Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-09-10 / 71. szám
19Ü2. szeptember 10. »KOMAROMI L'APOKc 3. oldal. orlh. zsidó egyház számára 2177 K 25 f., az ág. evang. egyház számára 2717 K, a görög keleti egyház számára 452 K, az összes egyházak számára tehát együttvéve 128.167 K állíltassék be. A határozat az ügyre vonatkozó indokolásában újra megállapítja, hogy miként azt a járási választmány 1930. június 14-én 10059/930. sz. határozatában már jogérvényesen kimondotta, Komárom város, mint a róni. kath. egyház kegyura, köteles kegyúri kötelezettségeit teljesíteni s nem áll jogában ezen kötelezettségéről egyoldalúan lemondani. A többi egyházakat a város már hosszá évtizedek óta (1808) rendszeresen támogatja, minek folytán ezen sok évi uzussal igényt szereztek ezen segélyre. Ezért a járási választmány az idézett összegnek, mint szükségletnek, a költségvetésbe való beállítását rendelte el. A határozat szerint a járási választmány a fellebbezésekben javasolt 131.790 K öszszegnek beállítását azért nem rendelte el, mert a járási választmánynak idézett jogérvényes (1930 évi) határozata értelmében állandóan megállapított összeget kellett alapul fölvenni, 'az összeg fölemelését a város jelenlegi nehéz pénzügyi helyzete nem engedi meg. A járási választmány másodízben állapítja meg a város kegyúri jogából folyó kötelezettségeket és az egyházak segélyezésére vonatkozó kötelezettségét s utasítja a várost ezeknek teljesítésére. A határozatnak azonban az a szépséghibája, hogy ezúttal is az 1930. évi költségvetésbe e címeken fölvett összegek beállítását rendeli el, holott az 1932. évben e címen a kegyúri kiadások 110675 K-t, az egyházi segélyek pedig 24115 K-t tesznek ki. Magvar iskoláinkban erősen megnövekedett a tanulók száma Saját tudósitónktól. A most kezdődő iskolai év örvendetes eredményt hoz a magyarság szempontjából. Iskoláiban a magyar tanulók létszáma erős emelkedést mutat. Az ebben az ügyben az iskolák igazgatóságaihoz intézett kérdéseinkre a következő adatokkal számolhatunk be. 1. A Szent-Benedek-rendi katolikus főgimnázium. A beiratások végleges eredménye a következő: 1, osztály 101 ebből 21 magántanuló II. „ 83 „ 13 Hl. „ 94 „ 14 IV. „ 68 „ 3 V. „ 71 „ 8 VI. „ 44 „ 2 VII. „ 59 „ -VIH. „ 47 „ 6 „ összesen 567 67 A rendes tanulók száma tehát kerek 500. A múlt év elején 502 tanuló iratkozott be, az idén tehát 65 tanulóval emelkedett a beirt tanulók száma. 2. Az állami polgári leányiskola. A beiratások eredménye a folyó tanévben szintén örvendetes emelkedést mutat. A II. osztályt, amely a múlt évben túl volt zsúfolva, az idén párhuzamositani kellett. A beiratások eredménye osztályonként: Múlt iskolai év Folyó iskolai év I./a oszt. 58 I./a oszt. 67 I. /b „ 59 I./b „ 67 II. „ 67 Il./a „ 46 Il./b „ 47 III. „ 42 III. „ 50 Továbbkép. 22 Továbbkép. 36 összesen 313 száma tehát 65 összesen 248 A beirt tanulók emelkedést mutat. 3. A községi polgári fiúiskola. Ez a tanintézet is kénytelen volt uj osztályt nyitni, illetve párhuzainositani, hogy a növendékek fokozódó számához képest a viszonyoknak megfelelni képes legyen. I. osztály 171 (3 párhuzamos) II. „ 103 (2 párhuzamos) III. „ 57 összesen 331 A tanulók száma 88-al több, mint a múlt iskolai évben, ami megközelítően 24°/o emelkedésnek felel meg. 4. A községi elemi iskola. A községi elemi iskolában húsz osztályban tanították a növendékeket. A most megnyílt iskolai évben uj osztályt nyitottak a gyenge tehetségüek számára, tehát most 21 tanerő foglalkozik az iskolában. Beiratkozott 976 tanuló, 30-al több, mint a múlt tanévben. E számban a községi óvodába beirt gyermekek száma nincs benne. 5. A rom. kát. Majldth-iskola A tanulók száma az idén az I. osztályban az 50 fölé emelkedett, ami a múlt évhez képest örvendetes gyarapodást jelent. A tanintézetben összesen 222 nyilvános tanuló van beiratkozva. Ez a létszám az iskola férőhelyiségeinek megfelel. Komárom, szept. 9. 6. A rám. kát. Simor-lednyiskola. A beirt tanulók száma 278, mely a múlt iskolai évhez viszonyítva 14 emelkedést mutat. Az iskola a nyár folyamán a higiénia követelményeihez képest gondos átalakításon és tatarozáson ment keresztül és az idei tanév a legszebb reménységekkel indult meg. | A fent közölt számban az ovoda növendékei nincsenek belefoglalva. A magyar iskolákban a tanulók számának emelkedése 262. 7. Szlovák polgári iskola: beiratkozott 228 növendék, múlt évben 150, szaporodás 78. Az osztályok száma: 5. 8. Szlovák elemi iskola; a beirt tanulók száma 494, a múlt évihez hasonlítva 9 emelkedést mutat. Az osztályok száma 10, Az itt közölt számban az óvódás növendékek száma nincs benfoglalva. 9. Iparostanonciskola. A beiratkozottak száma 280. A létszám csökkenő. 10. Kereskedötanonciskola. A beiratkozottak száma 20. A létszám csökkenő. Hétszázéves freskófestményt fedeztek tol a riun&szerdahelyi templom falán. t Érdekes felfedezésre bukkantak a dunaszerdahelyi ősrégi katolikus templom külső falán. A régi vakolat hullani kezdett s a levált falazás alatt feltűntek egy kép részletei. Az országos műemlékvédő hivatal kiküldötte megtekintette a freskorészletet s azt értékesnek találta, A vakolat további részét is lefejtették, s két és fél méter magas, két méter széles freskófestmény került a vakolat mögül elő. A festmény kálváriái jelenetet ábrázol eredeti felfogásban, amely lehet, hogy egy része a középkori úgynevezett „szegények bibliájának“. A középkorban, drága lévén a könyv, a vallási ismereteket úgy vésték a hívők leikébe, hogy a templom falait még kívülről is kifestették bibliai jelenetekkel. Ezekből a képes bibliákból szerezték vallási ismereteiket. Lehet, hogy ez a kép is ilyen „szegények bibliája“. Hasonló freskó ritkán kerül elő a Csallóközben. Csupán a várkonyi templom freskóját említhetjük meg ezekből az időkből, igy a dunaszerdahelyi lelet a második ilyen freskó/ A kép öt személyt ábrázol, amelyek azonban az idők folyamán természetesen erősen megrongálódtak, tekintettel/ arra, hogy szakértők szerint keletkezése/' a XIII. századra tehető, igy ezidőszerint) a Csallóköz legrégibb freskó-festészetig műemlékének tekinthető. Az újonnan! felfedezett képet valószínűleg renoválni! fogják. Pótadóemelés é§ potadóletiltás.j Néhány számadat a városnál fennálló hátralékokról. meV' Q \e9' Yúá*»0 ® o »** Vvoe s ra0v <o\'° Ön^öbVüo. atf* 0.1 Ot-9o1 Komárom, szeptember 9. A nagy munkanélküliség súlyos problémájának helyi vonatkozásban való megoldására mostanában a városi pótadó felemelésének gondolatát vetette fel az egyik szociáldemokrata városatya, aki immár ismételten annak a véleményének adott kifejezést, hogy Komáromban csakis azon az egyetlen módon lehet a nyomasztó munkanélküliséget megoldani, ha a városi pótadót felemelik, mert ezen az úton lehet még előteremteni azt az összegei, amely a munkanélküliség enyhítésére fordítani szükségesnek mutatkozik. Legutóbb a pénzügyi bizottságban ismételte meg ugyanezen képviselőtestületi tag ezt a véleményét s a felemelés indokolásában hivatkozott arra, hogy Komáromban még sokan elbírnák a 10—15°/o-os emelést, mert ha a tengeri fürdőkre és világhírű nyaralóhelyekre nem sajnálják kiadni a pénzt, akkor ugyanazoknak nem szabad sajnálni a munkanélküliség nyomában uralkodó nagyfokú nyomor és szenvedés enyhítésére szolgáló áldozatokat sem. És ez az indok el is Éfogadható. A pótadó kivetésének gondolata egyelőre még nem talált más támogatókra, a pénzügyi bizottság tagjai sem tudnak megbarátkozni azzal, hogy a rettenetes gazdasági válság idején pótadót emeljen a Város s a bizottság elnöke nyíltan ki is jelentette az ülésen, hogy lehetetlennek tart bármiféle adóemelést, mert hiszen az eddigi adókat sem képesek az adózók megfizetni s csak magának a városnak adókban és más szolgáltatásokban mintegy négy millió korona hátralékkal tartoznak. Ilyen viszonyok között illuzóris volna tehát pótadó emelésével kísérletezni. Valóban meg lehet állapítani, hogy a legnagyobb fiaskóval végződnék a város pótadójának emelése akkor, midőn ilyen horribilis hátralékot tart nyilván a város számvevősége a ré-j gén esedékessé vált, de be nem folyt közjárandóságok címén. Úgy vagyunk értesülve, hogy a városnak járó pótadókról szóló 1931. december 31-iki kimutatás szerint az állami adóhivatal által megállapíttatott hátralékos pótadókban l,390.00Qjpj korona; ha ehhez hozzászámítjuk az1® 1932. évre előírt 941.640 korona pótadót, akkor ez összesen 2, 331.640 koronát tesz ki hátralékban. Ebben az évben befolyt ebből a városhoz 610000 korona, tehát még mindig mutatkozik mintegy 1,691.000 korona hátralék a város javára. Községi illetékek és pótlékok címén a múlt év végén hátralék volt 1,185.000 korona, szemétfuvaro-7 7 I zás és csatornadíjakban 260.000 korona, elmaradt házbérek és bérletekben 269.000 korona, ami összesen 1,614.000 koronát tesz ki. Természetesen ezek-/ hez a hátralékokhoz járulnak még a' folyó évi városi illetékek, pótlékok és bérek, amelyek szintén kitesznek legalább 1 millió K-t. Ezen városi követelésekből ebben az évben eddig aránytalanul kevesebb folyt be, mint az elmúlt években, úgy hogy az első félévi zárlatnál kénytelen volt a számvevőség megállapítani, hogy az elmaradt adók hátraléka határozottan emelkedő tendenciát mutat. Néni kell keresni, hogy mi ennek az oka, hiszen valamennyien benne élünk és jól tudjuk, hogy a világszerte uralkodó gazdasági válság az oka ennek az abnormális állapotnak, bár azt el kell ismerni, hogy . sokan vannak olyanok közöttünk, akiknek a sajáL élvezeteik kielégítésére mindig megvan a szükséges összeg, csak az adóhivatalba nem jut abból semmi. Hogy hihetetlen nagy közteher nehezedik az adózó vállaira, az is igaz, és a lehetetlen helyzetben sok becsületes adózó nem képes fizetési kötelezettségének eleget tenni. Az általánosan ismert helyzetet legjobban jellemzik a fölsorolt számadatok, a melyek azt igazolják, hogy lehetetlen volna pótadó emelésével eredményt elérni, különösen akkor, ha a hátralékos adók behajtására nézve is a legtöbb esetben csak kevés remény mutatkozik. Érdekes véletlen, hogy ugyanebben az időben a járási választmány a városnak a Zemská bankánál levő 3 milliós kölcsöne után hátralékban maradt kamatai kielégítésére letiltotta az állami adóhivatalnál befolyó városi pótadőkat. 474.000 koronát tesz ki kereken ez a kamathátralék, de ha számításba vesszük, hogy az adóhivatalnál ezidőszerint több mint másfélmillió pótadóhátraléka van behajtás alatt a városnak, akkor erre a követelésre bőségesen jut fedezet. De az bizonyos, hogyha a pótadók nagyobb mérvben folytak volna be, a város nem jutott volna abba a helyzetbe, hogy kamattartozásnak eleget nem tudott tenni. Hogy a Zemská banka előbb kapja-e meg ilyen úton a kamatokat, kötve j hisszük, mert még a rosszhiszemü/elmek is el kell ismerniök, hogy a : város, ha befolytak volna az adók, ! semmiesetre sem maradt volna el fizetési kötelezettségével s kérdés, hogy ■ ezután jobban befolynak-e az adók? | A járási választmány segített a vámoson azáltal, hogy így intézkedett, , meri legalább egy nagy gondtól szabadította fel egy időre, mihelyt azonban a helyzet javulni fog, mert hiszen így mégsem maradhat, — remélhető, hogy újra pontos fizető lesz a város minden téren. Kár azért félreverni a harangokat és sötétebb színre festeni az állapotokat, mint amilyenek azok a valóságban. Mihelyt elkövetkeznek a normális állapotok és az adófizetők is abban a helyzetben lesznek, hogy kötelezettségüknek elegei tehetnek, Komárom városában is megváltoznak a viszonyok, amelyek semmivel sem rosszabbak, mint más hasonló kaliberű városban és akkor senki sem fog pótadóemelésre gondolni és nem fog megtörténni az sem, hogy a hátralékos kamatok fejében letiltsák a város pótadóit. — Ismeretlen gyermekhulla a Dunában. Csütörtökön délután az öreg Duna vasúti hídja fölött a halászok egy 14—15 éves fiú hulláját fogták ki. A vizbefult fürdőruhában került a vizbe, négy-öt napja lehetett a Dunában. Ismertető jel; vörös haj. Kilétének megállapítására vizsgálatot indítottak.