Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-07-30 / 59. szám

Xiapunk mai száma a jövő heti teljes Hádió-műsort tartalmazza ötvenharnmdik évfolyam. 50. szám, Szombat, 1932. jnlius 30. ... »III MII lm 1 I —■ii^Trinn"rí ————————— Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Kö, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Eőm unkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton ■Hsa mimmsxmassmsimu^msmxtMmsBmnnsxmtaBm A vámfalak ellen. Komárom, július 29. Az ottawai nemzetgazdasági kon­gresszuson egy konzervatív angol államférfiú, a védővámok egykori híve azt jelentette ki: hogy a vám­falakat és a vámhatárokat meg kell nyitni. Egy Baldwin, aki ezzel a kijelentésével revideálta egész mait jának politikai hitvallását, a sza­bad forgalom érdekében szállott síkra, mert átérzi, hogy csak egy nagy gazdasági összefogás mentheti meg a világot és tarthatja még épen azokat a vékony szálacskákat, me­lyekkel az angol gyarmatok, a do­­minion-ok az anyaországhoz van­nak fűzve. Ha ezek a szálak el­szakadnának, egy világ omolna ösz­­sze. El sem lehet képzelni azt, hogy a tengerek ura, mint kis európai államocska gazdasági szer­ződésekért kilincseljen. Ez a felismerés olt él a legtöbb európai államférfinak is az agyá­ban, akik ennek, ha nem is olyan markáns formában, mint Bald­win tette, kifejezést is adtak. A gazdasági leromlás elmúlt eszten­dői alatt a nemzetek és államok Európában sem maradtak tétlenül és nap mint nap olvashattuk a hí­reket arról, hogyan építik mind magasabbra és magasabbra a vám­falakat, a gazdasági rendszereknek ezt a modern kiadású Bábel tor­nyát, amelynek építői mind a maga zavart nyelvén beszél és sokszor a rossz lelkiismeret furdalásaitól űzve is épít éjjel nappal, hogy meg­védje magát, kincseit, nemzeti va­gyonát. Ezt féltik az államok és sorra lesznek fizetésképtelenek. Mégis beléjük bújik a megalo­mania, a népszövetségi kölcsönök­ből és az Anslusz-elelőlegekböl táp­lálkozó Ausztria is a napokban bok­rosodon meg és felmondta a Ma­gyarországgal lejáró gazdasági szer­ződését, kihasználva azt a helyze­tet, amelyben gazdaságilag Magyar­­ország is épen úgy, vagy még job­ban szenved, mint a többi állam. Rokonszenvesnek tehát egy csep­pet sem az ez a gazdasági mellbe­vágás, melyet Dolfussék szép csend­ben készítetlek elő és amire Ma­gyarország is bizonyára megfogja adni a kellő és érdemleges választ. Mi ez, ha nem egy beteges tünete az európai kúszált gazdasági élet­nek, amelynek következtében nem­csak Magyarország léptette életbe a transzfermoratóriumot, hanem példáját majd több is fogja követ­ni. Kicsiben üt, Komáromban is látjuk az európai helyzetet. Még három évvel ezelőtt is hangos volt a komáromi kikötő, abol az embe­rek százai dolgoztak a darukkal versenyt és ma mély csend ült rá, a vonatok ritkán hozzák a megra­kott kocsikat. Magyarország elzár­ta határait az idegen szén előtt, beéri — mert be kell érnie — a belföldi gyöngébb minőségű bar­naszénnel a finom bányakoksz he­lyett, Csehszlovákia is felmondta más­fél évvel ezelőtt a magyar gazda­sági szerződést és nem újította meg. Sőt, hogy ez az állapot még jő ideig fog tartani, annak bizonyí­téka a most életbelépett gabona­­szindikátus Ezek a kereskedelmi in­tézkedések elsősorban a legitim kereskedelem levegőjét fogyasztják, Komárom, — Julius 29, Az eddigi előmunkálatok szerint deficittel zárul a jövő évi költségvetés. A minisztertanács foglalkozott az 1933. évi költségvetéssel, illetve az előirányzatra vonatkozó eddigi munká­latok eredményével. A kormány poli­tikai bizottsága és gazdasági kollégiu­mának ülésén kitűnt már, hogy a jövő évi költségvetési előirányzat, az eddigi előmunkálatok szerint 200 —300 millió koronás deficitet fog mutatni. Az eddigi számítások ugyanis még mindig olyan eredményeket mutatnak fel, amelyek szerint, bár a redukció elvét kivánják keresztül vinni, a költ­ségvetés passzív marad. Épen ezért megbizták Trapl dr. pénzügyminisztert, hogy tárgyaljon az egyes minisztéri­umokkal az esetleges deficit elkerü­lése céljából és tegyen a miniszter­­tanácsnak erre vonatkozólag megfelelő javaslatokat. Benes dr. külügyminiszter nyilatkozata a keleti jóvátételt kon feren ciáról. Benes dr. külügyminiszter a minisz­tertanácsban expozét mondott, amely­ben beszámolt a nemzetközi politikai helyzetről. Beszámolójában foglalkozott a lausannei konferencia eredményével és az ennek következtében a világ­­helyzetben beállható újabb alakulásról. A keleti jóvátételi konferenciáról többek között kijelentette, hogy ezen a kon­ferencián Magyarország és Bulgária ügyét, egyben pedig a Jugoszláviát, Lengyelországot, Romániát és Cseh­szlovákiát érintő kérdéseket fogják elintézni. Ebből látható, hogy az eset­ben, ha a viszonyok normális meder­ben fognak kifejlődni és ha mindezt el lehet intézni, ez óriási gazdasági és pénzügyi, de egyben politikai és pszichológiai sikert fog jelenteni. Az európai államok egymásközötti és Ame­rikával szemben fennálló óriási, milli­másrészt bénít» hatással vannak az egymással szervesen összefüggő piaci konjunktúrára is. Ki tudna horoszkópot csinálni ily körülmények közt a jövőre? Senki. Hogy rendkívüli időket élünk, azt jól tudjuk, de hogy ezekben az időkben jól intézik-e gazdasági ér­dekeinket, azzal már nem vagyunk egész pontosan tisztában. Mert se­gít-e rajiunk a vámok kínai fala, egészséges-e az elzárkózás politi­kája, arra megfelelnek az ezzel fog­lalkozó érdekképviseletek, akik a nemei harsogják esztendők óta a siket füleknek. Baldwin őszinte sza­va cseng a füleinkben és azt hisz­­szük, más nem is lehet a jövő gaz­dasági programja: szabadság és friss levegő. árdos kötelezettségeinek elintézéséről, az aktívum és passivum megállapításá­ról és lényegében az érdemleges és technikai problémák világgazdasági és pénzügyi szempontból történő elin­tézéséről van szó. Ennek tehát a világgazdaságra nézve olyan óriási befolyása lenne, amit minden politikus, nemzetgazdász és pénzember kellőké­pen értékelni tud. Magától értetődik, hogy a tárgyalás még igen nagy aka­dályokba fog ütközni, a lausannei konferencia eredménye azonban ked­vező kilátást nyújt a sikerre. Ezzel az igyekezettel és programmal kapcso­latban a folyó év novemberében ösz­­szehivandó világgazdasági konferencia három problémát lesz hivatva meg­oldani: a tarifális, valutáris, valamint a gazdasági és pénzügyi megszorítások kérdését. A lausannei konferenciából ered az Ausztriának nyújtandó kölcsön fölötti tanácskozás is, amiben esetleg — későbbi döntés folytán — Cseh­szlovákia is részt fog venni. Majd Benes dr. külügyminiszter a leszere­lési konferenciáról beszélt és külön is hangsúlyozta, hogy jogos reményeket táplál aziránt, hogy a leszerelési kon­ferencia a tavaszi hónapokban arány­lag eredményesen fog zárulni. Elfogadták a pénzügyminiszternek a bankok szanálására vonatkozó tervezetét. Csütörtökön minisztertanács volt Udrzal miniszterelnök vezetésével, amely behatóan foglalkozott azzal a tervezet­tel, amelyet a pénzügyminiszter terjesz­tett elő a bankok ügyeinek rendezésére szolgáló különalap gondnokságának összeállítására vonatkozóan. A kormány a pénzügyminiszter előterjesztését el­fogadta s eszerint a bankok szanálá­sára nézve a következő főbb irányel­vek lesznek mértékadók: Az állam által az első időben engedélyezett be­téteket a bankoknak a megállapított rendelkezéseknek megfelelően kama­toztatnak és amortizáltok kell. A ban­kok kötelesek részvénytőkéjüket meg­felelő mértékben leszállítani és rész­vényeik egy részét az államnak be­szolgáltatni, továbbá megvalósítani mindazokat a rendszabályokat, amelyek a dologi és személyi kiadások csök­kentése érdekében szükségesek. , alkalmazottakra nézve azonban, akik nem vezető tisztviselők, tárgyalást leéli lefolytatni az alkalmazottak képviselői­vel, valamint a szociális gondozás mi­nisztériumával. Továbbá érvényesítenie kell a banknak a banktörvény XXXVI. szakasza alapján kártérítési igényeit is funkcionáriusaival szemben. A munkaügyi minisztérium kiteötőépitési programja. A munkaügyi minisztérium az állami vízgazdálkodási alap vezetőségével együttesen egy munkaprogramot dol­gozott ki a csehszlovák kikötők kiépí­tésére nézve, amelyet tiz éven belül akar megvalósítani. Az erre a célra előirányzott és felhasználandó összeg 195 millió koronát tesz ki, amelyből legelsősorban a dunai kikötők kiépí­tését, később az Elbe, Moldva és Odera folyókon létesítendő kikötőket fogják építeni. A folyó esztendőben 21.7 mil­liót fordítanak kikötőmunkákra, ebből 7.2 milliót a pozsonyi dunai kikö­tőre, 6.9 millió koronát a komáromi kikötőre, 4.5 milliót a hamburgi cseh­szlovák szabadkikötőre, 3.5 milliót pe­dig két kisebb kikötőre fognak fel­használni. A munkaügyi minisztérium e programjának megvalósítását a mun­kanélküliek ezrei várják, azonban — mint azt Komáromban is tapasztaljuk — a program keresztülvitele még egyre késik. Belgiumból kiutasított cseh kommunista képviselő. Belgiumban tudvalévőén nagy mun­kászavargások és szirájkmozgalmak vannak, amelyeknek előidézésében kül­földi kommunisták is résztvesznek. A brüsszeli rendőrség a napokban Brüsszel város egyik szállodájában letartóztatta Slawky csehszlovák kommunista nem­zetgyűlési képviselőt. A nála talált iratok­ból kiderült, hogy összeköttetésben állott a belga kommunista párt vezetőivel és a legutóbbi bányászzavargások idejében a borinagei kerületben tartózkodott. A cseh kommunista képviselő ellen azon­­nol kiutasító parancsot adtak ki és még aznap a határra kisérték. Újjászervezik a devizabizottságot. A minisztertanács a napokban ülést tartott, amelyen jóváhagyták a deviza­bizottság újjászervezésére vonatkozó eleborátumot, mely a devizaengedélye­zési eljárást összpontosítja és egysze­rűsíti. Erre nézve nagyon is szükséges az uj rendelkezés, mert az eddigi sok­féle intézkedés csak komplikálta a dolgot. A minisztertanács ezenkívül több gazdasági és pénzügyi jellegű sürgős üggyel is foglalkozott, de az ezekre vonatkozó tárgyalásokat még nem fejezte be. POLITIKAI SZEMLE t r

Next

/
Thumbnails
Contents