Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-09-21 / 74. szám

2. olda . »KOMÁROMI LAPOK« 1932, szeptember 21. él \ Megérkeztek az új . I női és lányka télikabátok | az eddiginél sokkal nagyobb választékban. Kötött áruk, bőröndök ésférfi divatcikkek szin­tén nagy választékban. £-Kertész J. Jenő kaiéi, i Hogy az elterjedt hírek dacára mi indította a Foreign Offioe-t arra, hogy ismét Németország ellen forduljon, egyelőre nem egészen világos, mert hiszen Angolország élén most egy de­mokratikus kormány áll, amelynek a jog, törvény és igazság elveit kelle­ne követni, sőt a gyakorlatban meg­valósítani és legelsősorban az egyen­jogúság elvét kellene érvényesítenie. A diplomáciai jegyzék azzal, hogy né­mi megértést mutat a német kormány némely álláspontjával szemben, nem sokat használ az elérendő általános lefegyverzést illetően, mert egy pilla­natra sem csökkenti az egymás között fennálló bizalmatlanságot, sőt a ver­­saillesi szerződés érintetlenségének hangoztatásával csak felesleges buzdí­tást nyújt Franciaországnak arra, hogy még élesebben utasítson vissza min­den olyan lépést, amely a fegyver­kezés, illetve a lefegyverzés kérdésé­ben a hivatalos francia állásponttal ellentétben áll. Németországot újabb nagy csalódás érte Anglia e magatartása következ­tében és igazán nem lehetne csodálni, ha ígéretéhez képest a legvégső kon­zekvencia levonását venné igéidbe, vagyis nem venne részt a genfi le­fegyverzési konferencián. Németorszá­got a háború után a legsúlyosabb Saját tudósi tónktól. A komáromi ágostai hitvallású evan­gélikus egyház teljesen csendben gyö­nyörű ünnepnek volt a tanúja vasár­nap, amikor a harminchét év óta Ko­máromban lelkészkedő szeretett pap­juk, Jánossy Lajos esperes lelkész negyvenéves papi jubileumát ünne­pelte. Most negyvenéve annak, hogy Jánossy Lajos a győri ev. egyháznál mint segédlelkész megkezdte Istennek szentelt szolgálatát. Életrajzi adatait rövid két mondatban foglalhatnék ösz­­sze: hitének élt és magyar maradt, nemzetét híven szolgálta minden idők­ben. Jánossy Lajos esperes 1869-ben szü­letett Nemes-Magasin, Vasvármegyé­ben. Már születési helye, amelynek köréből a Berzsenyiek származtak, és egész fiatalsága lelkét a magyarság izzó tüzében edzették meg és ezektől a nemes hagyományoktól soha, egy percre sem tért el. Tanulmányait ki­tüntetésekkel szülőföldén és Sopron­ban végezte, ahol az ág. h. ev. teológiai tanulmányokat is folytatta. Majd Né­metországban, a jénai egyetemen is folytat teológiai tanulmányokat és mikor lelkésszé szentelik, Győrbe ren­deli püspöke segédlelkésznek, egyút­tal Karsay Sándor püspöknek titkára lesz és a megtisztelő bizalmi állást nagy rátermettséggel tölti be, egész Győr hamar megismeri, ahol a kiváló egyházi szónok általános tiszteletnek örvend. Mikor a komáromi egyház papja, Kemény halálával árvaságra jutott, a komáromi evang. egyház választása a fiatal Jánossy Lajosra esett, akit 1895. év nyarán helyettes lelkésznek meghívtak és pár hét múlva október 30-án lelkésznek is meghívlak. Ünne­pélyes beiktatása 1895. november 10-én ment végbe. A komáromi hívek 1895 január 1-én tartott beszéde után is­merkedtek meg vele, melyet a komá­romi egyházban tartott. A választás Hering Lajos esperes és dr. Nagy Vilmos egyházközségi felügyelő elnök­lése alatt egyhangú meghívással tör­tént. Az ülésre küldöttséggel meghívott lelkész beszédével minden hívének bi­zalmát megnyerte. A november 10-én tartott beiktató ünnep felejthetetlen maradt a komá­romi evangélikus hívek előtt. A tem­plomot gyönyörűen feldíszítették a hí­vek és az zsúfolásig megtelt hívekkel és vendégekkel. Megjelentek Gombócz Miklós, a soproni ág. h. ev. főiskola igazgatója, Hering Lajos esperes és több lelkész, azután az összes komá­romi egyházak képviselői: Pechata An­tal, Konkoly Thege Béla, dr. Vásár­helyi Domokos, a hatóságok fejei kül­döttségekkel élükön, Tátray József kir. tan. polgármester, Ghyczy Dénes alis­megaláztatások sorozata érte, azok a hatalmak, amelyek a békeszerződése­ket egyoldalú s elfogult szempontok szerint diktálták, továbbra is ellensé­gei maradtak s ha egy-két alkalom­mal halvány jelét mutatták is a meg­­engesztelődésnek és békülékenységnek ez csak látszat volt, mert Versailles óta lényegükben mitsem változtak a viszonyok, ezt legjobban igazolja az angol kormánynak a harcias szelle­mű franciáknak támogatását kifejező jegyzéke. Persze nagy az öröm Párizsban, a francia hisztérikus sajtó örömüvöl­tésben tör ki és isteníti Angliát, amely ezúttal is hű maradt a francia szö­vetségeshez. El lehet ezek után kép­zelni, hogy a napokban újra megkez­dendő leszerelési konferencia milyen nagyhorderejű határozatokat fog hoz­ni és milyen közvetlen hatással lesz az emberiség nehéz sorsának jobbra­­fordulására s a béke állandósítására. Az angol kormány jegyzéke még min­dig azt bizonyítja, hogy messze van a közeledésnek ideje s még sokáig kell várni arra, amikor a hatalmak vezetői egymást megértve, vállvetve és teljes bizalommal eltelve egymás iránt, közös jóakarattal munkálkod­nak országaik népeinek boldogságán. Komárom, szeptember 20. pán vezetése alatt, a kir. törvényszék és járásbíróság, a helyőrség képvi­selői és a győri ev. egyház fényes küldöttsége. Ott volt Beöthy Zsigmond belső titkos tanácsos fiával, Beöthy Zsolt egyetemi tanárral és ott voltak az új papnak szülei, testvérei és ro­konsága. Pay Sándor versben szárnyaló imá­ja vezette be a gyönyörű ünnepet, majd Hering Lajos megragadó beszé­de, melyet az új lelkész székfoglalója követett, akinek beszéde az egykorú tudósítás szerint leírhatatlan hatást kelte.tt Utána a küldöttségek hosszú sorát fogadta és a Fábián-féle étte­remben százterítékű társasebéd fejez­te be a szép ünnepet. Megindító volt az öreg Gombócz Miklós főiskolai igaz­gató beszéde, aki mint legkedvesebb tanítványát üdvözölte. Jánossy Lajos fiatalos hévvel adott választ a szép beszédekre és programját a vallásos­ság és hazafiasságban foglalta össze. A fiatal pap csakhamar pezsgést vitt a komáromi evangélikus hitéletbe és ezért nagy népszerűség környezi. De főleg kivételes szónoki képességei len­dítik előre az egyházi életben épen­­ugy, mint a társadalomban. 1901. év elején vezeti oltárhoz Trugly Ilonát, Komárom város egyik régi patrícius családjának sarját, aki­vel való boldog házasságát két gyer­mekkel áldotta meg az Ur, akik már a maguk szárnyára keltek. Jánossy Lajos Komáromban korán belekapcsolódott a politikai mozgal­makba is és 1901. évben egyhangúlag feléje fordul a komáromi független­ségi és 48-as párt híveinek bizalma, melyhez tántoríthatatlanul ragaszko­dott. A választási küzdelemben a 48-as függetlenségi programmjával lépett fel Tuba Jánossal szemben és alig pár szavazattal maradt kisebbségben. Több, mint két évtizeden át tagja volt Ko­márom törvényhatósági város képvi­selőtestületének és súlyos szava min­den kérdésben a legnagyobb figyel­met keltette. E pártnak volt küzdő harcosa mindenkor, pedig Komárom város közéletében nehéz politikai har­cok folytak a kormány pártja és az ellenzék között. Jánossy Lajos ideális felfogású politikus volt, akihez nem férkőzött soha semmiféle érdek, az önzetlenségnek mintaképe volt min­dig és egyéni függetlenségét is meg­őrizte mindennel és mindenkivel szem­ben. Csak így maradhatott meg azon a magas erkölcsi piedesztálon, ahova polgártársai bizalma és jellembeli nagy, értékei állították. Alig tízéves lelkészi működése után a fejér-komáromi egyházmegye espe­resévé választotta 1904. év nyarán, mellyel kitüntette hivatásának élő és abban oly kiváló papot. Résztvett az egyetemes egyház munkájában is és nevét ismerte az akkori magyar Lut­­heránia. Az államfordulat után híven kitartott egyházának magyar jellege mellett és a komáromi egyház az, mely mint »szabad« egyház működik. Hogy ez az elhatározás mennyire meg­okolná lett, mutatta a magyar espe­­rességet elutasító egyházkerületi hatá­rozat. A komáromi társadalomban évtize­dek óta nagy szerepet visz. Társelnöke a Jókai Egyesületnek, elnöke egyházi egyesületeinek és buzgó munkása a karitatív munkának. Jubileuma alkal­mából ott tisztelgett előtte egyházita­nácsa, mely emléktárgyat nyújtott át, az evangélikus Oltáregylet, énekkar, a Protestáns Nőegylet és a tisztelgők sorában megjelent a r. kát, egyház is, melynek üdvözletét Alapy Gyula dr. világi elnök és Gidró Bonifác főgimn. igazgató, alelnök tolmácsolták. De Já­nossy Lajos papi jubileuma ünnepe a közelben-távolban levő nagyszámú tisz­telőinek is. A virágokkal diszílelt tem­plomban vasárnap ott várta ragasz­kodó híveinek serege és a hívek buz­gó imája most a jópapért szárnyalt Komárom, szeptember 20. Amit minden szezonnyitás elölt han­goztatni szoktak a Földes-féle színtár­sulat berkeiben, hogy Mihályi Lici, a direktor felesége a következő szezon­ban nem lép fel, mgrt Budapestre fog leszerződni, az most tényleg betel­jesedett. Mihályi Lici Budapest leg­újabb operett színházának, a Pesti Szín­háznak tagja és már sikereket is ért el. Lehár Tavaszi álom című operett­jében történt szerepléséről például ezt írja a Magyar Hírlap: Mihályi Lici színes, egyéni kedvességgel, vérbeli szubrett-temperam entumm al szemé­lyesített meg egy óbécsi próbakisasz­­szonyt. Mihályi Lici megválása férje színtársulatától mind Mihályi Licinek, mind a társulatnak csak előnyére vá­lik. Sehol se szeretik a társulati ta­gok, ha a direktor felesége aktiv szí­nésznő, mert hiszen minden jó és hálás szerepet a diriné tart fönn ma­gának. Emiatt állandó az intrika, ve­szekedés, torzsalkodás, duzzogás, ki­­sebb-nagyobb boszantás a társulatnál. Ennek aztán megissza a levét az egész társulat, mert akármilyen nagy mű­vésznő is a direktorné, a közönség szereti a változatosságot és a legna­gyobb művészt is megunja, ha foly­tonosan őt látja a nagyobb szerepek­ben. És a vége az, hogy a közönség egyrésze elmarad a színháztól. így volt ez a Földes színtársulat­nál is. Mihályi Lici tagadhatatlanul nagy művésznő, de a közönség már annyira megszokta művészetét a gya­kori föllépései révén, hogy közöm­bös lett előtte és nem méltányolta. A saját presztízskérdése is megkívánta, az ég felé, akivel hívei jó és balsors­ban ősszefortak. Istentisztelet után az esperes megindulva mondott köszöne­tét az üdvözletekért, melyet volt ma­gyar komáromi hívei is elhoztak. A komáromi református keresztyén egyház nevében Galambos Zoltán lel­kész és Fülöp Zsigmond főgondnak üdvözölték a lelkipásztori működésé­vel és törhetetlen magyarságával egy­aránt fénylő példát mulató köztiszte­letben álló főesperest. Komárom egész társadalma ragasz­kodó szeretetével köszönti kiváló fiát, Komárom nagy magyarját. És az üdvözlések, a köszönetek ára­datában, mely most körülfolyj a az ünnepelt esperest felzeng a kisebbségi magyarságnak üdvözlő hangja: kö­szöntünk Jánossy Lajos, magyar fa­jodnak benned inkarnálódott minden nagy értékével, az idők változhattak, de Te nem változtál azokban és meg­maradtál hűségben, áldozatos munká­ban, evangéliumi szegénységben an­nak. aki voltál: hitedért és a magyar­ságért végzett küzdelmedért szálljon Reád Istennek áldása! hogy a gyakori bemondások a pesti szerződtetésről sikerrel járjanak, mert a társulatnak azon tagjai, akik a di­­rektornéra haragudtak, folyton azt hangoztatták, hogy a pestieknek nem kell a diriné. Ennek most mind vége szakadt a pesti leszerződéssel, amely a kételke­dők előtt is igazolta, hogy Mihályi Lici igazi, vérbeli művésznő, mert hiszen már az első föllépte nagy sikerrel járt. A direktorné nővére, Mihályi Vilcsi, a népszerű tragikomika megmaradt ugyan sógora színtársulatánál, de min­den jel arra mutat, hogy a népszerű Vilcsinek ez az utolsó szezonja Szlo­­venszkón, mert a társulatnál szerep­lő budapesti nemzeti színházi művé­szek annyira el voltak ragadtatva já­tékától, hogy Bajor Gizi, Rózsahegyi Kálmán és a többi ittjárt művész ki­jelentette, hogy hasonló tehetségű tra­gikomika aligha van Budapesten és Mihályi Vilcsinek a Nemzeti Szín­házban van a helye. Már meg is in­dultak a tárgyalások ezirányban és ha bizonyos formai akadályokat sikerül elhárítani, akkor a népszerű Vilcsi, aki közönségünknek olyan sok derűs, kacagós órát szerzett, az első magyar színház tagja lesz. A régi tagok közül Gábor György maradt meg, a komáromiak kedvenc színésze, továbbá dr. Honthy Sándor, az értékes drámai színész, ezenkívül Sashegyi József és Janczer Nusi ma­radtak meg. Az előző szezonokból elő­nyösen ismert Tanka Dóra, a jeles drámai színésznő is leszerződött Föl­deshez. Jánossy Lajos komáromi ág. h. ev esperes negyvenéves lelkészi jubileuma' Az újjáalakított Földes társulat. Mihályi Lici már nem tagja a társulatnak. — Lici már Pesten játszik és nagy sikereket arat. — Mihályi Vilcsi is bontogatja szárnyait, hogy Pestre repüljön — Bajor Gizi és Rózsahegyi Kálmán a budapesti Nemzeti Színházba akarják bejuttatni a Vilcsit. — Jó hírek előzik meg a társulat uj erőit. — A szezo­nokat Földes mindenütt Zilahy Lajos Tüzmadarával kezdi Beregi Oszkár fölléptével. — Kossáry Emmi és Király Ernő is állandó vendégei lesznek a társulatnak. — Mikor kezdődik a ko­máromi szezon.

Next

/
Thumbnails
Contents