Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-12-17 / 99. szám
Xc apunk mai száma a jövő heti teljes II ádió-műsort tartalmazza Otvenharmadik évfolyam._______ ___ 99. szám, Szombat, 193S. december 17. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP ».wy^r.TO «»raií:» > isaaBBijHM i Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 88 Kö, félévre 40 K5, negyedévre 28 Ké. - Külföldön 120 Kö. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSE’ Eőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. A takarékos franciák Komárom, december 16. Kit lepett meg a francia kamara határozata? Ki nem ismerte a vagyongyüjtő és kuponnyíró francia kispolgári, aki zsugori módra rakja élére a garast, hogy élete alkonyán a kávéházban újságokat olvashasson. Ezeknek a szelleme lebegett a Palais Bourbon termében, ahol Herriot emberfeletti erőfeszítésekkel akarta volna rábírni a »nem fizetünk« népszerű álláspontját az okosabb meggyőződésre. Nem sikerült neki és megbukott. Roppant népszerűtlen az a politikus Franciaországban, aki adót emel és fizetésre akarná bírni a fizetni nem szerető kispolgárt, aki radikális, baloldali és köztársasági, meg demokrata is, de csak addig, amíg a zsebbe nem kell nyúlnia. Franciaország nem fizet, csak áthajózza az aranyat a Banque de Francais földalatti páncélszekrényeibe és nem fizet, bár ezzel egy nagy elvet tör át: a békeszerződések elvét. Hasztalan hivatkozik Németországra, amely előbb mondotta ki a nemfizetés elvét. Ez az ország nem tud fizetni, de az amerikai aranyrudak még ott vannak a páncélszekrényekben és csak be kellett volna hajózni azokat, viszszavinni az amerikai páncélszekrényekbe. A kamara többsége nem fizet, nem törődik sem morális, sem anyagi kötelezettségekkel. Egyszerűen azért nem fizet, mert boldog, ha rajta ülhet aranyrudain. Milyen hamar elfelejtették, hogy Uncle Sam nemzete küldte a háború utolsó évében érintetlen hadosztályait az Óceánon át, amikor a francia ezredek már csak Clémenceau, a tigris véres intézkedéseire maradtak a fronton, ahova Petain marsall tömeges kivégzései fordították vissza. Az amerikai csapatok betömték a réseket és új szellemet hoztak az erkölcsileg is meggyöngült francia frontra és megnyerték nekik a háborút. A nagy áldomásra azután áthajókázott Wilson is, a maga tizennégy pontjával, amelyeket beleejtett az Óceánba és később teljesen elfelejtette. Clémenceau előzékenysége nem ismert határt, az ajándékok hajókat töltöttek meg és Wilson csak Amerikában tudta meg, hogy a nevében is megkötötték a békét a győzclemitlas franciák. Az amerikai szenátus azután elrestelkedve elnökének bárgyuságán, a békeszerződéseket nem ratifikálta és nem ment bele a népszövetségbe sem. Ne mondjuk, hogy hálátlanok a franciák Amerika iránt. Mondjuk csak azt, hogy túlzottan józanok és szeretik önmagukat. Witsonnak megköszönték szépen a párisi banketteken a szívességét és elbúcsúztak tőle sok kedves és szellemes bókkal, de it békeszerződésekhez nem engedték közel. Később azután megállapították a francia tartozásokat is, mert Amerika jó üzletet csinált ugyan a háborúban, de az adósai túlságosan legyöngültek az egy Franciaországot kivéve, amely még a múlt esztendő nyarán is gondosan behajtotta amerikai követeléseit aranyban és most azt izeni nekik, hogy nem fizet. Az is igaz, hogy ez a kényelmes álláspont nem tarthat sokáig, mert Amerika kezében van még egy-két olyan eszköz is, amellyel kényszerítheti fizetni tudó, de vonakodó adósát. Amerika jó vagy rossz indulata nem lehet közömbös egy nemzetre nézve sem. A rendezésről úgy látjuk, hogy az nem sikerült egészen jól. A kisantant sem fizetett és Belgium is bemondta a »nem fizetünk« francia jelszavát, de az angol fogát csikorgatva és fontjáért aggódva mégis fizetett. Ezt a stílust össze fogja hasonlítani úgy az új, mint az óvilág és megalkotja véleményét a francia kamara határozata felől. De az is bizonyos, hogy Amerika sem fog egyhamar Európában háborút viselni, mert most belátja, hogy ez Komárom, — december 16. Esterházy Jánost választották meg az országos keresztényszocialista párt elnökévé. A keresztényszocialista pártnak az érsekujvári kongresszuson megválasztott országos pártvezetősége december 14-én Tátrafüreden tartotta meg elnökválasztó gyűlését. A pártvezetőségi ülésen 58 tag jelent meg, akik 147 szavazatot képviseltek Miután Grosschmid Géza dr. szenátor, az elnöki bizottság elnöke, e tisztéről december 13-án lemondott, Jabloniczky János dr. elnökölt a pértvezetőségi ülésen, amely áttért az elnökválasztásra. Ismeretes, hogy kétféle mozgalom indult meg az elnökválasztással kapcsolatban, a kisebbség Franciscy Lajos nyitrai kanonokot akarta elnöknek megválasztani, a többség pedig Esterházy János mellett foglalt állást. A két irány között Szüllő Géza volt elnök közbelépésére békés megoldás jött létre és a pártvezetőség a párt elnökének Esterházy Jánost választotta meg. Franciscy Lajos kanonokot pedig tiszteleti elnökké választották. Az új pártelnök nagyszabású székfoglalót mondott, amely nagy nem jelent számára business-t. Németország álláspontját a francia parlament határoznia megerősítette. Ez a példa nemcsak iskolát alkot, hanem egyúttal az »örökké« szóló békeszerződések örökkétaríó és meg nem változtatható jellegét is megfelelő világításba helyezi, ha épen Franciaország az, mely háborús kötelezettségeinek nem akar megfelelni. Nem hiszszük, hogy ezt diplomáciai jegyzékháborúval lehetne elintézni, ellenben arról vagyunk meggyőződve, hogy Amerika, ahol szintén tudják a kétszerkettőnégyet, olyan számtani feladatot ad fel a franciáknak, hogy azt a kitűnő matematikus Herriot sem tudja megoldani, aki a németek egyenjogúsági jegyzékére azt a bonmót mondta, hogy a németek feladatot adlak fel nekem, igyekszem azt megoldani. A németek feladványa, az egyenjogúság már meg van oldva Herriot tudománya nélkül is, az amerikai keresztrejtvény azonban már készül és nagy fejtörőt fog okozni Párisban, ahol most formulákat keresnek, mert nem akarnak lefáradni a pincébe az aranyrudak után. Pedig ezt a munkát mégis csak el kell végezni. A magyar közmondás erre azt alkalmazza: adós fizess, beteg nyögj. A francia kispolgárnak, aki beteg lesz, ha fizetnie kell, nem használ a nyögése, mert fizetni, fizetni, fizetni muszáj. hatást és tetszést keltett. Majd a párt alelnökeit és a végrehajtó bizottság tagjait választották meg. Beterjesztették az állami költ ségvetést a parlamentnek. A képviselőház szerdai ülésén Trapl dr. pénzügyminiszter terjedelmes expozé kíséretében beterjesztette az 1933. évi állami költségvetést. A pénzügyminiszter expozéjában bejelentette,hogy a költségvetésben a kiadásokat az előző évvel szemben az állami közigazgatásban 686 millióval, az állami üzemeknél 1062 millióval csökkentették úgy, hogy az egész csökkentés 1748 milliót tesz ki. Az állami alkalmazottak fizetéscsökkentése 633 millió.;. Lényegesen változott a költségvetés bevétele is. Az állami bevételek az elmúlt évvel szemben 689 millióval, az állami üzemeké 1386 millióval csökkentek, vagyis a bevétel 1933-ra 2075 millióval kevesebbre van előirányozva. A költségvetésben benne foglaltatik a rendkívül kiadások fedezete is, mint 700 millió a munkanélküliek részére, 125 millió a kassa-oderbergi vasút deficitjének fedezésére, a prioritási és részvényszolgálatra, a helyi érdekű POLITIKAI SZEMLE iSSSSBBSSSU I Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: | szerdán és szombaton vasutak deficitjének fedezésére és 125 millió a tanitói fizetésekre. A rendkívüli és ideiglenes kiadások fedezetére átmeneti jellegű bevételek szolgálnak a különböző uj adók és illetékek kiszabásával. Az uj bevételi források 704 millió bevételt képviselnek, de ez nem tekinthető a közgazdaság újabb megterhelésének. Az áldozatokat, melyeket a súlyos gazdasági válság követel, egyenletesen kell felosztani az összes néprétegek között. Ezek az áldozatok csak ideiglenesek. A költségvetés jóváhagyásával kezdetét veszi az a felelősségteljes feladat, hogy az államgazdaságnak ezt a programját a jövőben is be kell tartani. A pénzügyminiszter felkérte az állam valamennyi gazdasági szerveit, hogy az engedélyezett hiteleket ne mentsék ki, hanem lehetőleg korlátozzák a kiadásokat. Az állami apparátust teljesen át kell alakítani, ahol ez a gazdasági jogosultság vagy ^célszerűség korlátjait meghaladja Végül a hitel olcsóbbitását sürgette és a produktiv munkanélküi támogatásról beszélt. A jizetéscsökkentési törvény módosítása. Prágai jelentés szerint az állami alkalmazottak szervezetének újabb közbenjárása következtében az illetékes körök a napokban tanácskozást folytattak, amelyen az állami alkalmazottak fizetésleszállitására vonatkozó törvény módosításával foglalkoztak. A tanácskozáson három kérdés merült fel éspedig a női állami alkalmazottak nyugdijának csökkentéséről szóló rendelkezések módosítása, a nyugdíjbiztosításról szóló rendelkezések megjavítása és harmadszor annak a kérdésnek tisztázása, hogy a javaslat nem vonatkozik a közszolgálatban álló és kollektív szerződésekkel biró munkásokra. Az 1933. évi költségvetés számokban. A parlament elé beterjesztett „kiegyensúlyozott“ állami költségvetés a következőkben irányozza elő az 1933. évi kiadásokat és bevételeket. Összes kiadás 8.632,587.000 Ke. összes bevétel 8.634,170.000 Ke. E főtételek minisztériumok szerint a következőképen oszlanak meg. Kiadások: Köztársasági elnök és elnökségi iroda 15.190.000, nemzetgyűlés 38,252.000, miniszterelnökség 40,214.000, külügyminisztérium 124,688.000, nemzetvédelmi minisztérium 1.252,254.000, belügyminisztérium 646,454.000, igazságügyminisztérium és legfelsőbb biróság 290.061.000, unifikációs minisztérium 1,976'000, közigazgatási és választási biróság 6,161.000, iskolaügyi minisztérium 979,471.000, földmivelésügyi minisztérium 198,374.000, földhivatal 20.070.000, kereskedelmi minisztérium 32.936.000, munkaügyt minisztérium 567.468.000, posta- és távirdaminisztérium 11,797.000, vasutügyi minisztérium 21.486.000, népjóléti minisztérium 863.109.000, élelmezési minisztérium
