Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-04-01 / 26. szám

Ii apunk mai száma a jövő heti teljes Rádió*mtisort tartalmazza •a Otveimegyedik éviolyam. 30. szám, Szombat, 1833. április 1. KOMAROMI LATOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: ííelyben és vidékre postai szétküldéssel *£ész évre SO Ké, félévre 10 Ké, negyed­évre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egvesszáni ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. F-őmunkatársak ■ ALAPY GYULA dr, és FCLÖP ZSIGMON1). tt^asuer.*ww«a*wew«kí3BPW Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A négyhatalmi terv. Komárom, március 31. A világ minden lapja a Musso­­lini-iele négyhatalmi terv kivitelé­vel foglalkozik és annak előnyeit mérlegeli. Egyedül Franciaországon és szövetségesein múlik, hogy éh­ből a tervből valóság legyen, hogy a béke tíz esztendőre biztosíttassák, amely tíz esztendő alatt előlehel készülni minden olyan menzetközi probléma megoldására, amely ma válaszfalakat emel a nemzetek kö­zé. Nagyon súlyos a felelősség, amelyet magukra vállalnának azok a hatalmak, amelyek a lerv ellen vétót emelnének. Hiszen az nem lehetséges, hogy egy felfegyverzelt állaincsoporl a szuronyak erejére támaszkodva hozza meg ebben az ügyben határozatát. A francia kül­ügyminiszter nyilatkozata a páris­­környéki békéket illetőleg ellenke­zik az eddigi hivatalos felfogással és lemondóan jegyzi meg: semmi sem tarthat örökké. Hogy a szerződésekbe olyan hi­bák csúsztak, amelyek később sze­rencsétlenséggé változtak, azt ab­ban az időben, amikor a békeszer­ződések készültek nem vették észre Mikor pedig ez ellen kezdtek dol­gozni, mivel a feltételek teljesíthe­tetlenek voltak, mint például a jó­vátétel, a leszerelés, akkor kényte­lenek voltak a győztes hatalmak is elismerni, hogy gyakorlatilag ezek a rendelkezések lakhatatlanok, a jóvátétel egyenlő a tönkretétellel ps a leszerelés előfeltétele a nemze­tek egyenjogúsága. Már ezek a kér­dések is olyanok, hogy a békeszer­ződések megvállozhatatlanságá­­ba vetett hitet megerőtlenítették. Ilyen körülmények között anakro­nizmus azt mondani, hogy vannak örökérvényű dolgok, amelyek egy­oldalú akarat eredményei. A francia nép békét és biztonsá­got óhajt, ezt a célt kívánja meg­valósítani a négyhatalmi szerződés, amely a népszövetség kereteiben valósítható csak meg. A népszö­vetség mégis olyan tekintély, ame­lyet szétrombolni nem szabad, hi­szen annak a munkája az, amely a békét intézményesen hivatott szolgálni és a nemzetek között levő ellentéteket kiegyenlíteni. Maga a béke, a nemzetek legfőbb java. Minden államban van ennek el­lensége, egyik helyen a berzenkedő és felelőtlen nacionalizmus, a má­sik helyen a túltengő militarizmus, azonban minden államban meg­van a szükséges józanság is ah­hoz, hogy fontolóra vegye a béke nagy előnyeik A négyhatalmi terv Európa sor­sáról szól és azt kívánja tíz évig stabilizálni a béke alapján. Tíz nyugodt esztendő elegendőnek lát­szik arra .hogy Európa legégetőbb gazdasági kérdései elintézést nyer­jenek és a mai egyre magasabbra épített vámsorompók lehulljanak, ezzel pedig a gazdasági krízis fo­kozatosan megszűnjék. Ezt vissza­utasítani elvi okok nélkül nem le­hel és nem is tanácsos, hiszen min­den megegyezésnek kétoldalú szer­ződésnek kelllennie.Gazdasági meg egyezésnek tehát csakis olyan szer­ződő felek között lehet létrejönnie, amelyeknek egymáson nincsen semmi keresnivalójuk és egymással szemben lojális módon viselked­nek. Azt pedig végre be kell látni, hogy ennek az általános megegye-Komárom, — március 30. A szövetkezett ellenzéki pártok tiltakozó ülése Léván a JDérer­­féle iskolareform ellen. Az országos keresztényszocialista párt, a magyar nemzeti párt és a ma­gyar nemzeti munkás- és földműves párt április 2-án áélelőtt 11 órakor Léván a Főtéren tiltakozó nagygyűlést tart a Dérer-Jele iskolareform ellen. A jelek szerint a nagygyűlés igen impozáns méretekben fog lefolyni, mert nemcsak Léva magyarsága, hanem Léva város messze vidékének magyar­lakossága is nagy számban fog részt­­venni a tiltakozó ülésen. A nagygyűlés szónokai lesznek Esterházy János a keresztény.szocialista párt elnöke, Tör­köly József nemzetgy. képviselő, a ma­gyar nemzeti párt elnöke, Keresztury József szenátor, Jaross Andor tartgy. képviselő, Kmoskó Béla dr. a magyar nemzeti párt társelnöke és mások. A lakásprovizórium a szenátus előtt. A szenátus csütörtökön ülést tartott, amelyen a lakásprovizoriummal foglal­kozott. A szenátus a lakásprovizórium­ról szóló törvényjavaslatot gyorsított eljárásban, több órai vita után első és második olvasásban is elfogadta, hasonlóképen az illetékek emeléséről szóló törvényjavaslatot is. A szenátus ezzel az üléssel befejezte husvét előtt munkáját és megkezdte a húsvéti szü­netet, amely több hétig, valószínűleg április végéig fog tartani. A szenátus legközelebbi ülését Írásban fogják egybehívni. Magyarország és a kisantant. Kánya magyar külügyminiszter a felsőház külügyi bizottságában expozét mondott a külpolitikai helyzetről amely­nek során megemlékezett arról a rá­zésnek az európai új helyzet volt az akadálya, mely az államokat két részre osztotta:a győztes és a le­győzött államokra. A helyzet lehál, amely Európa új rendjét hivatott mérlegelni, szá­míthat az érdekelt államok rokon­­szenvére és helyeslésére, valamint annak higgad! és szenvedélyektől mentes letárgyalására. Ha ilyen alapon a nemzetek kibékülnek egy­mással, akkor semmi akadálya sem lehel annak az elméleti elgondolás­nak, hogy Európa maga legyen egy nagy állam, amely államban min­den nemzet betöltheti történelmi hivatását anélkül, hogy nemzeti egyéniségéről, történelmi szerepé­ről lemondani lenne kénytelen. A békének ez az ideális állapota olyan előnyt jelent, amelyért érdemes ál­dozatokat is hozni. galom-hadjáratról, amelyet Franciaor­szágban és Csehszlovákiában indítottak azért, hogy ezzel a leszerelési konfe­renciát szabotálják és ürügyet keresse­nek a leszerelés ellen. Ez a rágalmazó sajtókampány Magyarországot sem ke­rülte el és Magyarországnak a béke­­szerződés revíziójára vonatkozó ismert követeléseit úgy tüntették fel, mintha ezek veszélyeztetnék a világbékét. Sőt már híreket terjesztettek egy olasz-né­­met-magyar revíziós szövetségről is, holott ennek semmiféle alapja sem volt. A tendenciózus rágalmazási kampány Európában olyan atmoszférát teremtett, hogy már egészen jól informált poli­tikai körökben is azt jelentették ki, hogy egy preventív, vagy pedig olyan természetű háború eshetőségétől lehet tartani, amelyet a katonailag felszerelt államok vezetnének a leszerelt álla­mok ellen, hogy ezeknek ellenállá­sát hosszú esztendőkre megtörjék. A válság eme pillanatában terjesztette be Macdonald ismert leszerelési javas­latát, amely határozott és merész lépést jelent a konkrét leszerelés felé s ezért azt Magyarország is elfogadta a to­vábbi tárgyalások alapjául. A kisantant és a vele kapcsolatban álló államok most kénytelenek afelől határozni, hogy politikai szupremációjukat továbbra is szuronyokkal akarják-e alátámasztani, vagy peáig hajlanáók az európai kér­dések békés megoldásának útjára térni. Bármi történjék is, — fejezte be ex­pozéját Kánya külügyminiszter — a jelenlegi igen bonyolult helyzetben Ma­gyarországnak hidegvérrel és nyuga­lommal kell figyelni a további fejlő­dést s tartózkodnia kell minden túl­zástól, amely esetleg azt a benyomást kelthetné, mintha Magyarország a hely­zet kiélesedését akarná elősegíteni. Az elmúlt napok eseményeiből azt a nem alaptalan reményt meriti, hogy Magyarországnak jogaiért való küz­delmét Európában már senki sem ne­vezheti illegális eljárásnak. Sajnálkozik a csehszlovák kül­ügyminisztérium, egyes lapok­nak Németország ellenes cikkei miatt. Több csehszlovákiai lap igen élesen foglalt állást cikkeiben a Németország­ban közelmúltban lejátszódó esemé­nyekkel kapcsolatban. A prágai német követség legutóbb erélyes tiltakozást nyújtott be a csehszlovák külügymi­nisztériumba és óvást emelt egyes csehszlovák lapokban megjelent német­ellenes uszítások ellen. A külügymi­nisztérium most adta meg a választ és abban sajnálkozását fejezte ki a lapok irásmodora felett. A külügyminiszter megígérte, hogy annak dacára, hogy a törvény értelmében semmi módja sincs a beavatkozásra, mégis megtesz tőle minden telhetőt, hogy a sajtó a német kormányról és a németországi eseményekről szóló beszámolóiban mér­sékletet tanúsítson. A minisztérium sajnálja, hogy ilyirányu törekvéseit eddig még nem koronázta a kívánt siker A kisantant semmit sem enged jogaiból. Jeftics jugoszláv külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságában nyilat­kozott a politikai kérdésekről és kitért beszédében Macdonaldnak római út­jára is, amelynek mérhetetlen jelentő­sége volt. Mussolini tervezete beiga­zolta, hogy a közel jövőben a revízió kérdése kerül a világpolitika előterébe. Minthogy ezek az események elsősor­ban a kisantantot érdeklik, szüksé­gessé vált, hogy a kisantant is közös állásfoglalásra helyezkedjék ezekkel a törekvésekkel szemben. A kisantant természetesen ragaszkodik a megkötött szerződésekhez. Megengedhetetlen,hogy olyan propagandát folytassanak és olyan rágalomhadjáratot indítsanak, amely az érdekelt államokat a nyugta­lanság érzésével tölti el és ezekben az államokban hallatlan izgalmakat idéz elő. A rágalomgyártók azzal számol­nak, hogy a lelki megzavarodottság­­ban, melyet majd előidézniük sikerül, annyira megfélemlítik az érdekelt álla­mokat, mint pld. Jugoszláviát, hogy elvehetik tőlük azt, ami őket jogosan megilleti. Ki kell jelentenem — mon­dotta Jeftics —, hogy tévednek azok, akik erre számítanak, mert a kisantant a helyén van és meg fogja védeni a szerződések sérthetetlenségét. A kis­antant békére törekszik, a béke érde­kében hajlandó a legmesszebbmenő áldozatokra, de jogaiból semmit sem enged. POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents