Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-03-01 / 17. szám
1933 március 1. »KOMÁROMI LAPOK« 3. oldal . város kereskedőinek, iparosainak és nagy összegek folytak be vigalmiadé címen is a városhoz. Nem lehet egy régi, érdemekben gazdag egyesületet a mostanában alakult és pályájuk kezdetén lévő kis egyesületekhez hasonlítani. Javasolja, hogy a képviselőtestület fogadja el a tanács javaslatát a sportegyletek segélyezésére nézVe, az ínséges kisiparosok részére pedig utalványozzon ki r>000 Kö-t a nép jóléti rovat terhére és 5000 koronát pedig utaljon ki a városi pénztárba a nyomorgó kisiparosok javára letétbe helyezett ötezer korona összeg felhasználásával s íjgy összesen 10.000 korona segély ulaltassék ki a nyomorgó kisiparosoknak. Dénes Emil szerint nagyobb segély illetné meg a szenvedő kisiparosságot, Vidák Vince pedig azt javasolja, hogy a város ne csak egy szakmának, hanem általában a sínylődő kisiparossoknak folyósítson segélyt. Fried Jenő a sportegyletek segélyét a tanács javaslata szerint ajánlja kiutalni, a nyomorgó kisiparosok részére pedig 10.000 Ké-t szavaz meg. Javasolja azonban, hogy a most megállapítandó segély kiutalási ügye - anélkül, hogy a szakbizottságokhoz utalnák vissza —, váljék azonnal jogerőre és felebbezésre való tekintet nélkül utaltassék ki a segélyre szorultak részére. Langschádl Gyula örömmel fogadja Fülöp h. városbíró javaslatát és azt kéri a közgyűlés állal elfogadni. Kitör a vihar. Csizrnazia György városbíró reflektálva Fried Jenő szavaira, kijelenti, bőgj' az 5000 korona segélynek a népjóléti kiadások terhére való azonnali kiutalása megvalósítható. .Azonban arról, hogy •5000 korona fedezet még külön, valami városi telekügyből kifolyóan rendelkezésre állna, erről nem lúd. A közgyűlés tagjai konsternálva hallják a városbíró kijelentését és nagy za j támad a teremben, amelyre Fülöp h. városbíró megismétli, hogy az 5000 kor. összeg igenis fedezet az ínséges kisiparosok részére, őt nem lehet meghazudtolni. Csizrnazia városbíró: Nem is akarom és ilyen eljárás távol áll tőlem. Mivel azonban kénytelen az egész ügyet megvilágítani, az elnöklő városbíró elmondja, hogy Handler (Írnak a város 350 korona egységár mellett a város Jókai uccai telkét eladta. A képviselőtestület ezen határozatát egyesek megfelebbezték, azonban azt a járási hivatal elutasította. A járási hivatal határozatát újból megfelebbezték s az ügydarab most a járási hivatalnál fekszik. Az illető egyének kijelentették, hogy a felebbezést hajlandók visszavonni, ha a telekvevő a kisiparo• sok segélyezésére Jelajánl. Handler dr. a letétnapló tanúsága szerint az összeget a városi pénztárba befizette, ahol ez jelenleg letétként kezeltetik. Csizrnazia városbíró szerint a keresztényszocialista párt tagjai pártérdekből csinálták, amit teljes mértékben helytelenít és elítél. A városbíró szavait indulatos hangulat fogadta, éles megjegyzések röpködtek a levegőben és a munkáspárti tagok percekig zajongtak. Fried Jenő megállapítja, hogy az ügy ilyetén megvilágítása szerint ezidőszerint nem áll a városnak az 5000 korona rendelkezésére, mert nem tudni, hogy mint fog ez az ügy végződni. Elítéli az ilyen eljárást, nem tartja korrekt dolognak, ha valamelyik párt tagjai kihasználják képviselőtestületi tagságukat. Fülöp Zsigmond h. városbíró szerint a kővetkező sorrendben történt a dolog. Tudomása szerint előbb történt a megállapodás az 5000 korona felajánlására nézve, a nyomorgó iparosok segélye iránti kérvényt csak azután nyújtotta be az építőiparosok szakosztálya s az adományt ma (hétion) helyezték letétbe. Amint hallja, többen elitélik az ügyet, ez azonban nem változtat azon, hogy az az öszszeg az ínséges kisiparosok javára fel ne használtassák és véleménye szerint a képviselőtestület rendelkezhetik annak kiutalása felől. Dosztál Jakab előadja, hogy Sándor Ernő főszámvevő őt megkérte, hogy nem lchetne-c valamit tenni a kérdéses felebbezési ügyben. A keresztényszocialista párt azért felebbezte meg az eladást, mert keveselte a vételárt. Arról volt tehát szó, hogy amennyiben Bandler dr. hajlandó volna a nyomorgó kisiparosok javára bizonyos összeget fölajánlani, a felebbezést viszszavonják. Neki a főszámvevő nem mondotta, hogy ez nem egészen korrekt eljárás és ha az, miért nem figyelmeztette? Dosztál szavait a munkáspártok tagjai részéről éles közbeszólások kisérték s mikor befejezte beszédét, Sándor Ernő főszámvevő ismertette az előtte szólóval folytatott megbeszélést. A nagy nyomorról beszéltek s arról, hogy a városnak mintegy 8 millió korona kinnlevőségét nem tudják behajtani, miértis ott tartanak, hogy a városi tisztviselők nagyrésze s a munkások nem kapják meg idejében fizetésüket, hanem csak hetek múlva. Dosztál Jakabnak említette, hogy tudomása szerint az építőiparosok is segélyért jönnek a városhoz s utalt arra, hogy Bandler tervbevett ház építésével mennyi munkás és építőiparos jutna megélhetéshez. Kérdezte, hogy az ebben az ügyben beadott felebbezést nem lehetne-e visszavonatni az aláíróikkal. Ismertette, hogy a számvevőség a leltárban a Bandlernek eladott telek vételárát 450 korona egységárban ál lapította meg és felhívta Dosztál figyelmét arra, hogy tárgyalást kellene folytatni Bandlerrel, hogy fizessen a telekért többet. Bandler dr.-t felhívták a városházára és felajánlották neki, hogy fizessen 400 koronás egységárat. Ezt Bandler nem fogadta el, de hajlandó volt négyzetölenként még 25 Kc-t lefizetni és pedig a tárgyalás eredményeként olymódon, hogy ezen cca 5000 korona a kisiparosok segélyezésére vételeztessék be. Csizrnazia városbiró itt megjegyzi, hogy ezen eljárásról csak a közgyűlés napján értesült, ezt a legnagyobb mértékben helytelenítette és rosszába. A főszámvevő beszédét is nagy zajjal fogadták, majd Vidák Vince használta fel az alkalmat, hogy a hallgatóság tapsai között véleményt mondjon az esetről, hasonlóképen Pálffy János is, aki a szociáldemokrata párt nevében nyilatkozott. Végül a közgyűlés szavazott és a szavazás eredménye lett, hogy a sportegyletek segélyének szétosztására nézve a tanács és a pénzügyi bizottság javaslatát leszavazta és 22 szóval 15 ellenében Wágner javaslatát fogadta el a közgyűlés. A nyomorgó kisiparosok segélyezésére pedig egyhangúan kimondta a képviselő testület, hogy erre a társadalmi akció terhére 10.000 koronát utalványoz ki és azt a város az Ipartársulat által előzetesen összeállított névjegyzék alapján, ipari szakmára való tekintet nélkül, osztja szét az ínséges kisiparosok között. A közgyűlés egyéb tárgyairól jövő számunkban adunk tudósítást. A városbiró a közgyűlést este 9 óra előtt pár perccel zárta be. A keresztényszocialista párt képviselőtestületi tagjainak nyilatkozata. Komárom, — február 28. A komáromi keresztényszocialista párt városi képviselőtestületi tagjai a legutóbbi, 1933 február 27-én tartott ülésen Csizrnazia városbiró, a szociáldemokrata és más rokon pártok részéről támadásnak voltak kitéve, amely teljesen magán viselte a jól megrendezett müfelháborodás bélyegét. Az eset előzménye az, hogy a párt egyes tagjai annak idején felebbezést adtak be a Bandler Ottó dr. által a Jókai uccában megvett városi épitőtelek eladása ügyében, mert annak ára a város leltárában négyszögölenként 450 K-ban van felértékelve és a város azt jóval olcsóbban bocsátotta áruba. Mivel a telek vásárlója sürgősen építkezni kiván és az épitőmunkásság egy része is kérte a pártot, hogy a felebbezést az építkezés mielőbbi megkezdhetése érdekében vonja vissza, a párt ebbe a2 alatt a feltétel alatt egyezett bele, ha a vevő négyszögölenként 25 koronát fizet és a többletet a város pénztárába, annak szegényalapiába befizeti. Így tehát a párt felebbezési célját részben elérte. A befizetett többletre vonatkozólag létrejött egyezség a városi főszámvevö és a város jogtanácsosa és más két városi alkalmazott előtt jött létre, tehát egyáltalán nem volt titok. Ezt az egyszerű tényt Csizrnazia városbiró az elnöki székből úgy állította be, hogy a keresztényszocialista párt meg nem engedett eszközöket használt volna, holott az a város érdekeit szolgálta és tartotta szemei előtt, amikor kikötötte, hogy az 5000 K többlet, — melyet Bandler Ottó dr. hétfőn délelőtt be is fizetett a város pénztárába, — az elszegényedett kisiparosok közt osztandó ki az általános ipartársulat véleményezése alapján pártkülönbség nélkül a reászorultaknak. Ezeknek 10000 K lett volna megszavazandó, amelynek Komárom, — febr. 28. A komáromi járási választmány szombaton Novotny Richárd járási főnök elnökletével ülést tartott, amely községi számadásokkal és költségvetésekkel foglalkozott. A járási választmány tudomásul vette, hogy Guta, Kamocsa, Szitnő, Keszegfalva, Lak és Komárom költségvetéseit az országos választmányhoz terjesztették fel. A járási választmány a Nagymegyer— Szitás útépítéshez 16 000 K és a hodzsovói vasútállomáshoz vezető ut tervének készítésére 9000 koronát szavazott meg. Király József (keresztényszocialista) kérdést intézett a járási főnökhöz a komáromi járási iparosok segélykérvényei elintézése tárgyában. A járási főnök kijelentette, hogy mintegy 80 kérvény érkezett be és ezeket a járási ipartestülethez küldték véleményezés Hodzsovo község a vasúti állomáshoz uj utat akar építtetni kétmilliós költséggel. Komárom, —■ február 28. A csallóközi járásban most fog elkövetkezni az az időszak, amikor a szekerek megsüllyednek a vicinális utakon és se tüled, se hozzád állapot áll be, ökrökkel kell kivontatni a megsüllyedt jármüveket. Érzi a helyzet fonákját Hodzsovo község is, amely a nevéről elnevezett vasútállomástól három kilométerre fekszik. (Annak idején a Nemesócsa vasutiállomás egyszerre nem lett jó, a szebben hangzó Hodzsovóval cserélték fel, hegy Csallóköz „szlovák“ jellege jobban kidomborodjék. Szerk.) A község sokat tanácskozott ebben az ügyben és oda lyukadt ki, hogy ezt az utat úgy kell kiépíteni, ahogyan az Hodzsovo községhez illik, ahol tudvalevőleg százötvenezer koronás házak felét igy a keresztényszocialis. párt a város rendelkezésére bocsátotta A legnyugodtabb lelkiismeretű’ bocsátjuk ezt a tényt a közvélemény megítélése alá, de egyben kijelentjük, hogy Csizrnazia városbirónak pártunkkal szemben tett kijelentéseit visszautasítjuk azzal, hogy közéleti erkölcsöt sem tőle, sem másoktól nem tanulunk. A felebbezési jogról, mely a kisebbségnek egyetlen joga, a műfelháborodás után sem szándékozunk lemondani, mert felebbezéseinknek a felettes hatóságok már több ízben adtak helyet, ami azok helytállását bizonyltja. Azon bizottsági tagok ellen, akik magukról megfeledkeztek s pártunk tagjait közbekiáltásaikkal megsértették, a bűnvádi eljárást megindítjuk. A komáromi keresztényszocialista pártszervezet városi képviselőtestületi tagjai. végett. Mivel a költségvetésben erre a célra 10.000 K van előirányozva, amelynek körülbelül hatvan százalékára lehet számítani a rendelkezésre álló összegből a kérvényezők részére egyszeri segélyt utalnak ki. Ugyancsak Király József járási képviselő intézett kérdést a járási főnökhöz a városi alkalmazottak és nyugdíjasok illetményeinek folyósítása végett, melyek még február végén sem kerültek kifizetésre. Novotny Richárd válaszában előadja, hogy a város pénzügyi bajokkal küzd, amelyek részint a közelmúlt nagy beruházásaiból, részint a nagyobb építkezésekből származnak. A városi pótadó egy pénzintézet kölcsönének elmaradt annuitásaira van letiltva. Információt kér a várostól és intézkedni fog, hogy ezek az anomáliák mielőbb megszűnjenek. Király József a válaszokat tudomásul vette. épültek. Mit tettek tehát a derék hodzsovóiak? Tervet készíttettek a három kilométeres útról és az első terv csekély kétmillió koronáért kívánta ezt a nem is bonyolult műszaki problémát megoldani. Erre a járási választmány azt mondta, hogy ez az összeg — tekintve Hodzsovó község vagyoni helyzetét — egy kissé magas. A község tehát újabb, most már szerényebb tervet készíttetett és eláll az aszfalttól, megelégedett a makadámmal is, ez a terv egymillió kétszázezer koronába kerüine. A járás, amely félmilliós büdzsével dolgozik, természetesen nem igen képes a hodzsovóiaknak nemzeti ajándékot adni, ellenben most a tervek elkészítési költségeire megszavazott nekik kilencezer koronát Mi ezt is soknak és feleslegesnek tartjuk. Ha a hodzsovóiak aszfaltos utón akarnak járni, ám csináltassák meg és vessék ki Hodzsovón pőtadóba t Állami lobogók előírás szerinti kivitelben kaphatók Spitzer Sándor könyv- és papirkereskedésében Komárom, Nádor utca 29. sz. alatt A járási választmány a gazdasági válság iparos áldozatait segélyezni fogja. 1
