Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-03-01 / 17. szám

2. oulaí. »KOMÁROMI LAPOK« 1983. március 1 Képviselőtestületi közgyűlés a városnál. Vihar a város pénztáriba az Ínséges kis* iparosok javára letett 5000 korona körül. Zsúfolt ház előtt vitatkoztak a képviselőtestület tagjai — Négy óra alatt 14 ügyet tárgyaltak le. Fried Jenő ünneplése Komárom, — február 28, Komoly ünnepélyességgel, de benső­séges, meleg szeretettel ülte meg a Komáromi Járási Kereskedelmi Gré­mium választmánya érdemdús elnöké­nek, Fried Jenő fakereskedőnek, a Ke­reskedelmi és Iparkamara tagjának szü­letésnapja hatvanadik évfordulóját. Feb­ruár 26-án, vasárnap este a Kultúrpa­lota képtártermében disz választmányi ülés keretében a hatóságok, testületek képviselőinek jelenlétében ünnepelte a szeretett elnököt és tiszteletének, hálá­jának, ragaszkodásának a nagy nyilvá­nosság előtt adott méltó kifejezést. A képtárteremben babérkoszorúval övez­ték Fried Jenő arcképét, jelezvén an­nak a tisztes közéleti munkának külső elismerését, amelyet az ünnepelt négy évtizeden át kifejezett. Az ünnepély színhelye zsúfolásig megtelt a Grémium tagjaival és a kép­viseletekkel. A közönség sorában vol­tak az ünnepelt családtagjai: Fried Jenőné, Orlay Györgyné úrnők, Orlay György, Fried Mihály és neje. Meg­jelentek a diszülésen Waldmann Ernő dr. főrabbi, Soltész Pál főszolgabíró, iparhatósági biztos a Járási Hivatal s Fülöp Zsigmond h. városbiró Komárom városa képviseletében és jelenvoltak Liska János kamarai főtitkár, Koczor Gyula a Komáromi Járási Ipartársulat elnöke, Machacsek Pál dr. rendőrtaná­csos, Ratimorszky István pü. főtitkár, Lollok Károly pü. főtitkár, Rimele Sán­dor adóhivatali főnök, Dvorsky János rendőrfelügyelő, Szijj Ferenc dr. ny. polgármester, Aranyossy László dr. ügyvéd, Horváth Cézár dr, Sándor Ernő főszámvevő, Bartos Frigyes, Nagy Jenő bankigazgatók, Lipscher Mór dr. kórházigazgató, Rauscher Zsigmond dr., Telkes Mihály igazgató s a helyi ke­reskedővilág szinejava. A diszülést Ipovitz Jenő a Grémium alelnöke nyitotta meg, aki lendületes szavakkal mutatott reá az ünnepi alka­lomra, amely Fried Jenő 60 éves szü­letésnapjának megülésére szolgál. A törvényes formaságok után fölkérte Kovács Ferenc titkárt, hogy az előké­szítő bizottság javaslatát terjessze elő, aki ezt felolvasván, a választmány egyhangúan elhatározta, hogy nagy­­rabecsült elnöke nevére „Fried Jenő emlékalapitvdny“ címen 5000 Ke ala­pítvány létesítésére felterjesztést in­téz a Grémium közgyűléséhez azzal, hogy ezen alapítvány kamatainak év­­ről-évre való kötelező felhasználása iránt az Elnök akaratának kikérésével rendelkezzék s az alapitő oklevelet állítsa ki és jóváhagyás végett terjessze fel az illetékes hatósághoz. A határozat kimondása után az elnök javaslatára küldöttség hívta meg az ünnepeltet, a küldöttség tagjai Blau Lipót vezetése mellett Krausz Béla és Preszler Viktor. Kitörő lelkes éljenzés fogadta Fried Jenő elnököt a terembe lépésekor, majd elfoglalván az elnöki asztalnál helyét Ipovitz Jenő alelnök újra megnyitja a díszülést, legelőször Abelesz Ernő alelnök mondott szépen felépített, mé­lyen átgondolt üdvözlő beszédet, amely­nek keretében tudomására hozta az ünnepeltnek a választmány határozatát és kérte az alapítvány elfogadását. Me­leg, szívből jövő szavakban méltatta a szeretett elnöknek a kereskedők érde­kében három évtizeden át lankadatlan kitartással kifejtett munkálkodását és az elismerés lelkes szava kifejezése mellett a legbensőségesebb hálával adózott mindazért, amit a Kereskedők Testületében tett, s amit a Grémium megteremtése által, a kereskedők sor­sának állandó szivénviselése által, ügye­ink fáradhatatlan szolgálata által a köz­javára önzetlenül cselekedett. Biztosí­totta őt a kereskedők legnagyobb tiszteletéről és ragaszkodásáról, törhe­tetlen bizalmáról és a Gondviselés áldását kérte további életére és mű­ködésére. Felzúgó meleg tapsok köszöntötték a szép beszéd után az ünnepeltet, akit azután Soltész Pál főszolgabíró, az I. fokú Iparhatóság nevében köszöntött, egyben tolmácsolta Novotny Richárd kormányfőtanácsos, járási főnök üdvöz­letét. Beszédében kiemelte azt a har­monikus viszonyt, amelyben a Grémium kiváló elnöke a hatóságokkal együtt működik és elismeréssel adózott meg­értő és lojális magatartásáért. Fülöp Zsigmond h. városbiró Komárom város nevében üdvözölte bensőséges szavak­kal az ünnepeltet, mint a város hűséges fiát, aki három évtized óta dolgozik önzetlenül a város polgárai javára. A közélet puritánjellemű harcosát köszön­tötte, aki a régi nagy hagyományok szellemében szolgálja Komárom köz­érdekeit. Majd Koczor Gyula az Ipar­társulat elnöke tolmácsolta a testvér érdekképviselet őszinte jókivánatait és a közös érdekek szolgálatában testvéries együttműködésre hívta fel az ünnepel­tet. Az üdvözlő beszédek után felvi­­harzott a taps, amely igazán szívből fakadt meleg érzések kifejezője volt. Kovách titkár ezután felolvasta az üdvözlő leveleket, köztük Stodola által a kereskedelmi és iparkamara üdvözlő meleg sorait, valamint a testületek és tisztelők nagy seregének leveleit és sürgönyi üdvözletét. Mélyen megindulva köszönte meg Fried Jenő a meleg szeretettől áthatott ünnepeltetést és élete nagy örömének nyilvánította azt a kitüntető tiszteletet és szeretetet, amely ez alkalommal fe­léje áradt. Küiön köszönettel adózott a hatóságok képviselőinek, az I. fokú Iparhatóságnak, a városnak, a keres­kedelmi és iparkamarának, Liska nem­zetgyűlési képviselőnek, a pénzügyi hatóságok kiküldöttének, a Grémium választmánya tagjainak, az Ipartársu­latnak, testületeknek és egyeseknek üdvözlését. Megköszönte az alapítvány létesítésével nevének megörökösitését és ígéretet tett, hogy kereskedő társai érdekeit továbbra is szivén fogja vi­selni és fokozott energiával kívánja szolgálni minden ügyüket. Percekig tartó taps kisérte Fried Jenő szavait, akit az ülés végén a jelenlevők nagy ovációban részesítettek, Este 9 órakor a Kultúrpalota nagy­termében százteritékes közvacsora volt az ünnepelt tiszteletére, amelyen a ke­reskedőtársadalom kiváló tagjain kivül a hatóságok képviselői is résztvettek. A társasvacsorán, amely Tromler Mik­lós kitűnő konyháját dicsérte, tovább ünnepelték Fried Jenőt, akit Liska János nemzetgy. képviselő magyar nyelven fordulatos beszédben üdvö­zölt. Kívüle még Kincs Izidor, Rati­­norszhy István, Telkes Mihály mondtak sikerült pohárköszöntőket, amelyekre az ünnepelt lendületes beszédben vá­laszolt. A társaság kellemes hangulatban az éjféli órákig maradt együtt és őszinte szeretettel vette körül az ünnepelt el­nököt. A komáromi izraelita hitközség el­nöksége, képviselőtestülete vasárnap délben tisztelgett Fried Jenőnél hatvan esztendős születésnapja alkalmából. Az ünnepeltet dr. Krausz Artur hit­községi elnök üdvözölte, kiemelve Fried Jenő érdemeit a hitközség életé­ben és a zsidó jótékonysági intézmé­nyek felvirágoztatása körül. Fried Jenő meghatott szavakkal mondott őszinte köszönetét. Komáromban, szép utcában, modern, több lakásból álló kerttel eladó. Cím a kiadóhivatalban. 67 mii • mmmmw Hölgyek figyelmébe: Mérték után Princess fűzők, haskö­tők, melltartók, különleges­ségek ELBERT divataruházá­­ban Nádor ucca 19. Saját tudósítónktól. Szürke napirend, a tanács és a pénzügyi bizottság által órákon át tár­gyal tügyek voltak kitűzve a február 27-én megtartott városi képviselőtes­tületi közgyűlésre és alig gondolt vol­na valaki is arra, hogy ez a közgyűlés ne a legsimábban morzsolódjék le. Azonban akik ezen a nézeten voltak, alaposan csalódtak, mert a közgyűlés folyamán olyan vihar kerekedett, ami­lyenben már régen gyönyörködött a közgyűlés termét zsúfolásig megtöltő »hallgatóság«, amely a munkás pár­tok jóvoltából órákon át szorongott a teremben s amely közbeszólások és különböző tetszésnyilvánítások formá­jában ezúttal is részt vett a tanácsko­zásokban, mint az már más alkalom­mal is sűrűn előfordult. A fülledt levegőjű nagytermet megszállva tartó közönség szinte a tanácskozó asztalok­hoz szorította a képviselőtestületi ta­gokat, akik alig tudtak utat törni, ha ki akartak menni a folyosóra. A vihart egyébként az idézte elő, hogy a város egyik telkét megvevő fél 5000 koronát helyezett el a vá­rosnál letétbe az Ínségbe jutott s nyo­morúságban élő komáromi kisiparo­sok számára, ellenszolgáltatásul an­nak, hogy a telekvétel ellen beadott felebbezők a felebbezést visszavonják. Minthogy a keresztényszocialista párt néhány tagja volt a felebbező, a mun­káspártok nagy vehemenciával ron­tottak a kerszoc képviselőtestületi ta­gok ellen, bár megállapítható, hogy a várost a felek között törlént meg­állapodás folytán semmiféle kár vagy hátrány nem érte, azonban a munkás­pártok csupa féltékenységből támad­tak neki a kereszlényszocialistáknak, súlyos sértéseket irányítva feléjük. Azzal vádolták őket, hogy az ado­mány kieszközlésével kortescélt akart a párt szolgálni. De miután a vezérszónokok kitom­bolták magukat, a vihar elült és a tárgyalás tovább folyt a napirend né­hány kevésbé érdekes pontja felett. Napirendelötti felszólalás a nyomorgó kisiparosok segélyezése ügyében. Csizmazia György városbíró a for­maságok elintézése után megnyitotta a közgyűlést és bejelentette, hogy kel­lő időben történt jelentkezés folytán a komáromi építőiparosok szakcso­portja nevében Langschádl Gyula képviselőtestületi tag kíván szólani. Az építő iparosok szakcsoportja ugyanis kérvényt intézett a városhoz, amelyben hivatkozva a kisiparosság rendkívüli arányokat öltött ínségére és szenvedéseire, 5000 korona segély kiutalását kérték a képviselőtestület­től. A beadványt indokolta meg Lang­schádl Gyula, aki a sportegyletek ré­szére felosztásra kerülő 20.000 koro­na összeget jelölte meg azzal, hogy a sportegyesületek kisebb arányban részesüljenek segélyben. Minthogy ez a kérdés a közgyűlés tárgysorozatának 7. pontjában tárgyalásra került, a köz­gyűlés úgy határozott, hogy majd e pontnál fog érdemben foglalkozni a kérvénnyel. Ezt megelőzően a közgyűlés tudo­másul vette az építészeti bizottságnak Broczky István vállalkozó által végzett csatorna építési munkálatok átvéte­lére vonatkozó javaslatát és a köz­gyűlés a munka végleges átvételét jó­váhagyta. Nemes György és nejének járdahasználati díj visszafizetés iránt beadott felebbezését a közgyűlés el­utasította, hasonlóképen elutasította a Katii. Nagybirtoknak a kórház részé­re szállítandó tejre vonatkozó taná­csi határozatra benyújtott felebbezését és a tejszállítással 1.23 Ke egység ár mellett Fleischmann Hermant bíz­ta meg. Dr. Lipscher Mór kórházi igazgató felebbezését a kórház részére szállí-Komárom, február 28. tandó húsra vonatkozó tanácsi hatá­rozat ellen szintén elutasította a köz­gyűlés és tudomásul vette, hogy a hússzállítással Márkus Izidor mészá­ros bízatott meg. Ezzel egyidejűleg utasította a közgyűlés a kórház ille­tékes hivatalnokait, hogy az élelmiszerek átvételénél a leg­szigorúbb ellenőrzést gyakorolják. Urbán S. X. cégnek a gázműhöz szál­lított szénre vonatkozó tanácsi ha­tározat elleni felebbezését szintén el­utasította a közgyűlés, mely ezután rá­tért a sportegyletek számára megál­lapítandó összegek megállapítására, il­letve az ezzel kapcsolatba került nyo­morgó kisiparosok segélye elintézé­sére. Felebbezés a tanács hatá­rozata ellen, a szoedemek uj indítványa sportklubok segélyének felosztására. Fehér Lajos képviselőtestületi tag néhány társával megfelebbezte a ta­nácsnak a sportegyletek i-észére ki­utalandó segélyek felosztási határoza­tát, a felebbező felszólalásában elő­ször a vigalmi adó 15%-ának elenge­dését, majd később 50<>/o-nak vissza­adását javasolta, a fentmaradó össze­get pedig kérte az Ínséges kisiparosok javára fordítani. Geöbel Károly dr. a Komáromi Sportegylet részére kért segélyt, mint a melynek a tanács nem juttatott semmiféle támogatást s ilyen értelemben felebbezte meg a tanács határozatát. Stern Bernát 14.000 koronát java­solt kiutalni és pedig úgy, hogy 4000 Kc-t a KFC, a többi egyesület pedig fejenként 1000 Kc-t kapjon. Sándor Ernő fíjszámvevő ismertetvén a kü­lönböző sportegyletek által az 1932. évben befizetett vigalmiadót, kitűnt, hogy a KFC 5456 Kc-t fizetett be a városhoz, mig a többiek fejenként alig néhány száz koronával járultak a vá­ros bevételéhez (LIakoah 130, Spor­­tovny Club 332, Rapid 168, Munkás­testedző 634, Sokol 484 Kő, stb.). Wagner István nem fogadja el a tanács javaslatát, hanem a következő javaslatot terjeszti a közgyűlés elé: a 20.000 korona segélyt ossza föl a vá­ros akképen, hogy a KFC 2100, a Komáromi Munkástestedző 2400, az Egyetértés Rapid 2400, a Sportovny Club 2400, Dunaváros 1900, a Prole­tár testedző 1500, Rapid Tornaclub 2000, Munkástestedző 2000, Sokol 2000, Jóbarát Kerékpárklub 500, Komáro­mi Sportegylet 500 koronát kapjon. Lóránd István kijelenti, hogy mint marxista, nagy súlyt helyez az ifjúság testi kultúrájának előmozdítására és a tanács javaslatában ez kifejezésre jut, tehát a tanács javaslatát kéri el­fogadni. Ettől függetlenül indítvá­nyozza, hogy a nyomorgó kisiparosok részére utalványoztassék ki 5000 ko­rona a népjóléti kiadások terhére. Jankutár György szerint a nagy nyo­morúságban nem lehet segélyezni -a sportot, mert fő a megélhetés s ezért tízezer korona kiutalását indítványoz­za a kisiparosok részére. Dos ztál Jakab szintén azon a véle­ményen van, hogy amikor a kisiparo­sok és munkások 80 <y0-a éhezik, nem lehet húszezer koronát sportcélokra megszavazni. Fülöp Zsigmond h. városbíró rá­mutat arra, hogy a város tanácsa ezzel a kérdéssel igen sokáig foglal­kozott és úgy döntött, hogy a lehe­tőség szerint valamennyi sportegylet jogos igényét figyelembe vette. Meg­lepetéssel hallja az új javaslatokat, amelyeket a tanácsban kellett volna ismertetni. Védelmébe veszi a Wag­ner által megtámadott KFC-t és hi­vatkozik arra, hogy habár csekély összeg ellenében bérli is a város ját­szóterét, közel 35 éves működése alatt igen jelentékeny hasznot hajtott a

Next

/
Thumbnails
Contents