Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-12-28 / 102. szám

102. szára, Szerda, 1932. december 28, ötvenhármadlk évfolyam. R Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 89 Ké, félévre 40 Kfi, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ara 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős fősgerkesztő: («AAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. R6munkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A kisantant tanácsa Komárom, december 27. A soronkivül Belgradban tar­lói! kisantant konferenciára, an­nak egyik határozata miatt felfi­gyeltek a nagyhatalmak is. Ez a határozat arról szól, hogy a kis­antant tanácsot állít fel, amely egy­részt a megfigyelő szerepét tölti be a politika gyorsan változó kalei­­doszkop-forgásában, másrészt a legsürgősebb intézkedéseket is meg­lenni lesz hivatott. A kisantanl-ki­vonat a hírek szerint Géniből el­lenőrizné Középeurópa békéjét, amely kisantant cél ma is fennáll. Úgy a nagyhatalmak, mint az egyszerű államok tisztában van­nak a kisantant céljával. Amig egy Ideig ezek a célok támadó éllel irányultak egyik középeurópai állam ellen, ké­sőbb az látszott opportunusabb­­nak, hogy a kisantant békefentartó defenzív jellegét hangsúlyozzák. Mindezeknek a hivatalos kikiáltá­soknak a mögöttes gondolati tar­taléka azonban régóta nem titok a figyelő elölt. A kisantanl a béke külön őréül szervezkedett, miután a békeszer­ződéseket már megalkották. A bé­keszerződések azonban már szá­mos pontjukban meghaladott ál­láspontot képeznek, hiszen a né­met jóvátétel kérdésére kell csak hivatkoznunk, amelyet követett a francia »nem fizetünk« és nyomon fogja követni a kisantant háborús aprópénzek megfizetésének a meg­tagadása is Amerikával szemben. A békeszerződések betűi tehát nem fognak bemohosodni, mert nem kő­be vésték azokat, hiszen a népszö­vetségi alkotmánynak a tizenkilen­cedik szakasza nyilvánvalóan be­szél azoknak békés utón való meg­­változlathatásának lehetőségeiről. Európában azonban nem látunk semmi békétlen mozgalmat, ha­csak nem tulajdonítunk ilyen fon­tosságot a romániai magyarellenes tüntetéseknek, a jugoszláviai olasz­ellenes tüntetéseknek, amelyek mind legmélyebb sajnálkozással végződlek. A mozgalom tehát men a legyőzött államok, hanem a kis­antant berkeiben vált hangossá úgy, hogy felfigyelt rá az angol parlament, a német és francia vi­lágsajtó is. A kisantantbarát infor­mációs sajtó szokatlanul éles han­gon ítéli el a román magyarverése­ket és megállapítja, hogy a világ rokonszenve nem a román, hanem a magyar nemzet felé fordul és megrója a Titulescu rendezésében megjátszott filmet. A kisantant tanácsának tehát mindjárt lenne dolga is, hogy eze­ket a különös eseményeket valaho­gyan kimagyarázza, vagy megma­gyarázza Európának, amelynek bé­kéje annyira a szivükön fekszik. Mindeneseire jó lenne tudni, hogy miéri szükséges Bukarestben össze­rombolni a magyar nyomdát, mely nem bántotta a románokat és a vendéglőt, ahova egy megtámadott magyar újságíró menekült. Meg­értjük, hogy az egyetemi ifjúság ahelyett, hogy kollokválni és ta­nulni igyekeznék, rekedtre kiabálja magát a neki nem tetsző követség vagy konzulátus előtt, de a hatósá­gokat nem értjük, hogy erre az uc­­eán engedelmet ad. Komárom, — december 27. A kormány terve a pénzügyi élet átszervezésére. A kormány törvénnyel vagy rende­leti utón át akarja szervezni Csehszlo­vákia egész pénzügyi életét. Az első feladat \esza betét-kamat láb leszállítása. A második a tisztességtelen versenyről szóló törvény módosítása olyan érte­lemben, hogy az, aki magasabb kama­tokat ad, azt a sajátjából adja, de ne a pénzintézet vagyoni állapotának ve­szélyeztetésével. Vagyis az anyagi fe­lelősség személyre hárulna át s erre szankciókat léptet majd életbe a kor­mány az idevonatkozó törvény módo­sítása révén. Végül az állami papírok konvertálására is sor kerül valószí­nűleg. Iskolatanácsok létesítése Szlovenszkóban és Ruszinszkóban Az iskolaügyi minisztériumban nagy törvénytervezet készül. A minisztérium tárcaközi tárgyalások céljaira kidolgo­zott egy elaborátumot az iskolatanácsok létesítéséről és egy másik javaslatot az elemi iskolák létesítéséről és föntartá­­sáról. Az iskolaügyi miniszter a napok­ban ismertette a javaslatokat az újság­írók előtt s ezszerint az egész ország területén négy országos iskolatanácsot létesítenének,és pedig Prágában, Brünn­­ben, Pozsonyban és Ungváárott. Az országos iskolatanácsok elnökeit szak­körökből a kormány javaslatára a köz­­társasági elnök nevezi ki, a kerületi iskolatanácsok elnökeit pedig az is­kolaügyi miniszter. Az országos iskola­­tanácsoknak nemzetiség szerint lesznek külön tagozatai, igy Szlovenszkóban egy szlovák és egy magyar tagozata, Ruszinszkóban ruszin és egy magyar tagozata. Az iskolatanácsok egyhar­­mada pedagógusokból, kétharmada a polgárokból fog kikerülni. Ami a nép­iskolák létesítését és fentartását illeti, ez elsősorban is a szlovenszkói és ruszinszkói felekezeti iskolákra vonat­kozó törvénytervezet, amelynek inten­ciói szerint valamennyi tanító államo­sítva lesz, a felekezeti iskolák tanítói is. A tanítókat az országos iskolatanács külön szenátusa fogja kinevezni és pedig a felekezeti iskolákba az illető A béke őre egyelőre tehát nem annyira védelmi, mint támadó ál­láspontban van. A szerződésekről lehet mindenkinek akármilyen vé­leménye, azonban a szerződések sem jelentenek salvus conduetust arra, hogy a revízió ellen minden eszközt legálisnak minősítsenek. A revízió Európa belügye, mely a maga idejében épen olyan tanács­kozás tárgya lesz, mint most a ja­pán-kínai konfliktus és azt nem fegyverek intézik el. Ezért kár a benzinéri és a kiabálásokkal szer­zett hurutokért. felekezetekhez tartozó tanítókat. A ter­vezet két kategóriába osztja a feleke­zeti iskolákat. A jövőben az iskola­­fentartás összes személyi kiadásait az állam viseli, a tárgyi kiadásokat pedig, amennyiben nem állami iskolákról van szó, a községek, egyházak stb. Mind a két tervezet egyelőre csak tárcaközi diskussió tárgyát képezi. Benes dr. külügyminiszter éles cikke a kisantant államok önállóságáról. A Cesko SIovo c. cseh lapban cikket irt Benes külügyminiszter a leszerelési konferenciáról és a kisantant poli­tikájáról. Cikkében többek között azt írja, hogy a béke új szervezetének szakítania kell a nagyhatalmak ha­talmi és diktatórikus módszerével és el kell ismernie a kis- és középálla­mok egyenjogúságát. A kisállamok el­ismerik a nagy államok nagyobb fele­lősségét, de a nagy államoknak is tudatára kell ébredniök annak, hogy a kis államok önjoguak és nemcsak a nemzetközi jog tárgyai. A kisantant államok ezekben a kérdésekben nem kötötték meg kezüket. A legutóbbi belgrádi kisantant konferencia kifeje­zésre juttatta a kisantant békés szán­dékait, a kisantant államok felfogását a békeszerződések módosítása s tag­államainak nemzetközi helyzete tár­gyában. A belgrádi konferencia ma­gáévá tette azt az alapelvet, hogy a kisantant békésen akar együttműködni valamennyi szomszédjával és a legha­tározottabban állást foglalt a jelenlegi rend bármely megváltoztatása ellen. A kisantant tudatában van önállósá­gának és semmiféle revíziós terv kér­désében nem hagyja magát dirigálni. Eredményes kompenzációs meg­állapodás Csehszlovákia és Magyarország között. Mint ismeretes, két héten át folyt a tárgyalás Budapesten a csehszlovák köztársaság és Magyarország delegá­tusai között, amelynek célja új kom­penzációs megállapodás létesítése a két állam között. Amig a két ország kö­zött rendes kereskedelmi szerződés lé­tesül, a kölcsönös áruforgalom lehető­ségének megteremtése céljából ezúttal már harmadizben tárgyaltak a két ál­lam képviselői és a tárgyalás most is eredménnyel végződött. A harmadik kompenzációs megállapodás szerint Csehszlovákia 20.000 vagon tűzifát, továbbá faszenet, fűszerárut és épület­fát, valamint különféle iparcikkeket ex­portálhat Magyarországra, amelynek el­lenében Magyarország 29.000 drb hízott sertést szállít hat Csehszlovákiába. Ezenkívül megegyezés jött létre arra nézve is, hogy a tátrai gyógyfürdőket meglátogató utasokat magyar export ellenében devizával látják el. Végül az 1932. augusztus 19-én létrejött kom­penzációs egyezménynek eddig ki nem merített kontingenseinek leszállítása kérdésében is megegyeztek. Gálffy Géza 1873—1033. Komárom, december 27. A református keresztyén egyháznak mély gyásza van. Mélyen megrendülve értesülünk a fájdalmas gyászesetről, amely Gálffy Géza alsó-felsőgelléri és bogyai egye­sült református anyaegyház közbecsü­­lésben álló lelkipásztorának, az egy­ház különböző szervezeteiben előkelő helyet elfoglaló funkcionáriusának vá­ratlan halálát jelenti. Gálffy Géza ref. lelkész, az egyetemes ref kon­­ventnek rendes tagja és pénztárosa, a dunáninneni egyházkerület tanács­­bírája, a komáromi ref. egyházme­gye tanácsbírája és főpénztárosa, fel­­sőgelléri parochiájában, szerető csa­ládjának körében december 26-án pár napi gyöngélkedés után, váratlanul meghalt, visszaadván nemes lelkét Teremtőjének. Elhunytával mélységes gyász bo­rult a gellér-bogyai ref. egyházköz­ségre, amelynek 32 éven át volt kiváló lelkipásztora, aki híveinek hűséges lelki gondozása mellett, egyházának vezetését biztos kézzel irányította és annak anyagi javát lelkiismeretesen szolgálta. Tudásával és önzetlen mun­kakészségével lelkésztársainak tiszte­letét és bizalmát korán megnyerte, amely az egyházmegyei es egyház­kerületi kormányzásban akként nyert megérdemelt kifejezést, hogy úgy a komáromi ref. egyházmegyében, mint a dunáninneni egyházkerületben ta­nácsbíróvá választották meg, hosszú éveken át töltötte be ezenkívül min­taszerűen az egyházmegye főpénztá­rosi tisztét is. Kiváló adminisztrációs talentuma a reábízott ügyekben a leg­eredményesebben érvényesült, pénz­ügyi dolgokban valóságos tekintély volt, akinek véleménye és javaslata sok nehéznek látszó ügyet tett meg­oldhatóvá és amilyen hűségesen sá­fárkodott a reábízott lelkekkel, épen olyan odaadással sáfárkodott az egy­házmegye vagyonával is. Az a köztisz­telet, amely az egyházi közélet e pu­ritán jellemű vezéralakját körülvet­te, az egyházkormányzás legfőbb szer­vénél, az egyetemes konventnél is he­lyet biztosított számára, a szloven­szkói és ruszinszkói ref. egyházak egyeteme konventi rendes taggá, a konvent pedig pénztárosává válasz­totta meg. Mindezen tisztében a kötelességtu­dás pontosságával, fenkölt gondolko­zásra valló nemes önzetlenséggel és POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents