Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-09-10 / 71. szám
2 oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1932. szeptember 10 lentés szerint a köztársasági kisgazda és földmivespárt végrehajtóbizottságának elnöksége' tartotta ülését Stanek, Hod2a dr. és Masata képviselők elnöklete mellett, ahol a pártnak a kormányban, valamint a törvényhozás mindkét házában helyetfoglaló képviselői és szenátorai teljes számban megjelentek. A részletes beszámoló után hosszabb vitát folytattak a gazdasági és politikai helyzetről. A párt valamennyi szónoka követelte a földmiveslakosság sürgős felsegitését. A párt ezután határozatot hozott, melyben követeli az állami költségvetés leszállítását és a takarékossági és ellenőrző bizottságok felállítását. Az elnökség megállapította, hogy a mezőgazdasági válság leküzdésére irányuló javaslatokat, amelyeket még a parlamenti nyári szünet előtt benyújtottak a kormányhoz, nem tárgyalták le, amiből a földmivesekre hihetetlen nagy kár háramlóit. Mivel a gabonaszindikátus nem váltotta be a hozzája fűződő reményeket, szükségessé vált, hogy a gabonaszindikátus a minimális ár elérésére és biztosítására szükséges eszközök felett rendelkezzen. Majd állást foglalt az elnökség a behozatal korlátozása mellett. Követelik a kamatok leszállítását és a földmivesek további tehermentesítését. Szükségesnek tartják minden szociális tehernek leszállítását, valamint a szociálisbiztositásra és az elemi kárbiztositók rendezésére vonatkozó törvények novelláinak mielőbbi tárgyalását. A vasúti tarifák rendezésével szemben is állást foglalt a vezetőség, amelynek indítványait egyhangú határozattá emelték. TJj törvénytervezet a közigazgatási büntető eljárásra vonatkozólag. A belügyminisztérium miniszterközi eljárás alá bocsátotta a közigazgatási büntető eljárásról szóló uj törvényjavaslatot. Eszerint a „Prügelpatent“ megszűnik önálló rendeletnek lenni és beolvad az uj törvénybe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy azt megváltoztatják, sőt teljes régi szigorában hagyják meg. A rendőrigazgatóságoknak a jövőben is jogukban lesz 30-tól 2000 koronáig terjedő bírságokat kivetni és 14 órától 14 napig tartó elzárásra büntetni. Uj és a réginél szigorúbb intézkedés, hogy minden rendőrigazgatósági büntetés feltétlen és minden körülmények között végrehajtandó. Az is új rendelkezés, hogy minden egyesületnek vagy szervezetnek, a lapok felelős szerkesztőihez hasonlóan felelős tisztviselőt kell megnevezniük, hogy adott esetben a rendőrség által felelősségre legyen az vonható. Csehszlovákia a német fegyverkezési követelések ellen. Németország kormánya, mint ismeretes, jegyzéket nyújtott át a francia kormánynak, amelyben a fegyverkezés terén való egyenjogúságot követel a német birodalom részére. A külügyminisztérium félhivatalos lapja, a „Ceské Slovo“ legutóbbi számában ismerteti Csehszlovákia hivatalos álláspontját a német fegyverkezési követelésekről és azt Írja, hogy Csehszlovákia csak a kisantant-szövetségesekkel való megbeszélés után adja majd tudtul hivatalos álláspontját, de annyi már most is bizonyos, hogy az az álláspont ragaszkodni jog a békeszerződések és a népszövetségi paktum szelleméhez, amely szerint nem a fegyverkezés, hanem a leszerelés a program. A német követeléseket különben is csak taktikának tekinti Csehszlovákia s ezért egyelőre tartózkodóan fog viselkedni. Sülön szeretne Csehszlovákia minden állammal tárgyalni az agrárpreferenciákról. A Közép- és Kelet-Eurőpa gazdasági és pénzügyi talpraállitásának elérésére egybehívott és megkezdett strezai konferencián a megjelent államok sorában Csehszlovákia képviseletében Fierlinger szólalt föl és többek között kijelentette, hogy Csehszlovákia csak akkor folyamodott a védelmi eszközt jelentő korlátozó deviza intézkedésekhez, amikor más államok már bevezették az ilyen intézkedéseket. A külföldi kereskedelmi adósságoknak felette bonyolult kérdését nagyon óvatosan kell megoldani, hogy ne zavarják meg az eddigi kereskedelmi kapcsolatokat. Európa számára bizonyos haladás volna, ha bizonyos mértékben önellátást biztosítana magának és ha az agrárállamok részére biztosítanák gabonafeleslegeik elhelyezésének lehetőségét. A preferenciális eljárásnak olyannak kell lennie, hogy megfeleljen az importáló állam lehetőségeinek. Csehszlovákia például, amely már előzetesen külön törvénnyel állapította meg a minimális vámvédelmet, nem szállíthatja le egyszerűen vámtarifáját. Csehszlovákia minden állammal külön szeretne tárgyalni és lehetőségeinek keretein belül nyújtana agrár preferenciákat. Követeli azonban, hogy egyenlő elbánásban részesüljön bizonyos piacokon, ahová eddig is exportált, tekintettel legitim érdekeltségére. Csak ilyen föltételek mellett egyezhet bele Csehszlovákia a preferenciális rendszerbe. Csak részben adott helyt a járási választmány a városi költségvetés ellen beadott lelebbezéseknek. 134.790 korona helyett 128.167 koronában állapította meg a kegyúri kiadásokat és az egyházak segélyét. Saját tudósítónktól. Lapunk múlt szombati számában a járási választmány szeptember 2-án tartott üléséről hozott tudósításunkban röviden megemlékeztünk a választmánynak a Komárom város 1932. évi költségvetése ellen beadott felebbezések elintézéséről hozott határozatáról is. A járási hivatal által az érdekelteknek kiadott ezen határozat szerint csak részben adott helyt a járási választmány a felterjesztéseknek, nagyobb részét pedig elutasította. Ismeretes, hogy a város folyó évi junius hó 16-án és 21-én tartott rendes közgyűlésén foglalkozott az 1932. évi főköltségvetéssel, amelynek tárgyalása során nagy vita folyt a kegyúri kiadások és az egyházak segélye címén beállított kiadási tételek körül. A közgyűlés 24 szóval 18 ellenében kimondotta, hogy úgy a 110.675 koronát kitevő kegyúri kiadásokat, mint a 24.115 koronában előirányzott egyházi segélyeket törli a költségvetésből. Az egyházakra sérelmes eme határozat ellen Fülöp Zsigmond, a ref. egyház főgondnoka, Alapy Gyula dr. a róm. kath. egyház világi elnöke, valaminL Dos ztál Jakab képviselőtestületi tag és társai felebbezést adtak be a járási bizottsághoz. Fülöp Zsigmond felebbezésében rámutatott a városnak több mint másfél századdal ezelőtt keletkezett kegyúri jogából származó kötelességére, valamint a nem katolikus egyházaknak 1808-ban szerzett igényére és hivatkozott a járási választmánynak az 1930. évi költségvetéssel kapcsolatban általa akkor is beadott hasonló tárgyú felebbezé-Komárom, szeptember 9. sere hozott 10059/1930. sz. határozatára, amelyben a választmány elrendelte a kegyúri kiadások és egyházak segélye címén beállított összegeknek a költségvetésbe való fölvételét s ezek alapján kérte a határozat megsemmisítését. Alapy Gyula dr. beható tanulmány tárgyává tette a város kegyúri jogát és az abból folyó kötelezettségeket s terjedelmes felebbezésében feltárta a patronátusi jog történelmi és jogi részét és kifejtette a kialakult jogszokást, világosan bebizonyítva, hogy Komárom város köteles a róm. kath. egyház személyi és dologi kiadásait fedezni s az egyházakat segélyezni. Dosztál Jakab és társai hasonló érvekkel támasztották alá felterjesztésüket. Mind a három felebbezés kérte, hogy a fenti címeken 1?>'il90 koronát állíttasson vissza a bizottság a költségvetésbe. A járási választmánynak e tárgyban hozott határozatát a napokban kézbesítették a felebbezőknek és a városnak és a határozatból megállapítható, hogy csak részben adott helyt a járási választmány a felebbezéseknek. A határozat szerint a járási választmány elrendeli, bog}’ Komárom varos 1932. évi költségvetésébe a 9. fejezet V. címének 1—2. rovatába öszszesen 104052 K szükségleti összeg a róm. kath. egyház leikészi kara, templomi személyzete fizetésére és egyéb kegyúri (dologi) kiadásokra beállítlassék s ugyanazon fejezet és cím 3. rovatába a ref. egyház számára egyházi célokra 10.528 K, a neol. zsidó egyház számára 8210 K 75 f., az 17 A csallóközi halászat történetéhez. Aszódon is rosszul ment a vásárúti, vámosujfalusi, nyárasdi, gutái, ekecsi és komáromi halászoknak. 42 viza az egész kereset, ebből 17 az ekecsiek hálóiba tévedt. A komáromi halászok egyetlenegy vizát sem fogtak, pedig 600 láb vizafogó hálóval dolgoztak az alacsony vízben. 1560. Március 20-án kezdődött a tavaszi halászat Komáromban és ezen a napon érkezett meg feleségével Ferdinánd király, Miksa és Károly főhercegekkel. Viza azonban nem mutatkozott, csak április 1-én, amikor már az udvar és kísérete visszament Bécsbe. Elfogyasztottak az udvari asztalnál két nap alatt: 57 csukát, 98 márnát, 25 kecsegét, 13 tomolykót, 20 más halfélét és egy nagy fogast. Hát bizony ezek — a kecsegét nem számítva — nem voltak fő-halak. Egyébként a komáromi halászok 31 vizát, 13 tokot, 4 sőreget és 1 vágótokot fogtak. Aszódon 117 vizát, 6 tokot szereznek két nap alatt a vásáruti, nyárasdi, vámosujfalusi, gútai, ekecsi és komáromi halászok. Halak eladásából 486 forint 33 fillérre emelkedik a várbirtok bevétele. 1562. Szerencsével járt volna ez az esztendő a szegény halásznépre, de jól mondják, hogy szegény embernek szegény a szerencséje is. Ilyen hatalmas, olykor több mázsás vizákat már régen fogtak Komáromban, tavasszal 32, ősszel 25 darabot. A nagy halbőség azután lenyomta az árakat és a kivágott viza fontját 5 fillér helyett csak hárommal fizették. Egy viza 18 forinton kelt el, amihez a várgróf megjegyzi, hogy óriási példány volt. Ámde ez évben a legkisebb is felül volt a mázsán, mert 208 fontot nyomott. Az őszi halászaton Pál Józsa öreg mester 32 forintért adott el egy legalább nyolcmázsás vizát! Aszódon az őszi halászat fényes eredményt hozott. Novemberben 160 vizát és 4 tokot vontak ki a nyárasdiak, vámosujfalusiak, a szerencsés gútaiak 49 darabot fogtak!, de az ekecsiek sem maradtak a maguk 43 darabjával sokkal mögöttük. A várgróf is 676 forint 14 fillért vett be. A kiadások közt szerepel egy 78 akós hordó, élő halak szállítására, ami nyilván nem fért el kocsin, hanem tutajon vagy burcsellán kellett szállítani. 1562—1566 években nem készül számadás a vártartomány jövedelmeiről, mert Uflaky Sebestyén és később Majthényi László főkapitányok úgy vállalták a megbízást, hogy a bevételből ellátják az őrséget. Csakhogy nem számoltak a török szomszédsággal, mely 1566-ban az egész vártartományt elpusztította és a vár jobbágyai más vidékekre menekültek, ahol nagyobb biztonságban voltak. Napirenden volt, hogy a török-magyar süveget nyomva a moziin harcosok fejébe — megtámadta a komáromi szigetet és onnan az őrségnek szinte szemeláttára elhajtotta a legelő marhákat, amivel nagy károkat okoztak úgy a lakosságnak, minit a vár urainak, akik a legjobb füvelő helyeket foglalták le a szigeten. Az 1566. évről szól a legközelebbi várgrófi számadás, amely szerint a halászat tűrhető eredménnyel folyt. Magában Komáromban 54 viza, 57 tok, 212 kecsege az eredmény a nemes halakban. Ősszel Aszódon folyt a halászat igen gyenge eredménnyel. Halászni a nyárasdi, vásáruti, vámosujfalusi és gútai halászok jelentek meg, a komáromiak és ekecsiek elmaradtak. A sovány eredmény 9 viza és 3 tok. A király, Miksa, több főherceggel és főurral október 23—25. Komáromban mulatott. Győrből, a királyi táborból rándult ide, ahonnan nem akart a török ellen indulni Szigetvár felmentésére. A halászatot nézte Komáromban. A szigeti hős levágott fejét a budai basa nemsokára Komáromba küldi, hogy azt tisztességgel eltemessék. Az udvar ellátása 19 forint és 3 fillérbe került. A megrabolt komáromiaknak és megyerieknek Miksa 13 forint 45 fillért adományozott a nyomor pillanatnyi enyhítésére. Az őszön 15 friss — eleven — vizát küldött a várgróf a királyi konyhára. A hal és szállítása (két hajóval!) 432 forint 51 fillérbe került. 1567. Az ez évi zsákmány maradhatósan jónak mutatkozott. Komáromban mindössze 51 viza az eredmény, de ezt kipótolta a neszmélyi halászok sikere, akik Komárom alatt egyetlen tanyavetésre 22 vizát vontak ki a komáromi partra. A pathi halászok is szerencsével jártak, mert a komáromi vizeken 17 vizát fogtak. Aszódon, ahol a tavaszon csak 5 viza került a cégébe, az őszi halászat jól végződött, mert hat hét alatt a régi rendes halászok 57 vizát, 1 tokot, 240 kecsegét és 40 pontyot húztak ki hálóikban. A halászatot Ferdinánd főherceg nézte meg, aki 14 vizát vásárolt. A nyitrai püspök is szép darabokat vett. Besóztak 29 vizát 55 hordóban, ebből az udvarnak küldtek 40 hordóval, élve küldtek 6 vizát, 120 kecsegét, 5 tokot és 2 sőreget meg 20 szép aranypontyot. Károly főherceg 15 hordó sózott vizát kapott és ezen kivül még 5 frisset is kért. Tatzger János a király pozsonyi tartózkodását felhasználva négy szép tokkal kedveskedett neki. Komárom magas személyiségeknek szállíLja ebben az évben a vizákat: a császárné és a lengyel királyné számára. Ez utóbbi a tavaszon még külön egy szép tokot is kapott. Hogy a komáromi halak a lengyel királyi udvarban is ízlettek, erre abból következtethetünk, mivel 1568. évben királyi parancsot kap a várgróf, hogy a lengyel királyasszony számára öt szép vizát küldjön. A komáromi szekeresek tehát szekerezhettek Lengyelország felé is. 1569. Ez az év abból a szempontból fontos, hogy, az udvar több vizafogó cégét állíttat és pedig Komárom alatt Izsán és Pathon, azután az esztergomi érsek birtokán: Gúta és Naszvad vizein. Ez utóbbiakról már a Hyppolit-oodexek feljegyzéseiből értesülünk. A komáromi halászat eredménye meg is sínylette a két. új cége közelségét, mert mert csak 46 viza került a komáromi köteles halak sorába, ezeken kivül 23 tok és egy vágótok. Izsán 29 vizát és egy tokot, Pathon pedig szegényes halászkészségeikkel csak 7 vizát emeltek ki az ottani halászok. Amint az izsai és pathi halászat ártalmára volt a komáromiaknak, épen így az aszódi halászat is keservesen tekintett Gúla és Naszvad felé, ahol a szerencsés gútaiak egy napon 45 vizát zsákmányoltak és a két uj cégében 101 vizát, fogtak ki. Aszódig tehát nem jutott fel a sekélyesebb Kisduna vizeire igyekvő vizahal, így tudjuk érteni, hogy miért fogtak ott az ügyes halászok mindössze 21 vizát. A legszebb tíz vizát ismét a lengyel királyné asztala kapja. A királyi konyhára 60 hordó besózott
