Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-02-25 / 16. szám

1033, február 25. »KOMAROMI LAPOK« 0. «!áa<4 Az „Anno Santo“ és a „Szent Kapu“ megnyitása. XI. Pilis az 1933-as esztendőt Szent­­évnek hirdeti, mert most husvétkor lesz ezerkilencszáz esztendeje az Ur kínszenvedéseinek és halálának, illet­ve feltámadásának. A szentévek történetében szinte for­radalmi ujitás XI. Pius rendelkezése: igaz, hogy már évszázadok óta tart szentéveket az Egyház, de ezek kez­detben Jézus születésének minden szá­zadik karácsonyakor kezdődtek, majd később minden ötven esztendőben, vé­gül minden huszonötödik karácsony­kor, de sohasem a Megváltó halálá­nak és feltámadásának évfordulóján. XI. Pius, az emberiség mai kínszen­vedései közben, mint szimbólumot is választotta a Megváltó szenvedéseinek és halálának ezerkilencszázadik esz­tendejét a szentév megünneplésére, tehát — az ezerkilencszázadik hus­­vétot. De emlékezetesnek ígérkezik az idei husvétkor kezdődő szsntév azért is, mert a lateráni szerződés, az Egyház és Állam közötti béke létrejötte uLán, római körökben úgy tudják, hogy a Szentatya elhagyja a Vatikánt és részt fog venni a »S. Giovanni in Laterano« szertartásán, sőt éppen itt, Róma leg­ősibb templomában fognak lezajlani legnagyobb egyház ünnepségek, a pá­pa részvételével, a Vatikán falain ki­vid. Az első szentévet még II. Szilvesz­ter pápa rendelte el az Ur születésé­nek ezredik esztendejében, karácsony­kor, ugyanaz a pápa, aki Szent István­nak a koronát ajándékozta. De erről a szentévről nincs sok föl jegyzés és emlék. Az utána következő két szent­éire nézve, melyeket 1100-ban II. Pas­­quale és 1200-ban II. Innocenzo pápa rendelt el, már több föl jegyzés maradt, de azért, amikor VIII. Boniíácius a következő századik évfordulón elren­delte az »Anno Santot«, hiába kutatta­­tott az iránt ,hogy mint ünnepelték meg a múltban a szentesztendőket: elődeinek pápai bulláit és rendelke­zései; nem sikerült kinyomozni és ezért, utódai számára, mindent ő írt elő az »Antiquorum habet relatio« kezdetű bullájában. Dante a »Pokol« tizennyolcadik éne­kében meg is örökítette VIII. Boni­­fácius »Anno Santo«-ját és a komoly historikusok is igyekeznek bebizonyí­tani, hogy 7 »Divina Gomoedia« hal­hatatlan szt ője, akkor mint huszon­ötéves ifjú, valóban Rómában is volt és részt vett az ünnepségeken, sőt azt is igyekeztek megállapítani, hogy Dan­te akkor, a Tiberisre néző »Albergo Dell’Orso'-ban, a »Medvéhez« címzett fogadóban lakott és onnan nézte végig mindazt, amit a tizennyolcadik ének­ben leírt, hogy ugyanis az óriási tö­meg miatt az Angyalvár előtti hídon kötelezővé tették az »egyirányú« köz­lekedést, mint azt manapság monda­nák. Ugyanis a hidat palánkokkal, hosszában, két részre osztották és az egyik oldalon haladt a százezer főnyi tömeg a Szent Péter felé, a másik ol­dalon pedig távozott a Tiberis másik partjára. A feljegyzések szerint két­százezer ember volt jelen a szentév megnyitó szertartásán és ugyanakkora tömeg volt útban az »örök város« felé. Horribilis számok voltak ezek akkor, amidőn megfelelő szállások sem voltak ekkora tömeg befogadására és még kevésbé volt Róma felkészülve ennyi ember befogadására. A VIII. Bonifácius »Anno Santo«-ja volt a történelem legemlékezetesebb szentéve. Utána két évszázadon át már azért sem lehetett ilyen méretű többé, mert közben Róma fénye lehanyatlott, megkezdődött a pápák és ellenpápák harca, Rómát tűzvész és földrengés is pusztította, a S. Paolo bazilika beom­lott, a Lateráno-nak bedőlt tetején besüvített a szél és beesett az eső és polgárháború is dúlt Cola da Rienzo, a néptribun vezetésével. De éppen Cola da Rienzo volt az, aki Petrarcá­val együtt elment Avignonba, hogy VI. Clemen tét megkérjék: ezentúl min­den ötvenedik esztendőben ünnepeljék meg a szentével. A pápa belé is egye­zett ebbe és »Unigenitus Dei Filius« kezdetű, Avignonban kelt bullájával elrendelte, hogy az 1350-ik esztendőt szentévnek ünnepelje meg Róma. Es az akkori krónikák szerint, bár a vá­ros képe éppenséggel nem volt biztató, ebben az évben mégis egymillió és kétszázezer zarándok kereste fel Ró­mát. VI. Urbán pápa volt az első, aki Jézus földi életének harminchárom esztendejére való tekintettel elrendelte, hogy ne minden ötvenedik, hanem minden harmincharmadik esztendő le­gyen szentév. De utódai megint csak riss z a tértek az előző dátumhoz, majd V. Márton 1423-ra is szentévet hirde­tett, V. Miklós pápa pedig 1447-re. Ez utóbbi azonban nagyon gyászos ki­menetelű lett, mert az Angyalvár előtti hid karfája a rátámaszkodó óriási tö­meg nyomásától leszakadt és több­száz zarándok lelte halálát a Tiberis zavaros örvényeiben és hullámaiban. Utána pedig szörnyű pestis tört ki Rómában. IV. Sixtus pápa, aki a vi­lághírű sixlusi kápolnát építette, 1475- re tűzte ki a legközelebbi szentévet és elrendelte, hogy a jövőben huszon­ötévenként kell megünnepelni. A szentévek ünnepségeiben azonban mindeddig nem szerepelt a Szent Kapu megnyitásának szertartása: ezt az 1500-ik esztendőben VI. Sándor pápa rendelte el és ő volt az első, aki ezüstkalapácsának három kalapács­ütésével megkezdte a kőművesek mun­káját, akik a Szent Péter-templom előcsarnokában az új kaput, a »Szent Kaput« megnyitották, bögre azon a pápa, utána pedig a bíborosok, majd a zarándokok tömege bevonulhasson a bazilikába. De »Szent Kaput« nyi­tottak Róma másik három bazilikájá­ban is ezen az ünnepi dátumon: a »San Giovanni in Laterano «-ban, a »Santa Maria Maggi őre «-ben és a »San Paolo«-ban. A Borgiák házából való nagy pápa, VI. Sándor, az Angyalvár kapujától a Szent Péterig uj utcát is nyittatott erre az alkalomra, melyet róla »Via Alessandrina«-nak, »Sándor utcának« nevezték el. Az uj utca név megmaradt mindmáig, mért több mint négyszáz esztendő után is az egykori »Via Alessandrina«-t »Borgo Nuovo«­­nak hívják. Ezt az uj utcát ünnepi körmenettel avatta fel VI. Sándor pá­pa és ezen, az ő rendeletére, Róma egész papsága részt vett. A pápa bal­kezében vándorbotot szimbolizáló égő gyertyát tartott, jobbjával pedig áldást osztott az egész úton hordozható trón­jából. Azóta is a »Szent Kapu« meg­nyitása és befalazása napján, a pápa »sedia gestatoriájára«, baloldalon, égő gyertya van erősítve. Belgyógyász szakorvos Sebész szakorvos m.u.dlK. MALECEK m. u. dr; A. CHVAPIL rendel 12 —1-ig, 5—6-ig rendel 1—3-ig Röntgen —Diathermia KOMÁRNO Eötvös utca 26. A »Szent Kapu« megnyitása tehát VI. Sándor pápa nevéhez fűződik. De az egykori krónikák és historikusok szerint őelőtte ez a »Szent Kapu« nem is volt még a Szent Péter temp­lom előcsarnokában. Giovanni Bur­­cardo híres »Liber notarum«-jában írja, hogy a Szent Kapunak fellünte­­tett helyen nem találtak semmiféle kaput és a fal külső és belső oldalán, teljesen egyforma és sima volt. A meg­jelölt helyen nem kapu, hanem oltár volt valamikor. »De mert a nép úgy tudta, hogy olt kapu volt valamikor, — írja az egykori krónikás — a Szent­­atya nem akarta a nép hitét megza­varni és kaput csináltatott oda.« Idén is ezüst kalapácsának három koppantásával kezdi meg a Szent­­atya husvétkor a Szent Kapu meg-A szalmakazal titka. Negyvenkét bűncselekmény terhel egy háromtagú bandát. Dunaszerdahely, február 24. Dunaszerdahely környékét régóta veszélyeztette egy kóborcigányokból álló társaság. A gonosztevő banda sok dolgot adott a csendőröknek, de a nyomozás sokáig eredménytelen ma­radt. Nemrégen az alsónyárasdi kör­zetben cirkáltak a csendőrök és egy szalmakazal alatt rábukkan­lak egy háromtagú társaságra, amely valóságos barlangot vájt magának a kazalban s mint a régi rablólovagok: onnan várták az utón jövő utasokat, hogy kira­bolják őket. A három finom fickó a Lakatos di­nasztia három tagja: idősebb János, ifjabb János és József nádszegi cigá­nyok voltak) s régi ismerősei a csend­őröknek. Azonnal vasraverték őket s bevitték a laktanyába. Vallatásnak ve­tették alá a három szalmavitézt s csakhamar negyvenkét bííncse­nyitásának szertartását, mig baljába« aranyból készült, drágakövekkel ki­rakott vakoló-kanalal tart. A szertar­táson óriási közönség fog résztvenni: zarándokok a világ minden részéből és a Szent Péter-tér ismét feketéim fog a tömegtől, mig a inegnyilott Szent- Kapun át, bíborosoktól és prelátusok­­lól, a szent kollégiumtól követve, a pápa bevonul hordozható trónján Michelangelo kupolája alá. Egy esz­tendő múlva pedig, 1934 husvétján, az arany vakoló-kanalal fogja jobbjá­ba venni a Szentatya, hogy a Szent Kapu küszöbére elhelyezett három téglát odavakolja és utána a kőműve­sek lief alázzák a Szent Kaput az újabb szentévig amely 1950-ben lesz. B. I. lekményt sütöttek ki rájuk, ame­lyek közül tizennégyet ők maguk beismertek. Revolver, éles tőr, bunkó volt náluk. A kézrekerült három cigány Szloven­­szkó legelszántabb bandájának egyike, amely szemérmetlenül harácsolt a Csallóközben. Tavaly idősebb Lakatos János, a banda vezére meg is lőtte Balog István nádszegi gazdálkodói, aki lopáson érte a társaságot. A három jómadár bűnlastromát most készítik. 4 szoba, modern A1 _ mellékhelyiségekkel, R i H1111 szép kerttel UIMMU. Cím a kiadóhivatalban, 6g MEGHÍVÓ. A Komáromi Izraelita Hitközség f. évi február hó 26-án, vasárnap d. e. 10V2 órakor tartja a hitközség nagytermében az alapszabályok 56. §-ában előirt rendes általános közgyűlését, melyre a szavazati joggal bíró összes hitközségi tagokat tisztelettel meghivom. *) Ha az alapszabályokban előirt számban a hitközség tagjai nem jelennének meg, úgy a közgyűlést a megjelentek számára való tekintet nélkül folyó évi március hó 5-én, vasárnap délelőtt ÍO1,^ órakor a fent említett helyiségben tartjuk meg. Komárom, 1933 február 12. Dr. Krausz Arthur hitközségi elnök. TÁRGYSOROZAT: 1. Elnöki megnyitó. 2. A jegyzőkönyv hitelesítésére két hitközségi tag jelölése. 3. Az 1932. évi jelentés és zárszámadások bemutatása. 4. Az 1932. évre szóló felmentvény megadása. 5. Esetleges indítványok. **) *) Az alapszabályok 55. §-a értelmében ezen általános közgyűlésen csak azon hitközségi tagoknak van szavazati joguk, akik az 1932. évi adójukat és egyéb járulékaikat megfizették. **) Az alapszabályok 56. §-a értelmében e közgyűlésen csak oly indítványok tárgyalhatok, ame­lyeket nyolc nappal előbb az elnökséghez Írásban benyújtottak.

Next

/
Thumbnails
Contents