Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-11-26 / 93. szám

1932. november 26, »KOMÁROMI LAPOK« 3. oiúa: nem birja el, mert az olyan súlyos, hogy nem áll arányban munkájával és annak szerény eredményeivel. Fel kell említenem, hogy a mező­gazdák szervezkedése a legszüksége­sebb dolgok egyike. Úgy tudom, hogy a szlovenszkói gazdasági egyesületek a Délszlovenszkói Gazdasági Egyesület kivételével (Komárom) mind jóváha­gyott alapszabályokkal rendelkeznek, Ezekben az egyesülésekben nemcsak a morális erő az, amely életrehivásukat szükségessé teszi, hanem ezek az ön­segély céljait is szolgálván a gazdának anyagi gondjaiban is segítséget és tá­maszt nyújtanak. Kérnem kell az alap­szabályok haladéktalanul való láttamo­­zását. A kisgazda társadalom úgy tarthat lépést a gazdasági élet követelményei­vel, ha a gazdasági ismeretek felett rendelkezik. Ezt a célt szolgálják az előadások. A Sz. M. K. E, igen szép Saját tudósítónktól. A legyengített idegen-, kereskedelmi, ipari és pénzforgalmu Komárom szá­mára még egy keserű poharat tartogat az az irányzat, amely Komáromból már annyi közintézményt, közhivatalt elvitt és Komáromot egészen vissza­fejlesztette. Ez a keserű pohár a tör­vényszéknek elvitele Komáromból. Hogy ez mit jelent Komáromra nézve, azt könnyen megérthetjük, ha elgon­doljuk, hogy mennyi törvényszéki, ügyészi, vizsgálóbírói tisztviselő és azoknak családja, háztartása, cseléd­sége költözik el innét, ha ez a régi terv megvalósul és hány ügyvéd fog elköltözni ezzel kapcsolatban. Ezenkívül, ha nem lesz Komáromban kerületi bíróság, a peres felek, a perbe­­fogottak, az esküdtszék! tárgyaláskor az esküdtek mind elmaradnak innét, akik mind költenek és vásárolnak itt, idegen- és pénzforgalmat jelentenek. Ennek a veszélynek a Damoklész kardja lebeg Komárom felett. A törvény­széket, illetve most már a kerületi bí­róságot Érsekújvárra fogják vinni. Ter­mészetesen, aminek Érsekújvár örül, azon Komárom búslakodik Érsekújvár mindent elkövet, hogy a törvényben kimondott terv minél előbb megvaló­suljon és a törvényszék mihamarább oda kerüljön. Sajnos e tekintetben Komárom mit sem tehet az érsekuj­­váriak akciójának ellensúlyozására, mert az újváriak joga törvényben van biztosítva és ez ellen nincs fellebbezés. Érsekújvár annál többet mozog, deputációzik, kilincsel, felír. Hogy a sok sürgetés, kérés dacára még mindig abban a szerencsés hely­zetben van Komárom, hogy a törvény­széket nem vitték el, annak az az oka, hogy az újvári igazságügyi palota 15 millióba kerülne. Érsekújvár sietett ingyen telek adásával a kivitelt meg­könnyíteni, de a 15 millió csak ne­hezen jön össze. Amint értesülünk, a napokban me­gint kérelmezték az újváriak a tör­vényszéki palota megépítését, hogy aztán a bíróságot oda lehessen he­lyezni. A Prágában járt küldöttség nagyon lehangoltan érkezett haza és az egyik ottani lap „Egyre reménytelenebb az érseku/'vdri törvényszék ügye" cim alatt többek között ezt irja: „A küldöttség eljárt az igazságügy­minisztériumban s illetékes helyen ér­deklődött az érsekujvári kerületi bíró­ság lehetőségei iránt. Meisner dr. mi­niszter fogadta a küldöttséget s azt a felvilágosítást adta, hogy elvileg az ügy kész s az igazságügyminisztérium szívesen látná szolgálati okokból az építés megkezdését. Tisztán a pénz­ügyminisztériumtól függ, hogy mikor bocsátja a szükséges összegeket az igazságügy rendelkezésére. Ez esetben az építkezést meg is kezdhetnék. Saj­nos azonban, az állam mai financiális viszonyai között alig remélhető, hogy a viszonyok megjavulása nélkül ezt a 15 milliós építkezést elrendelnék.“ erkölcsi sikerrel rendezett gazdasági tanfolyamot a tornaijai járásaan. A nyugati járások gazdaközönsége is el­várja az ilyen előadások rendezését, melyek fedezetéről gondoskodni kell. A kisgazda osztály számára rendel­kezésre álló egyetlen magyar földmives iskolánál (Komárom) több ösztöndíj kiírását kívánjuk, mert ez adhat csak művelt és képzett gazdákat a magyar kisgazda társadalomnak. A gazdasági beruházások meliorációs munkálatai közül kevésnek találja a Csallóközi Ármentesitő Társulat gutái szakaszának kiépítésére felvett 350.000 Kő összeget. Guta községnél nem csak gazdasági, de eminens szociális érde­kek is követelik, hogy az ott levő 6000 kataszteri hold mély föld ármentesitve és belvizektől mentesítve legyen. Határozati javaslatot nyújt be a mezőgazdasági hitelek sürgős meg­szervezése táigyában. Komárom, nov. 25. Eddig szól a közlemény, amely Ér­sekújváron lehangolást, nálunk meg érthető örömöt váltott ki. Egyelőre tehát nem kell attól tar­tanunk, hogy elviszik a törvényszéket, mert 15 millió nagyon sok pénz és egyhamar azt nem lehet előteremteni. Szent Erzsébet Egylet közgyűlése A komáromi szent Erzsébetről elne­vezett róm. kath. nőegylet vasárnap, f hó 20-án ünnepelte védőszentjének napját. Reggel 9 órakor a sz. András templomban dr. Műje? Imre prelátus, apátpiebános pontifikális misét celeb­rált a helybeli szeminárium papnöven­­dékeirtek segédletével, melyen az egy­leti tagok testületileg jelentek meg. Délután 4 órakor volta Majláth iskola dísztermében a közgyűlés megtartva, melyet özv. Gouth Lajosné elnök nyitott meg s a feletti örömének adott kifejezést, hogy a 62-dík közgyűlés az általános nyomor és Ínség dacára a szokottnál nagyobb mértékben gyako­rolhatja a jótékonyságot, amennyiben 100 leány és fiú tanulót öltöztethet a hideg tél beálltával meleg ruhába. Az elnöki megnyitó után özv. Kiss End­­réné pénztáros terjesztette elő az 1931—32. évi számadást, mely szerint az évi bevétel 12,241 Kő 48 f, a ki­adás pedig az egyenlegátvitellel 12,241 Kő 38 f. A szokásos felmentés után dr. Majer Imre prelátus, apát­­plebános mondott alkalmi beszédet sz. Erzsébetről. Mint az egylet igaz­gatója, meleg szavakkal köszönte meg azt az áldásos munkát, melyet az egy­let kifejt fokozottabb mértékben akkor, midőn a gazdasági válság idején min­den üzlet, gyár, bánya redukálta üze­mét, kis védenceinek számát 80-rói 100-ra emelte fel asz. Erzsébet egylet, meleg ruhába öltöztette őket a tél kü­szöbén s ezzel sz. Erzsébet rózsáiból 100 szálat font olyan koszorúba, mely sohasem hervad el. hogy fölösleges a fáradság, itthon is kap bort az átkelő ulas. Ha ez nem használna, a következő őrszem a határhídon akadályozza meg az átmeneteit s csak abban az esetben engedje át az elkese­redett szivacsot, ha annál valóban uta­zási hajlamokat tapasztalna, amit ab­ból következtetne, hogy a szivacsnál csomag van. Ha a szivacsnál nincs csomag: a szivacs szívni megy s akkor visszatanácsolandó, érzékeny szavakkal figyelmeztetvén, hogy pártoljuk a hazai bőripart... Ezzel szemben azonban máris véde­kezni tudnának az elszánt szivacsok azzal, hogy egy kackiás vulkán-bőröndöt ci­pelnének magukkal, azt bizonyítandó, hogy utazási hajla­maik vannak. Volna pedig a bőrönd­ben egy fogkefe s egy hálóing, ne­talán, ha a finánc is belenézne... A küldöttség egy barátja ajánlott az­tán egy átmeneti, közbevető tervet is: azt, hogy a szivacs vacsorázzon itthon, a vendéglőben való vacsorázás té­nyét írással igazolja a határon, akár egy számolócédulával is, s ha itt megvacsorázott, ihat, a min­­denit neki, hát odaát. Legalkalmasabb terv mégis az, hogy a notórius szivacsok útlevele szá­mára titokzatos jeleket találná­nak ki. Majd meggondolná aztán a sze­rencsétlen, egven-e odaát olcsón ak­kora bécsi szeletet, hogy a tányér szélén lelóg! Komáromi szárazok és nedvesek harca. Kitört tehát a nagy küzdelem a komáromi szárazok s nedvesek között. Itt is megszületett a Hoover párt s a Roosevelt-párt s ha a jelek nem csalnak, — úgy, mint Amerikában,, úgy itt is — nedvesek fognak győzni. Máris híre támadt annak, hogy7 érdekeik védelmére szervezetbe tömörülnek a komáromi sziva­csok s csapatkapitányt válasz­tanak, aki az első csallóközi szivacs-póló mérkőzéseket hatásosan intézné. Elő­ször is a listába-osztás sorszámait ők ma­guk kívánják megállapítani, mert már ismerik egymás kapacitá­sát s hem fog megtörténni, hogy egyes illetőket háttérbe szorítsanak, huszon­­hetediknek nyomjanak le, ha kapaci­tás szerint előkelőbb helyet érde­melnének. Az ellen-szervezkedés te­hát megindult s az érdekelt felek azt hangoztatják, hogy7 most már minden­képen odaálra fognak járni, bosszú­ból is, sőt az eddig ingadozókat is át­csábítják ezentúl s itthon külön helyi­séget nyitnak maguknak arra az eset­re, ha a deputációk mégis eredmé«|-t ms Újabb hírek a komáromi bor-frontról Huszonhét nevet tartalmaz a titokzatos fe­kete lista. — Szervezkednek a borivók is, azonkívül a libatömő asszonyok és a tojás­árusok és gitt egyletbe tömörülnek. Komárom, november vége. Megírtuk már múlt szombati szá­munkban, hogy a komáromi borked­velő közönségei, népszerű néven a »Szivacs társaságot különleges ve­szély7 fenyegeti: a helybeli vendéglősök szövetség­be készülnek tömörülni ellenük s máris küldöttséget menesztettek a városbíróhoz, a rendőrfőnökséghez s szigorú intézkedéseket kérnek arra, hogy komáromi polgár ezentúl csakis Csehszlovákiában ihasson s ehessen. Huszonhét név a fekete listán ... Ez a hír érthető riadalmat keltett az érdekellek körében, mert olcsó esti mulatságukat készült megsemmisíteni a drákói terv. A terv kétségkívül ér­dekes: Európában először történt volna meg a háború után, hogy egy hatóság halározatilag rendelje el, hogy polgárai mely városban ál­dozzanak Bacchusnak s a töltött palacsintának... A helybeli vendéglősök exisztenciáli­­san érezték magukat megsértve és amennyiben a szállongó híreknek — — amelyek nem biztosak persze — hitelt adhatunk, fekete listáit készítettek, amelyen huszonhét kitűnő név szerepelt. A nevek tulajdonosairól megállapítot­ták, hogy7 előszeretettel mennek át a hídon este 6—8 között s őszinte igye­kezettel térnek vissza öt perccel a hidzárás előtt. Gyomrukban hozván az t-1 nem vámolható csopakit. Ez a kultur-hír általános érdeklődést kel­tett, mindenesetre nagyobbat, mintegy szinielőadás, vagy egy új verskötet. A lista titokzatosan kering, szerepe] rajta minden rendű, rangú és va­gyoni helyzetű komáromi lakos, — őslakos és újonnan jött —, s a nevek gondos mérlegelés után.f kaptak sorszámot, italbefogadási, köbtartalom szerint. A neveket nem ismertethetjük, csupán® annydt árulhatunk el, hogy a huszon­­hetedik név gazdája, a komáromi ká­véházi élei egyik népszerű alakja, nagy méltatlankodásban tört ki ajölölt, hogy utolsónak helyezték a ranglistáin, hololt befogadóképessége s fulkáro­­zási gyakorlata után legalábbis a má­sod-listavezetői állásra pályázhatna... A küldöttség súlyos dilemmája. A küldöttség munkája természete­sen nem merült ki merő komáromi küldöttség járásban. Az a hír szállong, hogy néhány érdekelt vendéglős már Pozsonyban is tájékozódott egy kül­döttség-menesztés lehetőségei felől, csak azt nem tudták eldönteni, hogy7 a küldöttség az Országos Hivatal ipari vagy egészségügyi osztályán jelentkez­zék-e, avagy más reszorthoz tartozik a súlyos kérdés. Voltak, akik a vi­galmi adó referensét ajánlották, de szakértők hivatkoztak arra is, hogy» az Országos Hivatal nem zárkózna el egy oly7an küldöttség fogadásától sem, amely a hazai gyümölcstermesztés előmozdítására és a filoxéra leküzdé­sére alakult országos tanácsnál jelent­kezne. Ajánlották még a turistaszak­osztályt is, a Hidak Országos Gondo­zó Hivatalát és a légügyi, valamint a tengerészeti minisztériumot. Ebben a tekintetben döntés még nem történt. Arra nézve azonban, hogy az átvonu­lok mi módon beszéltessenek le arról az ádáz tervükről, hogy odaát igya­nak, többféle terv merült föl. Tervek özöne. Mihelyst városunkban híre szállott annak, hogy a szenvedélyes vándo­rokat hatósági úton akarják megaka­dályozni az esti átvonulásban, szá­mos tervezet született, amelyek köziül a legügyesebbeket alighanem dí­jazzák is. Ötliter itthoni borral, csallóközi ke­serűvel. Az egyik terv szerint a vasúti sínek és a sorompók ke­resztezésénél álló őrszemes rend-Újra szóba került a komáromi törvényszék elvitelének kérdése. Ezúttal azérsekujváriak keseredtek el. - Szóval a komáromiak örülhetnek. T

Next

/
Thumbnails
Contents