Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-04-22 / 32. szám

4. oldal »KOMÁROMI LAPOK« 1933. április 22 Madaraival dicsekszik! Irta: Mécs László. Mint mások, költött jó, rossz verseket. Pár verse, mint a betlehemesek, angyalruhában, csillagos süveggel magyar tanyákon gajdol este, reggel bort, búzát, békességet énekelve rubint szívét betlehemként cipelve, melyben jászlában mosolyog a Gyermek s nem fagy meg, mert a barmok rálehelnek, nyomukban meg groteszk gubák a görbe kolompos bottal járnak s torz tükörbe mutatják be a lelkek bűntől eltorzult szemét, ál-jóságat s a gyűlölet-zenét! Ezt mind ő küldi! Néha fél, szorong a haláltól: (hogy túl a bírói Dorong rásujt:) tehát úgy lép tavasszal, télen, mint kötéltáncos tornyok közt kötélen s lelkére így éjjel-nappal figyelve, stréberség nélkül jött Isten-közeibe, akár a csermelyvérű vad gyerek, kit virgács vágott, kezes lett: szeret s szeretet jogán több szabad neki, mint másoknak! Leikéből megveti a Krisztus gyilkos Tőkét, mely vicsorogva bálványlik, míg rabszolga embercsorda szolgálja s rakja az oltárokat! A Krisztus-gyilkos proletárokat sajnálja, mert kereszten átütötték Jézust, hogy ők imádhassák a Tőkét! Viszont ha vörös, fehér maszk alul a Krisztus arcát sejti: térdre hull! Főhercegékhez úgy elmegy dinére, mint béresékhez új-szüret dinnyére. Parasztot, munkást nem dicsér divatból, de velük él, mint ló, szamár a közös-vályú zabból. A nőkkel úgy beszél, mintha nem volna testük ' és Putifárné jó marad, nem tör igát, sem esküt. Farizeus írástudó nagy farkasa neki: nevének hallatára is guta kerülgeti-Szárnyon szállhatna, fenkölt mint az angyalok s parasztcsizmában földön jár, virágok közt gyalog. Menj hozzá: dicsekedve rádrivall a maga-fogta madaraival, meg avval, hogy Rácz Pál az ő komája, nem a cigány! az író: öt gyerek sovány papája. Katolikus : a tornyán nemzetközi zászló s egyben hajszolt magyar ! Ez ő : Mécs László. Öt-nyolcéves rabszolgalányok tragédiái kínai úrüiázakban. Bambuszkorbács és leánykereskedelem, a rettenetes „mui-tsai“-rendszer véres titkai a hongkongi törvény­szék e ott — Kalandos útiriportok a Távol-Keletről Régi kínai közmondás, hogy az asz­­szouy annyival alacsonyabb rangú a férfinél, mint amennyivel alacsonyaid) rangú a föld az égnél. S ahol ilyen közmondást tanítanak, olt egészen ter­mészetes az a felfogás, hogy a legeré­nyesebb, a legszebb és a legkiválóbb leánynál is többet ér egv nyomorék fiú. -— Ennek a nagy fiúimádatnak — világosított fel Li-Chor-Chi barátom — az az egyszerű magyarázata, hogy az ősi szokásoknak megfelelően leá­nyok nem járulhatnak hozzá az el­halt szülők, valamint az ősök tisztele­tére rendezett ceremóniák alkalmá­val az áldozatokhoz. Már pedig Kí­nában mindennél fontosabb, minden­nél nagyobb horderejű az ősök kul­tusza s meghalni is azért gyönyörű­ség mert a halál nemcsak porrá, — hanem ősséválást is jeleni. Minthogy az ősi kultusz szempontjá­ból a leánygyermek teljesen értékte­len, a földhözragadt szegény kínai nem is vesződik a fölnevelésével, ha­­# nem megszületése pillanatában vízbe fojtja. Senki sem fogja ezért az ember­telenségért felelősségre vonni. Cautonban többször tanúja voltam szomorú jeleneteknek, amikor anyák, apák áruba bocsátották gyermekeiket, sőt meg a gyermek világrajövetele előtt puhatolództak, vájjon túladhat­nának-e jó áron az újszülöltön, ha az leánynak találna születni. öléves rabszolgalánykák A kínai a leánygyermeket jóformán nem lekinli egyébnek, mint árúnak, amellyel kereskedni fog. Természe­tesen, ha nagyobb a lány, magasabb az ára is, s így ha módjában van - felneveli, hogy öt-nyolcéves korá­ban drágábban adhasson túl rajta. A leánykereskedelem különösen Canton környékén virágzik, ahol lelketlen ügynökök elsősorban a sampanok sze­gény hajós-népségétől vásárolják ösz- Isze a leányokat, hogy azután jó áron továbbadják őket a Sing-Song House tulajdonosoknak. Könnyen elképzel­hető, hogy az áruba bocsátott leány milyen rettentő szenvedéseken megy keresztül még akkor is, ha nem Sing- Song House girl, hanem mui-tsai« — cselédleány — lesz belőle. Nem olyan értelemben vett cselédleány, mint a háztartási alkalmazottak, akik fizetést, teljes ellátást kapnak, s álta­lában sokkal kevesebb gond nyomja a vállukat, mint a nagyságáét. A kí­nai háztartási alkalmazottnak az a fajtája, amelyet mui-tsainak nevez­nek, nem háztartási alkalmazotti, nem is cselédi, hanem a leggyölrelmesebb rabszolga-sorban él. Hallgassunk végig a hong-kongi tör­vényszéken egy-két mui-tsai pert s mindjárt tiszta képei kapunk arról, hogyan lesz a kínai leányból mui-tsai és ha már az lett, milyen életet él? Úrnők és mui-lsaik Az egyik pernek egy fiatal csinos kínai asszonyka a vádlottja. A modern kínai nő testhez simuló, bokáig érő, csípőig felhasítoll ruhát visel. A bí­ró kérdéseire egykedvűen, unott nem­törődömséggel válaszol. Nem tudja megérteni, miért csinálnak ebből a jelentéktelen esetből olyan nagy dol­got. Hiszen nem követett el semmiféle bűnt, csupán elfelejtette, hogy a Hong­kong Go vernéméül rendeleté értelmé­ben minden mui-tsail be kelt jelen­teni a rendőrségen. Ha nem felejtette volna el, feltétlenül bejelenti, hogy kél kis mui-tsail lart a házában, az egyik hat. a másik nyolc éves. Mind a kellőt Cautonban vásárolta néhány héttel ezelőtt. A kislányoknak jó dol­guk volt a házában, egyebet sem tet­tek. mint a kútról vizel hordtak, s a velcményeskertel öntözlek, ami nem fáraszthatta ki őket annyira, hogy egész éjjel aludniok kelleti volna. —. Hongkongban igen forrók a nyári éj­szakák és ha nincsen szellő, igen jó szolgálatot tesz a legyező. S a két kis leány éjszakánkint legyezett. Egyik jobbról, a másik balról állt úrnőjük ágya mellé és legyeztek, legyeztek mindaddig amig őnagyságát mély álomba nem legyezték. Néha előfor­dult, hogy a leánykák álomba legye­­ződtek, mielőtt a nagysága elaludt vol­na és a szolgálat ilyen megszegésének holbüntelés voll a jutalma. Ez csak természetes. Miért kellett őt ilyen ko­rán idecitálni a bíróság elé, csupán azért, mert az engedetlen kis mui-tsai­­kat megérdemelten megbüntette! Az a kis vér, ami a botütések nyomán a fejükön, vállukon kibuggyant, szó­ra sem érdemes... A bíróság azt a kis kibuggyant vért ötszáz dollár pénzbüntetésre érdeme­sítette. Egy másik per vádlottja: TamJuk, egy 32 éves kínai hölgy. jó lélekkel leteszem az esküt, hogy 65 évesnek néztem. A régi divatnak hódol: nem egészen bokáig érő bő fekete nadrá­got s fekete kabátkát hord. Az angol bíró kínai tolmács útján teszi fel a kérdéseket: — Mikor és hol vásárolta a kis mui-lsait? Az asszonynak semmiképpen sem ízlett ez a kérdés, nem akarta elis­merni, hogy a leányt vásárolta. — A nevelt leányom! — hajtogatta siránkozva. — Mindig jól bántam ve­le, szerettem, mintha a saját vérem lelt volna. Rolozás bambusszal Tani .luk kilenc évvel ezelőtt köl­csön adott egy Cantonban lakó asz­­szonynak hetven kantoni dollárt. A pénzét egy év múlva sem kapta vissza s miután az írásbeli sürgetésekre nem kapott választ, átment Canton ha, fel­kereste az asszonyt és visszakövetel­te a pénzét. Az asszony nem tudott fizetni és tartozása kiegyenlítéséül fel­ajánlotta hatéves leánykáját. TamJuk elfogadta az ajánlatot s a kisleányt nyomban magával vitte Hongkongba. A szerencsétlen teremtés 8 éven ke­resztül végezte Tam Juk házában a Rheumás Ön? Tanácskozzék orvosával és vegyen A L P A mentholos sósborszeszt. V ALPA massage könnyíti fájdalmait, élénkíti a vérkeringést, ellátja a testet kellő táplálékkal, erő­síti az izmokat és jótéko­nyan hat az idegekre. f háztartási munkákat, soha egy cent fizetési sem kapott s a »teljes ellá­tás naponta egyszer egy kis rizs­ből és rengeteg verésből állott. Ha ide­genek közeledlek a házhoz, a kisleány­nak a latrinában kellett elbújnia, ne­hogy a rendőrség tudomására juthas­son. hogy Tam Juk egy bejelentet­len mui-lsait tart a házában. Tam Juk lassankint felhagyott a nevelt leányom« stratégiával és be­ismerte még azt is, hogy a kislányt néhány nappal ezelőtt bambuszbot­tal véresre verte és belenyomta a lat­rinába, mert cl akart szökni a háztól. A kisleány jajveszékelésére összecső­dültek a szomszédok és így jutott az eset a rendőrség tudomására. A bíróság az asszonyt 350 dollár pénzbüntetésre ítélte és a leányt be­utalta a To Leung Kuk nevű inté­zetbe, ahol felnevelik, valamilyen ipar­ra tanítják, esetleg még férjhez is adják. Sz. S. Az udvardi Mikulás­­este szomorú vége. A villanyáram halálra sújtotta a kis rokont. — április 21. Tragikusan végződött Mikulás-tréfát talált ki Udvarcl községben Galla Bé­la udvardi kisbirtokos. Még a multévi Mikulás-estén azzal akarta megtréfál­­íni a ház látogatóit, hogy villanyáramot vezeteti a szobaajtó kilincsébe, ami majd megrázza a vendégeket. Nem volt azonban ismerős a külöm­­böző áramerősségekkel s a normális feszültségű vezetéket kapcsolta a ki­lincshez, várva a jó tréfa következ­ményeit. A tréfa túlságosan sikerült: Galla János 13 esztendős rokon­gyerek fogta meg elsőnek a kilin­cset és az áram agyonsujtotta a kisfiát. Gondatlanságból okozott emberölés vét­ségével állott a komáromi biróság előtt, ahol azzal védekezett, hogy a vezetéket azért tette a kilincsre, hogy a kislánya meg ne érintse az ajtót. Ezt az átlátszó kifogást a bíróság nem fogadta el. különben is, a nyomozás során már egyszer beismerő vallo­mást tett Galla Béla. A bíróság bű­nösnek mondta ki s kéthónapi fog­házra ítélte. Államügyész sulyosbbi­­tásért, vádlott és védője a bűnösség kimondása és az ítélet fel nem füg­geszt esc miatt jelentett be felebbe­­zést. — Eladó ház. Eötvös ucca 48/b. sz. adómentes teljesen uj ház, mely áll: két szoba, konyha, fürdőszoba, előszoba és pincéből, szabad kéz­ből eladó.

Next

/
Thumbnails
Contents