Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-01-14 / 4. szám

Lapunk mai száma a

••

Otvenn^sryedlik évíolyara.

4. szAra

műsort tartalmazza

Nzowbat, 1933. január 14.

Előfizetési ár csehszlovák értékben; Melyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Kö, félévre 40 Ké, negyedévre 20 KC. - Külföldön 120 Ke. Egyesszám ára 1 korona.

‘iMiantainsthnyuutxniir^

> sicíveaaeüe

lapította: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BAR ANY A Y JÓZSEF dr. Rőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND.

Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 28. Megjelenik hetenként kétszer:

szerdán és szombaton

A szocialista gazdálkodás

Komárom, január 13.

Köztudomású és bizonyításra nem szorul, hogy a szociálíorradalmárok, akik ebben az államban a legbékésebb állampolgárok, értjük rajluk a szociáldemokrata és a cseh nemzeti szocialista pártokat, — ha nem a maguk zsebéből költekeznek, úgy igen bőkezűen és gavallérosan tudnak költeni, amíg a »nyomorult és rothadó« kapitalizmus bírja. Iskolapéldája ennek az idei állami költségvetés, amelynek előadója egy Remes nevű tizenhárompróbás államalkotó szociáldemokrata, sokkal őszintébb volt, mint ezt megszoktuk tizennégy esztendő alatt a kormány padjairól.

Ez a Remes képviselő igen értelmes, sőt eszes ember, nem nyeli le az igazságot, amely arravaló, hogy kimondják, ő is, mint főelőadó kimondta, hogy a költségvetés még a mai redukált alakjában is túlméretezett és azt még további másfélmilliárddal kellene leszállítani, továbbá odamondogat a konzulok bársonyszékei felé és szemükre veti, hogy a legutóbbi két esztendő alatt három milliárd költségvetésen kívüli hitel elköltése fűződik emlékezetükhöz. Ez arra alkalmas, hogy a csehszlovák korona értékét megrendítse. Évente egymilliárddal javította meg a kormány önként a költségvetést, amely kiderült, hogy nem nyugodott komoly alapokon. Ez a javítás hitelműveletek utján történt és az állam ennek megfelelően rövidlejáratu, tehát deflációs időkben a legveszedelmesebb eszközökhöz nyúlt.

Hiszen esztendők óta nyilvánvaló, hogy a szociáldemokrata és cseh szocialista kezekben levő vasulügyi és postaügyi minisztériumok deficittel küzdenek, a vasút olyannyira, hogy az államháztartásnak legégetőbb problémájává lett. Mert évente többszáz milliót ráfizetni az államvasutakra, ahol harmincezer fölösleges alkalmazott dolgozik vagy egymást kerülgeti, nem lehet az állam jól felfogott érdeke. De elsőrendű pártérdek az, hogy ezek a harmincezernyi elvtársak tovább is megmaradjanak az államvasutak szolgálatában és tovább növeljék a deficitet. Ilyen államvasuti problémával, a hivatalosan is hétszázezernyi munkanélkülivel és ezekre hétszázmillió kiadással és a nemzetvédelmi célokra felvett czerhétszázmillióval a költségvetésnek több mint egyharmadrésze improduktív célok szolgálatában áll, ezl Rémesnek is el kell ismernie.

Ha nyiltan kimondta a szociáldemokrata főelőadó, hogy ez a

költségvetés még mindig túlméretezett, akkor ennek a következményeit helyette mi is levonhatjuk. ö ezt a takarékosságban keresi. Hiszen ez jól hangzanék, ha épen a szociáldemokrata főelőadó úr nem lett volna az, aki a válság kezdetén megszavazta a tizenharmadik hónapról szóló törvényt, amikor már ezrek és ezrek éheztek. Ezt azután most vissza kellett csinálniok, sőt le kellett vonniok az állami és más közalkalmazottak fizetéseit és a nyugdíjasok járandóságait is. A takarékosság tehát megvolna, de egyelőre ezzel nem sokra lehet menni.

A parlamentben épen a főelőadó konstatálta azt, hogy az adóhátralék nem a kimutatott ölödfélmilliárd, hanem azt hétmilliárdra becsüli. Ezt el kell hinnünk neki, mert előtte megnyílnak a hét pecsét alatt őrzött állami főkönyvek. Magában véve azonban a takarékosság sem elegendő a költségvetés cgyensúlybahozásához. Mert nem lehet takarékoskodni ott, ahol már nincs miből. Leszállíthatták a dologi kiadásokat, de le kell szállítani a személyieket is azzal, hogy számba kell venni az államvasutak és az állami üzemek alkalmazottait, vájjon szükség van-e azokra és ha nincsen szükség, akkor tessék nyugdíjazni azokat vagy végkielégíteni.

Ezen a téren történt a legtöbb visszaélés. Négy esztendeje határozta el a minisztertanács, hogy új embereket nem alkalmaz. Ezt a határozatot egyetlen minisztérium sem tartotta be, hanem szabotálta és újabb, meg újabb alkalmazottakat neveztek ki, amit ha jól körülnézünk, Komáromban is megláthatunk az itt felhalmozott új hivatali fiatalemberek nagy tömegeiben.

Tessék végigjárni a hivatalokat, hogy mennyi az a létszám, amelyre feltétlen szükség van és azután a létszámot revizió alá venni. Ez takarékosságot jelent. Tessék a külügyminisztérium hallatlanul magas kiadásait redukálni és tessék végrehajtani a sokat Ígért leszerelést.

Az adózás mértéke már betelt és újabb adók bevezetése teljesen céltalan, ha a régi hátralékok sem foJvnak be. Az adóreform teljesen er íibázoU alkotás, amit maga annak alkotója is elismert. Ez a törvény a legerősebb revízióra szorul. És végül tessék a realitásokkal számolni. A realitások azt parancsolják, hogy ahol fölösleg van emberben és anyagban, azokat egyaránt meg kell szüntetni. A vasúti minisztériumot ki kell venni a pártpolitikusok kezéből és parlamentközi ellenőrzés alá helyezni. A pazarlások ezekből a kezekből származtak, akik mindenbe a pártpolitikát vitték bele, ami keserűen bosszulja meg most magát az üzemeken.

A szocialista gazdálkodás a legnagyobb kockázatot jelenti az államra nézve, mert az nem számol a következményekkel, hanem, mint a parlament előadója is bejelentette, évenként egymilliárdot »eszik meg«, vagyis ennyi rövidlejáratú kölcsönt vesz fel. Az állam mesterségesen leszorítja a bankkamatlábat és ezzel azt a célt szolgálja, hogy a betevők pénzeiket ne a

bankokban hevertessék, hanem

*

Komárom, — január 13. A magyar ellenállt, állás foglalása

a népiskolákról szóló törvénypiva*lat ellen.

Mint ismeretes, Dérer Iván dr. iskolaügyi miniszter egy törvényjavaslatot dolgoztatott ki, amely a felekezeti és községi iskolák ellen irányul. A magyar nemzeti párt, az országos keresztényszocialista párt, valamint a szepesi német párt törvényhozóinak közös parlamenti klubja legutóbbi ülésén elhatározta, hogy február havában Kassán, a klub összes pártjainak részvételével országos nagygyűlést tart. Ezen nagygyűlésnek legfontosabb tárgyát a népnevelési minisztériumnak népiskolai törvénytervezete ellen való állásfoglalás képezi, amelyet a klub a felekezeti és kisebbségi iskolák ellen irányuló merényletnek minősít. A nagygyűlésen ezenkívül az általános politikai helyzetről és az adókérdésekről fognak még tárgyalni. A nagygyűlés előkészítését a három érdekelt párt központi irodája végzi.

Január 17-én ülést tart a képviselőház.

A képviselőház elnöksége a háznak ez évben tartandó első ülését január 17-ére, kedd délutánra hívta egybe. A képviselőház ezen ülésének napirendjére kitűzött különböző tárgyak között szerepel a Romániával kötött határszerződés fölötti szavazás is. Az ülés főtárgyát képezi a minisztertanács által szombatig letárgyalandó világítótestek megadóztatására vonatkozó törvényjavaslat, amellyel az állami költségvetésre biztosítanak újabb fedezetet, mintegy tíz millió korona összegben.

M eghosszabbitják az adóeltitko. lásról szóló törvényre vonatkozó jelentés határidejét.

Tudvalevő, hogy a pénzügyi kormány készített egy olyan törvényjavaslatot, amely az adóeltitkolást kívánja szigorúan megbüntetni. A törvényjavaslat ezidőszerint az alkotmányjogi bimagasabb kamatozású állami papírokat vásároljanak. Ez nagyon természetesen kedvezőtlenül befolyásolja a közönség hitelviszonyait és az eredmény nem lesz más, mint a betéteknek a felesleges mozgósítása, amelyet pedig a banktörvény megakadályozni akart a felelősség fokozásával.

Az állam költségvetése mai formájában nem felel meg az állam közgazdasági helyzetének, mert túlzottan magas közterheket foglal magában. Igen nagy személyzeti kiadásokkal van megterhelve, melyekkel nem áll arányban a várható bevételek összege.

zottság előtt van, amely ez év január 17-ig kapott haladékot arra, hogy a törvényjavaslatra vonatkozólag jelentést tegyen a képviselőháznak. A képviselőház január 17-én tartandó ülésén foglalkozni fognak a kérdéssel, de olyan értelemben, hogy meghosszabbit\ák a törvényre vonatkozó jetentés határidejét. Ezúttal [másodízben fogják meghoszszabbitani a határidőt, amit annyival is inkább kénytelen a képviselőház megtenni, mert az alkotmányjogi bizottság eddig még nem is foglalkozott a törvényjavaslattal, amely ellen súlyos aggodalmak merültek föl, amelyeket belátható időn belül aligha sikerül eloszlatni. A javaslat, mint ismeretes, rendkívül szigorú büntetéseket tartalmaz azok ellen, akik adóikat késedelmesen fizetik.

Az állami költségvetés bizottsági vitája.

A képviselőház költségvetési bizottsága hétfőn kezdte el az 1933. évi állami költségvetés tárgyalását. A költségvetés általános vitáját szerdán befejezték és csütörtökön megkezdték a részletes vitát, amelyre sok szónok iratkozott föl. A részletes vita során a különböző pártok képviselői főként az egyes minisztériumok és az állami üzemek tevékenységét fogják birálat tárgyává tenni. A bizottságnak részletes vitájához előreláthatólag két hét lesz szükséges.

Miniszteri rendszabály a munkanélküliek eyészségügyi gondozásáról.

Még a múlt év őszén fölmerült az a kérdés, hogy a hosszabb időn át munkanélküli egyénekről megbetegedésük esetén szükségesnek mutatkozik külön gondoskodni. A dolog ugyanis úgy áll, hogy a munkanélküli bizonyos idő alatt elveszíti igényét a betegsegélyző pénztárakkal szemben és nem részesülhet azokban a segélyekben, amelyek abban az esetben, ha dolgozik, joggal megilleti öt. A népjóléti minisztérium kar-POLITIKAI SZEMLE

OSHOBES