Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-08-10 / 62. szám

évfolyam 02. Hzám, Szerda, 1932. anffnsztus 10 KOMÁBOMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értőbben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egé-s* évre 80 KS. félévre 4® Ke, negyed­évre 28 Ke. - Külföldön 12» Ke. Egvesszám ára í korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Kőmunkaíársak: ALAPY GYULA dr. és FüLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29, Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Megváltozott a régi politika Komárom, augusztus 9. Bizony alaposan megváltozott a régi politika s vele megváltozott a politika iránya is. Tíz egynéhány esztendeje állan­dóan hangoztatják, hogy a demo­krácia irányvonala az a politikai delejfű, amelyhez igazodnia kell államnak és lakosságának egyaránt. Épen a politikában vagyunk kény­telenek megállapítani azt, hagy az Irányvonaltól nagyon is eltértek, a mágnestű erős kilengéseket ma­tat és a demokrácia jelentőség® lassan már csak jelszóvá változik, amelyet a könnyebben hívő töme­gek még imilí-amcít viharosan üd­vözölnek, de a lényeget vizsgálók tannságot lehetnek ennek az ellen­kezőjéről. Ha a demokrácia csak abból ál­lana, hogy a fasizmust szidjuk és a moszkvai vörös internacionálé­­nak jövendöljük a végét, akkor volna jogcím arra, hogy elhigyjük, amit beszélnek. Sajnos, a beszédtől messze van a tett és a tények egé­szen mást beszélnek. A pártdemo­krácia, amely a másik párttól el­vonná a levegőt is, a demokrácia meghamisítása. A párlönzés, mely, jogtalan előnyöket juttat egyes kedvezményezett pártoknak, csak ezek előtt lehet demokratikus, má­sok előtt ellenszenves és elítélendő. Szemeink előtt folyt le két év előtt a nagy per, melynek fövád­­lottját nagyon súlyosan elítélték, pedig kiderült, hogy az államnak milliókkal való megkárosításában egyik legnagyobb kormány tárna ga­­ló párt is benne voll. Az ilyen és hasonló esetek csak diszkreditál­­ják a demokrácia szent elvét. Vagy itt van a Slovenska Liga példája. Érdekes és tanulságos is. Ez a Liga a magyar falvakban »szlovák kisebbségi« iskolát állít föl ott, ahol sem cseh, sem pedig szlovák nincsen. Kinek a pénzé­ből? Az iskolaügyi minisztériumé­ból, tehát a tiedből is, kedves ol­vasó és az enyémből is, amelyet adógarasok alakjában keservesen befizetünk. Kérte-e az iskolát va­laki, vagy nem kérte: az mellékes. Mindig lehel minden célra tiz-hűsz aláírást szerezni. A maradékbirtokosok és a tele­pesek a kormányhoz fordultak se­gítségért, mert e nélkül nem képe­sek tovább vezetni gazdaságaikat. A telepesek kaptak és kapnak ol­csó kölcsönöket, de sajnos, ilyen kölcsönt a magyar gazda nem kap. A maradékbiríokos kapott adóle­írást, műtrágyát, gazdasági gépet, de vájjon a magyar gazda ka­pott-e ezekből a kedvezményekből valamit? Igenis kapott »szabadkéz­ből« ötezer meg hatezer koronáért földet, melynek értéke ma erősen lecsökkent, de ezen kívül? . . . Sokan ennek a föidvevésnek lesz­nek a koldusaivá. A maradékbir­tok és telepek állami segélyét mi­ből fedezik? A földhivatal paazi­­vumof mutat ki, elszámolását nem teszi közzé, tehát csak a költség­vetés terhére mennek ezek a se­gélyek: a te és az én, a mi adó­­garasainkbói. így fest a valóságban a sokat emlegetett kisebbségi egyenjogú­ság. Ellenben a nyomorba jutott magyar falunak express kell új iskolát építeni, de kölcsönt, ga­ranciát nem kap hozzá. A kultúra közszükséglet és adagolása sürgős és kötelező, de a kultúrához szük­séges anyagi és gazdasági jólét minden feltétele hiányzik. Üt ebben a szomorú városban Komárom, — augusztus Az autonómia kérdése össze­hozta Szlovenszkó katolikusait és protestánsait. Szlovenszkó autonómiájának kérdése, ha még nem is nagy lépésekkel kö­zeledik a megvalósulás felé, állandóan napirenden van valamennyi szlovák pártnál, amelyekhez ebben a kérdésben csatlakoznak a magyar nemzeti kisebb­ségek ellenzéki pártjai is. Hogy a cseh nemzeti sovinizmus is észrevette végre ennek a kérdésnek nagy jelentőségét és a mellette való szívós kitartást, mutatja a Lidové Noviny c. cseh új­ság közleménye, amely többek között azt irja, hogy Szlovenszkón a katoli­kusok és a protestánsok politikai kö­zeledése észlelhető. Hlinka András, az apostoli protonotárius, a szlovák nép­párt vezére és Razus dr., evangélikus lelkész, a szlovák nemzeti párt elnöke egymásra leltek a csehszlovák egység elleni küzdelemben. Szlovenszkó auto­nómiájára való törekvés 13 év alatt egymáshoz vezették a valamikor egymással szembenálló két különböző tábort. A szervezett cseh nacionalista lap élesen jegyzi meg, hogy az eddigi csehszlovák politika épen az ellenke­zőjét érte el annak, amit célul kitűzött s a centralizálás nem volt képes érvé­nyesülni a köztársaságban. Adó moratóriumot a rozsdakár által sújtott gazdák részére! Szlovenszkó keleti és középső ré­szében, valamint Ruszinszkóban köz­vetlen az aratás megkezdése előtt vá­ratlanul gabonarozsda lépett fel, amely­nek következtében a jelzett területeken élő gazdák és földmivesek rettenetes károkat szenvedtek. Az újból katasz­nap mini nap ezer-kétezer ember nem tudja mit is ebédel, mikor reggel felébred. De néhanapján, minden tüntetés után, kiosztanak húsz, harmincezer korona értékű élelmiszerjegyet. Hol a szociális érzék, mely a kultúrának olyan szerves része, mint a növénynek a napfény, mint a madárnak a sza­bad levegő! Mi ez, ha nem távo­lodás a kilűzöll irányvonaltól, hogy a társadalom minden rétege meg­találja kiegyensúlyozott helyzetét a mai életformák között! Úgy látjuk, hogy valahogyan mégsem megy jól ez az élet, ez a politika, ez az irányvonal nem a régi többé, hanem meddő kere­sésbe fullad itt a munka és a cé­lok elmaradoznak az idők állomá­sai melleit, mini a táviró póznák a rohanó vonat meilelt. Ez a vo­nal nem a jó irányban halad, nyúl­junk a vésziek után és állítsuk meg, míg nem késő. írófáiis helyzetbe került gazdák érde­kében Böhm Rudolf kerszoc, szenátor közbenjárt a különböző állami felsőbb hatóságoknál és ezek között a pénz­ügyminisztériumban is eljárt, ahol a pénzügyminiszter jelenlegi helyettesét, Paul Pál dr. miniszteri főtanácsost, tá­jékoztatta a rozsdakár által bekövet­kezett súlyos katasztrófáról. Megis­mertette vele a valódi helyzetet és rámutatott arra, hogy ezen újabb csa­pás miatt a nyomorba jutott gazda­társadalom semmiféle adót nem tud majd fizetni. Kérte a szenátor, hogy az adóvégrehajtásokat azonnal szüntes­sék be, a károsultak részére megfelelő adóleirásokat tegyenek s általában a katasztrófától sújtottak részére egy éves adómoratóriumot rendeljenek el. Paul — augusztus 10. Mint lap jelentésekből értesülünk, most hozták nyilvánosságra azokat a magyar terménymennyiségeket, ame­lyeket a csehszlovák köztársaság be­enged Magyarországból és amelyek el­lenében a csehszlovák ipar iparcikke­ket szállítana Magyarországba. A magyar kormány megbízottja is­mét Prágába utazóit, hogy ott tárgya­lásokat folytasson a magyar—cseh­szlovák kompenzációs egyezményről. A csehszlovák jegyzék szerint Ma­gyarország a következőket venné át: 50.000 köbméter gömbfa, 5000 köbmé­ter tűzifa, 18.000 vágón gázszén a bu­dapesti és 3400 vágón gázszén a vidé­dr. főtanácsos megígérte, hogy azonnal írásban jelentés tesz a szabadságon levő Trapl dr. pénzügyminiszternek és megfelelő intézkedéseket fog tőle kérni. Az adóügyosztály jelenlegi vezetője Binár Ferenc miniszteri tanácsos pedig Böhm szenátor kérésére a károsult gazdák számára az 1932. évi április 30-án kiadott 50.798. számú pénz­ügyminiszteri rendelet alapján egy éves adómoratóriumot helyezett kilá­tásba. A károsult gazdák hivatko­zással erre a rendeletre, minden köz­ségben egy közös kérvénnyel fordulja­nak a sziovenszkói vezérpénzügyigazga­­tósághoz Pozsonyba és a beadványban az adatok részletes felsorolása mellett (bevetett terület, rozsdakár százalékban kimutatva), kérjék az egyéves morató­rium engedélyezését. Az adóvégrehaj­tásokra nézve megokolt esetben szin­tén megfelelő intézkedéseket fognak tenni. A keleti konferencián foglal kozni fognak Csehszlovákia, Magyarország és Ausztria gazdasági ügyeivel. Mértékadó külföldi tényezők egyre nagyobb figyelemmel kisérik a magyar­osztrák és a magyar-csehszlovák gaz­dasági tárgyalások kialakulását. Egyes külföldi szakértők felfogása szerint Magyarország, valamint Csehszlovákia és Ausztria eddigi gazdasági és kül­kereskedelmi politikáját uj irányba kellene terelni és a kompenzációk rendszere hosszabb időn át alig tart­ható fenn anélkül, hogy további sú­lyos károkat ne okozna. Mint Buda­pestről Írják, a szeptemberben Genfben összeülő keleti gazdasági konferencia elsősorban annak a problémának meg­oldását fogja megkísérelni, hogy vájjon miképen lehetne Ausztria és Cseh­szlovákia ipari és Magyarország me­zőgazdasági érdekeit kompromisszum keretében összeegyeztetni. Ilyen meg­oldás elsősorban a hitelező államok érdekeit szolgálná. ki gázgyára!'; részére, 50 vágón pir­­szén ipari célokra, 8000 vágón faszén. Ezzel szemben Magyarország a kö­vetkező terménymennyiségeket szállí­taná; 2000 vágón szőlő, 20 vágón őszi barack, 500 vágón alma, 50 vágón szilva, 100 vágón dinnye, 40 vágón fajdinnye, 50 vágón sárgabarack, 20 vagon paradicsom, 20 vágón csöves paprika, 40 vágón hagyma, 100 vá­gón fokhagyma, 350 vágón bor, 100 vágón tojás, 5 vágón őrölt paprika, 8 vágón szalámi, 10 vagon "hal, 150 vá­gón zsir és szalonna, 2000 vágón liszt és 1000 darab ló. A 2 millió csehszlo­vák koronát kitevő különböze tét a csehszlovák utazási mozgalom előmoz-FŐÚTIÉI! Síitái A magyar-csehszlovák kompenzációs áruforgalom.

Next

/
Thumbnails
Contents