Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-03-29 / 25. szám
Ötvennégyedik évfolyam, 25. szám. Szerda, 1933. március 29. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelfis tösr.erkesztö: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Römunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 K6, félévre 40 K5, negyedévre 26 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egresszám ára 1 korona. 36 : 9 Komárom, március 28. Ez az arányszám az országos képviselőtestület véleményét fejezi ki Dérer ismeretes iskolai törvényjavaslatával szemben. Szlovenszkó legfőbb közigazgatási önkormányzati testületének tagjai tehát négyszeres többséggel utasítják el maguktól a I)érer-tervezetel, mely szerzett jogokat akar megsemmisíteni, felforgatni évszázados munkának minden eredményét és az egyházi felekezetek autonómiájának legértékesebb részét lenyirbálni. Ha ez sikerülne a Dérer-féle materializmusnak, ezt nyomon követné az egyháznak az államtól való szélválasztása, ami a legközelebbi etappja lenne a szociáldemokrata programnak. Egyelőre ez a veszély azonban nem olyan imminens. Szlovenszkó képviselőtestülete megmulatla, hogy nem helyesli ezt az iramot és nem tartja a mai időket alkalmasnak arra, hogy ill megfontolatlanul kultúrharcot idézzenek elő. A szavazásban együtt szavazott a szlovák néppárttal annak legnagyobb ellenfele, a csehszlovák agrárpárt és a kél magyar ellenzéki párt. Ellene a néhány szociáldemokrata, kommunista és cseh szocialista, tehát a baloldal. Kilencen. Mindenesetre érdekes látvány, hogy tulajdonképen milyen pártok is azok, amelyek a valláserkölcsi oktatással szemben azonnal és sürgősen meg akarnák alapozni a felekezetnélküli iskolát azzal a polgári erkölcstannal, amelynek szellemével oly sokszor nyílott alkalmunk foglalkozni. Az országos képviselőtestület jobboldali pártjainak ez az impozáns állásfoglalása mementót jelent Prága felé, hogy a szociáldemokrata erdő fái már az égig akarnak nőni és zavarják szemeink előtt a kilátást. Prága pokrokár vallásnélküli, sőt vallásellenes elemei bizonyára lesajnálják a szlovenszkói »elmaradottságot«, melyen nagylelkűen segíteni akartak. A segítségre azonban nincsen ilyen formában szükségünk. Felekezeti iskoláink nagy tradíciói kötelességet rónak reánk, hogy azokat a jogokat, amelyeket őseinktől örököltünk, utódainkra is maradék nélkül származtassuk át. Ezt követeli a lelkiismereti szabadság érdekében vívott küzdelmeknek nagy tradíciója és egyházainknak története is. Nem szabad eltékozolni azt a maradékjogot, mely megmaradt a felekezetek számára az iskolai autonómiákban. A mai túltengő állami felügyeletnek az omnipotenciára valló törekvése intő jel arra, hogy ezt a jogkört ne szélesítsük ki magunk. Mert igaz marad Felsőbüki Nagy Pálnak, a nemzeti jogok nagy előharcosának ismert intő mondása, hogy a hatalom elvehet tőlünk jogokat, azokat azonban jó szerencse és kedvező körülmények nekünk visszaadhatják; de amiről önként lemondunk, azt többé viszsza nem szerezhetjük. Nem lehel és nem szabad tehát maradék iskolai autonómiánkat ellékozolni egy tál lencséért és a demokrácia nagyszerű, de senkitől ki nem próbált »ajándékaiért«. A magyar kisebbségnek pedig különösen nem szabad ilyen üzletekbe belebocsátkozni, mert láthatják, keserűen szemlélhetik felekezeti iskoláik megpróbáltatásait, amelyek első, második és — senki többel — harmadik inléseket kapnak és ezek után egy éjjel autonomikusan átváltoznak községi vagy állami iskolákká, az iskolai autonómiák nagyobb dicsőségére. A magyar nemzeti kisebbségnek Komárom, — március 28. A tartomány (tyűién elutasította az egyházellenes iskolareform tervét, Szlovenszkó országos képviselőtestülete hétfőn kezdte meg tavaszi közgyűlését Országh János országos elnök vezetése mellett, aki napirend előtt meleg, kegyeletes szavakkal emlékezett meg Blandr Béla dr. magyar nemzeti párti tartgy. képviselőnek, az országos választmány tagjának elhunytáról. Az országos elnök rámutatott arra, hegy Blanár dr.-ban az országos képviselet igen értékes tagját veszítette el, akinek érdemeit a tartománygyülés jegyzőkönyvében örökítette meg. Jaross Andor magyar nemzeti párti képviselő a bolseviki betörés által okozott károk ügyében és a szociális biztosítás leszállítása kérdésében terjesztett elő nagyhorderejű indítványokat. Mozsár József dr. szlovák néppárti képviselő javaslatot terjesztett a tartománygyülés elé, amelyben azt indítványozta, hogy a tartománygyülés mondja ki az országos választmány illetékességét a Dérer-féle iskolareformjavaslattal szemben való állásfoglalás tekintetében és addig, amig az országos választmány ezt elintézi, mondja ki a tartománygyülés, hogy ellene van annak, hogy az iskolákat kivonják az egyház hatásköre alól és kívánja, hogy a nevelés valláserkölcsi alapon történjék. A javaslót mellett alapos beszédben szólalt föl Giller János dr. magyar nemzeti párti tartgy. képviselő, aki után Alapy Gyula dr. tartgy. képviselő a keresztényszocialista párt csatlakozását jelentette be a javaslathoz hosszabb beszédben. Az országos elnök Kozsár javaslatát szavazásra bocsátotta, melynek eredménye lett, hogy 33 szóval pedig minden aggodalmon kívül nemzeti szempontból van a törvénytervezel ellen aggodalma. A mi kisebbségi jogaink alaptörvény gyanánt vannak becikkelyezve a saint-germaini békeszerződés alakjában. De hol van a gyakorlat ettől az alaptörvénytől! Vájjon engedélyezték-e egyetlen magyar iskolának a létesítését is a lefolyt tizennégy év alatt, holott ezt az említett alaptörvény és szerződés mint kisebbségi jogot statuálja. Nekünk magyar őslakosoknak tehát mértékadó az országos képviselőtestület példaadó határozata. Nincsen szükségünk sem iskolatanácsokra,sem az iskolákatbeszüntető tevékenységükre. A magyar nemzeti kisebbség jogait ne adja lel, hanem azok teljessége felett őrködjék. Mert ha mi mondunk le jogainkról, azt sem a jó szerencse, sem kedvező körülmények vissza nem hozhatják. 9 szó ellenében a tartománygyülés a javaslatot az országos választmány elé utalta. Újból meghosszabbítják a lakás védelmi törvény hatályát. A lakók védelméről szóló törvény módosítása és meghosszabbítása fölött folytatott tanácskozások nem végződtek azzal az eredménnyel, amelyet a közvélemény várt. A jelenleg is érvényben levő törvényt már évek óta meghosszabbították s a törvénynek 1933. március 31-iki hatályát ezúttal 1933. december 31-ig hosszabbították meg. E meghosszabbítással kapcsolatban a koalíciós pártok közöttugyan még nem történt megegyezés, de a kormány a törvény módosítására nézve törvényjavaslatot készített és azt beterjesztette a képviselőháznak. E javaslat a következő módosításokat tartalmazza: 1934. január 1-vel a lakásvédelem alól kivétetnek azok az ötszobás vagy ennél nagyobb lakások, amelyeknek egyes helyiségeit 1932. december 31-ig valamely hivatás folytatására használtak. 1934. január elsejével ugyancsak kivétetnek a védelem alól általánosságban a négyszobás lakások és a törvényes védelem nem vonatkozik mindazon lakásbérlőkre sem, akiknek jövedelmi adóját 1933. év elején legalább évi 50.000 koronás jövedelem alapján vetették ki. A kényszerkilakoltatásról szóló törvény érvényét 1933. december 31-ig változatlanul meghosszabbítják. Ugyancsak a folyó év végéig meghosszabbítják az építkezési mozgalomról szóló törvény hatályát és az építkezések állami segélyének összegét 10 millió koronában állapítják meg olyan kis lakóházak építésénél, amelyeket a községek, járások, tartományok vagy köztestületek és intézmények építenek. A javaslatot kiadták a képviselőház szociálpolitikai bizottságának. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 21. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán cs szombaton Törvényesen szabályozzák a zárórát 8zlovenszkóban és Ruszinszkóban. A kormány a zárórának Szlovenszkóban és Ruszinszkóban való rendezésére irányuló törvényjavaslatát beterjesztette a szenátusnak, amely az üzlethelyiségek kinyitási és bezárási idejének szabályzását foglalja magában. A törvényjavaslat az élelmiszerszakmához tartozó üzletek kinyitásának idejét reggeli 6 és bezárását esti 8 órában állapítja meg, a cukrász- és cukorkaüzletek nyitási ideje reggel 6 óra és zárási ideje esti 9 óra lenne. A többi kereskedési ágazatokban az üzletnyitás órája reggeli 8 és a zárás ideje esti 7 óra lesz, a kőtelező kétórás déli szünettel, amely az összes üzletekre vonatkozik. Az országos hivatal azonban mindazokban az esetekben, ha azt a fogyasztók érdeke megkívánja, a déli szünet idejére megengedheti az árueladást. A kerületi, illetve az országos hivatal kivételes esetekben a szokástól eltérően, más időre állapíthatja meg a déli szünetet. A törvény végrehajtásával a népjóléti és a kereskedelmi minisztériumot együttesen bízták meg. Jövőben két turnusban akarják az újoncokat behívni. A rendes katonai szolgálati időnek 14 hónapra történt leszállítása következtében fölmerült a csehszlovák hadvezetőség körében az a kérdés, hogy miképen lehetne biztosítani az újoncok rendes kiképzését a kiszolgált katonák leszerelése után. A hadvezetőség most azzal a tervvel foglalkozik, hogy az újoncokat két turnusban vonultatná be. A középiskolát végzett újoncokat július 15-re hívná be, a többi újoncokat pedig november 1-én. A középiskolát végzett újoncoknál tekintetbe veszi a hadvezetőség azt a körülményt, hogy amennyiben azok júliusban vonulnak be és szolgálatuk idejébe két nyári szünidő esik bele, igy a katonai szolgálattal csak két szemesztert veszítenek a főiskolákon, mig az októberi bevonuláson hármat vesztenének. A katonai kiképzés szempontjából ezeknek korai bevonulása még azt az előnyt is nyújtja, hogy a középiskolai képzettségűek azonnal a tartalékos tiszti iskolába kerülnének és január elsejével, amikor az előző évjárat leszerel, azonnal átvehetik az újoncok továbbképzését. A középiskolát végzettek tehát szeptember 15-én szerelnének le, azaz még az iskolai év megkezdése előtt. A többieknek november 1-én leendő bevonulásával különösen a mezőgazdákra nézve jelentene nagy előnyt, mert akkorra már az idénymunkák befejezést nyernek s igy a munkanélküliek számát is csökkenteni lehetne. 91vaesa ét terítene a legjobb nagyar lapot i Komáromi Lapokai POLITIKAI SZEMLE
