Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-09-24 / 75. szám

2. oda!.

»KOMÁROMI LAPOK«

1932. szeptember 24

A hónap negyedik napján fizetik ezután a nyugdijakat.

A pénzügyminisztérium közzétette, hogy október hó elsejétől kezdve viszszavonásig a nyugdíjak és özvegyek járulékainak kifizetését minden hónapban a negyedik napon fogják eszközölni. Ila valamely hónapban a negyedik nap vasárnapra, vagy más ünnepnapra esik, a nyugdíjakat és özvegyi járulékokat a következő köznapon fizetik ki. Októberben tehát már nem elsején, hanem negyedikén fizetik a nyugdíjakat.

A pártok tárgyalásai folytak a héten.

Ezen a héten a különböző koaliciős kormánypártok folytattak úgyszólván állandó tárgyalásokat azokról a kérdésekről, amelyek a legközelebb összehívandó nemzetgyűlés munkaprogramját képezik. Legsúlyosabb kérdésnek tartják az állami alkalmazottak fizetésének leszállítását, amelyre nézve még nem alakult ki egységes vélemény. A politikai miniszterek állandó tárgyalása me lett a pénzügyminiszter megbeszéléseket folytatott az egyes pártok vezetőivel és a szervezetekkel. A baloldali pártok erélyesen követelik, hogy sem a nyugdíjasok, sem pedig a rokkantak illetményeit ne szállítsák le. De a takarékossági intézkedések is foglalkoztatták a gazdasági minisztereket.

Élénk látogatásnak örvend a 2 éves továbbképző tanfolyam.

Jeleztük már. hogy a közelmúltban megszervezett ipari és kereskedelmi továbbképző tanfolyam — melynek szervezéséhez a felügyelőbizottság alig másfél hónappal ezelőtt kezdett — a jelentkezők szép számával szeptember 15-én már meg is nyílt. Mint a tanfolyam igazgatóságától értesülünk, a tanfolyamra a megindítás óta is számosán jelentkeztek, s ma már több nő is beiratkozott a hallgatók közé. Különösen a fiatalabb iparos és kereskedőgeneráció tagjai, iparos és kereskedő segédek, de mások is a társadalom különböző rétegeiből napnap után kérik felvételüket. Ez a spontán érdeklődés igazolja legjobban.

hogy a tanfolyamra szükség volt és valóban azt a hiányt pótolja, amelyet az ipari és kereskedelmi pályán alkalmazottként működő, vagy ezekre a pályákra készülő ifjúságnak megfelelő továbbképzése, iskolai tanulmányaiknak kiegészítése és folytatása terén eddig tapasztaltunk.

A tanfolyamra, az egyre tartó élénk jelentkezésre való tekintettel az igazgatóság a beiratások idejét kivételesen október hó 1-ig meghosszabbította, azért ajánlatos, hogy eddig az ideig az érdeklődők feltétlenül jelentkezzenek, mert október 1. után már az előadások zavartalan menete biztosítása végett is, beiratkozni már nem lehet. A beiratási időnek fenti időpontig történt kiterjesztése miatt a tanrend összeállítását is október hó 1-vel véglegesíti az igazgatóság, amikor is már figyelembe veheti az öszszes hallgatók számát és az egyes előadások megfelelő beosztását. Addig a szeptember 15-én kihirdetett tanrend érvényes. Az előadások a községi polgári iskola földszinti termében tartatnak, ahol október 1-ig szombat kivételével — amikor nincs előadás minden nap este 7—1/28-ig lehet jelentkezni. Az előadások 1/28—9, szlovák és német nyelvtanítási napokon: 9 óra 50 percig tartanak.

Komáromi

Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei

Értesítjük t. tagjainkat, hogy a ház- és telekügyeikre vonatkozó mindennemű ügyben felvilágosításért irodánkat díjtalanul vehetik igénybe. Az egyesületnek a közelmúltban történt reorganizálása óta a t. tagok részéről megnyilvánult nagyobb érdeklődésre való tekintettel s hogy tagjaink ügyeinek elintézése késedelmet ne szenvedjen, Ivánfg Géza egyesületi titkárunk szeptember hó 27-től kezdve a hét minden napján délelőtt 10—12-ig áll t. tagjaink rendelkezésére egyesületi helyiség hiánya miatt egyelőre lakásán: Kapitány uccu 5.

Hangsúlyozzuk ,hogy egyesületünk nemcsak adóügyekben nyújt tanácsadói támogatást, mert a háztulajdonos adópanaszai legtöbb esetben csak következményei a tájékozatlanságnak. A legtöbb háztulajdonos nem ismeri az őt törvényszerint megillető jogokat és nem ismeri a kötelezettségeket sem. Legtöbbször súlyos tanulópénzek

lefizetése után akkor kezdi megismerni házával összefüggő ügyes-bajos dolgai orvoslásának módjait, midőn már ezek kihasználásának alkalmairól lekésett, vagy lakóival való viszonya elmérgesedett.

Mielőtt lakást kiad, vágj" a bérleti szerződést megakarja változtatni, ha bérlői részéről tapasztalt bármily ténykedésben jogai sérelmét látja, vagy ezekfelől lakóival nézeteltérés merül föl, ne mérgestíse el a helyzetet elhamarkodott intézkedéssel, pereskedéssel, mert ezzel nem segít magán, hanem forduljon hozzánk tanácsért. A mi célunk az, hogy túlságosan megszorított háztulajdonosi jogok mellett is legalább tűrhető viszonyt teremtsünk bérbeadó tulajdonos és bérlő között.

Első teendője minden háztulajdonosnak, hogy bérlőivel fennálló szerződéseiben a két felet kötelező megállapodások felreérthetetlenül írásba foglaltassanak s ezért szükséges, hogy a háztulajdonosok az egyes lakásokra vonatkozó lakásjegyzéket fektessenek le, amelyből ő és lakója tisztán láthatják helyzetüket. E pontos feljegyzésekkel mindig igazolhatók lesznek azok a tételek, amelyekre az adókivetés során hivatkozni lehet. Egyesületünk elkészíti minden házra vonatkozólag e jegyzékeket, melyben feltüntetjük a felszámítható dijak, járulékok összegeit, s kiszámítjuk, hogy mily emelések eszközöthetők. mily összeget tesz ki az adókülönbözei az adómentes lakbéremelés esetében, mikor s milyen mérvben köteles a háztulajdonos a lakóvédelemre vonatkozó előírásoknak eleget tenni.

Elintézzük bérbe nem adott, vág}' ideiglenesen kiadatlan lakásokra vonatkozó bejelentéseket. E téren sok hiábavaló fizetéstől szabadulhat meg a háztulajdonos.

Különösen az adóvallomások beadása idején forduljon hozzánk minden háztulajdonos, mert csak egyszer is helytelenül elkészíttetett vallomás éveken keresztül belerántja az adófizető háztulajdonost túlfizetésekbe és jóvátehetetlen károkat okozhat.

Forduljon hozzánk akkor is. amikor házában beépíteni, átépíteni akar. vagy aki új házat építtet. A háztulajdonosra sokféle előny származhatik, ha az építés megkezdése előtt kér szaktanácsot s ezeket számításba veszi, mielőtt hozzáfog vagyona befektetéséhez. Az építkezéssel az adózáson (adómentesség) kívül számtalan hatósági eljárásban való tájékozottságra van szükség, de szükség van az építés munkájának kiadása körül is az

építő és más iparossal való megegyezés előtt arra, hogy a vállalatba adás feltételei tisztázottak legyenek. Sok felesleges kiadási, költséget és hosszúságot takarít meg, ha etekintetben is hozzánk fordul tanácsért. Állami támogatás ügyében is új házak építésénél közbenjárunk.

Jelentse be nálunk bérbeadandó lakásait. mi nyilvántartjuk és előzetesen a háztulajdonos érdekeivel számolva elkészített lakbér alapján a lakást keresőknek közvetítjük és megfelelő módon hirdetjük azokat. így igen tekintélyes összeget takaríthat meg, mert nem kell — a tényleg felmerült csekély költségen kívül — nagy közvetítői jutalékokat kifizetni.

Mielőtt felmondana, feltétlenül forduljon hozzánk. A lakóvédelmi törvény per esetén sem nyújthat védelmet, ha a felmondásra nem volt kellő ok. A peres eljárás sok pénzt emészt föl s sok ideig tart. Kérje előbb ki jogtanácsosunk tanácsát.

Fontos, hogy minden háztulajdonosnak rendezett legyen háztulajdonát érintő mindenféle biztosítási ügye: tűz, betöréselleni, ablaktörés, baleset, szavatossági biztosítási ügyeiben is forduljon hozzánk, mi nyilvántartjuk fizetési lejáratait s a díjfizetés körül kedvezményeket biztosítunk, esetleg kár esetén a biztosító intézetnél a legkedvezőbb kárlikvidálás érdekében közbenjárunk.

Mindezt a széleskörű tevékenységet természetesen csak akkor tudjuk kifejteni, ha egyesületünk köré tömörülnek az összes háztulajdonosok, régi és új házak birtokosai. Ha minden háztulajdonos egyesült erejére hivatkozhatunk, szavunk lehet minden a háztulajdont érintő ügyben hatóság előtt is s védhetjük érdekeiket, amelyeket különösen a készülő új lakástörvény igen csekély mértékben vesz figyelembe s ha kívánságainknak hangot sem tudunk adni, ha saját anyagi érdekei sem képesek a háztulajdonosokat egyesíteni, ne lepjen meg áz, ha maholnap a háztulajdon csak névleg marad fenn a sok teherrel, gonddal és semmi haszonnal.

Tagsági díjunk 10 50 Ke a ház nagysága szerint, oly csekély összeg, mellyel szemben százszoros az a sok előny, melyet az érdekvédelem területén nyújtani tudunk.

A Komáromi Lapok szombati számaiban mindig közlünk híreket, azért ajánlatos ,hogy ezeket a háztulajdonosok figyelemmel kísérjék.

A Komáromi Ház- és Telektulajdonosok Egyesülete.

19 A csallóközi taalHszat történetéhez.

három kompániában halásztak a komáromiak, tehát olyan nagy erővel, mint eddig még nem történt. Az izsai cégéből 35 viza került kötélre.

Az aszódi halászatra ebben az évben a komáromi halászok vonultak ki, úgy látszik, hogy a bogyai, izsapi és lányi halászok halásztudománya mégis csak kisebb volt. mint azoké. akik értették a dolgukat. Ez a halászat azonban a nagy meleg miatt nem sikerült. Az ősz olyan forróságot hozott, amire nem is emlékezlek. A halászokat és a hajósokat két ágyúnaszád védte a közeli török portya ellen. Azélő halakat október elején szállították hajókkal Regensburgba, ahol az udvar tartózkodott, de Magyaróvár alatt nyolc viza megdöglött a hallatlan forróságban. Ezeket ott menten besózták. Az élő vizákon kívül 70 darab besózoltat is küldőt! az udvarnak a várgróf, akinek a házánál a besózás és feldarabolás történt. 110 vizahólyag, 22 forint 1 I fillért érő halikra és más élvezhető melléktermény került ki a halakból és egészen bizonyos, hogy ezekben a napokban az új házas várgróíék családja is sokat bőjtölt a kitűnő vizahalon.

Egyébként ennek az esztendőnek a legnagyobb nevezetessége az a viza-óriás, amelyet január elsején, tehát újév napján Duuaradvány körül fogtak cs 10 és fél mázsái nyomott. A halászok a jég alól húzták ki a halak császárát.

1576. A komáromi céhbeli halászok nem igen tudták a versenyt állni a naszádos »szabad« halászokkal. akiknek ezt megtiltani nem merték, mivel zsoldot a bécsi udvari kamara nem küldött nekik, azt gondolván, hogy zsiványból válik a legjobb pandúr, most már egy nagyobb szövetséget létesítettek: egy kompániába léptek az összes céhbeli halászok a naszádos halászokkal. Azt tartották, hogy igy kevésbbé károsodnak, mint ha az orruk előtt halásszák meg a vizeket, azután pedig az is igaz, hogy szegődött bér, osztott konc.

A számvetést azonban gazda nélkül csinálták szegények, mert a fogások körül nem volt hiba, haliéin a nagy meleg mindent elrontott. A piacon a régi 5 filléres ár helyett két filléren kelt a viza fontja.

Komárom lakosai tehát, ha szegények voltak is, de ebben az esztendőben jól éltek és megtöltőzhettek finom hallal. 73 vizát fogtak ki tavaszon a komáromi vizeken, az őszi fogáson 23 került az öreg hálókba. Soha a komáromi halászok ekkora kárt nem vallottak, mint ebben az esztendőben.

Hiersch a neszmélyi halászokat is felszerelte halászkészséggel, de csak 3 vizát tudtak fogni. Az említett vizafogáson kívül még 20 vágótok, 7 söreg és 223 kecsegc, 74 ponty, 56 tok került a királyi haltarlókba.

Az udvar számára azonban Hiersch uram nem tudta a kívánt mennyiséget szállítani. Az esztergomi érsekség tiszttartójánál, Zeleméry Lászlónál rendelt ugyan 62 vizát, de Zeleméry csak 14 darabot engedett ál.

1578. Ennek az évnek csak a második felét ismerjük. Komáromnál öt bandában halásztak az egyesült halászmeslerek, akik mindössze 26 vizát fűzlek kötélre. Bizony ez sovány eredmény. Ilyen volt, vagy még rosszabb az aszódi királyi .cégék eredménye is.

Ezen az esztendőn kívül már csak egy évnek az eredményei ismeretesek előttünk a komáromi várbirtok halászatából. Ezt az utolsó várgróf, Kranöder János számadásában találjuk meg. 1578. évben kerül Komáromba, szorgalmas ember, de számadásai elkallódhatlak.

1581. Pompásnak mondható eredmény: Komáromban 56 viza, Izsán 61 és 8 tok, Neszmélyen 20. Almáson 22. Az aszódi cégéi a jégzajlás összetörte és a várgróf egy komáromi halásznak adta el. Őszre azonban már helyreállíttatta az aszódi vizafogókat is.

A jó fogásokból bővesen elláthatta az udvart vizával. Ernő főherceg udvarának is küldött 19 nagy vizát, november 25-én pedig a francia királynénak meg\- Komáromból egy gyönyörű nagy vizapéldány. A fuvarja Párisig 59 forint 30 fillért tett ki. Ezt se igen csinálná utána a régi komáromi szekeresnek ma senki se.

Kranöder János mindössze öt évet töltött Komáromban. Hivatala valószínűleg véglegesen megszűnt

1584-ben, amikor a nagy Pálffy Miklós volt Komárom főkapitánya és a komáromi várbirtokot az udvari kamarától évi 1300 forintért bérbevette. Ettől kezdve megcsappannak az adatok a komáromi vizahalászatról, bár az a nagy, tízéves török háborúig bizonyára épen úgy folyt, mint azelőtt. Pálffy, a vártartomány bérlője senkinek elszámolással nem tartozott és nem bizonyos, hogy vezetett-e a maga számára számadást, vagy készíttetett-e udvarbírájával!

Az elmondottakból néhány következtetést levonhatunk. Első az, hogy a komáromi halászat tisztán magyar emberek kezében volt. Hangsúlyozzuk ezt azért, mert a következő évszázadban már elszaporodnak a német halászok is, akiket a német főkapitányok hoznak Komáromba. Hiszen tudomásunk van arról is, hogy a céh-esküt német nyelven tették le, melynek szövege reánk maradt. Később azután ismét magyar kezekbe kerülnek a komáromi hálók, .de a halászok akkor is németül esküsznek, amint az a céhprivilégiumukban írva vagyon és az a kerékbetört komáromi, mondjuk: csallóközi németség a legkomolyabb embert is nevetésre bírhatja.

A másik tanulság az, hogy a Dunában távolról sem úszkált annyi vizahal, mint azt Oláh esztergomi érsek urunk írva hagyta reánk. És ezer vizát ugyanj csak nem húzott ki egyetlen halász sem Komáromban, sem Aszódon a vízből. Félszázad halászati eredményei tesznek erről tanúságot. Ha pedig valaki azt gondolhatná, hogy a komáromi vagy gútai halász talán nem is szaladt jelenteni az elfogott főhalat és azt elhallgatta, a várgrófot pedig ezzel a fal mellé állították : ez is nagy tévedés lenne. A Burggraf embereinek nemcsak kitűnő szimatjuk, de jó szemeik is voltak és a halászaton legtöbbször dézsmálóik is jelen vannak, az aszódi halászaton pedig legtöbbször maga a várgróf ment ki az előkelő vendégek kalauzolására. Akkora halat pedig, mint egy jót megtermett viza, nem lehet eldugni az ing alá. mert vagy a feje, vagy a farka kilátszott volna alóla. A várgróf mindig tudta. hogy mennyi és milyen hal kerül a komáromi piacra ,ineri erről mindenkor a legkitűnőbb iuformá-