Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-03-01 / 17. szám
4 o'dal. »KOMAROMI LAPOK« 1993. március 1. ez ellen senki kifogást nem tehet. De tisztára nagyzásnak minősíthető az is, hogy ilyen tervek elkészítésére is közpénzekből utalványoznak segélyt. Ezért nem jut az elhanyagolt vicinális utakra pénz, mert a hodzsovói aszfalt-tervet honorálják csaknem tízezer koronával, holott azt a tervet igen könnyű lenne elkészíteni az erre hivatott hivatalnak is. A sajtó dolgozik. Nekünk, akiknek többek között az is a feladatunk, hogy a közönséget hébe-hóba bizonyos megtörtént eseményekről értesítsük, nagy mulatságunkra szokott szolgálni a vidéki sajtó szemmeltartása. Vannak hírek és cikkek, amelyek lassankint bejárják Szlovenszkót, elvándorolnak Ruszinszkóig s megtörténik, hogy ugyanaz a hir egész más variációban napvilágot lát félév múlva ugyanott, ahonnan kiindult. Szezonjai vannak az ilyen cikkeknek. Egyes érdekesebb közlemény végigvánszorog hétről-hétre minden vidéki lap hasábján. Nincs nagyobb mulatság, mint ezeket figyelni. Mert ezek a megfelelő sajtóhibával bocorognak aztán ide-oda. Minden állomáson felszed egy-egy jeles sajtóhibát a cikk s úgy veszik át a következő lapok. Mire visszakerül a kiinduló ponthoz, alig ismer rá a szerzője. Az egyik hetilap például néhány héttel elindított rejtvényrovatában tizenkét kérdést, amelynek tizenkettedike igy szólt: „Mit jelent az tohuvabohu?“ A baj ott volt, hogy a nyomdász elnézte a betűt és tohuvabohu helyett fohuvabohu-t szedett. A következő héten a nem messze megjelenő másik lap is bejelentette, hogy ezentúl rejtvényrovatot vezet s rejtvényül feladta a tizenkét kérdést. A szerkesztő persze nem vette észre a sajtóhibát, és az f betű megmaradt, egy kis további hibával azonban: — Mit jelent ez: fohubohu? Ember legyen, aki kitalálja. Nem is találta ki igy senki, mert a harmadik lap néhány nap múlva: „A hét tizenkét vicces kérdése“ címen politikai szatírát csinált belőle s a fentemlített kérdés igy alakult: — Mi ez: ha akarom fohu, ha akarom bohu .. Ezt a kérdést már többeknek megmutattam, meit kezdett érdekessé válni a küzdelem ezzel a tohuva-bohu-val. Voltak, akik azt mondták, hogy a Floh — németül bolha — középfelnémet kiejtése, volt, aki azt mondta, hogy a fohu csángóul fohászt jelent, a bohu jelentése nyilvánvaló volt: szláv nyelven Isten. Uj megfejtéshez érkeztünk hát. „Fohász az Istenhez!“ Az illető lap is ezen az állásponton volt. Némi gyanakvással közölte is. A következő újság igy vette át: — Nagy magyar ódaköltő. Fohászokat is irt. Ki az? így jött ki aztán, hogy Berzsenyi Dániel. Mindenesetre, elég kacskaringős utat járt be, mig a tohuvabohu eljutott Berzsenyiig. .. Hasonló sajtóhiba járta be a nagy lapokat akkor, amikor Marcel Proust meghalt. Marcel Proust-ot, ezt a nagy francia Írót külföldön alig olvasták, pedig analitikus regényei a legjelentősebbek közé tartoznak. Csak az igen intellektuális tábor ismerte Proust munkáit. Halálakor természetezen a lázas és siető európai sajtó, — amely alig tudott Proust-ról, — Marcel Prévost helyett parentálta el. Prévost-t pedig már annál jobban ismerték, márcsak pikáns könyvei miatt is. Prévost lázasan kezdett tiltakozni a halála ellen, amikor a „pontos“ sajtó felfedezte, hogy biztosan a lengyel Prus-ról van szó, akinek munkái akkor kezdtek divatba jönni... Beletelt egy hét, mig tisztázódott a dolog, hogy Proust a halott, a legnagyobb mindhárom közül, de a legismeretlenebb is... Nem kell tehát rossz néven venni, hogy csak a kis szlovenszkói sajtóban történnek elírások és leiterjakabok ... (thyvi.) Apák, anyák, nevelők, gyermekbarátok. az ifjúság szeretői március 4-én és 5-én a Legényegylet nagytermében legyetek! Nevettünk, mulattunk a farsangiján eleget, most esetleg a meghatottság könnyeit lopva törüljük ki szemeinkből, s azl kérdezzük: hát ilyen jóság is létezik!'? Hogy puszták, szakarák vannak, s a Számum szél kíméletlenül vágja szemünkbe az elviselhetetlen sok szúrós homokot, azl átéljük, de hogy bájos, üde, friss, kellemes oázisokra is bukkanhatunk, hol fehér virágok árasztják az erkölcsiség éltető leheletét, ezt nehezen hiszszük! Csak higgyjétek! Töltsétek velünk egy pár órát, s gazdagabb lélekkel térlek vissza a kis otthon felé azt susogva talán halkan: »Nagy hatalom az emberben a szív.« Komárom összes Mária Kongregációi együttesen adják ctö 1933. év március hó 4-én és 5-én délután 5 órai kezdettel a Katholikus Legéuyegyesülelben az »Áldozat« című énekes, zenés társadalmi színdarabot 3 felvonásban. Irta: Goriczky E. Zenéjét szerezte: Buchner A. A zenét Krizsán József tanár vezetésével -a gimnáziumi kitűnő zenekar adja elő. Fellép a négyszólamú énekkar és a fiúénekkar. Iielyárak: I. hely fi, II. hely 4, 111. hely 3, állóhely 2, karzati állóhely 1 Ke. Jegyelővétel a zárda vendégszobájában. A teljes siker jegyében zajlott le a Kaih Legény Egylet kacagó délutánja. Szokatlanul nagyszámú közönség gyűlt egybe vasárnap délután a Legényegylet színháztermében, hogy végig nézze a jótékonycélú előadást. A bevétel nagy részét a népkonyha javára fordítják. Az előadás megrendezése Fritz Rudolf főrendező érdeme, ki fáradságot nem ismerve vezette az előadás menetét. Konferáló a jóhumorú Veleba Antal volt. Nóti Károly: Kötő utca 6. című, kissé hosszú, de a szereplőktől nagyszerűen megjátszott egyfelvonásos került színre. Gergely Ella teljesen bele élte magát szerepébe és nagy sikert ért el. Fritz Rudolf üt is megmulatta sokoldalúságát és bebizonyította, hogy nemcsak jó rendező, de nagyszerű színész is. A cigányok humoros szerepét Nagy Feri, Bohony Ernő és Varga János adták nagy megelégedésre. Másodiknak Lőrincz Miklós: Szintűi zalapítás c. darabja került színre. Itt külön ki kell emelnünk Vázsortyi Istvánnak, a közismert műkedvelőnek játékát. Méltó partnere volt Kadlicsek István. A boy szerepét Lacsny József oldotta meg ügyesen. A harmadik darab Ivorcsmáros Nándor: Főnyeremény c. egyfelvonásosa volt, melyet ugyan kezdő műkedvelők adtak, de anélkül, hogy ezt észre lehetett volna venni. Dicséretet érdemelnek Czibulka Teri, Búkor László és ifj. Wojtowicz Richard. Végül László Miklós: Gyerekek című darabja következett, melynek szereplői közül ki kell emelnünk Pirslitz Manci játékát, de jók voltak Czibulka Teri és Maczalik ílus is. A férfi szerepeket Gonda János, Vödrös Béla és Ilinora Gyula oldották meg ügyesen. Majd a Perzsavásárból jól ismert karaván következett zajos tetszést aratva. A török katonazenekar mellett a fátyol táncol Aliin Teri, Czibulka Teri, Herman Ilus, Kacz Mariska, Kacz Manci, Maczalik Ilus és a szóló táncot Pirsfitz Manci járták. Pirslitz Maiiéinak csak elismeréssel adózhatunk, amikor bebizonyította, hogy nemcsak szerepelni, de táncolni is tud ügyesen és szépen. A Katholikus Legényegylet vezetősége újabb sikert könyvelhet el, mert a nagyszámú közönség a legnagyobb megelégedéssel távozott. Makacs (mgyilkosjelöit a hetéojfi országúton Bagotáról Komáromba mezítláb jött a hófúvásban Komárom, február 28. Különös vándorasszonyt vitt be a rendőrségre a komáromi mentőautó. Az egyik nagyon szeles, havas nap délelőttjén a vágdunai híd közelében szolgálatot teljesítő katonai őr észrevette, hogy az országút havában egy öntudatlan nő fekszik. Nem tudták, hogy magától jutolt-e oda, avagy valami bűntény esete forog fönn: értesítették a rendőrséget, amely a mentőautóval azonnal megjelent a helyszínen. Ulirovcsik István rendőrfogalmazó vezetésével sikerült megállapítani, hogy egy önakaratából odajutott bagotai asszonyról van szó, aki tiltakozott minden segítség ellen s mikor beakarták emelni az aulába, kiabálni kezdett: — Meg akarok hatni, ne vigyenek el innen! A félig agyondermedt asszonyt első segítségben részesítették s behozták a rendőrségre, ahol kihallgatásakor elmondotta, hogy Dobrovodszkyné-Fodor Erzsébet a neve, harminchatéves bagotai asszony, akit elhagyott az ura, aki Magyarországra ment, ő pedig egyedül maradt, nem tudott megélni. Háromszor követett már el öngyilkossági kísérletet: egyszer a Dunából húzták ki, másodszor lágköotdatot ivott, de a kórházban ebből is felépült, most pedig világgá ment és meg akart fagyni. Lábán nem volt sem harisnya, sem cipő. A szerencsétlen nő két ujja is hiányzik : szívbajos lévén egyszer elvesztette öntudatát, a kályhának esett és elégette két ujját. A rendőrségen jószívű adomány folytán meleg kávét és lábbelit kapott, de ezt sem merte elfogadni, csak akkor, amikor megnyugtatták, hogy ez ingyen van s bagotai apjának nem kell kifizetni. Szokás szerint a Vöröskereszt Egyesület vette gondozás alá. Köszönetét is gyengén tudott mondani, mert a lúgkőoldat megtámadta annakidején a hangszálait is. A kürti pincesor titka. Felmentették a kürti vadőrt, aki önvédelemből lelőtte támadóját Most tárgyalta a kerületi bíróság Lencse Sándor kürti vadőr halálos végű párbajának esetét. Lencse Sándort a bíróság erős felindulásban elkövetett, halált okozó súlyos testi sértés vétségében vonta felelősségre. Lencse Sándor a kürti vadászterületeken teljesített vadőri szolgálatot s egyizben vadorzáson találta Bújna Bélát. Fel is jelentette vadorzásért s Bújnál a bíróság megbüntette. Bújna bosszút forralt és az alkalmat kereste, hogy leszámoljon a vadőrrel. A kérdéses napon a két ellenfél összetalálkozott Izsák József borházában, Lencse ki akarta kerülni a veszekedést és este nyolc órakor hazafelé indult. A jelenlevők azonban visszatartották s rávették a vadőrt és a vad. őrzőt, hogy béküljenek ki. Ezt meg is telték, de a béke Bújna Béla részéről csak szinleges volt és alighogy Lencse Sándor eltávozott, utánaosont és erős ütést mért Lencsére. Lenese n sötétben nem látta támadóját, de előkapta fegyverei, s a sötétben belelőtt. El is találta Bújna Bélát, aki nemsokára rá meghalt. A bírósági tárgyalás alkalmával a kihallgatott tanuk a vádlott vadőr javára lettek vallomást, majd a vád és dr. Geöbel Károly védheszéde után a bíróság a vádlottat felmentette azzal, hogy a vádlott a sötétségben nem tudhatta, nincs-e a sértettnél a sötétség leple alatt veszedelmes fegyver. Államügyész felebbezett. HÍREK Hamvazunk, de vájjon csak a magunk bűneiért, avagy az egész emberi közösség vétkéért is bűnhődnünk keik.P A világ nem nagy vigalom, — mondta az egyik költő, míg elődje ezzel vigasztalt: A világ csak hangulat... Hanem ez a hangulat nem valami vidám, a világ arca ráncossá húzódott s ha hamvazkodunk is, nem épen azért, mert előtte örömmámorban úsztunk, s mert a farsangot végiyugrándozluk. 1933-as farsang, kétdeci borok, pikkoló-feketék és rendőrségi engedélyhez kötött táncosesték farsangja, borongás február-vég, vájjon milyen tavaszod lesz? Félve, riadtan hamvatkodunk, nincsenek már különös bűnök és nagy erények, nincsenek fékevesztett mulatozások, aszkétavágyak, valami méla középszerűség, undorral telt közöny szürke felhője úszkál fölöttünk, a leszami-lesz keserű szava, a minden-mindegy kísérő zenéje, savanyú tavasz, igérettelen március. Mi öröm jöhet még, amiért bűnhődni kellene1? Olyan kevés az örömünk, hogy látatlanban nyerhetne bűnbocsánatot egy egész világrész... Hamvazunk... De milyen hamut szórunk fejünkre, ha nincs fa ,amivel fűtsünk és hiányzik a gesztus, ami a hamut a fejünkre szórná,.. Húshagyó kedd napja régen nem az egyedüli húshagyó napja már Európának, önnön húsunkat marcangoljuk riadt tekintettel és minden lelkesedés nélkül ropjuk a táncot, danse macabre ... danse macabre... mindennapunk egy-egy új hammzkodás ... — A komáromi városi mérnök választását megsemmisítette az országos hivatal. Nagy korteskedés előzte meg a városi mérnöki választást, mely a múlt esztendőben folyt le és Miklós Pál megválasztásával végződött. A választás eredménye ellen több felebbezést adtak be, köztük az országos keresztényszocialista párt helybeli tagjai is. A felebbezés az országos hivatal elé került, mely annak helyt adott és a választást formai okokból semmisítette meg. Nevezetesen nem a városbirónak vagy a tanácsnak a joga a pályázat kiírása, hanem az elsőfokú politikai hatóságé és a kandidációt nem a városi tanács, hanem az egész képviselőtestület jogosult megejteni. Ezek szerint új pályázatot kell majd kiírni az állásra. — A Bencés rend gyásza. A Szent Benedekrend ismét gyászt öltött. Laki Bennó somogymegyei, zamárdi plébános 60 éves korában hosszú és súlyos betegség után meghalt. Laki Bennó a tanári pályán húsz évet töltött és Komáromban is tanított a háború előtt. 1917-ben került Zamárdi községbe plébánosnak és azóta ott működött híveinek javára. A megboldogult plébánost Komáromban, mint jó kedélyű és kiváló képzettségű tanárt ismerték, aki tanítványaival is mindig az atyai szeretet eszközeivel bánt. Temetése ma, Szerdán megy végbe Zanárdiban, ahol tizenhat évig gondozta hiveinek lelkét. — Értesítés, Az „Ipari és Kereskedelmi Továbbképző Tanfolyamon“ ma, azaz szerdán este a szokott időidőben dr Borka Géza főgimn tanár folytatja előadását. A hallgatók saját érdekükben minél nagyobb számban legyenek jelen. Igazgatóság. — Egy szépen bútorozott balkonos uccai szoba külön bejárattal I. em. kiadó. Cim a kiadóban.
