologták. Baráth János gazda azonnal kocsira ült és sebes hajtással kihozta a sze­rencsétlen legényhez dr. Paix Sándor tatatóvárosi orvost, aki az első segély­ben részesítette a katonát. Utána a tóvárosi Mike szanatóriumba vitték a a szerencsétlen legényt, ahol azonnal műtétet végeztek rajta, de már életét nem lehetett megmenteni, mert a szú­rással ruhafoszlányok is kerültek a sebbe és azok vérmérgezést okoztak, amely kioltotta a szegény ifjú életét. Temetésén hatalmas és megható rész­vét nyilvánult meg. A csendőrség eréiyes nyomozást in­dított a véres verekedés részleteinek a megállapítása céljából. Ghssit is íarieme a legjobfe nsgyu tept s Komáromi Lapokat különböző színekben kapható SPITZER könyvesboltban, Komárom, Nádor-u. 29.

Next

/
Thumbnails
Contents