Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-03-15 / 21. szám

Ötvennégyedik évfolyam 31. szám, Szerda, 1933. március 15 Előfizetési ir csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 8# K8, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Bőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A magyar demokrácia nyolcvanötödik évfordulóján. tolta meg. Mi nyugodtan állapít­hatjuk meg, hogy sem felszabadí­tásra, sein demokráciára nem volt szükségünk, mert a szabad nemzet életét éltük. Március tizenötödikét jelzi a nap­tár, az egyforma hétköznapok közt fekete betűvel írja a kalendárium, de nekünk mégis legszebb és leg­drágább pirosbetüs ünnepünk. A magyar történelem kereke ekkor fordult egyel fölfelé, hogy kiemel­je a régi Magyarországot három­­százéves megalázottságából és em­berré tegyen milliókat, akik sze­mélyük szerint nem voltak egyen­lők a többivel. Ettől a naplói szá­mítjuk a sajtó szabadságát is, mely addig a cenzúra spanyol csizmáit viselte. A szent tavasz meghozta az emberi és az állampolgári jo­gokat és a magyar nemzet nagy­lelkűsége megosztotta azt minden nemzetiséggel. Ez a magyar de­mokrácia kezdete. És nekünk annál szentebb, mert később magyar vér folyt érte ten­gerével, magyar vértanuk halála pecsételte meg az elnyomó erő­szakkal szemben. Igazi szabadság pedig csak a vértanuk sírhalmai­ból nő ki és terem. Minden ma­gyaroknak szent ünnepe tehát már­cius idusa, a szent tavasznak kez­dete, történelmünknek legfénye­sebb ünnepnapja. Ila ezt nem így tanítják ma az iskolákban, erről mi nem tehetünk, de a jó magyar ember gyermekeinek elbeszéli en­nek a napnak történetét, hogy meg­tudja, mi történt ezen a napon és ebből megismerje azt, hogy a de­mokrácia nem új találmány, mert nyolcvanöt esztendővel ezelőtt már megérett arra a magyar nép. És minden apa vésse a szívébe gyer­mekének azt is, hogy 1848-ban nemcsak a magyar, de minden nemzetiségű jobbágy felszabadult, egyenlőség és szabadságban oszto­zott. Azokra pedig, akik ifjú de­mokráciáját megtámadták, csakha­mar lesújtott a kemény magyar ököl és az osztrák császár a min­den oroszok cárjától kénytelen se­gítséget koldulni egy szabadságá­ért élni és halni tudó nemzet el­len. Sok a tanulság, amelyet ebből a napból levonhatunk és le is kell vonnunk. Nem igaz, hogy a világ­háború népszabadságokért folyt. A világháború — a magyar nemzet kivételével — melynek semmi oka sem volt területének gyarapítására, azért folyt, hogy egyes államok te­rületeket nyerjenek. Történeti fal­­zum és alibi ‘az, hogy a népek de­mokráciáért harcoltak volna. A népeknek nincsen szükségük hábo­rúra, hogy a demokráciát kivív­ják, ahhoz megvan minden nem­zetnek a maga ereje. A kalmár Amerika a világ de­mokráciájának a mintaképe, amely egyszer kimondta a nagy elvet, a szabad költözködés nagy elvét: Amerika kitárta kapuit Európa és a többi világrész előtt is és inig hajói fcketcszínü rabszolgákat szál­lítottak Afrikából ingyen munka­erőnek, addig a sok európai mun­kásnép szabadon vándorolt be a prosperity hazájába és leszálltak a szénbányák éjjelébe, meg beálltak a vaskohók örök tüze mellé. Mikor azután Amerika megelégelte és ter­hére volt a bevándorlás, mert sa­ját polgárainak megélhetését kezd­te veszélyeztetni, egyszerűen be­zárta kapuit és csak azokat az ide­geneket ereszti be, akiknek lele van az erszényük. Ez is demokrá­cia, amelyről éppen úgy szavalnak, mint arról a demokráciáról, amely a csehszlovák állam lakosait vál-Komárom, — március 14, Tis» tán beruházási célokra for­dítják a beruházási holet ont. Különböző lapokban a kibocsátandó beruházási kölcsönnel kapcsolatban olyan hirek jelentek meg, amelyek arról szóltak, hogy a kormány a köl­csönből különböző szubvenciókat is fog kiutalni. Hivatalos oldalról ezeket a híreket cáfolják és megállapítják, hogy a kölcsönt tisztán beruházási célokra fogják fordítani. A pénzügy­minisztérium és a közmunkaügyi mi­nisztérium hangsúlyozza, hogy a ki­írandó beruházási kölcsönt önkéntes jegyzés mellett fogják kibocsátani, semmiféle kényszer kölcsönről vagy más hasonló kényszerintézkedésről nincsen szó s a közvéleménynek az ellenőrzés teljes lehetőségét biztosítani fogják, úgy hogy azok, akik a kölcsönt jegyzik, teljes biztonságot és meggyő­ződést szerezhetnek arra nézve, hogy a beruházási kölcsönt csakis szüksé­ges és hasznos beruházásokra fogják fordítani. Újra megkezdték a csehszlovák­magyar kereskedelmi tárgyalá­sokat. Budapesti jelentés szerint a napok­ban újra megkezdik a csehszlovák­magyar kereskedelmi tárgyalásokat. Gazdasági körökben úgy vannak ér­tesülve, hogy vasárnap Prágába uta­zott a magyar kereskedelmi delegáció, amelynek az a megbízatása, hogy ott uj kereskedelmi tárgyalásokat kezde­ményezzen. A Budapesten megjelenő Magyarország c. lap azt Írja, hogy leginkább a csehszlovákiai gyáripar dolgozik azon, hogy hoszabb lejáratú megállapodást vagy kompenzációs szerződést kössön a két állam. A ke­reskedelmi tárgyalásokat a csehszlo-Á sajtó szabadságát is ettől a naptól számítjuk. A sajtó nem min­dig ír kellemes dolgokat, sokszor támad, sokszor kiteregeti a hibá­kat. A szűk látókörüek, akiknek látása a nagy vonalakat nem veszi észre, a sajtó kinövéseit magával a sajtóval azonosítják és magát a sajtószabadságot operálnák ki a demokráciából, mely annak a lel­ke. Néhány piszkos revolver új­ságíró miatt igazán kár lenne az egészet sújtani, hiszen söpredék minden foglalkozásban akad. A szabadság elve az, amelyért lelke­sülünk és ennek egyik intézménye a szabad gondolat közlése. A szent tavasz kezdetén nyugodt öntudattal tekintsünk vissza a nagy útra, me­lyet megtettünk a demokrácia vo­natán. vák köztársaság részéről Friedmann dr. meghatalmazott miniszter vezeti, a magyar delegáció vezetője Nicki dr. meghatalmazott miniszter s a bizottság tagjai között résztvesz a tárgyaláson Ferenczy Izsó államtitkár és Tabako­­vics Dusán, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója is. A kereske­delmi tárgyalások a kompenzációs szerződések körül fognak mozogni. Elhalasztották a tervbevett kormányrekonstrukciót. Néhány héttel ezelőtt arról volt szó a koalíciós pártokban, hogy nemso­kára sor kerül a kormány újjászerve­zésére. A koalíciós pártok most azon­ban megegyeztek abban, hogy a mai koalíció összetételén egyelőre nem vál­toztatnak. Minthogy fontos gazdasági és pénzügyi kérdések elintézése van előtérben, a tervbevett kormányre­konstrukciót is későbbre halasztották. A Lidové Noviny jelentése szerint a kormány újjászervezésére csakis a most miniszteri tárgyalás anyagát képező sürgős gazdasági problémák megoldása után kerül a sor. A lap azonban hang­súlyozza, hogy a kormányrekonstruk­ció a mai koalíció összetételét nem fogja érinteni. Nem fogják a községi képviselő­testületek működési idejét hat évre fölemelni. A lapok közlése alapján az a hir terjedt el, hogy a községi képviselő­­testületek funkciójának idejét négy évről hatra emelik fel és e hírrel kap­csolatosan fölmerült az a kombináció, hogy ebben az esetben az összes vá­lasztásokat ugyanazon napon lehetne egyszerre megtartani, a szenátus kivé­telével, mivel annak tagjait nyolc évenként választanák. A j kormány né­metnyelvű félhivatalosa azt irja, hogy POLITIKAI SZEMLE ezek a hirek nem felelnek meg a valóságnak, mert először is nem ter­vezik az önkormányzati testületek mű­ködési idejének meghosszabbítását, másodszor pedig nem lehetne ebben az esetben sem egyszerre tartani a választásokat, mert már ma is legalább a községek negyven százalékánál nem közös a választás ideje. A községi vá­lasztásokat már azért sem lehet a a képviselőválasztásokkal egy napon megtartani, mert abban az esetben, ha a képviselőházat a hat év letelte előtt feloszlatják, a községi képviselő­­testületeket is fel kellene oszlatni és azokat is újra választani. Négy és fél millió kölcsönt vesz­nek fel az állami fürdőkre. Az egészségügyi minisztérium folyó évi költségvetésében 10,214.600 koro­nát irányzott elő az állami fürdők kiadási tételére, ez az összeg azonban nem elegendő arra, hogy a beruházási költségeket fedezze és hogy befejez­hessék a megkezdett építkezéseket. Az egészségügyi minisztérium az 1933. évi pénzügyi felhatalmazási törvény alapján négy és fél millió koronás jelzálogkölcsönt fog erre a célra föl­venni. A Református Egyház közgyűlése. Komárom, március 14. A Komáromi Ref. Keresztyén Egy­házközség vasárnap, március 12-én tartotta a hívek nagy érdeklődése mel­lett évi rendes közgyűlését a Kollé­gium nagytermében. A szép számban megjelent egyházlagok előtt Galambos Zoltán ref. lelkész magasszárnyalású imában kérte a Mindenható segedel­mét a végzendőkre, majd a törvé­nyes formaságok elintézése után elő­terjesztette elnöki jelentését az 1932. évről. Az elnöki jelentés nagy általános­ságban foglalkozott a súlyos gazda­sági helyzettel, amelynek hatása nem­csak a gazdasági és társadalmi té­ren jelentkezett elviselhetetlen módon, hanem a lelki életben is igen szomo­rú nyomokat hagyott. Az egyház életé­ben mindezek dacára sem az anyagi­ak, sem a lelkiek terén nem mutatko­zott hanyatlás, sőt örvendetes jelen­ségként állapíthatja meg, hogy a hí­vek áldozatkészsége nem csökkent, amit legjobban bizonyít az, hogy a templomtorony renoválásának nagy munkáját az 1932. évben sikerült el­végeznie az egyháznak, nagyrészt azokból az önkéntes adományokból, amelyek a hívek nagylelkű áldozat­­készségéből folytak be a nemes célra. Hálával adózik ezért a gyülekezet mindama tagjainak, akik az egyház vezetőségének ezen korszakos munká­ját eredményre segítették. Majd áttért az elnöki jelentés az egyház életében lefolyt eseményekre, és örömmel állapította meg a belmisz­­szió terén elért szép eredményeket, amelyek létrehozásában a lelkészi ka­ron kívül a presbitérium és diakónus testület buzgólkodtak. Az egyházban a lelki élet erősbödik, a vasárnapi iskolák, bibliakörök, a serdülő gyer­mekek és az ágendázók reuniója mind-

Next

/
Thumbnails
Contents