Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-04-15 / 30. szám

4 oldal..

»KOMAROMI LAPOK*

1933 április 15.

löli azl a helyet, ahol a Megváltó születeti. lnnél 4 lépésnyire 3 lépcső vezet egy mélyebben fekvő helyi-e, ahol a jászol állott. Magát a barlangot 32 lámpa világítja meg. Ebből nyílik több kápolna, igy a háromkirályok és az aprószentek kápolnája, Szent Basileus. Szent Jeromos sirja, slb.

Egy újságcikk kevés ahhoz,, hogy leírhassa az ember mindazokat, amit a hívő lélek a Szentföldön láthat. Köteteket lehetne erről írni.

Természetesen a török mecseteket is megnéztük és itt kezdtük megszokni azt a furcsaságot, hogy a mecsetek küszöbénél papucsot kellett huznunk. Ne tessék azt hinni, hogy a cipőinket le kellett vetni. Nemi Cipőink fölé húzták föl a papucsokat a bejáratnál álló törökök. Állandóan csoszogva kelleti lépkednünk és mégis minduntalan leesett a papucs. A sok mecset látogatás során aztán kitanultuk a titkát és ha leesett a papucs, a kezünkben vittük. Az volt a fő, hogy a kimenetel előtt fölhúztuk, hogy úgy lássék, mintha mindig a lábunkon lett volna. A jeruzsálemi sok mecset közül az Omár mecset ragadta legginkább a látogatót.

Jeruzsálem uccáin sétáltunk egyik este, vacsora után. amikor egyik európai üzletből azzal szólnak ki hozzánk, hogy az urak ügy-e komáromiak. Egyik komáromi földiák volt, aki már évek ó’.a Jeruzsálemben lakik. Nagyon megörültünk egymásnak és sok-sok üdvözletét küldött komáromi ismerőseinek.

Mi a Citadella szállodában laktunk, az elsőrangú szállodák közül való. és nagyon jól éreztük ott magunkat.

Amikor autókon visszarobogtunk a hajfai kikötőbe, hogy újra hajóra s á íjunk, elvan \i :ar keletkezett, amikor már a hajóra vivő kis propellereken ültünk, hogy a halált nagyon közel éreztük és nem igen hittem akkor, hogy én valaha még megírom az utamat. A behajózásunk hajmeresztőén életveszélyes volt. Két utas bele is esett a tengerbe, de szerencsére a matrózok kimentették. A több méteres hullámok a kis propellerünket, amint mondani szokás, dobálták, mint a dióhéjat. Akkor megfogadtam, hogy többel nem ülők hajóra, csak most érjek haza. De persze azóta elfelejtettem a fogadalmat és szívesen utaznék megint hajón, ha volna rá pénzem ... Dr. B. J.

A Kath. Legényegylet előadása húsvét hétfőjén

A helybeli Kath. Legényegylet műkedvelői a kacagó délutánok egyfelvonásosai után egy hosszabb — mondhatnánk „komolyabb“ darab betanulásához fogtak s húsvéthétfőn hozzák először szinre Somogyi Gyula „Hableány penzió“ című háromfelvonásos kacagtató bohózatát.

Sok humor közepette bonyolódik le egy mulatságos kis történet egy balatoni fürdőhelyen a kedves „Hableány“ penzióban. E műfajok örök törvénye szerint csak természetes, hogy happy end-del végződhetik a cselekmény. A darab a nagyszámú szereplők mindegyiké; nehéz feladat elé állítja, mert mindenkinek egy-egy jellegzetes figurát kell alakítania. A rendezőség azonban gondoskodott arról, hogy mindenki a saját egyéniségének megfelelő szerepet kapjon s igy a darabnak - előre láthatólag — sikere lesz. Ezt annál is inkább jósolhatjuk, mert a komáromi közönség kedvence: R. Moly Mirgit művésznő is fellép a darabban és egy tőle eddig még ismeretlen alakítást fog nyújtani. A darab további szereplői: Kathona Rudolfné. Rafael 1 i, Pirstilz Manci, Dobis líus, Gergely Ella, Fonód Karola, Altia Teri. K-acr Manci, a férfiak részéről pedig Balogh Kálmán, Kathona Rudolf, Fritz Rudi, Novák Imre, Varga János, Hinora Gyula és Szovics Imre is nagyban hozzájárulnak a darab sikeréhez A gyermekek epiződszerű hálás kis szerepe Dosztál Bandinak, Öcsinek, Ilinek és Mikinek jutott.

A darab a múlt év folyamán hoszszabb id if volt a budapesti Nemzeti

Színház műsorán, de Komáromban még aligha ismerik. Aki tehát vidáman akarja befejezni a húsvéti ünnepeket, az okvetlenül nézze meg ezt a kedves kis darabot.

Tekintettel a nagy érdeklődésre, ajánlatos a jegyeket már előre megvenni a Derzs-féle cukorka üzletben, hol is 7, 5, 4, 3 és 2 Kö árban kaphatók, pénztárnyitás pedig az előadás napján d. u. 5 órakor a helyszínen.

Mivel az előadás pontban nyolckor kezdődik, a rendezőség kéri a nagyérdemű közönséget, hogy időben megjelenni szíveskedjen.

Hatszáz magyar dalos

működik közre a Komáromban megtartandó pünkösdi

országos dalütmepélyen

Előkészületek a Magyar Dalosszövetségnek a Komáromi Dalegyesüiet jubileumával kapcsolatban rendezendő díszhangversenyére. Saját tudósítónktól

csemeték, tavaszi ültetésre elsőrendű fajokból és minőségben a legolcsóbb áron még kaphatók:

Feszt? gazdaságban

Ó-Gyalla. 112

Árajánlatot kívánatra küldünk-Komárom, április 14

A magyar dal harmadik országos ünnepélyére készülődik a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség, amely a feledhetetlen emlékű losonci országos dalosünnepély és a nagy sikerű lévai kerületi dalverseny után június 4-én és

5-én Komáromban gyűjti egybe a magyar dalosokat. Kettős ünnepe lesz ez alkalommal a magyar dalnak: egy helyi vonatkozású, amennyiben Pünkösd napján ünnepli hetvenéves fennállásának örömünnepét városunk kulturegyesületeinek tiszteletreméltó Nesztora, a Komáromi Dalegyesület — s egy országos vonatkozású, méreteiben valóban impozánsnak ígérkező ünnepély, amelyen messze vidék dalosai fognak testvéries találkozót adni ősi városunk falai között.

«.

Az ünnepélyek előkészítésére már lázasan folyik a munka, amelyet a dalosszövetség központi vezetősége és a komáromi daltestüietek végeznek testvéries egyetértéssel. Már jeleztük, hogy a Komáromi DaEgyesület jubileuma alkalmával, a dicsőségek és sikereknek halhatatlan koszorújával övezeti, de a hét évtized mindent megőrlő ereje következtében immár csak a múlt becses emlékévé vált egyesületi régi zászló helyébe uj egyleti lobogót szerez be, amelyet a jubiláris díszközgyűlésen fog ünnepélyesen felavatni. Ez a díszközgyűlés Pünkösd első ünnepén délelőtt lesz, ugyanakkor örökíti meg az egyesület a ritka évfordulót és tünteti ki a Dalegyesületnek azokat a derék működő tagjait, akik megszakítás nélkül egyhuzamban legalább 25 évig, vagy 30 évig szolgálták hűséggel és kitartással a magyar dal szent ügyét.

A Dalegyesület jubileumi ünnepélyének sorrendjéhez tartozik az a kegyeletes aktus is, amely szerint junius

3-án, a jubileum előnapján délután 5 órakor a Dalegyesület működőkara testületileg fog megjelenni a református temetőben, hogy az egyesület nagynevű alapitó elnökének, Molnár Ádám. nak sírját, utána pedig a róm. kath temetőben Kopeczky Ferencnek, az első kiváló karnagynak sirját megkoszorúzza és emlékük iránt lerójja kegyelete adóját. Este a városház előtt tart a müködőkar szerenádot, tiszteletét róva le azzal az előtt a város előtt, amelynek kultúráját hetven éven át becsülettel szolgába s amelynek mindenkor és mindenütt tisztességet szerzett, Majd a zászlóvédői szerenád következik, ennek végeztével pedig a helybeli dalegyletek, mint a szövetség tagjai köszöntik a szövetség elnökét. Mindezek megtörténte után a város különböző vendéglőiben ismerkedési estély lesz.

*

Az országos dalosünnepély abban a hatalmas díszhangversenyben fog kibontakozni, amelyet Pünkösd első napján rendez a szövetség az erre a célra szolgáló, nagy befogadóképességű zárt helyiségben. A díszhangversenyen két összkar jog szerepelni a megjelent dalosokból, valamennyi dalárda külön énekszámmal működik közre a műsoron, ame\y magas színvonalú és változatos lesz. Az összkarokat Simkő Gusztáv országos karigazgató, a kiváló dalszerző és dirigens vezényli, az egyes énekkarok a saját karnagyaik vezetésével adják elő számaikat.

Amint értesülünk, eddig a kővetkező szövetségbe tartozó dalárdák vesznek részt az országos dalünnepen: Pozsonyi Bartók Béla dalegylet vegyeskara, Losonci Magyar Dalegylet, Rimaszombati Dalárda, Lévai Kath. Dalegyle), Garamsallói Gazdaénekkar, Somorjai Dalegylet, Dunaszerdaheiyi Dalegylet, Érsekújvárt Vasasok Dalárdája, Csallóközaranyosi Ref. Énekkar, Nyitrai SzMKE Dalárda, valamint a Komáromi Dalegyesület, Komáromi Egyetértés Munkásdalárda, Komáromi Kath. Egyházi Énekkar és a Komáromi Zsidó Egyházi Énekkar A résztvevő dalárdák közreműködő tagjainak száma mintegy 600-at tesz ki, tehát ezúttal még többen vesznek részt a szövetség ünnepélyén, mint eddig.

A hangversenyt a Dalegyesület kerti helyiségében táncvigalom követi, s ugyancsak a kerti helyiségben tartják meg első ünnepen a közebédet is.

*

A rendezési munkálatokra nézve április 2-án Losoncon Giller János dr. szövetségi elnök vezetése mellett tartott ülésen megállapították a sorrendet és megbízták a komáromi négy tagegyesületet a rendezéssé. A komáromi rendezőség a szövetség központi intézőségével állandó kontaktusban van és az előkészületek harmonikus összhangban történnek.

A Komáromi Dalegyesüiet helyiségében vasárnap a négy tagegyesület képviselői tartottak Fülöp Zsigmond szöv. alelnök, kerületi elnök vezetésével értekezletet, amelyen résztvettek az Egyetértés Munkásdalárda részéről Csizmazia György városbiró, elnök, Balázs László titkár, Schlézinger Kornél vál. tag, a Kath. Egyházi Énekkar részéről Herczegh István vil. elnök, Tóth Géza karnagy, Fehér Lajos és Kalabusz István vál. tagok, a Zsidó Egyházi Énekkar részéről Kincs Izidor elnök és Gold Benő ügyv elnök, a Dalegyesület részéről ifj Nagy János titkár, Schmidt Viktor karnagy és Derzs Béla s. titkár.

A szövetségi tagegyletek képviselői a legnagyobb készségüket fejezték ki az ünnepély előkészítésében való közreműködésre és a Dalegyesület által tervbevett különböző bizottságokban elvégzendő munkákban való részvételre. A bizottság hozzájárult a bizottságok megalakításához és köszönettel vette tudomásul Csizmazia György városbirónak az érkező vendégek elhelyezése és a hangversenyhez szükséges megfelelő fedett helyiség megszerzése érdekében felajánlott szives támogatását.

Majd véglegesen megalakították a következő bizottságokat: 1. Elszállásoló és fogadóbizottság 50 taggal, elnöke Bartos Frigyes társelnök és Horváth Cézár dr. Élelmezési bizottság 20 taggal, elnöke Herczegh István és Ipovilz Jenő 3 Hangverscnyrendezö bizottság 25 taggal, elnöke Fülöp Zsigmond és Kovách Tihamér 4. Sajtó- és propaganda bizottság a helyi és a

A változékony

tavaszi idő veszélyes az egészségre!

ALFA

mentholos sósborszesszel való masszírozás védi a testet a meghűlés ellen és erősiíi az izmokat.

í Ügyeljen az eredeti csomagolásra és a sértetlen plombára.

magyar napilapok munkatársaiból. 5. Táncestély-rendezö bizottság 100 taggal, elnöke Kovách Tihamér és Derzs Béla. Ezeken kívül egy 23 tagból álló végrehajtóbizottságot választónak, valamennyi bizottságban mind a négy dalegyesület képviselve van.

Az ünnepélyre mind a négy dalárda lelkesen és nagy szorgalommal készülődik, a Dalegyesület ötventagu férfikara Schmidt Viktor, az Egyetértés Munkásdalárda és a Zsidó Égyházi Énekkar Krausz Mór, a Kaih. Egyházi Énekkar Tóth Géza karnagyok vezetésével tanulják előadandó darabjukat. Az előkészületből megállapítható, hogy évtizedek óta nem volt Komáromban hasonló nagyszabású kulturüunep, mint a most készülő szövetségi országos dalosünnepély. 1899 június 25-én folyt le Komáromban a Dunántúli Dalosszövetség negyedik dalosiinnepe, amelyen tiz dalárda 400 dalossal vett részt. Csak a régi dalárdisták emlékeznek még erre a szép ünnepélyre, amelyhez hasonló, de nagyobb méretű ünnepély fog lezajlani Pünkösd ünnepén.

Bizton hisszük, hogy Komárom város közönsége messze földön híres magyar vendégszeretetével fogadja majd az érkező vendégeket és a legnagyobb készséggel siet támogatására az ünnepélyt előkészítő bizottságoknak.

Á falu és a líra.

Illyés Gyulát, ezt az eredeti magyar költőt József Attilával együtt »népies* magyar' költőnek mondják. Semmi egyéb ez, minthogy a két költőben a Nép lelke szólal meg kényes és csodálatos művészettel, valószerű imaginációval, amit épen a »népiesség« tömegei nem nagyon értenek meg. Más szempont, hogy Illyés Gyula költészete őslélekkel nyitja meg a parasztvilág zárt kapuját, ezt a nagy félrefordult kaput, hogy mindent a történelem nevében világítson meg. Sok a falu költője. A falut írni és a falu iránti humanizmus szívbillentyűjét mozgásba hozni: divatos. Ebbe a hálás kelepcébe a sorok írója is beleesett s most kissé pirulva gondol rája. Nem azért, mert egy forradalmi korszak levegőjében őt is magával ragadta a falu igazságos követelése, de mert rossz kézzel nyúlt a témához. Mással nem is nyúlhatott. A falu költészete nem abban nyilvánul meg, hogy kint a határban csodálatra ragadja a költőt búzatenger hullámzása, a parasztlány ereje, a parasztlegény izma, hogy világfájdalmas elégiát énekeljünk schopenhaueri pózban az éhező faluról, a rongyos zsellérről. Ez lehet önmagában költészet. Itt is vigyáznunk kell, vigyáznunk kell a szónkra, mely hajlamos a nagy áradásokra, a keservekre, a rimánkodásra, amit épen nem érdemel meg a falu. Ezt az érzelmi szimpátiát már nem igen érdemes és nem is igen lehet egyéniséggé dek-