Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-09-17 / 73. szám

Lapunk mai száma a jo?d heti teljes Bádié-mnsoft tartalmazza Otvenharmadlk évfolyam. ________73. szám, Szombat, 1938. 8zgptfember_iy, Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Kö, félévre 40 Ke, negyed­évre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BAR ANY A Y JÖZSEE dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A stresai konferencia. Komárom, szeptember Ifi Ma, a konferenciák korszakában ezeknek nem sok jelentőségei tu­lajdonítunk. Vállal vonunk egy-egy újabb konferencia hírére és mikor nagybetűs címeit meglátjuk a la­pokban, idegesen fordítunk lo­­váfob. így volt ez a stresai konfe­renciánál is, amelyet a francia el­nök bevezetése joggal nevezett a vi­lággazdasági konferencia próbakö­vének. Ila nem sikerül egységes megoldást teremteni Stresában, ak­kor nem sikerül semmi sem és egy kaotikus világ válságában evickél­­hetne, esetleg el is merülhetnek az államok. A stresai tanácskozások­nak lehál ténylegesen nagy jelen­tősége van Európa szempontjából. Most ezekben az órákban, ami­kor ez a konferencia végei fog érni, még nincsen meg az a közös alap, melyen tovább lehetne építeni és nincsen összhang a termelő és a fogyasztó államok közölt. A terme­lő államok, amelyek Oroszor­szágon kívül Lengyelország, Ro­mánia, Bulgária, Görögország, Ju­goszlávia és Magyarország, azl vár­ják a konferenciától, hogy az pia­cokat jelöljön ki nekik. Ha nem sikerül a buzafeleslegeket elhelyez­ni, akkor ezek az államok nemcsak a befagyott hiteleket nem fogják fizetni tudni, hanem a legnagyobb pénzügyi zavarokba is jönnek. Te­hát a fogyasztó államokra hárul minden felelősség a stresai konfe­rencia sikeréért. A kérdés azonban nem olyan egy­szerű, amilyennek látszik, meri a gabonaértékesítésnek vannak elá­gazó, de magával a főkérdéssel szo­rosan összefüggő problémái is. Ezek közül az első az adós államok nemzetközi adósságainak rendezé­se, amelvel vagy a kamatláb leszál­lításával, vagy pedig magának az adósság tőkéjének csökkentésével kellene megoldani. Anglia máris ki­jelentette, hogy nem hajlandó részt­­venni a gabonaértékesítés gazda­sági míveleleiben és pénzügyi ren­dezésében. Angliának a maga né­zőpontjából teljesen igaza van, mi­vel dominionaival mindenben meg­egyezeti és így első sorban a gaz­dasági alimentáeió fontos kérdé­sében. A valutarendezés elengedhetlen feltétel a mezőgazdasági termé­nyek árviszonyai stabilizálásához, tehál meg kell állapodni a fizetési feltételekben és a valutában a nem­zetközi piac üzleteinek lebonyolí­tása körül. Stresában az olasz és német javaslatok alapján a gabona­árak revalorizációját is meg kell oldani, amelyhez szintén szükség van egy olyan alapra, amiből az esetleges differenciák fedezhetők lesznek. Ez azonban a mai pilla­natban nagy nehézségekkel oldha­tó csak meg, mert a nagyhatalmak sem igen nélkülözhetik most valu­tájukat. De rendezni kell a be­fagyott hitelek kérdését is, amelyek a termelő államok lermésértékesí­­tése esetében napirendre kerülhet­nek. Szükséges azonban a gazda­sági hiteleknél az adós államok külföldi hiteleinek a csökkentése és ezzel kapcsolatban ezeknek az államoknak gazdasági rekonstruk­ciója. Az eladósodott Bulgária, Gö­rögország, vagy Magyarország má-Komárom, — szeptember 16. A nemzetgyűlés összehívása, A képviselőház elnöke megkeresést intézett Udrzal miniszterelnökhöz, akit arra kért, hogy a julius óta tartó parla­menti szünet után intézkedjék a nem­zetgyűlés mielőbbi összehívásáról. Maly­­petr képviselőházi elnök ezen lépését azzal okolja meg, hogy sürgős elinté­zésre vár elsősorban az állami költ­ségvetés, amelynek elintézéséhez meg­felelő időtartam szükséges, továbbá elintézésre várnak a különböző tör­vényjavaslatok, amelyeket tulajdon­képen még a nyári szünet előtt kellett volna tető alá hozni. Ez utóbbiak közé tartoznak a munkanélküliek se­gélyalapjáról, s a különböző hitelekről szóló javaslatok, valamint a lakástör­vény. A képviselőház elnökének átira­tával foglalkozott a minisztertanács és ennek folyományaképen a házelnökség pénteken tartott ülést, amelyen a kép­viselőház ülésének határnapját tűzték ki. Ezzel kapcsolatban koalíciós kö­rökben találgatások folynak a nemzet­gyűlés munkaprogramjáról. Hir szerint Udzral miniszterelnök úgy akar a munkaprogram hiányán segíteni, hogy az első plenáris ülésen kormánynyilat­kozatot ad, amelyben az általános gazdasági és politikai helyzettel foglal­kozik s megindokolja a költségvetés­ben megvalósítandó tárgyi és személyi kiadások csökkentésének szükséges­ségét. 3500 vasúti hivatalnokot nyugdíjba küldenek. A vasutigazgatásban keresztűlviendő takarékossági rendszabályok folyamán 1932. év végéig 3500 vasúti alkalma­zottat nyugdíjazni fognak. A Ceske Slovo értesülése szerint nyugdíjazni ról holnapra nem lesz, meri nem is lehet képes magát pénzügyileg rendbehozni, ezt az európai nagy­hatalmaknak kell beavatkozásuk­kal elősegíteni. El kell ismerni, hogy ez a sok­felé elágazó érdek nehezen egyez­tél belő össze és közös nevezőreho­­zása túlhaladja ennek a konferen­ciának a keretét. De épen ezért, meri ezt felismerték Stresában, sú­lyos felelősség terheli a fogyasztó államokat, főleg pedig a nagyha­talmakat az iránt, hogy a bajban levő fogyasztó államok értékesíte­ni és piachoz jutni tudjanak, mert nem szabad elfelejteni, hogy ha bárom vagy négy év előtt ültek volna össze Stresában, ma már sokkal jobb viszonyok közt lehet­ne Európa. fogják szolgálati éveik számára való tekintet nélkül mind azokat a hivatal­nokokat, akik elérték, vagy meghalad­ták 65-ik életévüket, az összes 60 éves hivatalnokokat, akik 35 év óta szol­gálnak, azokat akik több mint egy éve betegek és végül mindazokat, akik szolgálatképtelenek vagy hasznavehe­tetlenek. A nyugdíjazandó hivatalnokok között igen sok magas állású hivatal­nok is van. Hivatalos helyen megjegy­zik, hogy a nyugdíjazandó hivatalno­kok száma még nincs véglegesen meg­állapítva. A tisztviselők fizetésének leszállítása. Az állami költségvetés összeállításá­nál a takarékossági elvet akarják ér­vényesíteni és a különböző miniszté­riumokban azon dolgoztak, hogy mint lehetne a kiadási tételeket csökkenteni. A költségvetés végleges összeállításá­nál azonban kitűnt, hogy minden ta­karékosság dacára 800 millió korona hiány mutatkozik, amelyet föltétlenül fedezni kell. Trapl dr. pénzügyminisz­ter pénzügyi politikájának egyik újabb pontját akarja az 1933. évi állami költ­ségvetés előirányozásánál végrehajtani akként, hogy a tisztviselők fizetésének leszállítását követeli és ezzel kapcso­latosan követeli a kamatlábnak le­szállítását is. Így gondolja, hogy a költségvetést egyensúlyba hozza. A reális kiadásokon kivül még mintegy 150—200 millió koronát akarnak meg­takarítani, a többit pedig a személyi kiadások csökkentésével szeretnék be­hozni. A jövő évi költségvetéshez hozzá fogják számítani a munkanélküliekre kiadott 6—700 millió koronás tételt is. A pénzügyminiszter tehát az állami al­kalmazottak rovására akarja a költség­­vetést megállapítani, de kérdés, hogy az állami tisztviselők fizetésének leszállí­tásánál igazságos kulcs szerint fognak-e eljárni és megtalálják-e a magasrangu tisztviselők mummut fizetéséből és az egyszerű állami alkalmazott szerény kis fizetéséből levonandó összeg között a megfelelő igazságos arányt? A költ­ségvetés összeállításánál elsősorban azokat a kiadásokat kellene redukálni, amelyek holt befektetésekre fordittat­­nak, mert ilyenekre az amúgy is sú­lyos helyzetben levő csehszlovák köz­társaságnak nincsen szüksége. A külföldi reprezentációs és hadügyi kiadások kö­zött bőven akadna olyan tétel, amely törölhető lenne s amelyek nélkül a legreálisabb költségvetést lehetne össze­állítani. Újabb árucsere szerződést készí­tenek elő Csehszlovákia és Ma­gyarország között. Csehszlovákia és Magyarország kö­zött a nemrégiben létesült egy áru­csereszerződés, amelynek hatálya rész­ben november 30-án, részben pedig pedig december 31-én jár le. Az ag­rárpárti félhivatalos Venkov értesülése szerint a külügyminisztériumban az érdekelt minisztériumok bevonásával ismét tárgyalásokat folytatnak és javas­latokat készítenek elő a Magyaror­szággal való további árucsereegyez­mények megkötésére. Az informálódó jellegű együttes tárgyalásokat a két állam képviselői alkalmas időben fog­ják hivatalos formában fölvenni és le­folytatni. A földmivelésügyi miniszter expozéja. A jövő héten, csütörtökön egybe­hívják a képviselőház mezőgazdasági bizottságát, amelynek ülésén Bradács földmivelésügyi miniszter fog expozét mondani a gazdasági krízis állásáról és azokról a rendszabályokról, amelye­ket a kormány a mezőgazdák nagy tömegeinek nyomorúságos helyzete megjavítására vonatkozólag javaslatba hoz és végre kiván hajtani. Az ezpozé után vita következik, amelyben az elő­terjesztett rendszabályokat fogják a bizottság tagjai megtárgyalni. Nem konvertálják az államadósságokat. A csehszlovák sajtóban a napokban olyan hir került forgalomba, hogy a kormány kénytelen a mostani súlyos gazdasági helyzet rendezésére kény­szerintézkedéseket alkalmazni. Ezek kö­zött kénytelen a kormány a betétek kamatának és a kölcsönök kamatlábá­nak csökkentését elrendelni és a ka­matláb általános lesszállitásával kap­csolatosan az állampapírok kamatozását rendezni. Ezeket a híreket sokan úgy fogták föl, hogy az állam az állam­­adósságok konvertálását tervezi, de ille­tékes helyen kijelentették, hogy a kor­mány nem vette tervbe az államadós­ságok kényszer konvertálását, vagy önkéntes konvertálását. POLITIKAI SZEMLE i

Next

/
Thumbnails
Contents