Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-04-22 / 32. szám
1933, április 22. 5 oidai A hitlerizmus. »KOMÁROMI LAPOK« T avaszi A nénike aggodalma. A nénike Galántán szállt íöi, két batyuval és fekete fejkendővel. Jobbra-balra integetett barátságosan, tele volt jóindulattal, szeretettel mindenki iránt, látszod rajta, hogy ritka ünnep számára az utazás. A batyukkal úgy el volt bástyázva minden ajtó, hogy mindig ugrosni kellett rajtuk keresztül. Szegény nénike izgatottan tette ide-oda a batyukat, de nem sikerült az elhelyezés. A néniké gondja azonban mégsem ez voll. A nénikének távoli céljai voltak: valahol Csacán ki akart szállni. Testvérek között is négy és félórai út odáig de a nénike már Galántán izguld Lipólváron kétségbeesett és nem volt egyetlen utasa, kalauza a kocsinak, akit meg ne kérdezett volna. .Mindenki megnyugtatta, hogy Zsolnáig szabadon maradhat a kocsiban. Zsolnán húsz percig áll a vonat, akkor csak lesz ideje kiszál land A nénikéi ez természetesen, meg nem nyugtatta és továbbra is szerencsétlenkedett a báty újaival. Emelted roppant szolgálatkész volt. Az utazást valami különös, nagy eseménynek tekintelle, minden utast előkelő, gazdag embernek, aki az utazás csinját-binját, minden tilkát tökéletesen ismeri és jártas minden kalandban. Tőle lelhető fürgeséggel ugrált ide-oda, adod helyet, ugrott el az ablaktól, esed el balyujaiban, riadt meg a kalauzlól, húzta föl az ablakot, egyszóval nem akart ártani senkinek, csak hasznára lenni. Trencsénben kiszállt, hogy alig tudták visszanyomni utolsó pillanatban, Teplicen halálrasápadt, Vágbesztercén kiabált, mire azonban Zsolnára értünk, már beletörődőt! abba, hogy ennek az útnak sose lesz vége s Jnegadássál tűrte a sorsát. így aztán Csacán elfelejtett kiszállni. Apatikusan vitette magát a jablonkai hágó felé ... Étkezőkocsi. Pöstyén. Több a hotelportás az állomáson, mint a leszálló vendég. Két sántikáló öregur biceg a kijárat felé, nyolc portás hadarja fülébe a szállóneveket. Egy család, gyógyultan és plédekkel, száll föl a vonatba. Poros autóbusz. Kietlen falu. A fürdő még nem ébredt föl s csak nekikeseredett betegek járkálnak, tavaszt várva a födött folyosón. Minden szürke, reményt váró, lombnélküli, hideg. Nincsenek még itt a zenészek, akik a parkban kanyarintanák a kürtszót, nincsen itt a fagyialtos, a ienniszpálya csukva, az üzletek ajtaja ritkán nyílik, — Pöstyén még alszik, csak két botra támaszkodó német hölgy peregted a nyelvét. Trencsén. Az Erzsébet-liget fái alatt gyerekek játszanak valami bőrlabdával s fejenvágnak egy gyanútlan utast. Az utas ordít, egy rendőr előtör és nagy kergetőzés következik. A TÁTRA-szálló ablakában eleddig nyugodtan ült egy japánpincsi, most szívesen közbelépne, de hárommétert kellene ugrania. A jóöreg Trencsén nem változott. Alig egy-két új épület, különben a régi maradt a város, ahogy már évek hosszú sora óla áll, nyakában a Csák Máté várával. E várnak tornya van, a torony tetején próbáltam ki egy régi időben először a fényképezőgépem és szerencsésen el is romlott minden felvétel. A torony tetejéről szép a kilátás: kilátni azokra az erdőkre, aminek a fáit most nem lehel értékesíteni, kilátni néhány leállított gyárra, a csökkent vasúti forgalomra, a tutajnélküli Vágra s néhány fenséges sziklára, ahová már nagyban készülnek a turisták. Mégis milyen kedves város, ódon és behízelgő. Még mozija is öreg épületek közé húzódott, hogy ne rontsa alkalmasint a stílust. Az öreg piackapu alatt álldogáltunk valaha és öreg mesék romantikáját kerestük. Mi maradt meg vájjon a vágvölgyi mondákból? Mit beszél most a hricsói kőbarát, a lednici négyszögletű rom, a szulyói homokkőszikla, a manini hasadok, a beckói orom, a podhrágyj kastély és a szkalkai öreg kő? Van-e még aki ezeket keresi, mint hajdan a »Zászlónk« tutajosai és egy vidám íróember, akinek talán a nevére sem emlékszel, kedves olvasó: úgy hívták, hogy Sipulusz...? Még magyarul is hallottam beszélni Trencsénben.. . Zsolna. Kicsi, bús állomás háta mögött hatalmas hotel és billiárdos kávéház. Kőlábas házok, árkádok a piacon, — stílusban és anélkül, — ostyepka-árus öreg szlovák és gazdag választék modern ékszerekben ... Régi harangláb és legmodernebb pénzügyi palota, gazdag villasorok és öreg, szutykos házacskák. Leállított gyárak és bankok egymás hátán. Üzletek, műhelyek, vendéglők. bárhelység és toprongyos, hülye koldus. Hitlerről ilt és Hitlerről olt. Valaki a dollár miatt roppant ideges a piacon és fennhangon kiabál. Keresek egy fiút, aki hatodikos gimnazista volt s ezeken a köveken ült, aki én voltam. Keresem a város régi lelkét, a háborús Zsolnát, ahol ragacsos kenyeret kaptunk egy üzletben s ahol először hallottam ezt a szót: Piave... Most hét korona a menü és valaki ezt súgja a másiknak: pjetiletka... (tlujvi) Egy falni! lány* mint Hép« fáklyája. Borzalmas szerencsétlenség. — A vigyázatlanság, a nemtörődömség újabb szerencsétlen áldozata. Saját tudósítónktól. Komárom, — április 21. Komárom, április 21. A németországi kormányprogramm sokkal messzebbmenő célok felé halad, mint az antiszemitizmus általában, mert lehetetlenné akarja tenni a német zsidóság gazdasági és kulturális működését, ezen keresztül pedig egész egzisztenciáját. Lehet-e ezt helyeselni? Erre csak egy szó lehet a felelet: nem. Nem pedig azért, mivel megsérti az igazságot, a szerzett jogokat és évszázados együttélését akarja a két nemzetnek elemeire bontani. Németország hatvanmilliós németsége számára bizonyára nem jelent veszedelmet, ha annak egy százalékát kitevő zsidósága békés, polgári foglalkozási folytat. A németek arra hivatkoznak, hogy a marxista szélsőséges pártokban a vezetés a németországi zsidók kezében volt összpontosítva és Hitler kormánya ezek ellen vette fel a küzdelmet, ezeket távolította el a közbéke és a nyugalom érdekében. E felett bizonyára lehelne sokat vitatkozni, mivel az ilyen tisztogatási munkákat nem bírák és jogászok, hanem kisebb intelligenciájú elemek végzik, akik az analitikus munkának nem hívei. Egyébként a közszabadságokat meg lehet intézményes úton is védeni a felforgató elemektől, amint az Amerikában is történik. Ehhez nem szükséges a proskripció és zsidóüldözés kétes eredményű fegyvereihez nyúlni. A huszadik században, amikor a humanizmus már felszívódhatott az emberiség leikébe, sajnos dolog, ha a müveit nemzetek egyike, vagy annak kormánya olyan dolgokra ragadtatja magát, amelyek ezeket az elveket teljesen megcsúfolják. Mindig azokra az ártatlanokra kell gondolni, akiket az ilyen tömegszenvédésektől fűtött eljárások folytán tesznek tönkre. Intő például szolgálhat erre az orosz Dolsevizmus rémuralma, ahol milliókat irtottak ki anélkül, hogy bármi vétket követtek volna cl, de egy jelszó kimondása elég volt arra, hogy életeket pusztítsanak el anélkül, hogy az illetőknek megadták volna a védekezés lehetőségeit. Az ilyenek rendítik meg minden érző lélekben az erőszak igaztalanságai ellen a szimpátiákat, mert az erőszak tényei mindenkorra vádak maradnak azokkal szemben, akik azt elkövetik. Verdier párisi bíbornok szimpátiája is lehet értékes, ha azt kihámozzuk a politika köntöséből, de ez mindenkire nézve kötelező, akiben a szeretet parancsai elevenen élnek. A németországi helyzetre nézve ezek a törvények a mértékadók. A gyűlölet talajából nem nőhetnek erények, mert az csak mérges növényeket terem. A hitlerizmus Németországnak nagy kálókat és helyrehozhatlan bajokat okoz, mert eltiporja a kultúra vetéseit épen úgy, mint a gazdasági kapcsolatokat, amelyek minden nép életében a legfontosabb adottságok. A német nemzet nagyságára vet árnyékot, hogy nemzeti megújhodásához felekezeti üldözés, igazságtalanságok és jogfosztások között vezetett az út. — Halálozás. A régi Komárom vármegye ügyvédi karának volt népszerű tagja, dr. Fogassy Kázmér tatai ügyvéd, Komárom vármegye tb. főügyésze. Amint őszinte részvéttel halljuk, a népszerű ügyvéd 63 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt. Holttestét haza szállították és Tatán temették el nagy részvét mellett. Magyarul a világért sem hirdetnék az ebédel, vagy az uzsonnát. Ennyire már nem terjed a hivatalos figyelem. Ennélfogva, keresve kell keresni egy valakit is, aki másképen beszélne a vendégek közül, mint magyarul. Két utazó írja nagy figyelemmel üzleti leveleit, egy fiatal házaspár egymással enyeleg a sarokban kis gyerek dönti matrózgallérjára a kávét. Három utas pedig külön-külön ül és maga elé mered. v Mindig is csodálkozással nézem a maguk elé meredő embereket. Min gondolkoznak ezek, mit terveznek s hogyan van az, hogy szinte szempillájuk sem mozdul, egyetlen idegük nem él, az elsuhanó tájra nem pillantanak, pedig kint fut előttük Szlovenszkó egyik legszebb völgye, kis városok, nagy hegyek, öreg omladékok, zúgó vizek, régi kastélyok rohannak a sínek mentén eléjük, — ezek az alakok pedig csak ülnek-ülnek, maguk elé merednek, mintha fabábok volnának, a sör előttük megmelegszik, a kávé kihűl, az ásványvíz szénsava elül. A kávéházban is ülnek ilyen vendégek, akik órákhosszat bámulnak maguk elé. Min gondolkodnak, mik a terveik, egyáltalán: mozog-e agyuknak kereke, van-e élet még bennük, hogy hívják őket, miért járnak erre, ki hívta őket? Csak ülnek, ülnek, tehetetlenül, bárgyún. Félórája nem mozdulnak. A tükörbe pillantok: különös. Egy férfi bámul maga elé, már egy félórája nem mozdul. Én vagyok ez a férfi, egyik a három közül, csak most veszem észre. Az pedig az a kéknyakkendős, a mozgó étterem túlsó felén már egy félórája engem néz. Azt nézi, ki lehet az az ember, aki oly hosszú ideje mered maga elé. Egymáson tűnődtünk mind a hárman. Ezt észrevesszük, idegesek leszünk és fizetünk. Ki szereti, ha rajta nevetnek? Szinte fölborsódzik az embernek a háta, ha az alábbi borzalmas szerencsétlenséget végiggondolja. Hányszor okozott már bajt, sérülést és kinos halált a robbanó anyagokkal való könnyelmű, meggondolatlan bánás. Nagyon helyesen cselekednének a tanügy élén állók az egész világon, ha elrendelnék a tanuló ifjúság figyelmét nyomatékosan és többször felhívni arra, hogy a robbanó anyagokra nagyon, de nagyon vigyázni kell. A legborzalmasabb kivégzési módok közé tartozott Néró kegyetlensége szülte u. n. Néró fáklyája nevű halálnem. Ilyen szerencsétlen vég jutott osztályrészül egy kőhidgyarmati leánynak. Volek Anna 22 éves kőhidgyarmati háztartási alkalmazott vasalással volt elfoglalva és mivel aznap egyik barátnéját akarta meglátogatni, nagyon sietett a vasalással. Már régi tapasztalat, hogy éppen a sietős munka közben lépnek föl akadályok. Volek Annánál is igy volt. Amikor éppen átüzent hozzá barátnéja, hogy siessen őt meglátogatni, mert sok újságot tud, akkor akart éppen elaludni a szenes vasalója. Hogy a hunyó parazsat ájra fölszitsa, az a szerencsétlen gondolata támadt, hogy spirituszt öntsön a parázsra. A vasaló szenére öntött spiritusz nemcsak hogy a parazsat szította újra föl, hanem maga az üveg spiritusz is meggyulladt és szétrobbant. A szétfröccsenő lángoló folyadék meggyujtotta a szerencsétlen leány ruháját. A veszedelembe jutott leány ahelyett, hogy a földre vetette volna magát és a földön hemperegve igyekezett volna a lobogó lánggal égő ruháját eloltani, Néró fáklyájaként megbomlott ésszel, őrült iramodással szaladgálni kezdett. A gyilkos égési fájdalom ostorozta szegény leányt a futásra és ezzel még nagyobb légáramlatot kapott égő ruhája és amikor aléltan összeesett, már olyan borzalmasan összeégett, hogy a kórházba szállítás közben belehalt kegyetlenül fájdalmas sebeibe. Spanyol nyelvtanok és szótárak a kiejtés megjelölésével Lingua kéziszőt&rak: Spanyol. Teljes. Magyar—Spanyol és Spanyol—Magyar. Mindkét rész egybekötve, 400 old. 28.000 szótártor Ki 52.— Schenk zsebnyelvkönyvek: 16°. Spanyol zsebnyelvtan és társalgó Ki 18'20 Schidlot: Az >1000 szó* módszere. Spanyol nyelvtan, magántanulók részére. 10 füzetben teljes * nyelvtan egész vászondobozban Kő 52' — Kaphatók: Spitzer S. könyvkereskedésében Komárom, Nádor-u. 29. Olvasta ét terieme a legjobb »agyar lapot > Komáromi Lapokat i
