Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-09-21 / 74. szám
O tvenharmadik évfolyam, 74. szám, Szerda, 1939. szeptember 91 Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel sjjész évre 80 Kfi, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő. BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A deficit. Komárom, szeptember 20. Az állami költségvetésben, minden költségvetések réme — a deficit itt van és jelentkezik, nem kérdi, hogy szabad? egyszerűen besétál és elhelyezkedik, hogy felhabzsolja az állami és más költségvetések fölöslegét, mikor az elfogyott, annak a bevételeit, az adók verejtékeit issza és most leül az állami alkalmazónak, nyugdíjasok, sőt a szegény, elszerencsétlenedelt rokkantak és hadiözvegyek asztalához is, hogy beleharapjon azok kenyerébe is. A kormány állítólag már kimerítette a takarékosság minden lehetőségéi és a hiányzó milliárdol az állami lisztviselők, nyugdíjasok, sőt a hadiözvegyek illetményein és szegény, sokszor magukkal jóteheteilcn rokkanlak járulékain akarja megtakarítani, vagyis ezeket leszállítani. Emlékezzünk vissza 1930. karácsonyára, akkor még nem merlek a karácsonyi remuneráeióhoz hozzányúlni és lizenharmadik hónapot szavaztak meg az állami alkalmazottaknak, ezeknek a roppant létszámú légióknak, hiszen tudott dolog, hogy csaknem minden tizedik ember állami alkalmazóit. Ezt a karácsonyi lizenharmadik hónapot, amikor milliók éheztek, mindenki elitélte, az állami és más alkalmazottaknak nem is volt rá szüksége, de akkor még a nemzeti ajűntlénak, a hét bő esztendőnek az utolján, a kormány gondoskodott, hogy az adózók zsebe ezt is kiizzadja. Szó sincsen róla, nem akarunk az állami és más alkalmazottak ellen izgatni, csak az igazat megmondani. Mosl is kimondjuk, hogy a iegmeröbben helytelennek tartjuk az állami alkalmazottak fizetéseit akár egy százalékkal is leszállítani és a nyugdíjasoktól akár egy fillért is elvenni, a rokkantak kis illetményeit és a hadiözvegyek könnyes és szegényes koronáihoz pedig véteknek tartanok, ha a kormány hozzányúlna. Hiszen tudóit dolog, hogy a piac vásárló készségét nagyban befolyásolják a fogyasztók és a fogyasztókat nem gyöngíteni, hanem ellenkezőleg erősíteni keli. Ezért a munkásnak munkabérét és a tisztviselők és alkalmazottak illetményeit nem okos politika lecsökkenteni, meri a lecsökkentél! vásárló képesség a közgazdaságra is veszedelmessé válhatik. De nem leplezhetjük cl csodálkozásunkat a felett, hogy a kormány épen az eddig nebáncsvirágként kezeli állami alkalmazottak fizetésein kíván spórolni és azokat kikezdeni. Hiába küldték ki a takarékossági bizottságot a parlamentből, nem tud az jó tanácsokkal szolgálni a pénzügyminiszternek, akinek pont a tisztviselő és nyugdíjas, meg rokkant és hadiözvegyi illetményeken akadt meg a szeme? Csehszlovákia lakossága megközelítően tizenötmillió és ehhez tizenöt minisztériuma van. Mirevaló a közélelmezési minisztérium, mit csinált esztendők óta az unifikációs minisztérium, mirevaló külön vasúti és külön posta minisztérium, mikor az sehol a világon elkülönítve nincsen? Mirevaló a szlovénszkói pótlék az itt szolgáló cseh alkalmazottak számára? Es minek egyáltalában itt cseh tisztviselőket alkalmazni, amikor Szlovcnszkó már bővesen produkálta az utánpótlási anyagot! Kimutatták, hogy a vasúti minisztérium keretében közel negyvenezer felesleges alkalmazott van. Az utasok száma összezsugorodott, egész vonalszerelvényeket jól pótol egyetlen kis motoros kocsi, tehát mire való a sok alkalmazott? Most már a jövő év januárjától kezdve nyugdíjba küldik a hatvanöt évnél Komárom, — szeptember 20. Trapl pénzügyminiszter lő százalékos fizetéscsökkentést javasol Az 1933. évi állami költségvetés egyensúlyának helyreállítását Trapl dr. pénzügyminister az állami alkalmazottak fizetésének leszállításával akarja elérni. A pénzügyminiszter a minisztertanács legutóbbi ülésén azt javasolta, hogy az állami s az állami üzemi alkalmazottaknak fizetését s a nyugdíjasok illetményeit egyöntetűen tizenötszázalékkal szállítsák le, azonkívül azt is követelte, hogy a hadirokkantak járulékait is ugyanolyan százalékarányban csökkentsék. Ehhez még azt kivánta, hogy alkossanak egy külön törvényt, amelynek értelmében az állami alkalmazottakkal egyidejűleg az országos, járási és községi alkalmazottak fizetését is 15 százalékkal szállítsák le. A pénzügyminiszter javaslatát Udrzal miniszterelnök is támogatta, azonban a szociáldemokraták kijelentették, hogy ilyen takarékossági intézkedésekkel nem értenek egyet és ragaszkodtak ahhoz, hogy a kormány erről a kérdésről a szakszervezetek kiküldötteivel tárgyaljon. Franke cseh nemzeti szocialista miniszter és Matousek cseh nemzeti demokrata párti miniszter bejelentette, hogy hozzájárálásának megadása előtt ki kell kérnie pártjának belegyezését. A pénzügyminiszter javaslatában azt kérte, hogy a fizetésleszállitás már november 1-én lépjen életbe. A karácsonyi remuneráció kérdése végleg lekerült már a napirendről. A miniszteridősebbeket. Mikor a magyar alkalmazottakat elküldték, nem nézték, hogy van-e családjuk és hány esztendeje szolgálnak, hanem azt mondták, hogy államérdek. Azután az államvasutak üzlet és nem pártazilum, aminek azt egyes kormánypártok eddig lekintették. Azonban egyet nem értünk még most sem, azt, hogy a kormány körében senki sem gondol arra, még a magát anlimilitaristának kijátszó szociáldemokrata párt sem, hogy ez a nagylétszámú hadsereg teljesen felesleges számú erőket, liszteket, altiszteket foglalkoztat, felesleges létszámát fenlarlani, amikor a leszerelésnek meg kell kezdődni. Az a kétmilliárd, melyet katonai célokra adnak ki, a militarizmusnak soha ki nem elégíthető olyan áldozata, melyet ma meghozni nem lehet. Minek a feleslegesszámú generális, akiknek létszáma a régi Ausztriát is megszégyeníti! Ne a hadirokkantak és a hadiözvegyek kis keserves illetményének csökkentésére gondoljon a pénzügyminiszter, hanem a nagyfizetésű generálisok kimustrálásátanács nem tudott a költségvetés végleges megállapítása kérdésében határozni s a döntés ezidőszerint a koalíciós pártok kezében van. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy a fizetések leszállítása nélkül nem vállalhatja a felelősséget az államkincstár sorsáért. Állandóan csökken az állami adóbevétel. A Právo Lidu c. szociáldemokrata lap értesülése szerint az állami kincstár helyzete nem javult. Ez év első hét hónapjában a pénzügyminiszter által előirányzott aáóbevételek helyett 441 millió koronával kevesebb folyt be, a áohányjöveáék jöveáelme 126 milló koronával kisebb Az egyenesadók 63 millióval, a forgalmi adó 144 millióval, a vámok 13 millióval, a fogyasztási adó 83 millióval és az illetékek 10'3 millió koronával kevesebbet eredményeztek, mint amennyi az 1932. évi költségvetésben elő volt irányozva. Igaz, hogy a bevételek az első félévben rendszerint gyöngébbek, mint az év második felében s ha remélhető is, hogy az év végéig némileg javulni fog a helyzet, mégis a havi hiányok szaporodása komoly aggodalmat okoz a pénzügyi kormányzat vezetőségében. Ezért gondolt a pénzügyminiszter a fizetések leszállítására. Oratz Gusztáv dr. volt magyar külügyminiszter tárgyalása Benes külügyminiszterrel. A Budapesten megjelenő hétfői Reggelnek nyilatkozott Gratz Gusztáv dr. országgyűlési képviselő, volt magyar külügyminiszter arról a tárgyalásról, amelyet Benes Ede dr. csehszlovák külügyminiszterrel folytatott a Magyarország és Csehszlovákia közötti árucsereegyezmény megkötése tárgyában. Gratz kijelentette, hogy az a véleménye, hogy Benes külügyminiszter őszintén kivánja, hogy a két ország között az árucsere ismét normális kereteket öltsön. Most tárgyaltunk — úgymond — a múltkorihoz hasonló újabb árucsereszerződés megkötéséről, de sokkal nagyobb terjedelemben. Erre mindkét fél részéről meg van a hajlandóság. Az én szerepem csupán előkészítő természetű s Benes külügyminiszter kívánságára a külügyminisztérium gazdasági osztályán hosszabb tanácskozásaim voltak, amelyeket e héten folytatunk. Gratznak az a benyomása, hogy a kereskedelmi forgalom elég jelentős keretek között hamarosan megindulhat a két ország között. XJjból kisért a hivatalnok kormány terve? A Lidové Noviny egyik cikkében a politikai helyzettel foglalkozva, azt Írja többek között, hogy a kormánynak minden erejét latba kel! vetnie a nehézségek elhárítására. A lap szerint vannak pesszimisták, akik nem hisznek abban, hogy a koalíció és a kormány megtudnak egyezni. A legnagyobb gondot a költségvetés egyensúlya képezi. A pénzügyminiszter az állami tisztviselők fizetésének leszállítását föltétlenül szükségesnek és a deflációra való tekintettel indokolt intézkedésnek tartja. A politikai pártok ellenzik a leszállítást, kivéve az agráriusok, akik a fizetés leszállítása mellett foglalnak állást. A többi koalíciós pártok tekintettel vannak választóikra, mert egyik-másik pártban az állami tisztviselők és alkalmazottak képezik a választók jelentékeny részét. Egyes polgári koalíciós politikusok máris azzal számolnak, hogy átmenetileg egy hivatalnokkormányt kell az állam élére állítani, amely a népszerűtlen intézkedéseket végrehajtaná. Maga a kormány azonban az ellen foglal állást és úgy vélekedik, hogy nem kívánatos kényszereszközökhöz nyúlni, hanem ha lehetséges, a pártokkal való megegyezéssel, a koalíció keretén belül kell a súlyos kérdést megoldani. az angol kormány is a német lefegyverzési követelést és ezzel a lépéssel Anglia nyíltan Franciaország mellé állott, noha ezt megelőzően az egész európai sajtóban olyan hirek terjedtek el, hogy Angolország respektálja Németországnak az egyenjogúság elismerésére való törekvését és támogatni fogja őt kezdeményezésében. Az angol kormány jegyzéke, bár egyes részleteiben a német felfogással azonos alapon áll, megismételte Franciaország prepotens és merev elutasító magatartását, sőt befejező passzusában Herriotra emlékeztető hangnemben fenyegeti meg Németországot. POLITIKAI SZEMLE
