Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-09-10 / 71. szám

19Ü2. szeptember 10. »KOMAROMI L'APOKc 3. oldal. orlh. zsidó egyház számára 2177 K 25 f., az ág. evang. egyház számára 2717 K, a görög keleti egyház szá­mára 452 K, az összes egyházak szá­mára tehát együttvéve 128.167 K állíl­­tassék be. A határozat az ügyre vonatkozó in­dokolásában újra megállapítja, hogy miként azt a járási választmány 1930. június 14-én 10059/930. sz. határo­zatában már jogérvényesen kimondot­ta, Komárom város, mint a róni. kath. egyház kegyura, köteles kegyúri kö­telezettségeit teljesíteni s nem áll jo­gában ezen kötelezettségéről egyolda­lúan lemondani. A többi egyházakat a város már hosszá évtizedek óta (1808) rendszeresen támogatja, minek foly­tán ezen sok évi uzussal igényt sze­reztek ezen segélyre. Ezért a járási választmány az idézett összegnek, mint szükségletnek, a költségvetésbe való beállítását rendelte el. A határozat szerint a járási választmány a fel­lebbezésekben javasolt 131.790 K ösz­­szegnek beállítását azért nem rendelte el, mert a járási választmánynak idé­zett jogérvényes (1930 évi) határozata értelmében állandóan megállapított összeget kellett alapul fölvenni, 'az összeg fölemelését a város jelenlegi nehéz pénzügyi helyzete nem engedi meg. A járási választmány másodízben állapítja meg a város kegyúri jogából folyó kötelezettségeket és az egyházak segélyezésére vonatkozó kötelezettsé­gét s utasítja a várost ezeknek tel­jesítésére. A határozatnak azonban az a szépséghibája, hogy ezúttal is az 1930. évi költségvetésbe e címeken fölvett összegek beállítását rendeli el, holott az 1932. évben e címen a kegy­úri kiadások 110675 K-t, az egyházi segélyek pedig 24115 K-t tesznek ki. Magvar iskoláinkban erősen megnövekedett a tanulók száma Saját tudósitónktól. A most kezdődő iskolai év örven­detes eredményt hoz a magyarság szempontjából. Iskoláiban a magyar tanulók létszáma erős emelkedést mu­tat. Az ebben az ügyben az iskolák igazgatóságaihoz intézett kérdéseinkre a következő adatokkal számolhatunk be. 1. A Szent-Benedek-rendi katolikus főgimnázium. A beiratások végleges eredménye a következő: 1, osztály 101 ebből 21 magántanuló II. „ 83 „ 13 Hl. „ 94 „ 14 IV. „ 68 „ 3 V. „ 71 „ 8 VI. „ 44 „ 2 VII. „ 59 „ -VIH. „ 47 „ 6 „ összesen 567 67 A rendes tanulók száma tehát kerek 500. A múlt év elején 502 tanuló irat­kozott be, az idén tehát 65 tanulóval emelkedett a beirt tanulók száma. 2. Az állami polgári leányiskola. A beiratások eredménye a folyó tan­évben szintén örvendetes emelkedést mutat. A II. osztályt, amely a múlt év­ben túl volt zsúfolva, az idén párhu­­zamositani kellett. A beiratások eredménye osztályon­ként: Múlt iskolai év Folyó iskolai év I./a oszt. 58 I./a oszt. 67 I. /b „ 59 I./b „ 67 II. „ 67 Il./a „ 46 Il./b „ 47 III. „ 42 III. „ 50 Továbbkép. 22 Továbbkép. 36 összesen 313 száma tehát 65 összesen 248 A beirt tanulók emelkedést mutat. 3. A községi polgári fiúiskola. Ez a tanintézet is kénytelen volt uj osz­tályt nyitni, illetve párhuzainositani, hogy a növendékek fokozódó számá­hoz képest a viszonyoknak megfelelni képes legyen. I. osztály 171 (3 párhuzamos) II. „ 103 (2 párhuzamos) III. „ 57 összesen 331 A tanulók száma 88-al több, mint a múlt iskolai évben, ami megközelítően 24°/o emelkedésnek felel meg. 4. A községi elemi iskola. A köz­ségi elemi iskolában húsz osztályban tanították a növendékeket. A most megnyílt iskolai évben uj osztályt nyi­tottak a gyenge tehetségüek számára, tehát most 21 tanerő foglalkozik az iskolában. Beiratkozott 976 tanuló, 30-al több, mint a múlt tanévben. E számban a községi óvodába beirt gyermekek szá­ma nincs benne. 5. A rom. kát. Majldth-iskola A tanulók száma az idén az I. osztályban az 50 fölé emelkedett, ami a múlt év­hez képest örvendetes gyarapodást jelent. A tanintézetben összesen 222 nyil­vános tanuló van beiratkozva. Ez a létszám az iskola férőhelyiségeinek megfelel. Komárom, szept. 9. 6. A rám. kát. Simor-lednyiskola. A beirt tanulók száma 278, mely a múlt iskolai évhez viszonyítva 14 emelke­dést mutat. Az iskola a nyár folyamán a higiénia követelményeihez képest gondos átalakításon és tatarozáson ment keresztül és az idei tanév a leg­szebb reménységekkel indult meg. | A fent közölt számban az ovoda nö­vendékei nincsenek belefoglalva. A magyar iskolákban a tanulók szá­mának emelkedése 262. 7. Szlovák polgári iskola: beiratko­zott 228 növendék, múlt évben 150, szaporodás 78. Az osztályok száma: 5. 8. Szlovák elemi iskola; a beirt ta­nulók száma 494, a múlt évihez hason­lítva 9 emelkedést mutat. Az osztályok száma 10, Az itt közölt számban az óvó­dás növendékek száma nincs benfog­­lalva. 9. Iparostanonciskola. A beiratkozot­tak száma 280. A létszám csökkenő. 10. Kereskedötanonciskola. A beirat­kozottak száma 20. A létszám csök­kenő. Hétszázéves freskófest­­ményt fedeztek tol a riun&szerdahelyi tem­plom falán. t Érdekes felfedezésre bukkantak a dunaszerdahelyi ősrégi katolikus tem­plom külső falán. A régi vakolat hul­lani kezdett s a levált falazás alatt feltűntek egy kép részletei. Az országos műemlékvédő hivatal kiküldötte meg­tekintette a freskorészletet s azt érté­kesnek találta, A vakolat további részét is lefejtették, s két és fél méter magas, két méter széles freskófestmény került a vakolat mögül elő. A festmény kál­váriái jelenetet ábrázol eredeti felfo­gásban, amely lehet, hogy egy része a középkori úgynevezett „szegények bib­liájának“. A középkorban, drága lévén a könyv, a vallási ismereteket úgy vésték a hívők leikébe, hogy a tem­plom falait még kívülről is kifestették bibliai jelenetekkel. Ezekből a képes bibliákból szerezték vallási ismereteiket. Lehet, hogy ez a kép is ilyen „szegé­nyek bibliája“. Hasonló freskó ritkán kerül elő a Csallóközben. Csupán a várkonyi templom freskóját említhetjük meg ezekből az időkből, igy a duna­szerdahelyi lelet a második ilyen freskó/ A kép öt személyt ábrázol, amelyek azonban az idők folyamán természete­sen erősen megrongálódtak, tekintettel/ arra, hogy szakértők szerint keletkezése/' a XIII. századra tehető, igy ezidőszerint) a Csallóköz legrégibb freskó-festészetig műemlékének tekinthető. Az újonnan! felfedezett képet valószínűleg renoválni! fogják. Pótadóemelés é§ potadóletiltás.j Néhány számadat a városnál fennálló hátralékokról. meV' Q \e9' Yúá*»0 ® o »** Vvoe s ra0v <o\'° Ön^öbVüo. atf* 0.1 Ot-9o1 Komárom, szeptember 9. A nagy munkanélküliség súlyos problémájának helyi vonatkozásban való megoldására mostanában a váro­si pótadó felemelésének gondolatát ve­tette fel az egyik szociáldemokrata városatya, aki immár ismételten an­nak a véleményének adott kifejezést, hogy Komáromban csakis azon az egyetlen módon lehet a nyomasztó munkanélküliséget megoldani, ha a városi pótadót felemelik, mert ezen az úton lehet még előteremteni azt az összegei, amely a munkanélküliség enyhítésére fordítani szükségesnek mu­tatkozik. Legutóbb a pénzügyi bizott­ságban ismételte meg ugyanezen kép­viselőtestületi tag ezt a véleményét s a felemelés indokolásában hivatkozott arra, hogy Komáromban még sokan elbírnák a 10—15°/o-os emelést, mert ha a tengeri fürdőkre és világhírű nyaralóhelyekre nem sajnálják kiadni a pénzt, akkor ugyanazoknak nem szabad sajnálni a munkanélküliség nyomában uralkodó nagyfokú nyomor és szenvedés enyhítésére szolgáló ál­dozatokat sem. És ez az indok el is Éfogadható. A pótadó kivetésének gondolata egye­lőre még nem talált más támogatók­ra, a pénzügyi bizottság tagjai sem tudnak megbarátkozni azzal, hogy a rettenetes gazdasági válság idején pót­adót emeljen a Város s a bizottság el­nöke nyíltan ki is jelentette az ülésen, hogy lehetetlennek tart bármiféle adó­emelést, mert hiszen az eddigi adókat sem képesek az adózók megfizetni s csak magának a városnak adókban és más szolgáltatásokban mintegy négy millió korona hátralékkal tartoznak. Ilyen viszonyok között illuzóris volna tehát pótadó emelésével kísérletezni. Valóban meg lehet állapítani, hogy a legnagyobb fiaskóval végződnék a város pótadójának emelése akkor, mi­dőn ilyen horribilis hátralékot tart nyilván a város számvevősége a ré-j gén esedékessé vált, de be nem folyt közjárandóságok címén. Úgy vagyunk értesülve, hogy a vá­rosnak járó pótadókról szóló 1931. december 31-iki kimutatás szerint az állami adóhivatal által megállapítta­tott hátralékos pótadókban l,390.00Qjpj korona; ha ehhez hozzászámítjuk az1® 1932. évre előírt 941.640 korona pót­adót, akkor ez összesen 2, 331.640 ko­ronát tesz ki hátralékban. Ebben az évben befolyt ebből a városhoz 610000 korona, tehát még mindig mutatkozik mintegy 1,691.000 korona hátralék a város javára. Községi illetékek és pót­lékok címén a múlt év végén hátralék volt 1,185.000 korona, szemétfuvaro-7 7 I zás és csatornadíjakban 260.000 koro­na, elmaradt házbérek és bérletekben 269.000 korona, ami összesen 1,614.000 koronát tesz ki. Természetesen ezek-/ hez a hátralékokhoz járulnak még a' folyó évi városi illetékek, pótlékok és bérek, amelyek szintén kitesznek leg­alább 1 millió K-t. Ezen városi követe­lésekből ebben az évben eddig arány­talanul kevesebb folyt be, mint az el­múlt években, úgy hogy az első fél­évi zárlatnál kénytelen volt a számve­vőség megállapítani, hogy az elma­radt adók hátraléka határozottan emelkedő tendenciát mutat. Néni kell keresni, hogy mi ennek az oka, hiszen valamennyien benne élünk és jól tudjuk, hogy a világszer­te uralkodó gazdasági válság az oka ennek az abnormális állapotnak, bár azt el kell ismerni, hogy . sokan van­nak olyanok közöttünk, akiknek a sajáL élvezeteik kielégítésére mindig megvan a szükséges összeg, csak az adóhivatalba nem jut abból semmi. Hogy hihetetlen nagy közteher ne­hezedik az adózó vállaira, az is igaz, és a lehetetlen helyzetben sok becsü­letes adózó nem képes fizetési kö­telezettségének eleget tenni. Az álta­lánosan ismert helyzetet legjobban jellemzik a fölsorolt számadatok, a melyek azt igazolják, hogy lehetetlen volna pótadó emelésével eredményt elérni, különösen akkor, ha a hátra­lékos adók behajtására nézve is a legtöbb esetben csak kevés remény mutatkozik. Érdekes véletlen, hogy ugyanebben az időben a járási választmány a vá­rosnak a Zemská bankánál levő 3 milliós kölcsöne után hátralékban ma­radt kamatai kielégítésére letiltotta az állami adóhivatalnál befolyó városi pótadőkat. 474.000 koronát tesz ki ke­reken ez a kamathátralék, de ha szá­mításba vesszük, hogy az adóhivatal­nál ezidőszerint több mint másfélmil­lió pótadóhátraléka van behajtás alatt a városnak, akkor erre a követelésre bőségesen jut fedezet. De az bizonyos, hogyha a pótadók nagyobb mérvben folytak volna be, a város nem jutott volna abba a helyzetbe, hogy kamat­­tartozásnak eleget nem tudott tenni. Hogy a Zemská banka előbb kapja-e meg ilyen úton a kamatokat, kötve j hisszük, mert még a rosszhiszemü­­/elmek is el kell ismerniök, hogy a : város, ha befolytak volna az adók, ! semmiesetre sem maradt volna el fi­zetési kötelezettségével s kérdés, hogy ■ ezután jobban befolynak-e az adók? | A járási választmány segített a vá­moson azáltal, hogy így intézkedett, , meri legalább egy nagy gondtól sza­badította fel egy időre, mihelyt azon­­ban a helyzet javulni fog, mert hiszen így mégsem maradhat, — remélhető, hogy újra pontos fizető lesz a város minden téren. Kár azért félreverni a harangokat és sötétebb színre festeni az állapotokat, mint amilyenek azok a valóságban. Mihelyt elkövetkeznek a normális állapotok és az adófizetők is abban a helyzetben lesznek, hogy kötelezettségüknek elegei tehetnek, Ko­márom városában is megváltoznak a viszonyok, amelyek semmivel sem rosszabbak, mint más hasonló kali­berű városban és akkor senki sem fog pótadóemelésre gondolni és nem fog megtörténni az sem, hogy a hát­ralékos kamatok fejében letiltsák a város pótadóit. — Ismeretlen gyermekhulla a Dunában. Csütörtökön délután az öreg Duna vasúti hídja fölött a halászok egy 14—15 éves fiú hulláját fogták ki. A vizbefult fürdőruhában került a vizbe, négy-öt napja lehetett a Dunában. Is­mertető jel; vörös haj. Kilétének meg­állapítására vizsgálatot indítottak.

Next

/
Thumbnails
Contents