Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-03-01 / 17. szám

Otvennegyedik évfolyam Y7. szám. Szerda, 1033. március 1. KOMAROMI L POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 K5, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Bőmunkatársak: ALAP.Y GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Az államvasutak. Komárom, február 28. Most jelent meg az államvasutak decemberi kimutatása, mely a for­galom újabb csökkenéséről ad szá­mot. A megközelítően 17 millió sze­mélyforgalom közel 3 millióval, te­hát megközelítően tizenöt százalék­kal csökkent. Az egész forgalom pedig 33 százalékos csökkenést mu­tat az 193Í. év decemberi forgal­mához képest. Mit jelentenek ezek a számok? Egy hanyatló közgazda­­sági életet, amelyet semmiféle re­pülőbizottság nem tud galvanizálni és életre kelteni. A csökkenésért talán nem lehető felelőssé a kor­mány, mivel ez kétségtelenül vetü­­lete annak a gazdasági helyzetnek, amelyben élünk. Azonban a felismeréssel sokáig késett és most már ezen az állapo­ton alig lehet segíteni és a napi két­millió deficitet az államvasutak forgalmából kiküszöbölni. Erre azonban korábban még lett volna mód és alkalom. Négy évvel ezelőtt, amikor még azt harsogta az állam minden felelős tényezője a vasúti miniszterig, hogy az európai vál­ság bennünket nem érint, elhang­zottak a figyelmeztető szavak, hogy az államvasutaknak negyvenezer felesleges alkalmazottja van, de ezt a figyelmeztetést egyszerűen el­eresztették a füleik mellett, mert a szakszervezetek kijelentették, hogy egyetlen felesleges alkalma­zottat sem lehet elbocsátani. Ez év elején már elhallatszottak a bátortalan hírek, hogy kilenc­ezer vasutast mégis elbocsátanak, mert azok feleslegesek. De hogy ez bekövetkezett-e és ehhez a szak­szervezetek hozzájárulását meg­­szerezle-e a minisztérium, azt nem tudjuk. A lény az, hogy a feles­leges személyzettől most már sza­badulni szeretne maga a miniszté­rium is, azonban a miniszter még mindig nem akarja levonni ennek a következményeit. Hát hogyisne, hiszen a nagy harc mindig a vas­úti és postai miniszteri tárcákért folyik, mert ezeknek a tárcáknak alkalmazottai vannak a szociálde­mokrata, főleg azonban a nemzeti szocialista pártokban elhelyez­kedve. Az áltamvasutakon azonban már ez sem sokat segít. Hiszen ha két­százmilliót lehetne is ezen a címen megtakarítani, ez a deficitnek csak kis része. A többi deficit az a tár­cában megmarad, mert az utasok a szomszédos forgalomban még gyérebben használják a vonatokat és gyalog járnak be a városokba. Tapasztalhatjuk ezt mi is. Hiszen megesik, hogy húsz-harminc kilo­métert gyalogolnak azért, hogy húsz korona vasúti költséget megtaka­rítsanak. A lehcráruforgalom épen ilyen képet mutat. A rövid távolsá­gokra már alig veszik igénybe a vasúti szállítást, meri azokat a te­herautó bonyolítja le. Hiába volt az autók újabb meg­adóztatása is, mert ezzel megbé­nult maga az autóipar és ezenkívül ezer és ezer autót állítottak le. Eze­ket az elviselhetetlen terheket nem tehet megfizetni. Az államvasutak túlságosan el vannak politizálva. Emlékezünk arra az időre, amikor a miniszterelnöknek a szakszerve­zetek ultimátumokat küldözgetlek. A vasulügyi miniszterek a szüksé­ges fegyelmet nem tudják ilyen körülmények között megtartani. A vasúti tárca nagy deficitje óriási tehertétele az állami köllségvelés-Komárom, — febr. 28. A nemzetgyü! í“ , munkaprogramja. Az 1933. évre szóló költségvetést a szenátus késő -este megszavazta, a költ­ségvetésre vonatkozó pénzügyi tör­vényt is gyorsított eljárással letárgyal­ta és elfogadta a villanykörték meg­adóztatásáról szóló törvényjavaslatot. A szenátus szerdán délelőtt tartja leg­közelebbi ülését, amikor az export­hitelről szóló törvényjavaslatot fogja tárgyalni. Szerdán délután négy óra­kor a külügyi bizottság ülésezik, ame­lyen megjelenik Benes Ede dr. kül­ügyminiszter is, aki a külpolitikai helyzetről expozét mond. Benes a képviselőház külügyi bizottságában megismétli expozéját. Ismét kormány rekonstrukcióról beszélnek. A politika kulisszái mögött már na­pok óta arról beszélnek, hogy a kor­mány újraszervezés előtt áll. A német nemzeti képviselők mentelmi jogának íölfüggcSztésével kapcsolatban a cseh nemzeti demokraták mindent elkövet­nek, hogy a kormányban helyet fog­laló német minisztereket, akik a német képviselők kiadásánál nem szavaztak a kormány pártjaival, onnan kitessé­keljék. Ez eddig nem sikerült nekik, de segítségükre sietett most Bechyne, a cseh szociáldemokrata miniszter, aki szintén illojálitást lát német elv­társai magatartásában. Bechyne azon­ban nem azért akarja otthagyni a kormányt, hanem a beavatottak sze­rint kezfd a vasutügyi miniszterség kényelmetlen lenni részére, mivel a helyzet mind több és több vasúti tiszt­viselő elbocsátását követeli, ez pedig az ő szociáldemokrata mentalitása miatt igen nehéz feladatot ró számára. A kormányrekonstrukcióval kapcso­latban mind jobban tartja magát a hír, hogy Trapl dr. pénzügyminiszter lemond. A kormány újjászervezését a cseh nemzeti demokraták azért sze­nek, inert ez lenne a legfontosabb üzeme az államnak. Gyökeres rendszabályokra és re­formokra lenne szükség, hogy a lecsökkent személy és áruforgal­mai ismét visszaállítsák. Ehhez azonban meg kellene hallgatni az érdekeltségeket is, amelynek a vé­leményére azonban Prágában rit­kán kiváncsiak, mert nem szeretik meghallgatni a kellemetlen igazsá­gokat. Szlovcnszkó a kedvezőtlen vasúti tarifa következtében inilli­­árdokat veszített el másfél évti­zed alatt. Ezekre a milliárdokra lenne most ennek az országrész­nek igen nagy szüksége. Ehhez is tizennégy évre volt szükség, amíg erre rákerítették a sort és Szlo­­venszkót félig-meddig egyenjogusí­­tották a történelmi országokkal. retnék, mert elakarnák távolítani sa­lát miniszterüket, Matouseket s a pénzügyminisztérium élén Preiss dr.-t, a Zivnobanka vezérigazgatóját akar­nák látni, aki ugyan az ő emberük, de nem politiku|s s így a párt a koalíció­ban lojalitásra való tekintet nélkül to­vábbra is ellenzékieskedhetne. Be­­hyne viszont szeretné helyét át en­gedni Srarnek cseh néppárti pártve­zérnek, a jelenlegi unifikációs minisz­ternek, hogy a kényelmesebb népjór léti miniszteri tárcát vehesse át, ame­lyet Czech dr.-tól, a német szociálde­mokraták vezérétől vennének el bün­tetésből. Egyelőre csak puszta kombi­náció ez, de politikai körökben igen jól tudják, hogy a német szociálde­mokrata párt megelégelte már a cseh szociáldemokrata párt fölötte gyako­rolt gyámkodását s ha Czech dr.-t elejtenék, akkor a német szociáldemo­krata jpárt ellenzékbe vonulna. Modza megint felült a magaslóra A kassai agrárkongresszuson Hod­­zsa dr., az újra tárcához juttatóit földmivelésügyi miniszter vehemens beszédet mondott a kisantant új pak­tumáról és szokása szerint újra megfe­nyegette a szomszédos népeket. Be­szédében többek között ilyeneket mon­dott: — Ila itt, Keletszlovenszkón a magyar propaganda és irredenta kü­lönböző szervezeteitől fenyegető híre­ket hallanak határaink megváltozta­tásáról, akkor vegyék tudomásul, hogy a kisantant szerződés elmélyítése a belföldön és különösen a külföldön mindenkinek világosan értésére adta, hogy a békeszerződéseket és a határo­kat senki sem változtathatja meg sem erőszakos, sem pedig diplomáciai mó­dokkal békés úton, mint azt bizonyos külföldi kétszínű, hamis és ostoba urak akarják. Ha a külföldi urak azt állít­ják, hogy a történelem folyamán min­dig álhatatos és harcias nép tagjai voltak, mi Jdjelentjük, hogy nyugodt lelkiismerettel és izgalom nélkül szem­POLITIKAI SZEMLE beállítjuk erejükkel politikánk erköl­csi erejét és ha szükséges, a kisantant három államának védő erejét is, mert a három kisantantállam semmi kö­rülmények között sem egyezik bele a határoknak akár csak egy arasszal való megváltoztatásához. Majd a len­gyeleket invitálja I lodzsa a kisantant­­ba. Ha a lengyelek csatlakoznának a kisantanthoz, akkor— Hodzsa sze­rint — nem 48 millió, hanem 80 millió ember foglalna állást szilárd szervezettel a jobboldali imperializ­mus és a baloldali kommunizmussal szemben. Tiltakozás a Dérer-féle iskola­­reform elleti. Szövetkezett ellenzéki pártjaink rendkívül látogatott tiltakozó gyűlést tartoltak Kassán vasárnap, amelyen Szlovenszkó és Ruszinszkó összes fe­­lekezetei nevében utasították vissza az egyházak felekezeti iskolái ellen irá­nyuló merényletet. A nagygyűlés Es­terházy János elnöklete mellett folyt le, akinek nagysikerű elnöki megnyi­tója után Törköly József dr. magyar nemzeti párti képviselő az evangéliku­sok, Keresztúri) József ref. esperes, szenátor a reformátusoknak, Kolos Ákos dr. ügyvéd pedig a zsidók ne­vében foglalt határozott állást a ja­vaslat ellen. Hokky Károly és Dáb­rám zky János nemzetgyűlési képvi­selők beszéde után a nagygyűlés ha­tározati javaslatot fogadott el, amely­ben kimondotta, hogy az országos ke­resztényszocialista párt, a magyar nemzeti párt és a Zipser Deutsche Partei választóközönsége a mai hely­zetet úgy az egyházak, mint az állam, községek, valamint tanítók szempont­jából tarthatatlannak találja, ezért a reformot szükségesnek tartja és a köz­oktatás ügyét módosítani és javítani akarja. A Dérer-féle iskolatörvényter­vezet azonban erre nem alkalmas, mert nem elégíti ki azokat az érde­keltségeket, amelyeknek hatáskörébe tartozott eddig a nevelés és az iskola. A nagygyűlés tiltakozik a Dérer-féle javaslat ellen és megbízza a szövetke­zett pártok törvényhozóit egy új ja' vaslat kidolgozásával, mely egyrészről föntartja az egyházak jogfolytonossá­gát a tanítás és nevelés terén, más­részről a magyar gyermekek vallás­­erkölcsi nevelését biztosítja. A mél­tóságteljes lefolyású nagygyűlés lelkes hangulatban ért véget. különböző színekben kapható SPITZER könyvesboltban, Komárom, Nádor-u. 29.

Next

/
Thumbnails
Contents