Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-07-20 / 56. szám

értolyaua. 56. »/ittu Szerda, 1932. jnlinw 90, Előfizetési ár csehszlovák érlékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ki, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Eőmonkatársak: ALAPI GYULA dr. és FCLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Adóemelés. Komárom, július 19. A koalíció a jövedelemadó fel­emelését csak szerény nyolc sza­vazattöbbséggel tudta biztosítani, így äs megesett az a rendkívüli eset, bogy az agrárpárt, a koalí­ció gerince a jövedelemadó elten szavazott. Vagy felébredi! a lelki­­ismeret ebben a pártban és meg­állási parancsolt, vagy arra gon­dolt, bogy a választók elé is keli menni és azok számonkérik tőlük, hogyan képviselték érdekeiket. Az­­agrárpárt tehát az ellenzékkel sza­vazott, ami nem kis feltűnést és egy paraszthajszál báján kormány­válságot idézett elő. A miniszter­elnök, aki szintén agrárius, fel is ajánlotta lemondását, de az álEam­­fő nem vette tragikusan a kor­mánypártnak ezt a kisiklását a párlíegyelem alól. Az ősszel azonban újabb for­máiban újainak meg ez:ek a párt­harcok, meri két kard nem fér meg egy hüvelyben. Az adóka! fe­lelőtlenül emelő szociáldemokra­ták és a velük szemben álló és a polgárok érdekeli képviselő pár­tok között óriási és áthidalhatat­lan az ellentét. Ez csak pártfegye­lem és ez nem gondol arra, bogy ma miből is vegye az adózó a fel­emeli jövedelemadói, mikor a ré­givel is adós, amit nem emeltek fel. No, és ha nem emelik fel, akkor Trapl pénzügyminiszter úr egysze­rűen elsétál helyéről és átadja azt másnak, olyan miniszteri is cl tu­dunk képzelni, aki a költségvetés déficitjét más módon is tudná fe­dezni. Ezerszer megírták már, hogy a hadsereg létszáma nem sokkal kisebb, mint a régi kettős monarkiáé volt. Az adóemelés tehát keresztül­ment és semmi kétség az iránt, hogy most már lázas sietséggel életbe is léptetik, hogy azt még az idén behajtsák. Az adócsavar mozdul egyet az óramutató irá­nyában és a polgár verejtékezik. Mindig csak a polgár. A tisztvi­selőnek és a nyugdíjasnak egysze­rűen levonják a fizetéséből, de a gazda, akinek nem termeti tavaly még vetőmagja sem, mit csinál majd a mull évre kivetett jöve­delmi pótlékkal? Mert hogy Szlo­­venszkóhan a mull évben nemcsak világkrizis volt, hanem helyi ka­tasztrófa, azt Prágában még nem vették tudomásul. Prágában már hozlak egy törvényt a mezőgazda­­sági állami hitelgaranciáról, de még nem hajtották végre és most fenik a bicskájukat az agrárok, hogy ennek meg kell lenni, ha ugyan bele nem törik a bicská­juk. Az adófron! Trapl miniszter ural csak abból a szempontból érdekli, hogy mit lehet még kihozni be­lőle. A mull évben, aratás táján itt jár! a pénzügyi vezérigaz­gató és megszemlélte a csallóközi Komárom, — július 19. A képviselőhöz csütörtökön és a kővetkező napokon tart ülést. A képviselőház plénuma július 21-én, csütörtökön tart ülést, amely pénteken, esetleg szombaton is folytatódni fog. Ez üléseken kerül megszavazásra a munkanélküliek segélyalapjára vonat­kozó törvényjavaslat, melynek elinté­zése után a képviselőház megkezdi nyári szabadságát. Minthogy azonban a múlt héten váratlanul kitört kormány­­válság és koalicióválság ezidőszerint még nem nyert elintézést, nincs kizárva, hogy a képviselőház csütörtöki ülésé­nek napirendje elintézése után nyári szabadságra megy. Az agrárpárti szenátorok állásfoglalása a kormány ellen. A politikai élet szenzációja még min­dig a szenátus pénteken tartott ülésén lefolyt szavazás, amelyen az agrárpárti és velük a német agrárpárti szenátorok puccsszerűen ellene szavaztak a kor­mány két törvényjavaslatának: a jöve­delmi adópótlékró! szóló javaslatoknak. Az agráristák e viselkedése nagy iz­galmat és felháborodást keltett a koalí­ció többi pártjai sorában és hogy a kél törvényjavaslat, valamint a kor­mány is nem bukott meg, annak egye­dül az volt az oka, hogy a szavazás­kor kevés ellenzéki szenátor volt je­len s igy a javaslatok az agrárpárti szenátorok elutasító szavazatai ellenére is többséget kaptak. Az agrárpárt e meglepő ellenzéki állásfoglalása arra késztette Udrfal miniszterelnököt, hogy kihallgatáson jelenjék meg a köztár­saság elnökénél, akinek fölajánlotta a kormány lemonádsat, ezt azonban az elnök nem fogadta el. Az agráriusok az incidens után kijelentették, hogy nem akarták a kormányt megbuktatni és csak azért szavaztak a törvényjavas­latok ellen, mert szenátoraikat sértette a szociáldemokrata Soukup szenátusi elnök eljárása, a vita sietős lezárása és az agrárius szenátoroktól való szó­megvonás. Az esettel az összes lapok pártkülömbség nélkül hosszasan fog­lalkoznak és általában véve az a vé­lemény alakult ki, hogy minden lep­­lezgetés dacára a koalíció mai őssze­nyomorúságot. Mikor arról beszél­gettek vele, hogy semmi sem ter­mett, erre az volt a válasza, hogy termett — dohány. Ez nem anek­dota, hanem megtörtént tény. És az iparos meg a kereskedő az üres boltokból és műhelyekből vájjon hogyan fogja megfizetni a felemeli jövedelemadót, az sem érdekli a minisztert. Majd küld repülő bi­zottságokat. Már pedig az egzeku­­cióhoz pénzre is lenne szükség. tételében elérkezett a megérdemelt bu­káshoz és széthullása most már elke­rülhetetlen. Meyhatalmazási törvénnyel szavazzák meg a gabonabehoza­tali szindikátust. Prágai lapok jelentése szerint a csehszlovák gabonaszindikátus egyelőre egy évig fogja intézni a gabona, ten­geri és malomipari termékek behoza­talát Az állam évenként fog engedélyt adni a szindikátusnak gabonabehoza­talra esetről esetre megállapítandó meny­­nyiségben. A belföldi búza minimális árát métermázsánként 150 koronában állapították meg. Ha az ár lesüllyed a színvonal alá, a behozatalt teljesen be­szüntetik, ha viszont felemelkedik a 175 koronában megállapított maximá­lis ár fölé, a behozatal teljesen sza­baddá válnék. Agrárkörökben a szin­dikátus működése elé nagy remények­kel tekintenek, azonban sokan attól tartanak, hogy az agrárpártok e külön­leges kívánságának honorálása alkal­mat fog adni a drágaság növelésére. A pénteki minisztertanácson elhatároz­ták, hogy a behozatali szindikátusok megszervezése céljából egy meghatal­­mazási törvényt alkotnak még a nyári szünet előtt. Ez a meghatalmazási tör­vény keretes törvény volna s ennek alapján a kormány rendeleti utón szer­vezné a gabonabehozatali és az állat­behozatali szindikátust. Ez utóbbinak hatáskörébe tartoznék a tej és tejter­mékek s a tojás behozatalának szabá­lyozása is. E keretes törvény megsza­vazásáért a cseh agrárpárt megsza­vazná a munkanélküliek számára az ötven milliót, melyből tízmilliót fordí­tanának a munkanélküliekről való pro­duktiv gondoskodás céljaira, negyven­­milliót adnának pedig a pénz nélkül álló munkásszervezetek szanálására. A koalíció válsága és a kormányválság a minisztertanácsban. Amint a Prager Tagblatt értesül, péntek este minisztertanácsot tartottak, amelyen a tanácsból visszatért Udrzal miniszterelnök elnökölt. A miniszterel­nök az ülés megnyitása után nem hi­vatalos bejelentést tett, amely szerint a köztársaság elnöke egyaránt állást foglalt úgy az egész kabinet, mint egyes miniszterek lemondása ellen. Ugyanis UdrSal a szenátusban leját­szódott esemény miatt bejelentette le­mondását Masaryk elnöknél. A minisz­terelnök bejelentésének hatása alatt Spina és Trapl miniszterek nyomban elhatározták, hogy a már elkészített lemondási bejelentést nem adják be. Spina német agrárpárti (Bund der Landwirte) miniszternél súlyosan esett latba az a körülmény, hogy a minisz­tertanács ülése előtt fölkereste őt Stőhr szenátor, aki a klub teljes bi­zalmáról biztosította. Uj választásokról írnak egyes lapook, amelyek a pén­teki szenátusi szavazásból a mai kor­mány teljes tehetetlenségére és a koa, lició bukására következtetnek. Az ag­rár párt és a német Bund der Land­wirte szenátorainak a kormány ellen történt nyilt állásfoglalása annyira ki­élezte a politikai helyzetet, hogy kü­lönösen a radikális lapok úgy kép­zelik megoldhatónak a súlyos szituá­ciót, ha az őszre új választásokat ren­delnek el. Tény az, hogy lehetetlen egyszerűen napirendre térni az események fölött és hiába próbálják kormánypárti ré­szen jelentéktelen epizódnak feltün­tetni azt, a pénteki szavazás várat­lanul éles megvilágításban tárla föl a kormánykoalícióban uralkodó va­lódi állapotokat, amelyekről az ellen­zéki lapok már évek óta leplezetlenül írnak. A mai koalíció már keletkezésében ingatag alapon épült fel. A különböző s egymástól igen távol álló világné­zeti elveket valló politikai pártok szö­vetkezése egyedül és kizárólag hatalmi érdekből történt, összetartó ereje leg­feljebb a nacionalizmus, azokkal a nemzetiségekkel szemben, amelyek ki­sebbségi helyzetükben a szerződések­ben részükre biztosított jogok egyen­lő kiszolgáltatására törekednek, kü­lönben pedig az egyes pártok részére minél nagyobb előnyök elérése a leg­főbb cél, amely határtalan versengést fejlesztett ki az egyes pártok között. Szinte azt lehet mondani, hogy a kor­mány szerencsétlen összetétele folytán több apró kormány akarja érvényesí­teni érdekeit a kormányon belül, ami természetesen a leglehetetlenebb hely­zetek elé állítják az állami kormány­zatot. Innen ered az a tétlenség, amely a parlamentben tapasztalható s a pro­gramra! alanság, dacára annak, hogy valamennyi koalíciós párt hétről hét­re újabb és újabb programmal szol­gál a kormánynak. A pártok egy­oldalú követeléseinek érvényesítésére való törekvés gátolja meg az általá­nos országos érdekű kormányjavas­latok keresztülvitelét, ezért van az, hogy egyes kérdésekben évről-évre csak provizóriumokkal, részletmegol­dásokkal képes a törvényhozás hatá­rozni, a gazdasági és kulturális élet elsőrendű kérdései pedig megoldatla­nul stagnálnak a minisztériumokban, mert a különböző pártérdekeket se­hogy sem képesek összeegyezteini ak-POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents