Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-09-24 / 75. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza

Otvenharnmdik évfolyam. 75. szám. Szombat, 1933. szeptember 34.

Előfizetési ár csehszlovák érlékben: SSdyben és vidékre postai szétküldéssel «{ész évre 80 Ké, félévre 40 Ke, negyedévre 28 Kö. — Külföldön 120 Ke.

Egy esszém ára 1 korona.

.űr OSÉUlSHBas I

Alapította: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAI JÓZSEF dr. Eőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND.

Leeresztett sorompó a magyar szellemi termékek előtt

ti tudná elégíteni az itt élő magyar nemzeti kisebbségei, amely a kur-Komárom, szeptember 23.

Szeptember furcsa és kellemetlen meglepetést szerzett a magyar kisebbségi éleinek. Kormányintézkedés történi, hogy a vámhatáron semmiféle német és magyar könyv át nem hozható, őszintén mondva ennek az intézkedésnek értelmét sehogy sem tudjuk felfogni. Mert igaz, hogy ül a cseh és a szlovák irodalmi termékek autarkiája teljes, azokat itt nyomtatják ebben az országban és a vám külföldön elenyészően csekély, a cseh vagy a szlovák könyveknek megjelenési lehetősége, tehát az állam cseh és szlovák lakossága legalább az itt megjeleni müvekhez hozzájuthat, és az, hogy bejöhetnek-e a magyar szellemi-termékek, az már igazán nem 'érdekli őket.

Ali azonban egészen más helyzetben vagyunk. A mi nemzeti kisebbségünk szellemi élete nem nélkülözheti a magyarországi magyar könyveknek a behozatalát, amelynek szabadsága mellett a Fen club budapesti kongresszusán egyik előkelő eseíi író telt olyan kijelentést, hogy a csehszlovák kormány június elejével megszüntet minden tilalmat, mely a magyarországi könyv behozatali eddig akadályozta. Ezt a nyilatkozatot nem tarthattuk hivatalosnak, de az írónak személye és szavainak súlya elég biztosíték volt számunkra, hogy tényleg ilyesmit tervez a kormány. Most azután már látjuk, hogy mi leli a tervezetből.

De ezl a kijelentést, amelyet Konrád cseh író telt Budapesten, megerősítette Slávik belügyminiszter is, azonban ez is azok közé a nyilatkozatok közé tartozik, amelyek elhangzanak és egyszerű üres szavak maradnak a lények megerősítő súlya nélkül. A mai helyzet az, hogy magyar szellemi terméket, egy-két újságot kivéve, nem eresztenek be a vámhatáron, azokat a könyveket sem, amelyek eddig is engedélyezéshez voltak kötve, de azokat sem, amelyeket szabadon leheteti beszállítani, például az idegen íróknak magyar fordításait. Ez a szellemi blokád a mi nézetünk szerint fenn nem tartható és a valutavédelemnek ez a formája támadás a magyar kultúra ellen, amelynek szabadságát nemzetközi szerződés és államalaptörvény is biztosítja, de biztosítja az alkolmánylevél is.

A magyarságnak nem szabad abba a helyzetbe kerülnie, hogy szellemi termékeitől megfosszák, mert a magyar kisebbségi irodalom ma nincsen abban a helyzetben, hogy

ral haladni kíván és magyar nyelven kíván a korral lépést tartani.

Mert csak egy példát említünk fel: az a magyar orvos, aki itt orvosi gyakorlatot folytat, önképzése érdekében meg akarja vásárolni — mondjuk — a frissen megjeleni szakkönyvet, magyart vagy németet, amelyet sem a szlovák szakirodalom nem tud még ez idő szerint nélkülözhelővé lenni, hát ezt nem teheti meg, mert deviza szempontokból minden könyvbehozatali kérelmet egy reá ragasztott sárga cédulával intéznek el.

Ez ellen tiltakoznunk kell magyar kultúránk érdekében, mert szellemi határzári alkalmazni

Komárom, —■ szeptember 23, Csehszlovákia

gazdasági kríziséről nyilatkozott

Masaryk köztársasági elnök.

Knickerbacker amerikai hírneves újságíró uj könyvet ad ki Európáról, amelyben közreadja azokat a nyilatkozatokat, amelyeket több európai állam vezetöpoliíikusától szerzett. A Ceské Slovo c. lap egyik számában közölte a megjelenő könyv azon fejezetét, amely Masaryk G. Tamás köztársasági elnök nyilatkozatát tartalmazza. A köztársaság elnöke nyilatkozata során megemlékezik Csehszlovákia gazdasági kríziséről és többek között a következőket mondja: — Az én véleményem szerint a világkrizisnek több oka van, még pedig az egyes országok szerint változnak ezek az okok, Csehszlovákiában a gazdasági depressziónak az az oka, hogy mi sokkal többet költöttünk uj államunk kiépítésére, mint ami talán egészséges lett volna Nem volt elég tapasztalatunk adminisztratív dolgokban. Sem Amerikának, sem Angliának nem volt hadserege, amikor a háborúba kezdett, a hadsereget egészen az alapítástól kezdve kellett kiépíteni s ezért többe került ez a hadsereg, mint a franciák vagy németek hadserege. Épen igy nekünk is sokka! többe került megszervezni és felépíteni az uj államot, mint egy régi államot mai organizációjára emelni. Ezért hirdetem azt, hogy a mai csehszlovákiai krízisben oroszlánrésze van az állam kiépítésére felhasznált nagy kiaáásoknak. Ha tényleg a volt osztrák-magyar monarchia felbomlása lenne a krízis oka, hogyan lehetne megmagyarázni az angol vagy amerikai krizist, ahol nem történt semmiféle politikai bomlás és

egyetlen kisebbséggel sem lehet és különösen nem lehet az olyan kvalifikált kisebbséggel, a melynek jogai! az alkotmány biztosítja ez irányban. Ez a sérelmünk a legsürgősebben orvosiandó annyival inkább, meri a kormánynak joga van megvámoliatni minden cigarettái, ha az külföldi eredetű és minden für! szőlői, ebbe még bele lehet nyugodni, de hogy szellemi termékekhez ne jussunk és azokat, amelyeket itt kiadnia nem áll módjában az itt élő kisebbségnek, behozni ne tudjuk, hogy szakkönyvek, tudományos művek előtt leeresszék a vámsorompói, ezl némán el nem hallgathatjuk, mert ez mivelődésünket állítja meg és elevenébe vág szabad kulturális fejlődésünknek, a melyet nemzetközi egyezmények védenek. Ezen jogalap az, amelyre tiltakozásunkat felépítjük.

ahol a krízis még nagyobb, még fenyegetőbb, mint Középeurópában.

Külügyminiszteri expozé a strésaí konferenciáról.

A Középeurópa gazdasági helyzetének rendezésére tartott slrésai konferencia csekély eredménnyel végződött és az ott megjelent hatalmak képviselői több-kevesebb csalódással hagyták el a konferencia színhelyét. A csehszlovák nemzetgyűlésnek felsőháza: a szenátus külügyi bizottságát szeptember 29-re, csütörtökre összehívták és a bizottság elnöke meghívta az illésre Benes dr. külügyminisztert is, hogy beszámolót mondjon a stresai konferenciáról. Ha esetleg a külügyminiszter csütörtökig nem érkezne meg Prágába, akkor az expozét Krofta miniszter fogja előterjeszteni.

Két milliárd korona deficit áz 1931 évi zárszámadásokban.

Az állami legfelső számvevőszék ellenőrző hivatala a napokban terjesztette be a nemzetgyűlésnek az 1931. évi állami zárszámadást, amely 1 milliárd 969 000.000 korona deficittel zárult, míg ezzel szemben az 1930. évi zárószámadás 666 millió korona felesleget mutatott ki. A nagy deficittel záruló számadás mutatja azt a gazdasági leromlást, amely Csehszlovákiában a múlt év óta még mindig növekvő tendenciával érezhető.

Az államvasutak súlyos gondot okoznak, mert csak ráfizet az állam.

A központi vasúti tanács ülésén Hula mérnök, vasutügyi miniszter beszámolt a csehszlovák államvasutak aktuális problémáiról. Hula miniszter leplezetlenül elismerte, hogy a csehszlovák vasúti közigazgatásnak a leg-POLIfilál SÍIM

Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton

súlyosabb gondot a forgalmi bevétel rohamos csökkenése okozza. Ennek az évnek első hét hónapjában 364 millióval volt kisebb a bevétel a múlt év első hét hónapjának bevételénél. Ezt a csökkenést a gazdasági krízis kiéleződése mellett az autóforgalom megnövekedése okozza, Csehszlovákiában a gépkocsik száma 50 százalékkal, az autóbuszok száma 64 százalékkal eme! kedett. A teherautók száma is 50 százalékkal emelkedett. A vasút- és teheráruforgalom csökkenését ezeknek a körülményeknek lehet köszönni. Az év első öt hónapjában 18.700.000 tonna súlyú árut szállítottak, mig tavaly ugyanannyi idő alatt 22.800.000 tonnát. A csehszlovák vasutak ennek következtében kénytelenek leszállítani kiadásaikat. A személyi kiadásoknál megtakarításokat lehet elérni, ha redukálják a létszámot. 1932. június végén 6805 személlyel kevesebb alkalmazottat foglalkoztatott az államvasut, mint egy évvel ezelőtt. További nyugdíjazások már előkészületben vannak, amelynek következtében a vasúti alkalmazottak szárna tovább csökken. 1932. elsőfelében a személyi kiadások két millióval, a materiális kiadások 90 millióval szállottak alább Erősen megszorítják a beruházási költségeket is és csak azokat az építkezéseket folytatják, amelyeket már megkezdték. Uj menetrend átszervezés folyik a vasutaknál, a Szlovenszkóra vonatkozó íarifaleszáliitást már befejezték.

Az állami költségvetés dologi kiadásainálte csökkentése.

Az 1933. évi költségvetés dologi kiadásainak egyes tételeinél csökkentést hoz javaslatba a pénzügyminiszter. A minisztertanács foglalkozott ezzel a kérdéssel és elfogadta a kormány politikai kollégiumának és a gazdasági minisztereknek a költségvetésben eszközlendő törlésekre vonatkozó javaslatait. A minisztertanács ezenkívül még tárgyalta a szabadalmakról szóló nemzetközi egyezményt is.

Csehszlovákia államadóssága a múlt év végén.

A legfelsőbb számvevőszék most terjesztette a nemzetgyűlés elé az 1931. évről szóló zárszámadást, amelynek közigazgatási költségvetésében a múlt évben 2.681,224.131 Ke 14 fillér összhiány mutatkozik. A csehszlovák köztársaság államadóssága a múlt év végén a következő volt: Belföldi adósság: fundált 21.728 millió, lebegő 3.527 millió, összesen 25.255 millió korona. Külföldi adósság: 6.277 millió korona, összesen tehát 31.532 millió korona. Ehhez jön még a nem kamatozó államadósság, amely az év elején 3452 millióról 3121 millióra csökkent. Legjobban megnövekedett az adósság az 1300 milliós 5 százalékos beruházási kölcsönnel, továbbá a 444 milliós 5.5—6 százalékos kincstári utalványok kibocsátásával és végül a háború előlti kötvényekért kiadott 263 millió összegű kötvények által.