Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-08-10 / 62. szám

2. oldal »KOMÁROMI LAPOK« 1962 augusztus 10 dítására használnák fel. A magyar mezőgazdasági köröknek az a felfogása, hogy a kompenzációs egyezménynek csak akkor volna je­lentősége, ha a csehszlovák köztársa­ság egyúttal szerződéses vámtételeket is biztosítana Magyarországnak, mert a mostani csehszlovák autonóm vám­tételek olyan magasak, hogy azok mellett lehetetlen a magyar gyümölcs kivitele a csehszlovák köztársaságba. Jelképes tűztámadási gyakorlat Perbetén. Az ógyallai járási 66-os sz. tűzoltó szövetség parancsnoksága bevezette a járás területén a jelképes lüzoltó tá­madási gyakorlatokat. Az elmúlt he­tekben ily gyakorlat Madáron és Baj­oson volt, f. hó 7-én pedig Perbetén, a kürti, fűn, udvardi, madari és a perbetei tűzoltó testületek közös mű­ködésével. Feszty István járási tüzolló szövet­ségi parancsnok tűzte ki a megoldan­dó feladatot. A faluban egy ezred katona volt el­­szálásolva s a tűzi riadó azok kürt­jeleivel az egész falu lakosságát az Komárom, augusztus 9. Az emberbaráti szeretet gyakorlásá­ra különösen a mai súlyos időkben igen sok alkalom kínálkozik, mert a szegénység és nyomorúság talán soha­sem öltött nagyobb arányokat, mint ebben az évben. Oly sokan szorulnak segítő és gyámolító kézre, hogy min­den olyan megmozdulás, amely társa­dalmi téren tapasztalható, a legna­gyobb elismerésre tarthat számot. A Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet, mely ötven éve jár elől a szegények és elaggottak, valamint az árvák istápolásának önzetlen, de ered­ményes munkájában, a mai súlyos időkben keltőzött buzgalommal teljesí­ti humánus feladatát és tagjainak nagy áldozatkészsége mellett, minden erejé­vel arra törekszik, hogy a jótékonyság nemes munkáját a súlyos időkben is abban a keretekben gyakorolhassa, mint azt a régi, gondtalan években tette. Nem várva semmiféle elisme­rést, tisztán embertársi kötelességből dolgozik, hogy vigasztalást és enyhü­lést nyújtson a szenvedőknek és az elhagyatottaknak, segítse az éhezőket, támogassa az elaggott szegényeket s felruházza az árva iskolásgyermeke­ket. Hogy ezen munkáját elvégezhesse, az emberek jó szívéhez apellál és minden év nyarán egybegyűjti a ne­­messzívü embereket, hogy egy kelle­mes nyári mulatság keretében adjon alkalmat a jótékonyságnak gyakorlá­sára A Protestáns Jótékony Nőegy­let lángbuzgalmú vezetősége ötven év óta nagy eredménnyel kultiválja a jótékonykodás e hatásos módszerét és meg lehet állapítani, hogy nemes in­­lencióju számításában sohasem csa­latkozott, merL a szegény iskolásgyer­­mekek ruhasegélyezését minden év­­lsen ennek a kedves, hagyományos sikerű mulatságnak, a Kóstoló-nak tiszta jövedelme biztosította. A Kóstoló fényes sikere elmaradha­tatlan eseménye varosunk nyári sze­zonjának, ennek a nagyanyáink által kezdeményezett fehér mulatságnak va­rázsa ma is lebirhatatlan és ellen­állhatatlan erővel vonzza a két pro­uccára csalta s tódultak a tűzoltók után, a veszélyeztetettnek jelzett há­zakhoz. Elsőnek a jelképes tűz területén a perbetei csapat jelent meg s az a feladat megoldását helyesen kezdette meg. Röviddel utánuk beérkezett a helyi viszonyokkal ismeretlen többi vidéki csapat is és ügyesen olvadtak be a tűztámadási és mentési gyakor­latba. A tűzoltók az egész játékot oly buz­galommal és komolyan végezték, mint­ha a legnagyobb veszedelem helyén lettek volna és a különböző csapa­tok között a vetélkedés magyar em­berekhez méltó, barátságos szeretet­tel folyt le. Gyakorlat után az összegyűlt tűz­oltóság sátrak védelme alatt reggelig tartó láncmulatságot rendezett. A 66. sz. járási tűzoltó szövetség parancsnoksága részéről a gyakorla­ton Feszty István parancsnok. Szent­­mihályi Károly titkár és Honffy Győ­ző ellenőr vettek részt. A perbetei csapatot Udvardy Gyula parancsnok és Geleta István alparancsnok, a kür­tit Boros Jenő parancsnok, az udvar­­dit Nagy Béla parancsnok, a fűrit Oravecz Jenő szakaszparancsnok, a madarit pedig Édes Ferenc alparancs­nok vezényelte. A legközelebbi gya­korlat augusztus 28-án lesz Hetény­­ben. testáns egyház hívein kívül a város egész társadalmát, amely szívesen en­ged ennek az erőnek, amehr oly ne­mes célra való áldozatot kíván tőle, amelytől visszariadni nem szabad, de nem is lehet. Az idei Kóstolónak nem kedvezett az időjárás, egész vasárnap esős és borús idő volt. sőt délután 6 órakor fergeteges felhőszakadás zúdította re­ánk a csapadékot s bár még este is esett, azért a Nőegylet mulatságát nagy közönség kereste fel és siker dolgában ezúttal sem maradt mögöt­te előző társainak. A Dalegyesület ter­mei 9 órára teljesen megteltek vendé­gekkel s mivel az eső is elállt, künn a kertben is hosszú asztaloknál fog­lalt helyet a közönség egy része. A hangulat pedig olyan kitűnő volt, hogy még világos reggel sem akarták abbahagyni a csárdást, pedig a nap már bearanyozta a vidámságtól ki­pirult, tüzes ifjú arcokat... A vasárnap lezajlott Kóstoló dúsan terített asztalain a pecsenyék és sü­temények tárháza került a vendégek elé, akik a jutányos árakért felszolgált ételnemüeket nagy élvezettel fogyasz­tották el. Nagy kereslet volt a híres komáromi halászlében, amely ízletes elkészítése következtében szintén ka­pósnak bizonyult. A rendezőség, mint minden évben, az idén is egy hatal­mas tortát sorsolt ki a vendégek kö­zött, amelynek jövedelmét szintén az elaggott szegények alapjára fordí­tották. Az idei Kóstoló igen kedves emlé­kezetű marad azok lelkében, akik ott voltak s elismeréssel gondol minden vendég azokra a hölgyekre, akik ezt a kedves, megtörhetetlen varázsa nyá­ri mulatságot rendezték. Valóban igaz elismeréssel és hálával adózhat a tár­sadalom a Protestáns Jótékony Nőegy­let kiváló vezetőségének és választmá­nyának azért az önzetlen és áldozatot nem tekintő nemes fáradozásáért, a mellyel a sikert biztosította. Pap Ko­­vách Elemérné elnökkel az élén Já­­nossy Lajos alelnök, Takács Ilona gondnok, Fülöp Etelka pénztáros, Sa­lamon Juliska jegyző, Bátyai Mihály-FehérfogakrChlorodont né, Bajcsy Ferencné, özv. Csukás Zsig­­mondné, Kossár Jánosné, özv. Katho­­na Sándorné, Laklóth Józsefné, Mé­száros Klára, Takács Mariska vál. ta­gok, Pethő Sándor ellenőr és Kathona Az egyik lap munkatársa felkereste uj budai otthonában Sziriusz mestert és kérdést intézett hozzá az év máso­dik felének várható eseményeiről. Sziriusz mester többek közöli a kö­vetkezőket mondotta: — Sajnos, politikailag nem sok jót mondhatok az elkövetkezendő félesz­tendőre vonatkozólag. Az ősz ugyan változásokat igér, ezek azonban nem mondhatók kellemes vagy jótékony vál­tozásoknak. Az elkövetkezendő félév­ben a mostani nehéz állapotok to­vábbra is megmaradnak s még jó, ha nehezebbre nem változik az élet. Nagy baj van az emberi gondolko­zásban. Azok, akik Európa hatalmi helyein állanak, egy jottányit sem akarnak engedni s még mindig nem értik meg, hogy a mi bajaink orvos­lása nélkül az ő bajaikra se Jesz gyógyulás. — Ami a külpolitikát illeti, renge­teg megmozdulást látok a következő félév alatt. Az első s a legfontosabb változás az lesz Európa életében, hogy az ősz, de legkésőbb a tél folyamán Vilmos császár visszakerül Németor­szág trónjára. Ezl olyan biztosra ve­szem. hogy már magának a császár­nak is megírtam. A japán—kínai kon­fliktus is kiujul az őszre, de ebbe már Oroszország is beleavatkozik. Ennyit mondott Sziriusz mester a bel- és külpolitikáról s azután áttér­tünk szűkebb szakmájára, az időjárás­ra. Itt aztán megeredt a nyelve s ab­szolút biztonsággal felvázolta az idő­járás változásait. Szólt pedig a következőképen: Augusztus 20-ika után erős zivata­rok várhatók. Szeptember hónap át­lagban véve nagy szárazságot és jó meleget igér. lü-ike körül lesz ugyan valami kisebb lehűlés, 15—17-ike kö­zött erős zivatarok vonulnak át az országon, 19-ikétől kezdve azonban az egész szeptember szinte nyáriasan me­leg lesz. Ugyan ez áll októberre egész 20-áig, azzal a különbséggel, hogy 3-ikától kezdve egyes vidékeken már reggeli ködök tapasztalhatók, melyek azonban hamar felszállnak. Október 20-ikától kezdve hirtelen beáil a hű­vös idő s ezentúl már kisebb éjjeli fagyok sincsenek kizárva. Ezek azon­ban nem lesznek mélyek. November aztán nyirkos, nedves, unalmas hónap lesz. Szokatlanul nagy ködök járnak majd, igen sok eső esik s egy-két szép nap kivételével mindent átáz­tató őszi eső jellemzi ezt a hónapot. 12-ike körül aztán téliesre fordul az időjárás s 15-ike Után már megkezdő­dik a havazás. Decemberben 10-éig vegyesen esik majd a hó és az eső, a ködök növekednek, 12-ikén és 13-án nagy hó esik, 20-ikán pedig igen hi­deggé válik az idő s ez ki is tart egész a hónap végéig. Mindent összefoglalva tehát általában azt mondhatjuk, hogy Tibor táncrendező vették ki a leg­nagyobb részt a munkából, akiket kü­lön is hálás köszönd illet ezért, de elismerés az egyesület derék tagjai­nak is, akik adományaikkal járultak hozzá a Kóstoló sikeréhez. A szegények és árvák hálája legyen jutalmuk fáradtságot nem ismerő, ál­dozatos munkásságukért. az ősz kellemes, a tél pedig nagyon hideg lesz. Ezeket mondta Sziriusz mester s most vegyes érzelmekkel várjuk jós­latainak beteljesedéséi. Soványitó kúra szőllővel. Franciaországban már két évvel ez­előtt érdekes és hóbortnak igazán nem mondható divat kapott lábra. A divat abban állott, hogy azok az em­berek, akik a nyár folyamán ered­ménytelenül kísérleteztek a fölösleges testsúly apasztásával a viiágfürdökben, ősszel újabb soványitó kúrát végeztek — szőllővel. Az uj soványitó kúrának különösen a nők körében egyre több hive van. Franciaország szőllőtermelő vidékein ez éven már önálló „gyógy­­telepek“ létesültek, amelyekben az elegáns nők karcsú termetüket gon­dozzák. A legújabb soványitó kúra óriás előnye, hogy nem követel az embertől lemondást, mint a különféle koplaló kúrák A szőllő soványitó kúra mellett a páciens tetszése szerint jól­lakhat — szőllővel s ugyan ki ne sze­retne ezt a pompás gyümölcsöt. A tehetősebbek a kúrát úgy végzik, hogy egyenként és csoportosan egész szöllös­­kerteket bérelnek és azok termését a helyszínen elfogyasztják. Az ilyen kúra két-három hétig tart s igazán csodás eredményeket mutat. Az orvosok ki­számítottak már azt is, hogy a leg­hatásosabb a tövön szedett, szemelge­­tett szöllőszem A kúra lényege abban áll, hogy a páciens két hétig kizárólag szőllővel táplálkozik. A városi hölgyek, akik ősszel nem utazhatnak el vala­mely szöllővidéki „szanatóriumba“, otthon ugyan csak szép eredménnyel végezhetik a szöliőkurákat. Pontos megállapítások igazolják azt, hogy a molett nő, már azzal is nagy ered­ményeket ér el, ha két-három héten át kizárólag szöllőt reggelizik és szöl­­lőt vacsorázik Az ebéd lehet normális. Ily esetekben a reggeli szöllőadag 0.5—1 kg, ugyanannyi a vacsorái adag is. A szöllőkhöz azonban lágy kenye­ret nem szabad fogyasztani, mert akkor a kúra hatástalan maradna. mmmmmmmtmmsmmsmfflmmMmw»­— Amikor a bika megvadul. A köbölkuti község tehénpásztorát megtámadta az egyik bika, amely a földreteperte, szarvaival és lá­baival súlyos sérüléseket ejtett raj­ta. A súlyosan sérült tehénpásztort kórházba szállították. — Furcsa igazságlevés. Különös indítóokból elkövetett gyújtogatás tettesét fogta el a farnadi csend­őrség. Egyes gazdák állandóan ci­vakodtak a közös szérű miatt. Ez az állandó viszálykodás indította saját bevallása szerint Lipók Fe­renc uráli földmívest arra, hogy a gazdák között »igazságot tegyen*. Ezt oly módon tette, hogy felgyúj­totta a szérűt és gyönyörködve néz­te, amint az ott volt huszonegy kazal a lángokban elpusztult. A gazdák 30.000 korona kárt szen­vedtek. Lipókot, aki gyújtogatás­ért már büntetve volt, letartóztat­ták és beszállították a járásbíró­sághoz. Tettét a legnagyobb lelki­nyugatommal ismerte be és azt ál­lítja, hogy közérdekből gyújtoga­tott.' A Prot Jótékony Nő egylet Kóstolója. Sziriusz mester őszre Vilmos császár visszatérését jósolja a német trónra és ezt olyan biztosra veszi, hogy meg is irta az excsászárnak. Az ősz meleg, a tél csapadékos, később erősen hideg lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents