Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-02-25 / 16. szám
1033, február 25. »KOMAROMI LAPOK« 0. «!áa<4 Az „Anno Santo“ és a „Szent Kapu“ megnyitása. XI. Pilis az 1933-as esztendőt Szentévnek hirdeti, mert most husvétkor lesz ezerkilencszáz esztendeje az Ur kínszenvedéseinek és halálának, illetve feltámadásának. A szentévek történetében szinte forradalmi ujitás XI. Pius rendelkezése: igaz, hogy már évszázadok óta tart szentéveket az Egyház, de ezek kezdetben Jézus születésének minden századik karácsonyakor kezdődtek, majd később minden ötven esztendőben, végül minden huszonötödik karácsonykor, de sohasem a Megváltó halálának és feltámadásának évfordulóján. XI. Pius, az emberiség mai kínszenvedései közben, mint szimbólumot is választotta a Megváltó szenvedéseinek és halálának ezerkilencszázadik esztendejét a szentév megünneplésére, tehát — az ezerkilencszázadik husvétot. De emlékezetesnek ígérkezik az idei husvétkor kezdődő szsntév azért is, mert a lateráni szerződés, az Egyház és Állam közötti béke létrejötte uLán, római körökben úgy tudják, hogy a Szentatya elhagyja a Vatikánt és részt fog venni a »S. Giovanni in Laterano« szertartásán, sőt éppen itt, Róma legősibb templomában fognak lezajlani legnagyobb egyház ünnepségek, a pápa részvételével, a Vatikán falain kivid. Az első szentévet még II. Szilveszter pápa rendelte el az Ur születésének ezredik esztendejében, karácsonykor, ugyanaz a pápa, aki Szent Istvánnak a koronát ajándékozta. De erről a szentévről nincs sok föl jegyzés és emlék. Az utána következő két szentéire nézve, melyeket 1100-ban II. Pasquale és 1200-ban II. Innocenzo pápa rendelt el, már több föl jegyzés maradt, de azért, amikor VIII. Boniíácius a következő századik évfordulón elrendelte az »Anno Santot«, hiába kutattatott az iránt ,hogy mint ünnepelték meg a múltban a szentesztendőket: elődeinek pápai bulláit és rendelkezései; nem sikerült kinyomozni és ezért, utódai számára, mindent ő írt elő az »Antiquorum habet relatio« kezdetű bullájában. Dante a »Pokol« tizennyolcadik énekében meg is örökítette VIII. Bonifácius »Anno Santo«-ját és a komoly historikusok is igyekeznek bebizonyítani, hogy 7 »Divina Gomoedia« halhatatlan szt ője, akkor mint huszonötéves ifjú, valóban Rómában is volt és részt vett az ünnepségeken, sőt azt is igyekeztek megállapítani, hogy Dante akkor, a Tiberisre néző »Albergo Dell’Orso'-ban, a »Medvéhez« címzett fogadóban lakott és onnan nézte végig mindazt, amit a tizennyolcadik énekben leírt, hogy ugyanis az óriási tömeg miatt az Angyalvár előtti hídon kötelezővé tették az »egyirányú« közlekedést, mint azt manapság mondanák. Ugyanis a hidat palánkokkal, hosszában, két részre osztották és az egyik oldalon haladt a százezer főnyi tömeg a Szent Péter felé, a másik oldalon pedig távozott a Tiberis másik partjára. A feljegyzések szerint kétszázezer ember volt jelen a szentév megnyitó szertartásán és ugyanakkora tömeg volt útban az »örök város« felé. Horribilis számok voltak ezek akkor, amidőn megfelelő szállások sem voltak ekkora tömeg befogadására és még kevésbé volt Róma felkészülve ennyi ember befogadására. A VIII. Bonifácius »Anno Santo«-ja volt a történelem legemlékezetesebb szentéve. Utána két évszázadon át már azért sem lehetett ilyen méretű többé, mert közben Róma fénye lehanyatlott, megkezdődött a pápák és ellenpápák harca, Rómát tűzvész és földrengés is pusztította, a S. Paolo bazilika beomlott, a Lateráno-nak bedőlt tetején besüvített a szél és beesett az eső és polgárháború is dúlt Cola da Rienzo, a néptribun vezetésével. De éppen Cola da Rienzo volt az, aki Petrarcával együtt elment Avignonba, hogy VI. Clemen tét megkérjék: ezentúl minden ötvenedik esztendőben ünnepeljék meg a szentével. A pápa belé is egyezett ebbe és »Unigenitus Dei Filius« kezdetű, Avignonban kelt bullájával elrendelte, hogy az 1350-ik esztendőt szentévnek ünnepelje meg Róma. Es az akkori krónikák szerint, bár a város képe éppenséggel nem volt biztató, ebben az évben mégis egymillió és kétszázezer zarándok kereste fel Rómát. VI. Urbán pápa volt az első, aki Jézus földi életének harminchárom esztendejére való tekintettel elrendelte, hogy ne minden ötvenedik, hanem minden harmincharmadik esztendő legyen szentév. De utódai megint csak riss z a tértek az előző dátumhoz, majd V. Márton 1423-ra is szentévet hirdetett, V. Miklós pápa pedig 1447-re. Ez utóbbi azonban nagyon gyászos kimenetelű lett, mert az Angyalvár előtti hid karfája a rátámaszkodó óriási tömeg nyomásától leszakadt és többszáz zarándok lelte halálát a Tiberis zavaros örvényeiben és hullámaiban. Utána pedig szörnyű pestis tört ki Rómában. IV. Sixtus pápa, aki a világhírű sixlusi kápolnát építette, 1475- re tűzte ki a legközelebbi szentévet és elrendelte, hogy a jövőben huszonötévenként kell megünnepelni. A szentévek ünnepségeiben azonban mindeddig nem szerepelt a Szent Kapu megnyitásának szertartása: ezt az 1500-ik esztendőben VI. Sándor pápa rendelte el és ő volt az első, aki ezüstkalapácsának három kalapácsütésével megkezdte a kőművesek munkáját, akik a Szent Péter-templom előcsarnokában az új kaput, a »Szent Kaput« megnyitották, bögre azon a pápa, utána pedig a bíborosok, majd a zarándokok tömege bevonulhasson a bazilikába. De »Szent Kaput« nyitottak Róma másik három bazilikájában is ezen az ünnepi dátumon: a »San Giovanni in Laterano «-ban, a »Santa Maria Maggi őre «-ben és a »San Paolo«-ban. A Borgiák házából való nagy pápa, VI. Sándor, az Angyalvár kapujától a Szent Péterig uj utcát is nyittatott erre az alkalomra, melyet róla »Via Alessandrina«-nak, »Sándor utcának« nevezték el. Az uj utca név megmaradt mindmáig, mért több mint négyszáz esztendő után is az egykori »Via Alessandrina«-t »Borgo Nuovo«nak hívják. Ezt az uj utcát ünnepi körmenettel avatta fel VI. Sándor pápa és ezen, az ő rendeletére, Róma egész papsága részt vett. A pápa balkezében vándorbotot szimbolizáló égő gyertyát tartott, jobbjával pedig áldást osztott az egész úton hordozható trónjából. Azóta is a »Szent Kapu« megnyitása és befalazása napján, a pápa »sedia gestatoriájára«, baloldalon, égő gyertya van erősítve. Belgyógyász szakorvos Sebész szakorvos m.u.dlK. MALECEK m. u. dr; A. CHVAPIL rendel 12 —1-ig, 5—6-ig rendel 1—3-ig Röntgen —Diathermia KOMÁRNO Eötvös utca 26. A »Szent Kapu« megnyitása tehát VI. Sándor pápa nevéhez fűződik. De az egykori krónikák és historikusok szerint őelőtte ez a »Szent Kapu« nem is volt még a Szent Péter templom előcsarnokában. Giovanni Burcardo híres »Liber notarum«-jában írja, hogy a Szent Kapunak fellüntetett helyen nem találtak semmiféle kaput és a fal külső és belső oldalán, teljesen egyforma és sima volt. A megjelölt helyen nem kapu, hanem oltár volt valamikor. »De mert a nép úgy tudta, hogy olt kapu volt valamikor, — írja az egykori krónikás — a Szentatya nem akarta a nép hitét megzavarni és kaput csináltatott oda.« Idén is ezüst kalapácsának három koppantásával kezdi meg a Szentatya husvétkor a Szent Kapu meg-A szalmakazal titka. Negyvenkét bűncselekmény terhel egy háromtagú bandát. Dunaszerdahely, február 24. Dunaszerdahely környékét régóta veszélyeztette egy kóborcigányokból álló társaság. A gonosztevő banda sok dolgot adott a csendőröknek, de a nyomozás sokáig eredménytelen maradt. Nemrégen az alsónyárasdi körzetben cirkáltak a csendőrök és egy szalmakazal alatt rábukkanlak egy háromtagú társaságra, amely valóságos barlangot vájt magának a kazalban s mint a régi rablólovagok: onnan várták az utón jövő utasokat, hogy kirabolják őket. A három finom fickó a Lakatos dinasztia három tagja: idősebb János, ifjabb János és József nádszegi cigányok voltak) s régi ismerősei a csendőröknek. Azonnal vasraverték őket s bevitték a laktanyába. Vallatásnak vetették alá a három szalmavitézt s csakhamar negyvenkét bííncsenyitásának szertartását, mig baljába« aranyból készült, drágakövekkel kirakott vakoló-kanalal tart. A szertartáson óriási közönség fog résztvenni: zarándokok a világ minden részéből és a Szent Péter-tér ismét feketéim fog a tömegtől, mig a inegnyilott Szent- Kapun át, bíborosoktól és prelátusoklól, a szent kollégiumtól követve, a pápa bevonul hordozható trónján Michelangelo kupolája alá. Egy esztendő múlva pedig, 1934 husvétján, az arany vakoló-kanalal fogja jobbjába venni a Szentatya, hogy a Szent Kapu küszöbére elhelyezett három téglát odavakolja és utána a kőművesek lief alázzák a Szent Kaput az újabb szentévig amely 1950-ben lesz. B. I. lekményt sütöttek ki rájuk, amelyek közül tizennégyet ők maguk beismertek. Revolver, éles tőr, bunkó volt náluk. A kézrekerült három cigány Szlovenszkó legelszántabb bandájának egyike, amely szemérmetlenül harácsolt a Csallóközben. Tavaly idősebb Lakatos János, a banda vezére meg is lőtte Balog István nádszegi gazdálkodói, aki lopáson érte a társaságot. A három jómadár bűnlastromát most készítik. 4 szoba, modern A1 _ mellékhelyiségekkel, R i H1111 szép kerttel UIMMU. Cím a kiadóhivatalban, 6g MEGHÍVÓ. A Komáromi Izraelita Hitközség f. évi február hó 26-án, vasárnap d. e. 10V2 órakor tartja a hitközség nagytermében az alapszabályok 56. §-ában előirt rendes általános közgyűlését, melyre a szavazati joggal bíró összes hitközségi tagokat tisztelettel meghivom. *) Ha az alapszabályokban előirt számban a hitközség tagjai nem jelennének meg, úgy a közgyűlést a megjelentek számára való tekintet nélkül folyó évi március hó 5-én, vasárnap délelőtt ÍO1,^ órakor a fent említett helyiségben tartjuk meg. Komárom, 1933 február 12. Dr. Krausz Arthur hitközségi elnök. TÁRGYSOROZAT: 1. Elnöki megnyitó. 2. A jegyzőkönyv hitelesítésére két hitközségi tag jelölése. 3. Az 1932. évi jelentés és zárszámadások bemutatása. 4. Az 1932. évre szóló felmentvény megadása. 5. Esetleges indítványok. **) *) Az alapszabályok 55. §-a értelmében ezen általános közgyűlésen csak azon hitközségi tagoknak van szavazati joguk, akik az 1932. évi adójukat és egyéb járulékaikat megfizették. **) Az alapszabályok 56. §-a értelmében e közgyűlésen csak oly indítványok tárgyalhatok, amelyeket nyolc nappal előbb az elnökséghez Írásban benyújtottak.
