Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-04-15 / 30. szám

1 Sä3. úprili3 15.

»KOMÁROMI LAPOK«

3. OHlhi.

Utam a Szentfoldön.

(Tízezer kilométer vizen és szárazon )

ív.

Jeruzsálem. — A Via Dolorósa. — Az Ecce Homo ív. — Veronika háza. — A Szent-sir temploma. — A Gethszemáne kertje. — Az Olajfák hegye. — A sirató fal. — A mecsetek. — Názáreth. —- Bethlehem. — Ahol Krisztus Urunk született. — Ráchel sirja — Amikor a tenger haragszik.

Saját tudósítónktól. . Komárom, — április 14

Ueheln-e-e húsvéti számban megfelelőbb témáról írnom, mint arról a pár napról, amelyet a Szentföldem töltöttem. Mennyi széni hagyomány, hit és szent emlék teszi ezt a földet az áhítat földjévé keresztény, zsidó és mohamedán előtt! Ennek a földnek minden röge, göröngye és porszeme beszélni tudna a régi, széni időkről és minden keresztény, zsidó és mohamedán lelkében oil él a vágy kitörölhetetlenül, hogy egyszer életében elzarándokolhasson erre a megszentelt földre.

A mi hatalmas óceán]áró hajónk a jaffai kikötő csekély vízállása miatt uem köthetett ki Jaffáhan, hanem a hajíai kikötőben, de itt is pár kilométernyire állhatott meg a parttól, a mély vízben, mert hajónk víz alatti része tizenkét méter volt. Kis propellerek hajóztak ki bennünket a hajfai kikötőbe, ahol először láttunk színes népséget és tevekaravánokat. Itt a kikötőben kellemetlen meglepetés ért bennünket. A hajóról való leszállásnál késlekedtünk és mi lizenketten elmaradtunk a főcsoporttól, amely már vígan autózóit Jeruzsálem felé. Tanácstalanul állottunk ott a messze idegenben, amikor valaki beszól hozzánk a kikötőbe, hogy jöjjenek már az Istenért, bent a városban már várnak bennünket az autók. Egyik budapesti utitársunk volt ez a derék ember, Dunajecz József Máv. főintéző, aki megérdemli, hogy nevét itt megörökítsem, mert az ő figyelmessége nélkül talán még most is a hajfai kikötőben ücsörögnénk. 0 már fönn ült az egyik, Jeruzsálemig; vivő autón, amikor észrevette, hogy mi lizenketten nem vagyunk velük, inkább lemondott az előbb Jeruzsálembe való jutásról, leszállt az autóról és elszakadva a főcsoporttól, visszajött értünk, keresett bennünket és nem törődött azzal, hogy miattunk esetleg félnapot késik. Autón bevill bennüntott be hozzám. Olyan derülttel, hogy azt hittem, egy kinevezést fog előhúzni a zsebéből.

— Na, — mondom, — hát mi újság, öcskös?

Elpirul erre a haja tövéig és azt feleli:

Azt szeretném bejelenteni bátyámnak. hogy vasárnap tartom az eljegyzésemet.

Ezerkilencszázlizennégy óta meglehetősen leszoktam arról, hogy bármin is csodálkozzam. A háború kitörése óta annyi valószínűtlen dolgon mentünk keresztül valamennyien, hogy azt hiszem, a mi nemzedékünket bajos meglepetések elé állítani. A mi számunkra igazán kevés új van a nap alatt. Seregély Pistának erre a bejelentésére«, mégis elképpedtem. Azt hittem először, hogy nem jól hallok.

— Mit tartasz vasárnap'.'

Kissé bizonytalanabb hangon felelte;

— Az eljegyzésemet.

Ezalatt, annyira, amennyire, sikerült magam összeszedni. Megálljunk csak, gondoltam, valószínűleg arról van szó, hogy elkeseredésében be akar házasodni valahova. El akar venni valami öreg pénzeszsákot, vagy valami púpos leányt, akinek az ap ja gyártulajdonos, mert hiszen, ha pártit csinál is, rendeset aligha csinálhat. Hiszen alkalma sincs olyan társaságba járni... Na, szegény gyerek! Vájjon miféle kétségbeesett kísérletre akarja magát rászánni, hogy az élete szekerén lódítson egyet?

— Hm? — kérdezte óvatosan — aztán, hogy gondolod ezt a te helyzetedbe n? Mire akarsz házasodni?

— Éppen azért! —• felelte. —A helyzetem miatt. Hogy álláshoz jussak.

Megkeseredett a szám íze. Hát jól sejtettem! El akarja adni magát a

két a kikötőből a városba, a szárazföldi utazást lebonyolító Munári irodába, ahol aztán útnak indítottak bennünket gyorsiramú autókon a szent város, Jeruzsálem felé. Ez igazán derék cselekedet volt utitársunktól. Gyönyörű, vadregényes vidéken vezetett utunk. Az angolok csodálatosan pompás autóulakat építettek, merész kanyarulatokkal. föl a hegyre, le a völgybe, fantasztikus sziklatömb óriások szegélyezvén a szerpentin utakat. Micsoda hegyszakadékok, meredekek, hasadékok, mélységek és hegycsúcsok! Mintha Ciklopszok, Gigászok hányták volna össze-vissza a hatalmas sziklatömböket. Mindegyik rész festő ecsetjére való. Az Ígéret földjét azonban nem ilyennek képzeltem. A tájak festöiek, vadregényesek, de kopárok, terméketlenek. A kevés fűszál gyér táplálékot ád a juh. kecske és a szamárnyájaknak, tevéknek. Néhol egy clkényszeredett olajfa teszi változatossá a tájat. Amikor az Üdvözítő itljárt ezen a földön, buja növényzet zöldült hegyen-völgyön, de aztán az emberi kapzsiság kiirtotta a hegyekről a ciprus, cédrus, olajfaerdőt, a kopáran maradt hegyekről aztán az eső lemosta a termőtalajt. Az ember újra vissza akarja foglalni ezt a területet és újra fásítanak, de ez nagyon lassan megy.

Végre egy hegymagaslatra kapaszkodik föl az autónk és lent a völgyien elénk (árul a szent város, Jeruzsálem látképe. Itt a szent város fölött a gyermekkorunkban lelkűnkbe vésődött csodás tűt, áhítat, vallásos kegyelet újra feltámadt bennünk és valóságos álomvilágba ringatott bennünket.

Jeruzsálem felé haladtunkban úlbaejlettük Názáreth városát, ahol megnéztük Mária házát, amely fölé most bazilika emelkedik és megtekintettük azt a zsinagógát, amelyben Jézus tanított. Az autóból való kiszállásunkkor a,képeslapot, déli gyümölcsöt árutók színes és lármás csapata vett bennünket körül. Az üzleti tevékenység igen élénk itt, dacára annak, hogy a vezetőnk állítása szerint a tízezer laikussággal bíró városnak nincs egyel'len egy zsidó lakosa sem. Itthon megnéztem! a lexikont és az is azt állítja.

Jeruzsálem külseje, habár nem is olyan rendetlen már, mint az utazók leírják, de elég rendetlen ahhoz, hogy a városról szőtt gyermekkori álmainkat kissé megcibálja. A szűk, sötét uccákban elhelyezett bazárok nagyon is nélkülözik a keleti fényt és pompát, de mindenesetre új és érdekes látványt nyújtanak az európainak. A gyalogos nép között tevéken, szamáron, öszvéren lovaglók nagy száma teszi még tarkábbá a bazárokban kaleidosfkopszerűen változatos képet.

A Szent sír templomhoz a Via Hatórásán, a Kínszenvedések útján mentünk, amelyen Krisztus Urunk is haladt a Golgothára, vállán a nehéz kereszttel. Ez az ucca ma Tárik-Báb- Szitli-Marjam (Mária asszony kapujának útja) nevet viseli. Ebben az uceában van a pretorium, ahová Jézust a római prétor elé vezették, az Ostorozás kápolnája, az Ecce Homo ív, a Lázár háza, ahol a Megváltó édes anyjával találkozott, a Gazdag Ember Háza, ahol Jézus ismételten összerogyott a kereszt alatt és Cirenei Simon segített néki a keresztet vinni, Veronika háza, ahol Veronika aszszony által adott kendővel Jézus letörölte a verejtéket. A Via Dolorosa, amely bazárokon is keresztül vezet, egy kilométer hosszú és a Szent sir templomához visz, amely köröskor ül be van építve. A Szent sir templomában sorra következnek: a megkenés köve, az angyal kápolna, a Szent sir kápolnája, Arimáthiai József és Nikodemus sirja, a Föltámadás kápolnája, az Úr bilincsbe verésének helye, a Ruhaíelosztás kápolnája, a Töviskorona-, a Bűnbánó gonosztevő-, Ilona császárnő kápolnája, a Kereszt feltalálásának és Krisztus föl feszítésének helye, slb. slb. Az egyik kápolnában lehel látni Bouillon Gottfried kardját és sarkantyúját és egyéb ereklyéit.

A Szent sir templomának egyes részei, kápolnái többféle felekezeté és ezek között a súrlódások igen gyakoriak és ez nagyon kiábrándítólag hat azokra, akik ide széni áhítattal lépnek. Á Szent sir templomához még a törököknek is közük van és érdekes, hogy a Szent sírnak a kulcsait évszázadok óta szerzett jogánál fogva egy mohamedán család őrzi.

fásait költői feltevésre alapította. Az érdekházasság tavaszi idillé kezdett zsugorodni. Tavaszi idillé a gyári irodában, ahol a fiatal mérnök úr, meg a gépírókisasszony beleszerettek egymásba.

Nagyot sóhajtottam. A fiú huszonötéves, a leány húsz. A nagyapáink ilyen korukban házasodtak össze többnyire. Sőt akkoriban a húszéves leány már nem is számított egészen fiatalnak. De ez volt a fészekrakás ideje és rettenetes elgondolni, hogy most ez a terv úgy hangzik, mint valami őrültség, amit minden eszközzel meg kell akadályozni. Mert ha ez a két gyerek most hozzákezd a fészeképítéshez. abból csak nyomorúság lehet, szenvedés és pusztulás. Éhcnhalás és megfagy ás. Mint ahogy megfagytak a szegény szalonkák az idén, mikor szivükben a Természet parancsával nekivágtak, hogy átrepüljék azt a hómezőt, amelyik az egész Délvidéket elborította.

De hát a szalonka oktalan állat, a gépészmérnök úr pedig értelmes ember, akivel okosan lehet beszélni.

— Nézd fiam — kezdtem és megpróbáltam neki megmagyarázni, hogy’ ebbe nem szabad belemennie, elsősorban azért nem, mert nem viheti neki a leányt egy bizonytalan jövőnek. Aztán megmagyaráztam azt is, hogy... De minek mondjam el, hogy mit magyaráztam? Éreztem, hogy minél okosabb dolgokat mondok, annál vadabb erővel támad fel szívében a legyőzhetetlen ellenérv: a szerelem. Hiába emlegettem neki, hogy korai még az idő a fészkelésre, hiába, hogy a fagy még nem engedett fel, hogy élelem nincs, hogy a tavaszra még várni kell, látom, hogy süket füleknek beszélek. Pista, ha hallotta is a sza-Joga van ellenőrizni!

A dátum-bélyegző

Családja iráníi felelőssége felhatalmazza, hogy bevásárláskor a margarint is tüzetesen megvizsgálja. Azért van a Vilelión a dátum-bélyegző, hogy megmutassa, meddig kell a kockát elhasználnia.

? HW

CSEMEGE -MARÓ ARIK

Salamon templomának falmáradyányát, az úgynevezett sirató falat is megnéztük, ahová a le jutás nagyon zeg-zugos udvarokon keresztül történik. Mi úgy látszik, korán jártunk ott, mert egyetlen egy siránkozót se találtunk a fal tövében.

A Gethszemáne (olajsajtó) kertben hét öreg ,hatalmas olajfát Krisztus idejéből valónak mondanak. E régi, vaspántokkal összeabroncsozolt törzsű olajfákhoz közel az a barlang, ahol az Üdvözítő így imádkozott: Atyám, ha lehetséges, múljék e pohár tőlem.

Az Olajfák hegye is tele van megszentelt emlékekkel. Ilyen pl. az a hely, ahol a Megváltó a Miatyánkjra tanította tanítványait. III. Napoleon rokona, Latour d!Auvergne hercegné 1866-ban apácazárdát és templomot építtetett ide. A kolostor oszlopsoros folyosója falába elhelyezett márványtáblákon 33 féle nyelven magyarul is — be van vésve a Miatyánk.

Egyik délután kiatóztunk Bethlchembe. Útközben megállottánk Rächet sírjánál, ahonnét a látogatók szent földet visznek magukkal azok részére, akiknek nem engedte meg a sors, hogy eljöhessenek a Szentföldre.

Krisztus Urunk születési barlangját három nagy kolostor veszi körül és hatalmas bazilika épült föléje. Aszületés kápolnájából lépcsők vezetnek le a születési barlangba. A barlang három oltára közül legnevezetesebb a márványasztal oltár, ez alatt színes lámpák égnek, amelyek megvilágítják az oltár alatt levő márvány lapot, amelyen -egy 14 ágú ezüst csillag javamat, legfeljebb csak annyit értett meg belőle, hogy én nem érzem, nem látom és nem is tudhatom, hogy tavasz van, mert öreg vagyok; és hogy már nem emlékszem rá, hogy nem az a tavasz, amikor a nap kisüt, hanem az, amikor a szív csordultig megtelik.

Néztem Seregély Pistát és egyszerre megértettem a fákat, a füveket, a bokrokat, a virágokat, megértettem a költöző madarakat és a fülemüleszót, amely akkor is felhangzik a májusi éjszakában, ha az északi szél fagyasztó lehellete seper végig a virágzó bokrokon.

És abban a percben rájöttem, hogy hiába van Seregély Pislának gépészmérnöki oklevele, hiába tudja kiszámítani. hogy hány méterkilogramm eleven ei'őt lehet produkálni nem tudom milyen körülmények között, édes testvére ő a fáknak, a füveknek, a madaraknak és az Isten minden egyéb eleven teremtményeinek, akik a tavaszt az ostoba kis szivükben hordozzák, ahonnan az minden józan bölcsesség ellenére is kifakad, kivirágzik, amikor az ideje elérkezik.

És akkor azt mondtam neki:

— Különben, tudod mit? Hátha neked van igazad? Lesz, ahogy lesz! Tartsd meg azt az eljegyzést... Hátha csoda történik és ... csakugyan kitavaszodik?

Vagy talán tiltsuk el a házasságtól és a szerelemtől a gazdasági válság miatt ezt az egész nemzedéket? Olyan lenne, mintha a fecskéket akarnék lebeszélni róla, hogy fészkeljenek, a fákat meg arról, hogy kihajtsanak. Ugy-e, hogy nem is lehetne? Hát akkor meg miért legyen Pista rosszabb helyzetben, mint az édes testvérei?

szerencsét len !

Na és kit akarsz elvenni ?

Mondott egy soha nem hallott nevet és hozzá tette:

Hivatalnoknő ott a gyárban, ahol dolgoztam.

És a szülei?

Az apja a telekkönyvnél van.

Kezdtem a dolgot nem érteni.

— Hát szegény leány'?

Szégyenlősen felelte:

— Igen.

Fellélekzettem. Tehát a választott mégse púpos és nem is öreg.- De hát akkor — kérdeztem, — hogy jutsz ezen a réven álláshoz?

Elvörösödött a haja tövéig és összevissza kezdett dadogni:- Tudniillik, a bátyja, illetőleg nem a bátyja, hanem az anyjának egy rokonának az ismerőse szerezhetne nekem állási... esetleg. De így ő nem is kérheti erre, mert nincs rá jogcíme. De ha volna ...

Láttam az egészen, hogy ez csak arra való. hogy praktikus magyarázatát lehessen adni annak, hogy valaki a Pista helyzetében házasságra mer gondolni.

Hány éves az a leány? — kérdeztem.

Most lesz húsz! — felelte. És nyomban hozzátette: — De nagyon komoly leány!

— És micsoda hivatalnoknő?

— Gépírónő. Havi százhúsz pengője van.

— Értem, — bólintottam. — Szóval ilyen érdekházasságot akarsz kötni. Vagy talán szereted is?

Most már olyan piros lett az arca, mint a láng. Olyan piros, amilyen csak egy önhibáján kívül munkanélküli okleveles gépészmérnöké lehet, ha ráolvassák, hogy technikai számi-