Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-12-14 / 98. szám
Ótvenharmadik évfolyam 08. szám. Szerda, 1932. deeember 14, mxsammon*•**'> nwry’W M wasn&saaa* Előfizetési ár csehszlovák értékben; Helyben és vidékre postai szétküldéssé! egész évre 80 Ké, télévre 40 Ké, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 128 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton «a»SK®woissiBaBBBESsa5»a»3*íKwesM«rBakess^^»!ESM®_.*s* HassE®Ks»^6saí«<^i^^»^!3*aErcS®»siiaK. m Megegyezés a szomszédokkal. Komárom, december 13. Abból az alkalomból, hogy megindultak a kereskedelmi tárgyalások Budapesten a csehszlovák delegációval, Hodzsa Milán is cikkeket írogatott a félhivatalos lapokba, amelyekben a Magyarországgal való megegyezést szükségesnek jelentette ki. Idővel Hodzsa Milán is rájön arra az igazságra, hogy Európa közgazdasága szerves egész, amelyből egy állaim sem vonhatja ki magát anélkül, hogy meg ne sebezné közgazdaságát. Mikor azonban Hodzsáck kierőszakolták a magyar kereskedelmi szerződés felmondását ezelőtt három esztendővel, akkor azt hitték, hogy Magyarországnak megadták a kegyelemdöfést azzal, hogy gabonáját kizárták. Ennek a nagy tévedésnek itta meg a levét Csehszlovákia közgazdasága három esztendőn keresztül. Ki tudja pontosan kiszámítani azt a veszteséget, amelyet a közgazdaság a magyar piac elvesztésével szenvedett. Magyarország fáját, papirosát, textiljét, üveg- és porcellánszükséglelél nem a csehszlovák piacon szerezte be és ezzel száz és ezer munkás lett munkanélkülivé és vált az állam terhére. A munkanélküliség a műit esztendőben még csak háromszáz milliót emésztett fel, az új költségvetésben azonban már hatszázhúsz millió van ezen a címen beállítva és ebből ki lehet számítani a statisziikusoknak, mennyi esik ebből a Magyarországgal való kereskedelmi szerződésnek megszűnésére. Hodzsa tehát végre rájött arra az igazságra, hogy a középeurópai államok zári egységet jelentenek a közgazdaság szempontjából és ha az állam három gabonatermő államnak kedvezményeket nyújt, abból észszerűen nem lehet és nem szabad a negyediket kizárni. De rá kell jönni arra a logikátlan eljárásnak a káros következményeire is, amely a közgazdasági élet érintkezéseibe és megállapodásaiba politikát visz bele, amint ezt telték a prágai kormánynak tagjai. A közönségnek, a nagyiparnak, a munkásnak nem szimpátia és antipátia politikára van szüksége, hanem józanságra és hűvös mérlegelésére a lényeknek és az állam érdekeinek. Az állam érdekei pedig mindig a szomszédokkal való megegyezés mellett szóltak. Az a politika, amelyet a Bcnes féle elgondolás képvisel, Franciaország mellé szegezte a köztársaságot nem csak katonai konvenciókkal, hanem politikai tekintetben is. A kisantant úgynevezett »védekézési« magatartása a legsúlyosabb kereskedelmi konfliktusokra vezetett, holott a helyes politika azt kívánta volna, hogy a közgazdaság nagy és vitális érdekeit ne sértse semmiféle külpolitika. A francia orientáció volt az, amely Csehszlovákiát elidegenítette szomszédaitól, Németországtól, Ausztriától és Magyarországtól. A kereskedelmi szerződések egész hálózatát megkötötte Benes, melyekből a délamerikai államok nem hiányoztak, ellenben a közvetlen szomszédok igen. Ezért a külpolitikáért nem tudtak lelkesedni sohasem azok, akik annak súlyos következményeiről meg voltak győződve, amelyek azután a legutóbbi években matema-Komárom, — dec. 13. Szerdán terjeszti be a kormány a parlamentnek az 1933 évi költ «égvetési. Malypetr miniszterelnök a koalíciós pártok vezetőivel megbeszélést folytatott a parlamenti munkának technikai keresztülvitele tárgyában. A miniszterelnök értesítette a koalíciós pártok képviselőit, hogy az 1933. évi állami költségvetést és az ezzel kapcsolatos pénzügyi törvényt szerdán szándékokozik a törvényhozás elé terjeszteni, amikor az állami alkalmazottak fizetésleszállitására vonatkozó törvényjavaslatot is beterjeszti. Ezeknek a törvényeknek beterjesztését a pénzügyminiszter expozéja fogja kisérni. A tervbevett két hónapos költségvetési provizóriumot ezúttal még nem nyújtja be a kormány, hanem majd akkor, ha ez a költségvetés tárgyalásának felvétele után a költségvetési bizottságban sorrakerül. A parlament munkaprogramjára nézve a miniszterelnök arról tájékoztatta a bizottságot, hogy a szenátusnak a karácsony és újév közötti időben minden körülmények között ülést kell tartania, hogy a képviselőház által addigra elfogadott fizetésleszállitási javaslatot a szenátus is letárgyalja, mert a leszállítás ideje már 1933. január 1-én veszi kezdetét. Nincs kizárva az sem, hogy a képviselőháznak is üléseznie kell a karácsonyi és újévi ünnepek közötti időben. Az állami költségvetéssel összefüggő fedezeti javaslatok első sorban a képviselőház által tárgyalandók le, ellenben azok a javaslatok, amelyek újabb megterhelést nem jelentenek, először a szenátus elé utaltatnak. Kinevezték a csehszlovák hadsereg legfelsőbb tanácsadó testületét. A köztársaság elnöke, mint a hadsereg főparancsnoka, kinevezte a hadsereg tanácsadó testületét. E tanácsadó testület elnöke a nemzetvédelmi miniszter, alelnöke a hadseregfelügyelő, tagjai: a vezérkari főnök és helyettese, továbbá a négy országos katonai patikai pontossággal jelentkeztek. A Magyarországgal kezdődő kereskedelmi szerződési tárgyalásokat ezekből a szempontokból ítéljük meg. Amint nem lelkesedtünk budapesti közgazdasági vigéceknek rábeszéléseiért, amelyek szükségeseknek hirdették a közgazdasági kapcsolatok újból való felvételét, úgy most ezekből a tárgyalásokból azt az igazságot látjuk bizonyítottnak, hogy egyetlen állam sem engedheti meg az előkelő visszavonulás fényűzését, hanem arra kell törekednie, hogy ezek a régi kapcsolatok minél előbb és minél szorosabban megújuljanak. rancsnok és még négy tábornok. Rendkívüli tagjai a vezérkar 1. és II. főnökhelyettesei s a tárcaközi nemzetvédelmi bizottság főtitkára. Ezt az úgynevezett tanácsadó testületet francia mintára alakították és tulajdonképen a legjobb haditanácsot képezi. Megkezdődött a tárgyalás az uj kompenzációs egyezmény tárgyában. A magyar kormány a napokban értesítette a csehszlovák kormányt, hogy a csehszlovák kormánynak a 29.000 drb nehézsertés és 20.000 vagon fa kompenzációs ügyletre vonatkozó indítványát hajlandó elfogadni. Ezzel egyidejűleg a csehszlovák kormány meghívást kapott Budapestre a részletkérdések megbeszélése céljából, emellett azonban egyébb ügyeket is megtárgyalnak. Budapesten egyes prágai lapok jelentése szerint az osztrák kereskedelmi tárgyalás befejezése után a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés feltételeiről is hajlandók tárgyalni. A Venkov jelentése szerint a prágai pénzügyminisztérium rendeletét adott ki, amely szerint legkésőbb 1933. február hó 28-ig a magyar búza, liszt, sertészsír és szalonna behozatalánál az 1926. évi 109. sz. vámtörvényben megállapított alacsony szerződéses vámok fizetendők, amenynyiben a felsorolt árut oly csehszlovákiai áruval való kompenzációképen importálják, mely csehszlovákiai áru Magyarországra másképen nem volna szállítható. Az illető magyarországi áru kompenzációs behozatalát engedélyező tanúsítványokat a jövőben ezzel a záradékkal látják el: „A jelen tanítvány alapján importált áru métermázsánként — koronával vámolandó el.“ Az áru ezen tétel szerint csak 1933. február 28-ig vámolható el. A rekompenzációs egyezmény megkötésére vonatkozó tárgyalásokat a két kormány képviselete december 12-én, hétfőn kezdte meg Budapesten. Inségadó a munkanélküliek segélyalapja helyett. Mint ismeretes, a pénzügyi kormány a munkanélküliek részére segélyalapot akart létesíteni, amelyhez a munkaadóktól akart hozzájárulást beszedni. Úgy látszik, hogy ez a terv nem kecsegtetett kellő eredménnyel és ezért újabb eszközről gondoskodtak. A kormány a munkanélküli segélyalap helyett inségadót fog szedni két éven keresztül a részvénytársaságoktól és a társasági vállalatoktól, valamint a szövetkezetektől, amelyektől e elmen az alaptőkének egy ezrelékét fogják behajtani. Az illeték kiszabásánál nemcsak a vállalatok, részvénytársaságok és szövetkezetek nagyságát veszik figyelembe, hanem tekintettel lesznek a vállalatok nyereségeire s veszteségeire is. Erőteljes ellenzéki politikát hirdetett Szent- Ivány József a kassai nagygyűlésen. A magyar nemzeti párt kassai kerülete vasárnap tartotta Kassán tisztújító nagygyűlését, amelyen megjelent Szent- Ivány József nemzetgyűlési képviselő, a párt illusztris vezére is, aki hatalmas beszédében fejtette ki a nemzeti radikalizmus programját. Nagyhatású beszédében a nemzeti megújhodást hirdette, amely a legnagyobb nemzeti program. Ennek egyedüli feltétele a munka és minden körülmények között munka a nemzetért, a nemzet minden tagjáért, az egész magyar népért, a magyar kollektívámért. Parancsoló kötelesség az átfogómunka, parancsoló kötelesség jelkarolni és melléállni a magyar proletáriátusnak is és ennek megfelelően alakulni át, ha tényleg és valóságosan kívánjuk és akarjuk a magyarság testvériességét. A politikai munka feladata rámutatni arra, hogy a magyarság kisebbségi jogai a a mi életünkben nem érvényesülnek, hogy a törvények és szerződések végrehajtása meg nem történt és hogy a magyar nemzeti kisebbség tagjai másodrendű és harmadrendű polgárokként kezeltetnek. A politikai munka feladata megkeresni azokat az erőket, amelyek velünk egyetértésben céljaink megvalósításáért küzdeni hajlandók. Anélkül, hogy a pártok függetlenségét érintenők, a legszorosabb szövetségi viszonyt és együttműködést kell biztosítanunk az országos keresztényszocialista párttal és a szepesi német párttal és pedig úgy a vidéken, mint a parlamentben. Az erőteljes ellenzéki politika körvonalait a következőkben rögzítette meg Szent-lvány: — A politikai munka szelleme a mi kisebbségi helyzetünkben csak határozott és erőteljes ellenzéki lehet. Ennek megállapítására leginkább én vagyok hivatva, mert én megkíséreltem azt, hogy a magyar problémát belpolitikai úton a kiegyezés alapján oldjam meg, — megkíséreltem, mert éreztem és érzem a felelősséget a cselekedeteimért, — és mert a magyarság soraiban voltak és ma is vannak olyan áramlatok, POLITIKAI SZEMLE